Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-20 / 348. szám

1985. december 20., péntek Dunántúli napló w Uj búzafajták a köztermesztésben Az Országos Mezőgazdasá­gi Fajtaminősítő Tanács csü­törtöki ülésén 16 magyar és 3 'külföldi növényfajta állami minősítéséről döntött, s ezzel új lehetőséget kaptak a me­zőgazdasági nagyüzemek és — részben a — kistermelők. Az őszi búzafajták választé­kában tavaly nem történt vál­tozás, az intenzív termesztési program azonban megkövete­li a jelenlegieknél is nagyobb genetikai értékű, jó minőségű fajták alkalmazását; a tanács 6 új fajta termesztésére adott engedélyt. Ezek nem ismeret­lenek a gazdaságokban, egy részüket már eddig is viszony­lag nagy területen termesztet­ték, a hivatalos engedély a ■továbbiakban az üzemekre bízza, hogy milyen mértékben vonják be a termesztésbe eze­ket az őszi búzákat. Közülük a Martonvásári 14-es fajta igen korai érésű és ebben az éréscsoportban a legjobb ter­mőképességű búzák közé tar­tozik. A GK öthalom szintén korai érésű fajta, amely úgy­nevezett javító minőségű bú­zát ad, s így várhatóan kere­sett lesz. Nagy reményeket fűznek a G!< Zombor és c Martonvásári 15-öshöz, továb­bá az FD—5 jelzésű búzához, amely francia eredetű. A tanács ezenkívül két új zöldborsófajtát és a vírusok­kal szemben ellenálló Sirály elnevezésű zöldhüvelyű babot minősített. Továbbá két étke­zési szárazbab és több zöld­ségféle köztermesztését enge­délyezte. Bővült a szőlőfajta­választék. A Mecsek elnevezé­sű díszfa kitűnően tűri a le­vegőszennyeződést és a szá­razságot, úgyhogy a szűk.vá­rosi utcák és terek fásításánál tehet majd jó szolgálatot. Dr. Kapolyi László ipari mi­niszter a Mecseki Szénbányák szocialista brigádvezetőinek őszi értekezletén ígéretet tett, hogy amint teheti, a bányában megtekinti működés közben a Dowty komplex fejtésbiztosító­berendezést. Ígéretét mostani pécsi látogatásakor sikerült tel­jesítenie, csütörtökön délután Mérei Emil vezérigazgató kísé­retében Pécs-Bányaüzemben megtekintette Révész János szo­cialista brigádjának fejtésében működő berendezést, amely a Mecseki Szénbányák szellemi terméke, a Veszprémi Szénbá­nyák gyártják és az angol DOWTY cég adja hozzá a hid­raulikus berendezéseket. A mi­niszter mint azt az üzem ven­dégkönyvében leírta, nagyon elégedett volt a látottakkal. Bányalátogatás után a napszinten A Pécsi Agroker ígérete MTZ-motorok a pécsi Agroker alkatrészraktárában Fotó: Proksza László Kiegyensúlyozott alkatrész-utánpótlás a mezőgazdaságnak Decemberben a mezőgazda- sági nagyüzemek döntő részé­ben még dolgozik az erő- és munkagépek őszi szántást végző hányada, az ünnepek után azonban a betakarítógépekhez hasonlóan az ekék és traktorok is pihenőre térhetnek. Nem íqy a javításukkal foglalkozó szak­emberek, hiszen januárban és februárban van a téli nagyja­vítások ideje. A pótalkatrészek biztosítását döntően az Agroker-vóllalatok és a termelési rendszerek vál­lalják magukra. Az előbbi fő­képp a szocialista és hazai gé­pekhez — MTZ, T—150-es, és Zetor-traktorokhoz, munkagé­pekhez, betakarító-géoekh ez, silózókhoz —. utóbbi a ‘ekés qépekhez és Rába-traktorokhoz. A Baranyában várható helyzet­ről érdeklődve először a Pécsi Agrokert kerestük meq, ahol Molnár Bélától, az alkatrészosz­tály vezetőjétől kaptunk tájé­koztatást. — Az alkatrészellátásban ki­egyensúlyozott 1985-ös év után eqy átlagos rendelést adtunk fel, melynek eddig 70 százalé­kát igazolták vissza szállítóink. Külföldi Dartnereink 65, a ha­zai — főképp Mezőgép-vállala­tok — 90 százalékban. Ez az arány azonban január elejéig lényegesen iavulni fog, s íqy elmondhatjuk, hogy összessé­gében nem lesz ok panaszra. Továbbra is jó lesz az után­pótlás a szükségletek eqyhar- madát kielégítő hazai alkatré­szekből, a szocialista import­ból származóaknái azonban az alaDvetcen kiegyensúlyozott szállítás egv-két terület bizony­talanságával párosulhat 36-bon is. Hiányok ez évben bizonyos méretű qumikÖDenvekből,csap­ágyakból és láncokból voltak. Az IFA-teherqépkocsikhoz és bizonyos pótkocsitípusokhoz va­ló gumiköpenyek avártásában a román partner ielentős el­maradásokkal küszködik — tő­lük az idén mintegy 2000 da- dab nem érkezett meg —, s mivel a mi iparunk a KGST keretén belül más méretűek gyártására rendezkedett be, itt jövőre is gondok lehetnek. Az anyagbeszerzők a láncok közül az egyeolost hiába keresték, ha azonban az Agroker magyar lánccal pótolni tudja az im­portkiesést, jövőre talán nem lesz belőle hiány. A többi lánc rendre kapható volt, s akku­mulátorokból is mindig megfe­lelő mennyiség állt rendelkezés­re. Csapágyakból viszont egész évben általánosan gyenge volt az utánpótlás. Ezt az Agroker most úgy kívánja kivédeni, hogy a közvetítő Agrőteket kihagyva, közvetlen kapcsolatot Keresett a Magyar Gördülccsapágy Mű­vekkel. Ez úgy tűnik, gyümöl­csöző lehet. A termelési rendszerek alkat­rész-ellátásának beindulásával az addig egyeduralkodó Aqro- ker vállalatok forgalma jelen­tősen visszaesett. Az alkatrész­piacon gyakorlatilag megosz­toztak a rendszerekkel, de hogy a csökkenést ellensúlyozzák, új­szerű dolqokkal is foglalkozni kezdtek. A pécsiek például az idei évben jelentősen bővítették a javításokhoz szükséges im­port tömítő- és ragasztóanya­gok választékát. Elsősorban az osztrák Economost és a nyu­gatnémet Chefre céq termékei­vel. Újszerű dolog, hogy a kró­nikusan hiánycikknek tekinthe­tő alkatrészeket az Aqroker megpróbálja magyar vállala­tokkal legyártatni. A T—150-es traktor kuplungtengelyét pél­dául — mivel a szovjet fél hosz- szú ideig nem szállított — Kom­lón, az Orszáqos Földtani Ku­tató és Fúró Vállalat kezdte el nagyobb tételben gyártani, s most már Baranya megyén kí­vüli igényeket is kielégít. Bővült a tevékenységi kör — s jelentős bevételnövelő ténye­ző — a Veszprémi Mezőgép Vállalat Robi kapálóqépei és két Honda típusú kisgép ol- katrész-utánDÓtlásával is, me­lyek egyedüli forgalmazója az országban a Pécsi Aqroker Vál­lalat. A tőkés motorokhoz gyak­ran nem érkeznek meg időben az alkatrészek, de ígérik a kis­kerttulajdonosoknak, hogy mi­re a tavaszi munkák megkez­dődnek, már semmi sem lesz hiánycikk ezekhez a qépekhez. Balog N. ' Az egybegyűlteket Szekeres Istvánná, a vállalat igazgatója köszöntötte. Utalt a sztahano­visták előre vivő szerepére és arra, hogy az ipar előtt álió feladatok megoldására fel kel­Az ígéret teljesült Elismerés a kiemelkedő mun­káért. A héten megtartotta utol­só országos elnökségi ülését o Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Az el­nökségi ülésen adták át az MTESZ-díjakat. Ezt az elisme­rést vette át — többek között — Horváth Olivér, a Pécsi Akadémiai Bizottság természet- védelmi bizottságának elnöke. Csütörtökön tartotta idei utol­só ülését Kaposvárott a So­mogy Megyei Tanács, amelyen részt vett és felszólalt Papp La­jos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnöke is. A tanácsülésen egyperces néma felállással emlékeztek meg a közelmúltban súlyos be­tegségben elhunyt Sugár Imré­ről, a megyei tanács elnökéről. Ezt követően a megyei tanács elnökének választották meg Gyenesei Istvánt, aki eddig a megyei pártbizottság titkári tisztét töltötte be. Csütörtökön befejezte három­napos magyarországi látogatá­sát a bécsi székhelyű Nemzet­közi Békeintézet küldöttsége, amelyet Dimitrij Mucsalin igaz­gató vezetett. Az Orszáqos Bé­ketanácsnál a vendégekkel Se­bestyén Nándorné elnök meg­beszélést folytatott a magyar békemozgalom és az intézet együttműködéséről. A békeinté­zet képviselői nagyra értékel­ték a tudományos támogatást, amelyet működésükhöz Magyar- ország nyújt, és elmondták, hogy a jövő évben az eddiginél is nagyobb mértékben töreked­nek a magyar békemozgalom bevonására a békekutatás, a leszerelés és a biztonság téma­köreiben. A Nemzetközi Béke­intézet küldöttsége találkozott Simái Mihállyal, a Világgazda­sági Kutatóintézet igazgatóhe­lyettesével is. Tapasztalatcsere a mester- vizsgáról. Mestervizsga-bizott­ságok elnökei és helyettesei tegnap Pécsett, a KIOSZ szék­házában tanácskozást tartot­tak az eltelt év mestervizsgái­nak tapasztalatairól. Többek között megállapították, hogy az építőipari szakmákban a leg­kidolgozottabb a vizsgasza­bályzat. A baranyai mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemkö­rében — bár országosan is hasonló a helyzet — előfor­duló üzemi balesetek száma az itt foglalkoztatott dolgozók létszámarányához képest túl­ságosan magas, az ágazatok baleseti statisztikai mérlegé­ben aggodalomra méltóan „előkelő" helyet foglal el. A csonkulásos balesetek példá­ul a bányavállalatok utón a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben fordulnak elő leg­gyakrabban. Ezért is foglal­kozott a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek munkavé­delmi tevékenységével tegnap délelőtti ülésén a Baranya Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa távirat­ban fejezte ki köszönetét Ká­dár Jánosnak, Losonczi Pálnak és Lázár Györgynek a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából kül­dött üdvözletekért és jókíván­ságokért. A Állóeszköz­gazdálkodás Az óllóeszköz-állomóny mű­szaki színvonala az állóeszköz­gazdálkodás helyzete a megye ipari, építőipari és mezőgazda- sági üzemeiben volt a fő té­mája a Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésének Pécsett. Többek kö- •zött megállapították, hogy a vállalatok, üzemek karbantartá­si tevékenysége különböző szín­vonalú, nem minden esetben tervszerű. Elsősorban a mező- gazdaság területén, ez a mun­ka inkább hibaelhárítás jelle­gű. Legjelentősebb gondot az anyag és alaktrész, valamint a háttéripar hiánya jelenti. Ezt követően megtárgyalták „A melléktermékek és hulladék­anyagok hasznosítása az ipari üzemekben" című megyei té­mavizsgálat feladatait. Az 1986 januárjában kezdődő vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a termelés során keletke­zett hulladékokat, melléktermé­keket milyen módon dolgozzák fel újra. A munkavédelem helyzete a termelőszövetkezetben Nem lehet másodlagos a munka biztonsága A Baranya Megyei Munkavédelmi Bizottság ülése Megyei Munkavédelmi Bizott­ság. A napirend vitájának alap­ját a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- niszter mint azt az üzem ven- ügyi osztályának átfogó tájé­koztatója, valamint két ki­emelt termelőszövetkezet, a mohácsi Új Barázda és a bogádi Zengő Gyöngye mgtsz munkavédelmi helyzetéről szóló tájékoztató és a bizottság által a két gaz­daságban végzett célvizsgálat tapasztalatai képezték. Mind­két termelőszövetkezet munka- védelmi tevékenységében fel­fedett a vizsgálat pótlásra, ja­vításra váró hiányosságokat, ám ezeknél tanulságosabb a megyei összkép. Már csak azért is, mert ellentmondáso­kat rejt magában. Egyrészt megállapítható, hogy a terme­lőszövetkezeteknél és a terme­lőszövetkezeti közös vállala­toknál a munkafeltételek és a munka biztonsági körülményei évről évre kedvezően változ­nak. Ezzel a megállapítással szemben állnak azok a sta­tisztikai adatok, amelyek arra mutatnak rá, hogy az üzemi balesetek számában csak né­mi javulás tapasztalható. Az 1983. évi 1086-ról tavaly 105C- re csökkent a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek szá­ma, s az idei év első 11 hó­napjára vonatkozó 897-es adat arra utal, hogy a lassú- csökkenés folytatódik. Évről évre kedvezőtlenül alakul vi­szont a csonkulásos, valamint az életveszélyes, súlyos bal­esetek száma. A munkavéde­lemnek különösen neuralgikus pontjai a mezőgazdasági alap- tevékenységen kívüli mellék­üzemágak a technológiai fo­gások begyakorlatlansága mi­att, valamint az elavult, fel­újítást igénylő állattenyésztő telepek, amelyeknél a hátrá­nyos munkafeltételek miatt a munkaerő színvonala is rom­lott, s ezzel együtt a hozzáér­tés és a fegyelem is. Jónéhány gazdaságban a vezetői és a dolgozói szemlé­lettel is gond van: a gazdál­kodás bővítése, a jövedelmek növelése mellett másodlagos szerep jut a munka biztonsá­gának. A legtöbb helyen a dol­gozók érdekeltsége sem úgy szabályozott, hogy mindent el­kövessenek maguk és munka­társaik balésetének megelőzé­séért, hiszen a munkából való kiesés anyagi veszteségét bő­ven kárpótolja könnyebb sérü­lése esetén a háztájiban a táppénz ideje alatt intenzíveb­ben folytatott kistermelői te­vékenység haszna. A Baranya Megyei Munka- védelmi Bizottság mindezek miatt javasolja nyomatúkkal a termelőszövetkezetek vezetői­nek, hogy átgondoltan dolgoz­zák át munkavédelmi szabály­zataikat. D. I. Bőrből készült emléklapok­kal köszöntötték a harmincöt éves Sztahanov-mozgalom egy­kori aktíváit a Pécsi Bőrgyár­ban. A Kapolyi László ipari miniszter ajánlására tegnap megrendezett találkozón a vállalat kétszázhúsz volt szta- ■hanovistája közül hatvanon vettek részt. Rajtuk kívül c szervezők a mai dolgozók kö­zül is jónéhányat meghívtak. KISZ-vezetök, szocialista bri­gádtagok is ott voltak a gyár ■kultúrtermének tegnap délu­táni eseményén. lene újítani azt a szellemisé­get, amit annak idején ez a mozgalom hordozott. Beszélt az akkori eredmények mai je­lentőségéről, majd felolvasta az ipari miniszter üdvözlő le­velét. Levelében a miniszter utalt arra, hgy az akkori idők kulcskérdései között is szere­pelt már a tartalékok feltárá­sa és tapasztalataikkal, ta­nácsaikkal a Sztahanov-moz­galom meghonosítói a mai követők segítségére lehetnek. A bőrgyári találkozó az em­léklapok átadását követően baráti beszélgetéssel ért vé­get. Volt sztahanovisták találkozója a Pécsi Bőrgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents