Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-19 / 347. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flapiö XUI. évfolyam, 347. szám 1985. december 19., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hire büszke a diák­önkormányzat? (3. oldal) Heggyújtották Hohácson a gázfáklyát (5. oldal) Népművészeti bolt Pécsváradon (3. oldal) Másként kell dolgoznunk, mint eddig Ipari aktívaülés a megyei pártbizottságon Aczél György és Kapolyi László Pécsett Aczél György a Meszes! Általános Iskolában Elmozdulni, elmozdulni! Ha a következő ötéves időszakban új növekedési pólyára akar­juk állítani gazdaságunkat, ha meg akarjuk gyorsítani a műszaki haladást, egyidejűleg rendre törleszteni külföldi adósságainkat, és észrevehető­en emelni az életszínvonalat, akkor így nem dolgozhatunk tovább, ahogy eddig dolgoz­tunk. Előrehaladásunkat a termelésben kell megalapoz­nunk, ehhez viszont fel kell gyorsítanunk a gazdaságunk­ban bontakozó kedvező folya­matokat. Az együttgondolko­dás és a cselekvés előmozdí­tására tegnap a megyei párt­székházban aktívát hívtak egy­be, melyen a baranyai ipari vállalatok és szövetkezetek igazgatói, párt-, szakszerveze­ti és KISZ-vezetői, valamint az újonnan alakult vállalati taná­csok elnökei vettek részt. Lukács János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára üdvözölte a megjelenteket, közöttük Kopo- lyi László ipari minisztert. Lu­kács János bevezetőjében hangsúlyozta, Baranya kellő ipari potenciállal rendelkezik, amiből az eddigieknél többet lehetne és kell is kihozni. Akarunk és kell is változtatni, cselekedni, hogy megyénk ter­melése, gazdálkodása az egy­helyben topogásból kijusson. Az aktívaülés hozzászólásai­nak sorát Somosi László, a Pécsi Hőerőmű igazgatója .nyitotta, aki az erőmű folya­matban lévő rekonstrukcióját és további terveiket vázolta, fölvetve, sajnos az előrejelzé­sek szerint nem lesz elegen­dő szén, pedig az itt előállí­tott energia lényegesen ol­csóbb, mint az import. Dr. Szabó Antal, a DÉDÁSZ mű­szaki vezérigazgató-helyettese, a Baranya Megyei Energia- ipari Bizottság vezetője min­denekelőtt gazdaságunk túl­szabályozottságát bírálta, majd a vállalatok energiata­karékosságának kétségtelen eredményeiről szólt, végül szorgalmazta a takarékosság ügyének tudatosítását a la­kosság széles körében is. Varga Ernő, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetvezetőségének igazgató­ja rendkívül nehéz helyzetüket ecsetelte, ahhoz, hogy a liász­programban vállalt feladatai­kat teljesíteni tudják, fejlesz­tési pénzek kellenének és több bér, mert vészesen fogy a lét­szám. Somogyi Ferenc, a pé­csi Sopiana Gépgyár pártve­zetőségének titkára vállalata rendkívül dinamikus fejlődésé­ről adhatott számot, ami fő­ként a termékváltásnak, a mű­szaki fejlesztés előtérbe helye­zésének tudható be, a maga eszközeivel a pártszervezet is ezt a vonalat erősítette. Lan­tos Árpád, az Autójavító Vál­lalat igazgatója gondjaik fel­sorakoztatása mellett kibonta­kozásuk útját az ipari tevé­kenységük erősítésében jelölte meg, így például újabban jó! menő könnyűfémöntödét hoz­tak létre. Szűcs István, a kom­lói Carbon Könnyűipari Válla­lat igazgatója az év közben jelentkező rengeteg gond és baj ellenére jó évzárásról be­szélt, majd Hajós Ferenc, a KIOSZ megyei titkára kért szót. Egyebek mellett rámuta­tott, növekvő a kisipar szere­pe, s méginkább be tudnának kapcsolódni a gazdaság vér­keringésébe, ha ehhez na­gyobb lehetőségük lenne, ho a vállolatok jobban igényel­nék a kisiparosokkal való ese­tenkénti együttműködést. Az aktíván felszólalt Kapo­lyi László ipari miniszter. Kö­szönettel nyugtázta a felveté­seket és a javaslatokat, ígére­tet téve, azokkal a tárca fog­lalkozni fog. Az ipari minisz­ter hozzászólásában főként a jövő elképzeléseiről, gazdasá­gunk, az ipar kibontakozásá­nak lehetséges és kívánatos útjairól szólt. Mondandójának lényege tökéletesen egybe­csengett Lukács János beve­zető gondolatával, lényege; ipari potenciállal rendelke­zünk, amit az eddigieknél sok­kal jobban lehetne és kell is kihasználni, ehhez azonban több minden mellett az eddi­gieknél sokkal inkább össze kellene fognia, munkamegosz­tását jobban összehangolnia iparunknak, gazdaságunknak. Az aktívaülés Lukács János zárszavával ért véget. Véget ért a KGST­tanácsülés Moszkvában szerdán délelőtt befejeződött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 41. (rendkívüli) ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a tagállamok miniszterelnökök, il­letve miniszterelnök-helyettesek vezette kormányküldöttségei üléseztek. Az ülésszak fő fel­adata volt, hogy megvitassa és jóváhagyja a KGST-országok tudományos és műszaki fejlő­désének 2000-ig szóló komplex programját. A program elké­szítéséről a tagországok múlt év júniusi, felső szintű gazda­sági értekezlete döntött. A magyar küldöttség, amely Lázár Györgynek, a Miniszter­tanács elnökének vezetésével vett részt, a moszkvai tanácsko­záson, szerdán a kora délutáni órákban utazik haza Budapest­re. (A tegnapi program lapunk 2. oldalán.) MSZMP­küldöttség utazott Bukarestbe A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai köz­ponti bizottságai külügyi és ideológiai titkárainak tanács­kozására az MSZMP képvise­letében szerdán Bukarestbe utaztak: Berecz János, Pál Lé- nárd és Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkárai. A küldöttség kíséretében vannak: Barabás János, Ko­vács László és Knopp András, a KB osztályvezető-helyettesei, valamint Tabajdi Csaba alosz­tályvezető. A küldöttség búcsúztatásánál a Keleti-pályaudvaron megje­lent Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Mérei Emil vezérigazgató fo­gadta tegnap a kora reggeli órákban a Baranyában tartóz­kodó Aczél Györgyöt, a Politi­kai Bizottság tagját és Kapolyi László ipari minisztert, akik Lu­kács Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, me­gyénk pártbizottsága első tit­kárának kíséretében érkeztek a Mecseki Szénbányák központ­jába. A találkozón — ahol részt vett a szénbányák legfelsőbb vezetése — az idei esztendő­ről és a következő ötéves tervi elképzelésekről esett szó. Mérei Emil a vendégeket tá­jékoztatta arról, hogy különbö­ző intézkedések hatására a vállalat mennyiségi tervét tel­jesíteni fogja, sőt, a tervben szereplő 2,6 millió tonna szén­mennyiséget valamelyest túl­teljesítik. Ezen belül a lakossá­gi szénigények — 570 000 ton­na szénről és brikettről van szó — bányára háruló tervét is 80 000 tonnával túlszárnyalják. A következő ötéves terv egyik legfontosabb láncszeme a szén- termelés gépesítése. Köztudott: jelenleg a széntermelés mind­össze 8 százaléka gépesített, s ezt szeretnék a már kiszemelt technológiával és a hozzá já­ruló berendezésekkel — mely­nek anyagi fedezete biztosítása érdekében ipari miniszterünk mindent megtesz — a tervidő­szak végére úgy 50 százalék körülire emelni, s majd az azt követő ötösben legalább a 8C százalékos gépesítettségi szin­tet elérni. Evvel új korszak ve­heti kezdetét a Mecseki Szén­bányáknál. Ez a terv több célt szolgál. Úgy mint a munka hu­manizálását, a létszámgondok megoldását, az emberi erő ki­váltását, a technológiai bizton­ságot, a bányabiztonságot. Szóba került az is, hogy je­lenleg dotált a bányászkodás. Ez a dotáció az energiahordo­zók hazai árait figyelembe véve létszükség — csak a szén árá­nak jelentős emelésével volna kiküszöbölhető —, de az árak változtatására a közeljövőben nem kerülhet sor. Ipari ágaza­tunkban nem ez az egyetlen ágazat és termék, ami állami támogatást élvez. A szénbányáknál tett látoga­tás után Aczél György képvise­lői fogadóórát tartott, dr. Ka­polyi László pedig az MSZMP Baranya Megyei Bizottságán aktívaülésen vett részt. A fogadóóra után Aczél György Rajnai Józsefnek, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága titkárának kíséretében a Meszesi Általános Iskolába látogatott, ahol a tantestület dolgozói előtt a XIII. kongresz- szus határozataiból adódó né­hány feladatról szólt. Az ipari aktíva résztvevői A Biztonsági Tanács elítél minden túszszedési akciót feihíuösa Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán egyhangú határozat­ban ítélt el minden túszszedési akciót és követelte, hogy mind­azok a csoportok, amelyek tú­szokat tartanak fogva, haladék­talanul bocsássák szabadon őket. A határozattervezetet az Egyesült Államok kezdeményez­te és a tanács valamennyi tag­ja támogatta. A határozat felhív minden országot arra, hogy segítse elő az ilyen akciók megakadályo­zását, a tettesek felkutatását és felelősségre vonását. Az ember­rablást, a túszszedést a nemzet­közi terrorizmus megnyilatko­zásának minősíti. Mint ismere­tes, a közgyűlés korábban már ugyancsak határozatban ítélte el a terrorizmus minden formá­ját. Mint ismeretes, Libanonban jelenleg hat — más források szerint már csak öt — ameri­kai állampolgárt tartanak fog­va túszként ismeretlen tettesek. Korábban egy szélsőséges cso­port négy szovjet diplomatát is elrabolt, s közülük egyet meg is ölt. Hasonló jelentések ér­keztek a hatodik amerikai túsz sorsáról is. A terrorizmus elle­ni közös fellépés kérdése rég­óta szerepel az ENSZ napirend­jén, s amerikai források sze­rint a kérdésről szó volt Mihail Gorbacsov és Ronald Geagan genfi találkozóján is. Nyugati és szocialista or­szágokban dolgozó Nobel-díja- sok közös felhívással fordultak a két nagyhatalomhoz, sürget­ve a fegyverkezési verseny megfékezését, a leszerelést. A 60 Nobel-díjas által aláírt fel­hívásról szerdán Bécsben tá­jékoztatta a sajtót a brit Do­rothy Crowfoot Hodgkin, a ké­miai Nobel-dij 1964. évi nyer­tese és Alexander Prohorov szovjet tudós, aki ugyanabban az évben fizikai Nobel-díjat kapott. A tudósok mozgalmá­nak képviselőit novemberben többórás megbeszélésen fo­gadta Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents