Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-18 / 346. szám

© Dunántúlt napló 1985. december 18., szerda Gyümölcstermesztés A törzs A gyümölcstermő növé­nyeknek a földfelszín (gyö­kérnyak) és a koronaelága­zás legalsó pontja közötti ré­szét nevezzük törzsnek. A törzs adja a gyökérrendszer és a korona kapcsolatát, fel­adata az ágrendszer tartá­sán kívül a tápanyagok és a víz szállítása, valamint az asszimilátumok egy részének raktározása. A törzs vastagsága és te­herbírása teszi lehetővé az ágrendszer tartását. Ennek a feladatnak elsődlegesen az elhalt fás rész, az úgyneve­zett geszt tesz eleget, ami­nek szilárdságát fokozza az elhalt sejtjeiben és szövetei­ben fel raktározott szilárdító anyagok, mint pl. a lignin. Szerepüknél fogva ezeket a szöveteket szilárdító szöve- neknek nevezzük. A törzs szi­lárdításában részt vesz a geszten kívül az élő fatest és háncsrész is, valamint a ké­reg, utóbbi védi a törzset a felszíni károsodástól, külső behatásoktól. A tápanyagforgalom a törzsben kétirányú. A gyökér­zetből az ágrendszer felé irá­nyú szállítást a szijácsba ágyazott szállítószövetek (nyalábszövetek) végzik, amelyek a tápanyagokat ol­dat formájában szállítják. Az ezzel ellentétes irányú — az ágrendszerből a gyökérzetbe — szenestápanyag-szállítás a háncs szöveteiben bonyo­lódik. Az asszimilátumok egy korszerűen része felhalmozódik a törzs­ben és a vastag gyökerekben, másik részüket a növény tes­te felépítéséhez használja fel. Ha. a törzset felszíni káro­sodás éri, akkor a tápanyag­forgalom akadályoztatva van. Ezt a jelenséget valaha a gyümölcstermesztők felhasz­nálták a mutatós termés el­érése érdekében, az úgyne­vezett gyűrűzéssel. A termelő különböző törzs­magasságokat alkalmazhat, attól függően, hogy milyen fajtát termel, milyen alannyal és milyen művelési móddal. Bokortörzsnek a 30—50 cm magasságú törzset nevezzük. Ezt alkalmazzuk az intenzív koronaformáknál (pl. gyü­mölcssövény vagy termőkaros orsó esetében). A 60—80 cm-es törzsma­gasságot alacsony törzsnek mondjuk. Inkább csak a kat­lan és tölcsérkoronánál hasz­náljuk. Közepes törzsnek ismerjük a 90—120 cm-es törzsma­gasságot. Ez a vadalanyon álló gyümölcsfélék jellemző törzsmérete, és ezt választ­juk a kombinált korona al­kalmazásánál is. A 150 cm feletti törzsma­gasságot magas törzsnek mondjuk, Ezt a mai termelők sok látványa miatt alig hasz­nálják, inkább az átmeneti fásításban van csak jelentő­sége, bár néhány évtizeddel ezelőtt a kétszintes (szőlő- és gyümölcs-) termesztés jellem­ző törzsmérete is ez volt. Az egyes gyümölcsfajok más-más vastagságú törzset nevelnek, és egyes fajták kö­zött is van eltérés. A törzs vastagsága utal a termés mennyiségére és a termőfe­lület nagyságára is. Mérések szerint — a számok csak mint viszonyszámok értékelhetők — az évenkénti átlagos vas­tagodás törzskörméretben fánként almánál 20 mm, körténél 30 mm, cseresznyé­nél 40 mm, szilvánál 24 mm volt. Az alacsony törzs élettani- lag előnyösebb, mert keve­sebb tápanyagot von el ne­velése és fenntartása, a tápanyagforgalom is rövi- debb úton zajlik, kevesebb akadállyal. Jobban Haszno­sul a talaj visszasugárzott hője is, ez segíti a te-mőrü- gyek kialakulását és a gyü­mölcsök színeződését. Szá­mottevő az alacsony törzs gazdasági előnye is, köny- nyebben és hamarabb végez­hető el a metszés, a gyü­mölcsbetakarítás is. Buzássy Lajos Fenyőfavásár Közeledik a karácsony és a fenyőfavásár. A fenyőfélék csa­ládjába 210 faj tartozik, közü­lük - a piaci eligazodás érde­kében is — néhány legfonto­sabbat mutatunk be. Jegenyefenyő Közép-Európa magasabb hegyvidéki tájain terem. Nyu- gat-Dunántúl egyes részein talán őshonosnak tekinthető. Tűlevelei két sorban, fésűsen rendeződnek. Tobozai felfelé állnak, s éretten pikkelyei egyenként hullanak le, végül csak a toboz tengelye marad a fán. Igen esztétikus látványt nyújt, tűleveleit elszáradva sem hullatja le, ezért karácsonyfá­nak igen alkalmas. Ritkasága és magas ára miatt azonban kissé nehéz hozzájutni. Lucfenyő Főleg Eurázsia északi felé­nek magas hegységein él. Le­véltűi a hajtásokat szórtan bo­rítják. Tobozai lefelé csünge- nek, s egészben hullanak le. Karácsonyfának elterjedten használják. Hátránya viszont, hogy tűlevelei igen hamar le­hullanak. Hasonló faj az észak-amerikai eredetű, kisebb tobozú és hamvasszürke leve­lű ezüstfenyő. Dugfászfen yő Észak-Amerika nyugati ré­szén őshonos, de nálunk több­felé ültetik. Levéltűi két sor­ban, fésűsen állnak. Megjele­nése a lucfenyőéhez hasonlít, de tobozai révén könnyen meg­különböztethető, ugyanis jel­legzetes 3 hegyű fedőpikkelyei a termőpikkelyek közül nyelv- szerűen kilógnak. Tobozai egészben hullanak le. Kará­csonyfának szintén alkalmas, de ritkán árusítják. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén Cinkék, zöldikék, őszapók Mikor kezdjünk el etetni? Az énekesmadarak télen cso­portosan vagy magányosan kóborolva szerzik táplálékukat. A fák kérgének repedéseiben megbúvó lárvák, rovarok, pe­ték, a gyomnövények magvai megfelelő mennyiségű és válto­zatos táplálékul szolgálnak a különféle cinkefajoknak, zöldi­kéknek, őszapóknak és a töb­bi madárkának. Tartós havazás azonban ezeket a táplálékfor- fásokat elzárja, így a hasznos madarainkra ínséges napok vagy hetek köszöntenek, amely soraikat megtizedelheti. Ezeken a kritikus időszakokon segít­hetjük át tollas kedvenceinket a szakszerű téli etetéssel. Mikor kezdjünk el etetni? Csakis akkor, ha a tartós ha­vazás és a hosszabb ideig megmaradó hó miatt a mada­rak a természetes élelem­forrásaikhoz nem férhetnek hozzá. Ez az időszak ná­lunk többnyire januárban kö­vetkezik be. Legfőbb szabály az, hogy ha elkezdtük az ete­tést és a madarak odaszoktak az etetőnkhöz, a téli szezon végéig, naponta, rendszeresen biztosítsunk számukra eleséget. Inkább adjunk kevesebbet, de mindennap kerüljön élelem az etetőre. Ekkor ugyan kevesebb madár gyűlik össze az etetőn­kön, de azok rendszeresen je­lentkeznek az „ingyen kosz­tért". Mivel etessünk? Leqjobb nagv kalóriatartalmú olajos­magvakkal kínálni kedvencein­ket, de ne feledjük, a napra­forgómagot nem minden ma­dár tudja feltörni. Olcsó és változatos táplálékul szolgál a száraz napraforgó rostaalj. A termelő gazdaságok 1—2 zsák­kal még ingyen is szívesen ad­nak a napraforgó betakarítá­sakor a madárbarátoknak. Mi­vel ez többféle qyommagot tartalmaz, így sokkal több ma­dárfajnak alkalmas, mint a drága napraforgó. Nagyon praktikus a megolvasztott faggyúba, zsiradékba kevert napraforgómag, amelyet kon­zerv- vagy sajtosdobozba ki­öntve, dermedés után a fák ágaira akasztunk. A faggyú­darabkák és a hulladék (de nem romlott) húsdarabok ugyancsak alkalmasak az ete­tésre. A rigófélék lágy elesé­get is kívánnak, ezeknek főtt sárgarépát, főtt almát és túrót adhatunk. A Magyar Madártani Egye­sület Baranya Megyei' Cso­portja tagjai számára minden télen ingyen juttat eleséget. Sose etessünk kenyérrel, tész­tával vagy vízbe, tejbe ázta­tott morzsával, leforrázott ku­koricadarával, sertéstáppal. Ezek a madár begyében meg- savanyodva többnyire a ma­darak pusztulását okozzák. Hol etessünk és miből? A kert vagy park, fákkal, bokrok­kal beültetett, szélvédett, nyu­godt, lehetőleg macskamentes zugában célszerű az etetőt el­helyezni. Etetőnek megfelel bármilyen, nagyobb, kimosott tiszta műanyag flakonból kép­zett automata etető, ezeket a fák ágaira akasztjuk. Nagyon praktikus a dúcetető. Akik gyönyörködni akarnak véden­ceikben, azok ablaketetőt ké­szítsenek. Amellett, hogy a kertek, mezők és erdők ingyen­munkásainak segítünk átvé­szelni a számukra legnehe­zebb évszakot, igen szórakoz­tató és sok érdekes és hasznos ismerethez is juthatunk az ete­tők életének megfigyelésével. Tavasszal az újra felcsendülő kedves madárdal a legszebb jutalma téli gondoskodásunk­nak. Dr. Majer József, a Madártani Egyesület Baranya megyei elnöke Gyümölcstál szilveszterre A családi és baráti összejö­vetelek, a sütés-főzés napjai következnek. A szépen terített asztal, a szilveszteri puncs ün­nepélyesebbé teszi az étkezést anélkül, hogy a háziasszony a fáradságtól összeesne. Ha nincs lehetőségünk arra, hogy vendégeinket terített asz­tal mellé ültessük, akkor ké­szítsünk büféasztalt. Erre te­gyük a tányérokat, a szükséges evőeszközöket, szalvétát, poha­rakat, péksüteményt, vékony szeletekre vágott rozs- és zsúr- kenyeret, süteményeket. A hi­deg ételeket és italokat mindig csak étkezés előtt rakjuk az asztalra. Gondoskodjunk alko­holmentes italról is! Fontos, hogy az italok a legkedvezőbb fogyasztási hőmérsékletűok le­gyenek, mert ekkor a legkelle­mesebbek. Ásvány- és szódavíz 10, limonádé és a különböző üdítőitalok és a világos sör 8— 10, fehér borok 10—12, vörös borok, édes és keserű likőrök 16—18, szeszes italok, párlatok 10—12, és a leghidegebb a pezsgő 6-8 C-fok hőmérsékletű legyen. Akik a hagyományos rántott, ■ sült, vagy töltött húsokat készí­tik, tegyék azokat változatosab­bá egy-egy újszerű körettel, salátával. Sült húsokhoz adha­tunk őszibarack-befőttet, rán­tott hús mellé szilvát. Sült szár­nyasok mellé ecetes savanyú­ság helyett jól illik a párolt gyümölcs, vagy a gyümölcsből készített saláta. Csirkéhez, li­bához, pulykához körte,-, meggy- vagy birsalmakompót a legjobb. A gyümölcsöket kis salátaleveleken rátehetjük a húsokra vagy melléjük. Természetesen használjunk zöldborsót, babot és sárgaré­pát is. De nagyon mutatós a cékla is, salótalevélre tévé. Jól csöpögtessük le, hogy a leve ne fesse meg az ételt. A karácsonyi asztalt ne zsú­foljuk és díszítsük túl. Egy-egy gyertya vagy pár szál virág, egy-egy fenyőág nagyon ízléses lehet. Tehetünk minden terítékhez egy szép piros almát, megmos­va, kifényesítve. A szár helyére műanyag gyertyatartócskába kis fehér gyertyát szúrjunk. Az al­ma mellé fenyőágacskát is te­hetünk. Ne feledkezzünk meg a gyü­mölcstálról sem. Az alma, kör­te és a télire eltett szőlőfürtök mellé déligyümölcsöt, naspo­lyát és aszalt szilvát tegyünk. Váratlanul érkező vendéget megkínálhatunk sajtos meleg- szendviccsel is, ami néhány perc alatt kész van. A kenyeret — ami lehet előző napi is — vékonyan fölszeljük és a héját levágva egyforma három- vagy négyszögletes darabokra vág­juk. Megkenjük vajjal és a va­jas oldalát reszelt sajtba márt­juk. A szeleteket sütőlapra vagy tepsibe rakjuk és meleg, de nem forró sütőbe tesszük ad­dig, amíg a sajt meg nem ol­vad. Azonnal tálaljuk. Meg­szórhatjuk kevés pirospapriká­val vagy vágott metélőhagymá­val. Sütés nélkül is készíthetünk csemegét. 15 dkg őszibarack- befőttet fél kg porcukorral és fél citrom levével egy óra hosszat keverjük, ezután adunk hozzá eqy tojás fehérjéből vert habot. Nyomózsákba tesszük és tiszta fehér papírra vagy alu­fóliára kis halmokat nyomunk. Szellős helyre téve 4—6 nap alatt megszárad. Sokáig el­tartható, nagyon finom cseme­ge. Finom csemege készülhet oz aszaltszilvából is. A szilvát lan­gyos vízben ázni hagyjuk ad­dig, amíg fel nem puhul. Ekkor a magját kinyomjuk belőle és helyébe egy-egv mandulasze­met vagy negyed diót teszünk. Kitűnő limonádét állíthatunk elő fehérborból. 2 dl citrom­szörpöt és egy dl fehér bort egy pohárba összekeverünk, majd szódavízzel hígítjuk. Kocka jég - qel, szalmaszállal szolgáljuk fel. Vörös borból is hasonlóan készíthetünk limonádét, de itt az 1 dl vörös borhoz 2 dl na­rancsszörpöt adjunk. Kellemes esti koktélt is ké­szíthetünk vörös borból. Forral­junk fel egy liter Egri bikavért vagy kékfrankost 25 dkg cukor­ral és egy rúd vaniliával. Ha kihűlt, adjunk hozzá fél liter 40%-os rumot. Hidegen fo­gyasztjuk. Mindenesetre mér­tékkel. Tóth Attila n pécsi postapalota Nem hiszem, hogy tévedek, ha kimondom: Pécsett van az ország legszebb postaépülete. Az új ruhába öltöztetett főpos­tapalota Zsolnay-pirogránit te­tőzetével, homlokzati timpa­nonján a régi magyar közép­címerrel nemcsak e rész törté­neti hangulatát erősíti, de színdús palettája is egyre in­kább szépülő városunknak. E sorok írójának — némi sze­rénytelenséggel szólva — mind­ebből csak annyi „sikerélmé­nye" adódik, hogy elsőnek ja­vasolta patinás címerünk ki­szabadítását az anakroniszti­kus bádogdobozból. Bár e rovatban kevés elis­merő, hízelkedni akaró szó esett eddig, mégis úgy érzem, mindannyian el-elgyönyörkö- dünk ebben az újjá varázsolt épületcsodában. Az illetékese­ket érintő elismerés hangján kell szólnunk postapalotánk belső térkibővítéséről, a szol­gáltatások megkönnyítéséről is. Folytatnánk a dicséretözönt a belső feliratok helyességé­nek, stílszerű elrendezésének okán is, ha . . . Ha e harmo­nikus szépségünneplést nem törné meg néhány goromba helyesírásé és gáncsolható giccs. Épületébe lépésünkkor sze­münkbe tűnik egy felirat: Táv­iratfelvétel. Hibátlan helyes­írás: háromtagú, hat szótagú szó — tehát egybeírandó! De ugyanakkor a Csomag felvé­tel, Csomag kiadás szintén összetett szavakat már külön­írták, holott minden két tag­ból álló összetett szót - füg­getlenül a szótagszámtól — egybe kell írni. Egy táblán ezt olvastuk: CSOMAG KlésFELADÁS. Nos, mivel ebben az esetben a ki­adás a csomagokra vonatko­zik, helyesen íqy kellett volna írni: CSOMAGKI- és FELADÁS. Ha ugyanis két vagy több egy­más után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, és csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót akarjuk teljes alakjában kiírni, ilyenkor az elhagyott közös utótagra, ille­tőleg előtagra kötőjellel uta­lunk. (262. c. pont) Példák az utótagra: gép- és gyorsíró, bel- és külkereskedelem. Elö- tagos példák: bortermelő és -értékesítő szövetkezet; gép­gyártó, -szerelő és -javító üzem. Az egyik kiírás szerint a csarnokban 9 ablakon vehető igénybe az információ. Ezt ol­vastuk: INFORMÁCIÓ 9 ab­laknál. Nemcsak az a hiba, hogy csak egy ablaknál van kiírva e bűvös szó, hanem in­kább az, hogy elfelejtették a 9 után kitenni a pontot, vagyis azt, hogy csak a kilencedik ablaknál lehet érdeklődni. A sok információt persze magya­rul i,s kiírhatták volna: tájé­koztató, tájékoztatás, felvilágo­sítás stb. szóval. A külföldiekre hivatkozni idejét múlta már. Ilyen terjengős kifejezések is találhatók: ,,. . . tájékoztatást a lelvételkezelő ad. . ", avagy: „...csak másnap ke­rülnek továbbításra." Mind­ezek helyesen: tájékoztat, to­vábbít. Az utóbbi időben a kerül ige rendkívül sok szókapcsolat alaptagja. A hivatali, mozgal­mi és sajtónyelvben teljesen feleslegesen, szószaporítóan használjuk. Szólnunk kell a minden ol­dalról ránk bámuló több méte­res gipszalkotásról, amely ál­lítólag Mátyás király anyjának fekete hollóját jelképezi, most pedig a postai irányító szám kitételére figyelmeztet. Úgy érezzük, már betöltötte hiva­tását ez a gyerekijesztő, otrom­ba gipszmadár. Nem értjük, miért bámul szegényke bronz­ból vert mására, illetőleg mi­nek két holló egy hivatalban. Arra gondoljunk talán: holló a hollónak nem vájja ki a sze­mét? Reméljük, nem akasztják nyakába a „Postán marad" táblát, hanem postamunkában leröpítik a pincébe. Véglege­sen! Tóth István Koktél vörös borból

Next

/
Thumbnails
Contents