Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-17 / 345. szám
a Dunántúli napló 1985. december 17., kedd Mit mond a jogszabály ? Felelősség a nem vagyoni kárért Hatályos jogunk — az 1977. évi IV. törvény — lehetővé teszi a személyiségi jog közvetlen sérelméből eredő nem vagyoni károkozás megtérítését. A Ptk. 354. §-a akként rendelkezik, hogy a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja. Az új jogintézmény bevezetését követően a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntés, majd 1984-ben a nem vagyoni kárért való felelősségről szóló 16. sz. irányelv közzétételével kívánta elősegíteni az ítélkezési gyakorlat egységét, helyes irányú fejlődését. A nem vagyoni kár olyan kór, amely a vagyonban keletkező károk körén kívül esik, és az ember vagy jogi személy imma- teriális jogainak sérelmében mutatkozik meg. Az immateriá- lis javak körébe tartoznak általában az erkölcsi, személyiségi és szellemi javak. A nem vagyoni kár címén kárpótlásra, tehát meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezésnek az a rendeltetése, hogy a jogsértés által okozott immateriális sérelmet pénzösszeg nyújtásával, vagyis anyagi javakkal, tehát másfajta előny nyújtásával ellensúlyozza, s ezáltal a jogsértő magatartás folytán keletkező immateriális sérelmet, hátrányt elviselhetőbbé tegye. A törvény rendelkezéseiből következően a szóban lévő címen kárpótlás fizetésére kötelezésnek feltétele, hogy magán- személy vonatkozásában: a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét megnehezítse és ez a megnehezítés tartós vagy súlyos legyen, jogi személy vonatkozásában: a károkozás a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja. Elsősorban a fizikai létet és a mindennapos élettevékenységet gátló vagy súlyosbító körülmények alapos vizsgálata szükséges, de jelentőségük van a pszichikai körülményeknek is. A károsult életét megnehezíti pl. a végtag elvesztése, testi sérülés. Társadalmi életben való részvételt gátolhatja az arc, vagy a test eltorzulása. Az élet tartós megnehezítését jelenti a testi épség és az egészség minden maradandó károsodása. A tartósság jellegétől függetlenül is megállapítható az emberi kár, ha a bántalom a károsult életét súlyosan megnehezíti. Jogi személy kárpótlás iránti igénye tekintetében azt kell vizsgálni, hogy a károkozás a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét súlyosan hátrányosan befolyásolja-e. Fontos kérdés annak megvizsgálása is, hogy ki kérheti a nem vagyoni kár megtérítését. Erre a válasz nyilvánvalóan adódik: az, aki a személyiséget ért sérelmet elszenvedte. A nem vagyoni kártérítésre való jog nem száll át a jogosult örököseire. Mivel ez a iog személyes természetű, ezért ennek érvényesítésére csak a károsult tarthat igényt. A károkozó magatartás miatt életét vesztett személy közeli hozzátartozója is csak akkor tarthat jogszerű igényt a nem vagyoni hátrány csökkentése céljából kárpótlásra, ha a haláleset következtében a társadalmi életben való részvétele vagy egyébként is az élete tartósan, súlyosan megnehezül. Az ilyen igény jogszerűségét önmagában nem alapozza meg sem a halál ténye, valamint az ennek következményeként fellépő gyász és fájdalom, sem pedig csupán az, hogy a hozzátartozó halála folytán a korábbi helyzet hátrányosan megváltozott. Tehát amennyiben pert indítanak az eszmei kárért való kárpótlásra, úgy a maguk eszmei kárának kompenzációját kérik és perbeli jogalanyiságuk nem „örökölt" vagy indirekt. A pénzbeni kárpótlás az anyagiakban nem is mérhető nem vagyoni kár megtérítésére szolgál. Ez a kárpótlás nem lehet egyeriértéke a személyiségi sérelemnek, csupán bizonyos fokú ellensúlyozása más eszközzel, viszonylagos ki- egyenlítése vagyoni előny nyújtásával. Nem vagyoni kár címén a kárpótlást általában egy ösz- szegben indokolt megítélni. Járadék megítélésének akkor van helye, ha a károsult személyes körülményeire, életvitelének várható alakulására és az egyéb körülményekre tekintettel az állapítható meg, hogy az adott esetben járadék szolgáltatása mellett tudja a jogintézmény a funkcióját legmegfelelőbben betölteni. A bíróságoknak körültekintő, szükség esetén hivatalból is foganatosított bizonyítani eljárás lefolytatásával kell a nem vagyoni kárpótlás iránti igény alapossága szempontjából lényeges körülményeket feltárni. Szükség lehet különösen orvosszakértői vélemény beszerzésére is. Mire tud az orvosszakértő válaszolni? Ha az állapot márkialakult, véleményezi a balesetet elszenvedett sérülések maradványállapotát; eshetőlege- sen a trauma állapotrosszabbodó hatását; és meg lehet adni az előbbiekhez közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben lévő munkaképesség-csökkenés százalékos mértékét. Általános gyakorlat alapján a szakértői vélemény az egészségi állapotnak a balesettel való okozati összefüggését, és annak mértékét kell hogy megállapítsa, valamint nyilatkozzon arról, hogy az állapot milyen mértékben, illetve tevékenységben korlátozza vagy gátolja az életben való részvételét a sérültnek. A nem vagyoni kárpótlásra való jogosultság tekintetében való döntés azonban bírósági és nem orvosszakértői feladat. A bíróságnak a szakértői vélemény és a per egyéb adatainak együttes mérlegelésével kell határozni abban a kérdésben, hogy a nem vagyoni kárpótlás iránti igény megalapozott-e vagv sem. A hátrány súlyosságával szemben megfelelő összegű kárpótlást kell állítani. Figyelembe kell venni a károkozó körülményeit, vagyoni helyzetét, illetve a társadalom anyagi teherbíró képességét. Azt is mérlegelni kell, hogy milyen a népi vagyoni sérelem mértéke és jellege. A kárpótlás összegének az a rendeltetése, hogy segítse a károsultat életvitelének és életviszonyainak a megváltozott körülményekhez igazodó átalakításában. Dr. Szabó László Baranya Megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztály főelőadója A gyalogos közlekedés biztonságáért A személyi sérüléssel járó balesetek 30%-a a gyalogosok közrehatásával következett be az elmúlt 10 évben. A különböző közlekedési balesetek során meghaltak közül 40% a gyalogosok aránya. A balesetek nagy része elkerülhető lett volna, ha a gyalogos fokozott figyelmet fordított volna a közlekedési szabályok betartására, különösen az úttesten történő áthaladáskor. A KRESZ 21. §. (5) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A gyalogos az úttesten a kijelölt qyalogos átkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogos átkelőhely nincs, a) lakott területen lévő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában) . . . b) egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át" A „közelben” kifejezés alatt olyan távolságot kell érteni, amelyen belül a gyalogos észlelheti (vagy okkal feltételezheti, esetleg tudja), hogy a biztonságos áthaladást szolgáló létesítmény, „zebra”, felüljáró van. Az a magatartási kötelezettség, hogy a gyalogos az úttesten csak a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át, olyan általános és alapvető előírás, amely az úttesten áthaladó gyalogost mindig köti — függetlenül attól, hogy áthaladása közben az úttesten közlekedő járművekkel szemben áthaladási elsőbbsége van, vagy nincs. Az úttestre lépés előtt a veszélytelenségről való meggyőződés, majd a késedelem nélküli áthaladási kötelezettség, valamint az úttestre történő váratlan lelépés és a járművezetőket megzavaró vagy megtévesztő magatartási tilalom — mint általános és alapvető szabály — mindig érvényes, függetlenül attól, hogy a gyalogosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben áthaladási elsőbbsége van, vagy nincs. Amikor a gyalogos elsőbbségi jog nélkül halad át az úttesten, köteles fokozottabb figyelmet tanúsítani. Az úttestre lépés előtt a veszélytelenségről való meggyőződés kötelességét mára járművek zavarásánaka tilalma váltja fel és nem léphet az úttestre, ha ennek már nem tud eleget tenni. Ha a gyalogosnak kijelölt gyalogos átkelőhelyre a kilátást, vagy a rálátást gátló akadály mögül (takarásból) kell az úttestre lépnie, köteles minden tőle elvárhatót megtenni, hogy a takarásból való kilépés veszélyhelyzetéből ne következzen be tényleges baleset. Dr. Ács Imre, az MKBT Általános Közlekedésre Nevelő Szakbizottságának titkára Körültekintően járjunk el! Mit tegyünk közúti baleseteknél? STOP Egy műszakban. A Pécsi Autójavító Kisszövetkezet december 23-án és a két ünnep között egy műszakban, 7—15 óra között dolgozik. & Közvéleménykutatást végez Pécsett a Közlekedéstudományi Intézet azzal a céllal, hogy a lakosság igényeinek legmegfelelőbb közlekedési hálózatfejlesztési terv készülhessen. A városban ötszáz kérdőívet osztanak ki — néhány pécsi középiskolában, amiket a szülőknek visznek haza a diákok, valamint szakemberek között —, hogy a lakóhelyi közlekedési viszonyokról hű képet kapjanak. ér Fordok az NDK-ban. A Német Demokratikus Köztársaság 10 000 Ford Orion típusú személygépkocsit vásárol az NSZK-tól. Az Orionokat jövőre vásárolhatják meg az NDK autósai. A pécsi, Hold utcai autós szaküzletbe 6 és 12 voltos akkumulátorok, Lada karosszériaelemek, valamint rádiói és diagonál futózott gumik — Trabanthoz, Wartburghoz, Daciához és 125-ös Polski Fiathoz — érkeztek. «V Baranyai utakon. Az 58- as sz. főút pécsi átkelési szakaszán a Bolgár Néphadsereg út—László út csomópontjánál ideiglenesen megváltozott a forgalmi rend. Az egyirányú László utcába az 58-as út felől lehet behajtani. A Bolgár Néphadsereg útján víznyomócső-törés helyreállítási munkálatai miatt útszűkület és sebességkorlátozás van érvényben. Ugyancsak útszűkülettel és sebességkorlátozással számoljanak a közlekedők a somberek—pécsváradi úton, Palotabozsoknál, a mohács—kölkedi út mohácsi átkelési szakaszán és az almáskeresztúri bekötő- útón. Hét baleset. Az elmúlt héten hét személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság köz- biztonsági és közlekedési osztályától. Három súlyos, négy pedig könnyű kimenetelű volt. Közúti baleset bárkivel előfordulhat, nem árt tehát tisztában lenni néhány alapvető tennivalóval. Bármilyen körülmények között válik is közúti baleset okozójává, vagy részesévé valaki, legelső feladat, hogy azonnal álljon meg, útját ne folytassa. , A baleset következtében veszélybe jutott vagy megsérült személynek sürgősen segítséget kell nyújtani. A segítségnyújtást nagyon óvatosan és körültekintően kell végezni, mert a szakszerűtlen beavatkozás végzetes következményekkel járhat. A rendőrök odaérkezéséig mindenki - saját érdekében gondoskodjon a baleset során keletkezett nyomok megőrzéséről. Ne engedje az ott közlekedő járművek vagy kíváncsiskodó emberek által a fékvagy egyéb nyomokat (üvegszilánk, lepatiogzott festék, vonszolás nyoma stb.) eltaposni. A forgalmat — ha erre lehetőség van — terelje el, az úttesten lévő nyomokat fűcsomókkal, földarabokkal, vagy más módon határolja körül. A helyszínt csak rendkívül indokolt esetben változtassa meg, a járműveket ne hagyja helyükről elmozdítani. Járművet a baleset utáni helyzetéből elmozdítani csak abban az esetben szabad, ha a forgalom akadályozása súlyos következményekkel jár, és az elterelésre nincs mód, ha a veszélybe jutott személy megmentése érdekében szükséges. Ilyenkor a jármű eredeti helyét krétával, vagy más módon elmozdítás előtt pontosan be kell jelölni. Szigorúan ügyelni kell arra, hogy a balesetben részes járművekhez senki ne nyúljon," azok biztonsági berendezéseinek állapotát meg ne változtassa. A közeledő járművek vezetőit figyelmeztesse a helyszín óvatos megközelítésére. Éjszaka gondoskodjon a helyszín megvilágításáról. (Ezért hasznos, ha útjára mindig visz magával az autós, motoros zseblámpát vagy más világító eszközt.) Általában a balesetek színhelyén, főként lakott területeken mindig tartózkodnak olyan személyek, akik látták az esemény bekövetkezését. Kérje fel a szemtanúkat, hgy adják meg nevüket, munkahelyüket és címüket. Az adatokat jegyezze fel, és adja át a helyszínelést végző rendőrnek. Súlyos kimenetelű balesetnél kérje meg a jelenlévő személyeket, hogy a rendőr odaérkezéséig maradjanak a helyszínen. Fontos jótanács: sem a szemtanúkkal sem a baleset más résztvevőivel semmiféle vitát a baleset okaira, körülményeire vonatkozóan ne kezdeményezzen, ilyenben ne vegyen részt. Az ilyen beszélgetések káros következményekkel járhatnak, a későbbiekben helytelen irányban befolyásolhatják a tényállás tisztázását. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Január 1-től ólommentes benzin Január elsejétől ólommentes benzint is árusítanak hazánkban. Tizenhárom töltőállomást jelölt ki erre a célra az ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat, így többek között Balatonfüre- den, Balatonvilágoson, Pécsen, Kisteleken, Debrecenben, Miskolcon, Gyöngyösön, Budaörsön, Budapesten és Győrben. A felsorolásból kitűnik: kétszáz kilométeres körzetben elérhetővé tették az ólommentes benzint. Fontos tudnivaló a hazai autósok számára: ez a csúcstermék kizárólag katalizátoros autókba ajánlott, a hagyományos gépjárművekben kárt okoz. Le kell szögezni: ezúttal igazán gyorsak voltunk, számos államot megelőzve csatlakoztunk az ólommentes benzint árusító európai lánchoz. Persze nem is tehettünk mást, hiszen az az érdekünk, hogy az ide látogató turisták száma ne csökkenjen. Márpedig közismert, Nyugat-Európában egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az ólmmentes benzinnel működő autók. Nem véletlenül: hiszen az ólommentes benzin környezetkímélő: használatával lényegesen csökken a levegő szennyezése, kevesebb károsodás éri a növényzetet, és természetesen az embereket. Az átállást segítette, hogy Százhalombattán tavaly felépült a katalitikus krakk-üzem. Évente csaknem 100 ezer tonna ólommentes benzint képes előállítani. De mivel itthon nincs szükség ilyen nagy meny- nyiségre, külföldre is szállítunk. Pillanatnyilag a magyar motorbenzin-export felét a 91 oktánszámú ólommentes benzin adja. Legfőbb vásárlóink: NSZK, Svájc, Ausztria. Az ÁFOR ügyelt arra, hogy az ólommentes benzint árusító hazai kutak külsőleg igazodjanak a nemzetközi normákhoz. A kútoszlopok szerkezete azonos a hagyományoséval, kizárólag a töltőpisztoly csőrészénél van eltérés; ez sokkal kisebb, mert a katalizátoros kocsik tankolónyílása is kisebb, így nem fordulhat elő, hogy tévedésből ólmos benzjnt töltenek bele. A minőségi előrelépés a magyar kőolajfeldolgozó ipar termékfejlesztésének eredménye. Ebbe beletartozik az is, hogy a Magyarországon forgalomban lévő benzin ólomtartalmát csökkentették, s ezzel egyidő- ben a gázolajok és a háztartási tüzelőolaj kéntartalmát fél százalékra mérsékelték. Végcél az, hogy az évtized végén a gázolajok kéntartalma ne lépje túl a 0,2 százalékot, a motorbenzineknél az ólomtartalom literenként ne haladja meg a 0,15 grammot. Ennek érdekében tovább folytatódik a fejlesztés, világbanki hitellel rövidesen megkezdődik egy új benzin-alkiláló üzem építése Százhalombattán.
