Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-21 / 349. szám

12 Dunántúli napló 1985. december 24., kedd fi szocialista országok életéből Bulgária Magyar szakos hallgatók Szófiában Első éves hallgatók a magyarórán ' A szófiai egyetemen három éve működik magyar tanszék. Az oktatók és hallgatók lelke­sek. „A magyar nyelv tanulásá­ra szükség van" — mondja Szűcs József docens. — Az or­szágaink közötti kapcsolatok egyre szélesednek, s ez jól képzett fordítógárdát igényel. Ennek létrehozásán fáradozunk kollégáimmal, Tavasz Sándor­ral és Takács Győzővel . .." Látogatásom napján az első­éves hallgatókat a harmincas előadóteremben találtam. Hét lány és egy fiú, az ország kü­lönböző részeiből azzal a céllal érkezett az egyetemre, hogy el­sajátítsák ezt a nehéz, de dal­lamos nyelvet, ahogy a 18 éves Donaldina Breszkova, a legfia­talabb diák mondja. Az első sorban egy halom szótár mögött fordít egy fekete hajú lány, Marina Sopkina, a híres bolgár költő, Matej Sop- kin lánya. Édesapjától örökölte a költészet szeretetét, s arról álmodozik, hogy ő is olyan verseket írjon, „melyekre szük­sége van az embereknek." „Kü­lönös szimpátiát érzek a ma­gyarok iránt — mondja —, le­het, hogy azért, mert hallottam, hogy történelmük és vérmérsék­letük hasonló a bolgároké­hoz . . . Szeretném megtanulni nyelvüket, s később az iroda­lommal kívánok foglalkozni.” Tihomir Pásztorka, az erősebb nem egyetlen képviselője az évfolyamon, újságíró szeretne lenni. A magyar nyelv elsajátí­tását gyermeki kötelességének is érzi, hiszen édesapja ma­gyar. Barátai ugratják is, hogy ő a bolgár—magyar barátság szülötte. Az első éves, magyar szakos hallgatók, bár még messze áll­nak a végzéstől, már komolyan gondolkodnak jövendő szak­májukról. Minden magyar té­ma érdekli őket: irodalom, kép­ző- és filmművészet. Nem vé­letlenül látjuk őket ott a Ma­gyar Kulturális Intézet szinte minden rendezvényén. Liljána Anánieva Jugoszlávia Kotor újjáépítése Csehszlovákia A Kelet-szlovákiai Vasműről Csehszlovákiában alig egy évvel ezelőtt ünnepelték a Ke­let-szlovákiai Vasmű megalapí­tásának 25. évfordulóját. A háború előtt valamennyi ' gaz­dasági ágazatban meglehető­sen elmaradott Szlovákia szo­cialista iparosításának jelentős mérföldköve volt a kombinát létrehozása, amely dolgozói­nak kiemelkedő teljesítmé­nyeiért a jubileum alkalmából megkapta a Köztársasági Ér­demrendet. Fennállása óta a nagyüzem több mint 170 milliárd korona értékű árut bocsátott ki és csaknem 17 milliárd koronát utalt át az államkasszának. A 24 ezer dolgozót számláló vas­műben megtermeltek 27 millió tonna kokszot, 45 millió tonna nyersvasat, 54 millió tonna acélt, 37 millió tonna henge­relt árut és 2 millió tonna, for­rasztott csövet. Már most bizonyosra vehető, hogy eredményesen zárják az idei évet, egyszersmind a most záruló 7. ötéves tervet. Várha­tóan 1,4 milliárd koronával tel­jesítik túl a 7. ötéves tervre előirányzott termelési értékü­ket, s kereken 1 milliárd koro­nával lesz nagyobb a nyeresé­gük. A csehszlovák vaskohászat termelési szintje a 8.' ötéves tervben a jelenlegihez hason­lóan alakul. A Kelet-szlovákiai Vasműben 1986-ban 15 milliárd 755 millió korona értékű áru termelését tervezik. Az export­áru értéke meghaladja majd a 3,6 milliárd koronát, s a kom­binát csaknem 1,9 milliárdos nyereségre számít. A nyersyas- és az acélter­melés megmarad a 7. ötéves terv szintjén, viszont az áruter­melés értéke a következő 5 év­ben meghaladja a 81,5 mil­liárd koronát, ami 10,2 száza­lékos növekedést jelent. A ter­vezett nyereség csaknem 11,3 milliárd korona lesz, 44,4 szá­zalékkal több a jelenlegi öt­éves tervben várhatónál. A Kelet-szlovákiai Vasmű 8. ötéves tervében igen nagy súlyt helyeznek az anyag- és energiatakarékossági intézke­dések megvalósítására is. Több mint hat évvel ezelőtt a crna gorai Kotor 600 müem' léke közül 64 összedőlt, 229 súlyosan, mintegy 300 pedig ki­sebb arányban megrongáló­dott. Mindez 16 másodperc alatt történt. A földrengés súj­totta Kotort az UNESCO a vi­lág kulturális kincsei között tartja számon, s mivel Jugo­szlávia 1976-ban aláírta a pá­rizsi konvenciót a műemlékvé­delemről, köteles a várost res­taurálni. Mivel nem volt sem­milyen szakdokumentáció, a feladat bonyolultnak bizonyult, s hosszan tartó felméréseket és előkészületi munkákat igényelt. Minden egyes épület esetében 6—10 vagy még ennél is több hónapra volt szükség. Ezenkí­vül az építőknek újra meg kel­lett tanulniuk, hogy mindent kézzel csináljanak. A. keskeny, alig kétméteres utcácskákban a gépek ugyanis használhatat­lanok. A romok eltakarításá­hoz, a cement, a mész, a be­tonvas és más építőanyagok szállításához bizony talicskát kellett alkalmazni. Ilyen nehézkes körülmények között eddig 15 épületet sike­rült restaurálni, néhányat a kö­zeljövőben fejeznek be, mint­egy húszat pedig még csak fé­lig újítottak fel. Kotor még mindig egy nagy építési felvo­nulási területre hasonlít, de azért nyaranta 'felkeresték a turisták, akik kíváncsiak az építkezésekre. Természetesen először a la­kóházakat, gyárakat, utakat, iskolákat, kórházakat állították helyre a földrengés után. A ko- tori károkat 3,6 milliárd dol­lárra becsülték 1979-ben. Az ország Crna Gorával együtt- érezve vállalta, hogy ennek az összegnek mintegy 82 százalé­kát fedezi. Sokat számít ez a segítség,'de azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy azóta alaposan megemelkedtek az építőanyagárak, köztük a cement, ami csaknem 16-szor annyiba kerül, mint 1979-ben. Kotort azonban az anyagi gondok ellenére is újjá fogják építeni, hogy Jugoszlávia kul­túrájának, építészeti örökségé­nek továbbra is egyik őrzője legyen. Lengyelországi látogatások, 1QS5. ősz (2) A króniki kastély A Poznanban tett látogatás befejeztével vendéglátóink, pi­hentető programként, a króni­ki kastély megtekintését java­solták. Az esős, borús hétvégén meglepően sokan keresték fel a kastélyt. Amikor a főbejárat elé érkeztürtk, először egy ke­rek torony, a csipkézetes mell­védek keltették fel a figyel­münket. Olyannak'tűnt mindez, mintha egy angol, vagy skót várat láttunk volna, lengyel környezetben. A bejárathoz ve­zető lépcsőkön, egymást kö­vetve készítettek magukról em­lékképet a látogató csoportok. Maga az épület egy kis szige­ten áll, melyet vizesárok vesz körül. Mielőtt az idegenvezető kör­be kísért volna bennünket, ter­mészetesen cipőinkre szövet­papucsokat kellett húznunk, hi­szen az egész kastélyban őrzik a változatos mintájú és kü­lönböző anyagokból készített igen szép parkettákat. Megtudtuk, hogy itt valami­kor a XIV. században egy kis mocsárvár állt, majd a XVI. században a Górka család épített egy gótikus várat. Ezt jóval később, a XIX. század­ban építtette át új tulajdono­sa, a német neogótika nagy mesterével, Schinkellel a mai formájában, az angol gótikus kastélyok mintájára. A kastély belsejében több szép terem található. Ami leg­inkább magára hívja a figyel­met, az a csodálatos korabeli bútorzat. Mint elmondották, a kastély berendezéseit ügyes falusi mesterek készítették, gyönyörű fafaragásos szekré­nyeket, ajtókat, intarziás asz­talokat lehet a különböző szo­bákban látni. Az egyik legérdekesebb te­rem az úgynevezett fekete sza­lon, melyben régi lengyel testőrhuszár-páncélok, külön­böző fegyverek, érdemrend­gyűjtemény láthatók. A kas­télyban őrzött zongora hírét növeli, hogy azon egykoron Chopin is játszott. A bemutató- jellegen "kívül, a kastély egyes termeit különböző rendezvé­nyekre, családi események A króniki kastély bejárata megtartására is rendelkezésre bocsátják. Ottjártunkkor éppen egy esküvő megtartására ké­szülődtek. A kastély körül negyvenki­lenc hektáros, díszfás parkban lehet kellemes sétát tenni. A kastély szomszédságában lévő kocsiszínben régi utazóhintó­kat, postakocsit mutatnak a lá­togatóknak. Akinek útja esetleg Poznan­ba vezet, annak ajánljuk, hogy tegyen egy kirándulást a vá­rostól délre fekvő, mintegy 20 kilométerre lévő Krónikba. Megéri. M. E. Film... Film... Film... Jelenet a Forró nyáréjszaka című holland filmből Karácsony másnapjára esik az új filmek bemutatása a ba­ranyai mozikban. A legnagyobb nevekkel kétségtelenül az Élet­ben maradni című amerikai filmben találkozhatunk. John Travolta néhány egyéb irányú próbálkozás után újra táncos szerepben lép fel. A szombat esti láz, a Flashdance és a Break sorába most egy újabb siker-sztori lép: hogyan lesz a csóró pincérből a Broadway ünnepelt disco-csillaga? Egész más gondok foglalkoz­tatják az Egy fiú és egy lány című lengyel ifjúsági film fő­szereplőit. Ök azon mesterked­nek, hogy a másik nem szere­pében is megállják a helyü­ket. Egy ruhacseréről, s ennek következményeiről szól Stanis­law Loth alkotása, mleyet el­sősorban a 10-14 éveseknek ajánlunk. A cirkuszról sem most csinál­tak először filmet, a két hol­land rendező, Frans Weisz és Shireen Strooker mégis ezzeT próbálkozik. A Forró nyáréj­szaka annyiban ígér többet, hogy nem csupán a produk­ciót, hanem annak kulisszatit­kait is láthatjuk. ¥ Rádió Körzeti műsorajánlatok Az ünnepi műsorokra hívjuk fel a Pécsi Rádió hallgatóinak figyelmét. Kedden, december 24- én (a szombati adásrend szerint) 8-tól 10 óráig tart a Jó pihenést! című magazinműsor, amelyben Somogyván Valéria szerkesztő a friss információkon kívül (útjelentés, üzletek nyit- vatartása stb.) érdekes, meg­hitt beszélgetéseket tesz közzé. Karácsony mindkét napján a vasárnap szokásos időben su­gároz műsort a Pécsi Rádió. 25- én Simon Márta vendége dr. Andrásfalvy Bertalan nép­rajzkutató lesz, aki hosszú ba­ranyai pályafutása után a Ma­gyar Tudományos Akadémia munkatársa lett. Csütörtökön a már hagyo­mánnyá vált Sportfotókat hall­hatjuk. Az adásban a négy dél-dunántúli megye újságjai­nak sportrovatvezetői értékelik az 1985-ös eredményeket, majd a műsor munkatársai (Somogy- vári Valéria, Felső Pál és Ko­vács Imre) által kiválasztott sportolók nyilatkoznak örö­meikről, sikereikről, kudarcaik­ról. Ez az adás 9 és 11 óra kö­zött hallható a Pécsi Rádió hullámhosszain, Alice, bérleten kívül A Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei által a pécsi Úttörőház­ban bemutatott Alice Csodaor­szágban című mesejátékot bér­leten kívül is megtekinthetik az érdeklődők december 28-án dél­előtt 10 órakor. A jegyeket azon­ban ne a helyszínen, hanem a PNSZ pénztáránál váltsák meg a szülők. Televízió A bőséges ünnepi kínálatból négy produkciót emelünk ki. Hallama Erzsébet pécsi írónő mesejátékát karácsony más­napján 11 óra 20 perces kez­dettel nézhetjük meg a tv 1-es műsorában. A hét varázsdoboz Hallama Erzsébet kedvelt me­sehősének, Hisziapiszinek újabb kalandjairól szól. A fő­hős ezúttal az ellopott varázs­dobozai után nyomoz, ame­lyekben madárhangokat őrzött. Rendező: Babiczky László. December 25-én az 1-es programon 18.40-kor Pécsi Il­dikó Pódium cimű műsorában számos magyar és európai köl­teményt hallgathatunk meg. A műsort a filmrendezőként is­mert András Ferenc rendezte. Benedek Marcellnek, a ,,XX századi humanistának" állít emléket a december 27-én 21.55-kor kezdődő műsor (Be­nedek Marcell-centenárium, tv 1.). A rendező: Horváth Adóm. Ibsen Nóra című drámáját helyezi „időszerűtlen" körül­mények közé Werner Fassbin­der, a kitűnő ; német rendező. Nora Helmer című filmjét (NSZK-produkció) szombaton, 28-án 22.15-kor láthatjuk a tv 1-es programjában. A film ma­gyar szövege Németh László fordítása alapján készült. Pécsiek- zbaranyaiak a rádióban Bánky József zongoraművész és a Pécsi Sizmfonikus Zenekar adja elő Chopin Andante spinato és Nagy polonéz című müvét Breitner Tamás vezényletével a Rádió 3. műsorában december 25-én délelőtt 9 órai kez­dettel, a Hallgassuk újral című adás keretében. Tóth Ferenc komlói karnagyot mu­tatja be a szerkesztő, Vass M. Ka­talin a Rádió 3. műsorában decem­ber 27-én 17 óra 30 perces kezdet­tel. Az egyórás műsorsorozat címe: Karvezetők. Csontváry-matiné Korabarokk műveket, elsősor­ban Heinrich Schütz kompozí­cióit hallhatjuk karácsony más­napján délelőtt fél 11-kor Pé­csett, a Csontváry Múzeumban. A matinét Kuncz László opera­énekes szerkesztette. A műsor­ban pécsi és budapesti muzsi­kusok lesznek a közreműködők. Rovatszerkesztő: HAVASI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents