Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-17 / 345. szám
1985. december 17., kedd Dunántúlt napló 3 n jobbítás szándékával, a szocializmusért emeltek szét A képen a baranyai küldöttek a tanácskozáson (Telefoto — MTI Manek Attila felvétele — KS —DN) Baranyai küldöttek a népfront kongresszusáról Az Országos Tanács megalakulásával, az elnökség és a vezető tisztségviselők megválasztásával zárult vasárnap kora délután Budapesten a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa. Megerősítette tisztségükben az Országos Tanácsnak a megyei népfrontértekezleteken megválasztott tagjait. Baranya megye népfront- mozgalmát heten képviselik .az Országos Tanácsban: dr. Ádám Antal, a megyei népfrontbizottság elnöke, a JPTE egyetemi tanára, Bischop Jánosné tanító (Mohács), Bősz Józselné kiskereskedő (Pécs), Horváth Endre, a Mecseki Szénbányák Vasas-Bányaüzemének csoportvezető vájára, Klonga Ágnes, a pécsi HUNOR Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat szabásza, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának titkára és dr Sipos Béla, a JPTE docense. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségébe választották meg a baranyaiak közül dr. Ádám Antalt és Horváth Endrét. A népfrontkongresszuson részt vett baranyai küldöttek vasárnap késő este érkeztek haza Pécsre, fáradtan, de az egyértelműen sikeres, nagyon hasznos tanácskozás élményével. Ezt tükrözik a küldöttek véleményei is, amit még frissen, élmények hatása alatt, alig néhány órával a kongresszuság zárása után fogalmaztak meg. Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára: — Belpolitikai életünk nagyon fontos eseménye volt ez a kongresszus, s biztos vagyok benne, hogy nemcsak a küldöttek számára volt élmény és egyben mozgósító hatású, hanem ugyanígy társadalmi fejlődésünk lendítője is lesz. A 'beszámolóban, a vitában az állásfoglalásban benne volt minden, ami ma politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk valóságát jellemzi, helyes arányokban és hangsúllyal a megtett út eredményei és a jövő tennivalói. A népfront nagyon széles társadalmi bázisát nagyon jól érzékeltette a vita. A felszólalók az eddig megtett utat értékelve a jobbítás szándékával, jobb társadalmi gyakorlat kialakításáért munkálkodva a szocializmusért emeltek szót. Érvényes ez a megállapítás az egyházak képviselőinek megnyilvánulásaira is. Jó volt hallani, hogy a népfrontról mint mozgalomról minden felszólaló elismerően szólt. Ez is nagyon fontos, mert azt igazolja, hogy ez a mozgalom mint a politikai rendszerünk egyik intézménye, jól funkcionál. Dr. Ádám Antal, a megyei népfrontbizottság elnöke: — A kongresszus munkáján, tanácskozásának légkörén egyértelműen, érződött, hogy a népfrontmozgalom a szocialista társadalmi rendszer alapelveire figyelemmel kívánja elősegíteni társadalmi rendszerünk fejlesztését. Őszinte, nyílt, elmélyült önvizsgálat volt a megtett út értékelése, a felszólalók színesen, sokoldalúan közelítették meg a problémákat. Ugyanakkor mégsem a panaszok, igények listáját hallhattuk a vitában, mert minden felszólaló a tennivalókat is megjelölte. A következtetések után a feladatok megvalósítására, a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt. A kongresz- szus egész munkáját áthatotta ez a tenniakarás. , Balázs János, a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Társadalmi Szövetségének elnöke: — Először voltam népfrontkongresszuson, s nagy hatással volt rám a tanácskozás emberközpontúsága, a munka és a béke egyértelmű, természetes összefonódása minden dokumentumban és felszólalásban. Természetesen külön is megragadtak a mezőgazdasággal és kertbarátok és kistenyésztők tevékenységével összefüggő témák és a falusi emberek mai problémái. Jakabos Zoltánná, a Fogyasztók Baranya Megyei Tanácsának elnöke. — A népfrontkongresszus azt 'bizonyította, hogy szilárd a hitünk társadalmunk megújulásában, s ebben világnézeti hovatartozástól függetlenül egységesek vagyunk. Nem nézhetjük közömbösen a visszásságokat, s jobbítás szándékával a közösségi célok megvalósításáért együtt tudunk dolgozni. Bősz Józsetné, kiskereskedő: — Rám azok a felszólalások voltak a legnagyobb hatással, amelyek a szenvedély túlzásait leszámítva figyelmeztető igazságokat mondtak ki a népesség alakulásáról, a közművelődés állapotának egyes egészségtelen tüneteiről, az iskolai és családi nevelés megoldásra váró gondjairól, az öregekről való gondoskodásról. Ha mozgalmunk eszközeit, lehetőségeit tekintem, ezekben a kérdésekben még nagyon sokat lehetne tennünk. Vörös Vince, a Pécsi Vízmű dolgozója; az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori tagja: — Azzal a kíváncsisággal mentem a népfrontkongresz- szusra, hogy megtudjam, a politika mai vezetői az elmúlt negyven év tapasztalatai és eredményei alapján mit kívánnak tenni jövőnk érdekében. A kongresszus tanácskozása nagyon színes, és építő jellegű volt, az értelemhez szólt inkább, mint az érzelemhez. Eredményeinkről és hibáinkról egyaránt nemzetünk jövője érdekében szóltak, s ezek alapján azokról a teendőkről, amelyek megoldásával mind magasabb szintre emelkedhet népünk élete. Dunai Imre A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének X. kongresszusa Hétfőn az ÉDOSZ székházában megkezdte munkáját a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének X. kongresszusa. A hét szakmai szakszervezet — az Artistaművészek, a Filmművészek és Filmalkalmazottak, a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók, a Magyar Rádió Dolgozói, a Televíziós Dolgozók, a Színházi Dolgozók és a Zeneművészek Szakszervezete — több mint 42 ezer tagjának képviseletében 309 küldött vitatja meg az elmúlt öt évben végzett munkát, határozza meg a következő időszak feladatait. A tanácskozáson részt vett Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A kongresszus írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítésében Sírná Tibor, az MSZSZ főtitkára a művészeti élet megítéléséről, a művészek és művészeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról szólt. A beszámolót követő vitában felszólalt Pál Lénárd is. Művészetpolitikánk változatlan fő céljairól szólva hangoztatta: Pártunk, dolgozó népünk nagyra értékeli és megbecsüli a szocializmus eszméi iránt elkötelezett művészek munkáját. Azt szeretnénk, ha a szocialista és humanista értékeket magas színvonalon megjelenítő művek és produkciók száma nőne, ha több értékes alkotás születne szocializmust építő társadalmunk eredményeiről, ellentmondásairól és küzdelmeiről. A vitában felszólalt Köpeczi Béla is, aki a kultúra és a gazdaság, a kultúra és a közönség kapcsolatáról fejtette ki véleményét. A hozzászólók között volt Virizlay Gyula, a SZOT titkára is. A kongresszus kedden folytatja munkáját. A Hazafias Népfront Vili. kongresszusának állásfoglalása A Hazafias Népfront Vili. kongresszusán elfogadott állás- foglalás elöljáróban visszatekint a népfrontmozgalom fél évszázados történetére, Hangoztatva a Komintern VII. kongresszusán meghirdetett, a fasizmus elleni küzdelemben kovácsolódott ősz. szefogás szellemi örökségének fontosságát. Rámutat: a Hazafias Népfront a mai megváltozott feltételek között — az alkotmányban is rögzített feladatainak megfelelően — őrzője, örököse és folytatója a fél évszázados népfrontpolitikának. Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja: a népfrontmozgalom az eltelt öt esztendőben erősítette a párt szövetségi politikáját és fejlesztette a nemzeti összefogást. Tevékeny résztvevője volt a közéletnek, eredményesen ellátta közjogi feladatait. A jövőben fokozódó mértékben kíván szerepet vállalni az országépítésben, a társadalmi viszonyok szocialista irányú fejlesztésében. Céljának tekinti népünk összeforrottságá- nak erősítését, az állampolgárok mozgósítását az ország feladatainak megoldására. Arra törekszik, hogy munkája nyomán a társadalom minden osztályából és rétegéből egyre többen és mind nagyobb eredménnyel vegyenek részt a közéletben, a közakarat mellé köz- cselekvést is teremtve. Csak a közakarattal párosult közös cselekvés teheti ugyanis lehetővé, hogy az MSZMP XIII. kongresz- szusának hazánk további építését szolgáló határozatai a nemzet programjaként megvalósuljanak. A dokumentum ezután leszögezi, hogy a népfront a szocialista nemzeti egység érvényesítésének átfogó kerete, politikai tömörülése a szövetségi politika jegyében. Befolyása és kezdeményező szerepe a magyar társadalomban, a közéletben növekvő jelentőségű. Múltjának, jelenének tapasztalatai alapján a jövőre nézve is érvényesnek tartja, hogy a politikai, a társadalmi egyensúlynak és fejlődésnek nélkülözhetetlen feltétele az emberek közösségi szándékú és szellemű felelős tevékenysége. A nemzeti egységre törekvés, a szövetségi politika ápolása nem taktika, hanem a haladás állandó feltétele és tényezője. A társadalomban végbement, új ellentmondásokat is teremtő változások miatt a népfront az eddiginél is fontosabb kötelességének tartja, hogy — a párt politikájának szellemében —a közösséqi együttműködést saját eszközeivel, önállóan formálja, észrevételeivel és javaslataival erősítse a társadalmi közmegegyezést, a különböző osztályok és rétegek politikai szövetségét közös céljaink elérésére. A szövetségi politika helyes értelmezése és alkalmazása teszi lehetővé, hogy világnézete miatt senki sem szenvedhet hátrányt sem a munkában, sem a közéletben. Az egyházak, a vallásos emberek részt vesznek ez ország építésében, közéleti tevékenységüket a népfront segíti — emeli ki az állásfoglalás. Kitér arra is, hogy a nemzetiségek jól érzik magukat közös hazánkban, dolgoznak érte, boldogulnak benne. Ott vannak képviselőik a társadalmi és az állami élet vezető testületéiben, s ez is előmozdítja egyenjogúságuk fejlődését. A dokumentum fontos feladatként említi a cigányság társadalmi beilleszkedésének felgyorsulását, majd megállapítja, hogy a népfront intézményes közéleti cselekvési lehetőséget kíván nyújtani az ifjúság különböző rétegei számára, s részt vállal az idős korúak érdekeinek feltárásában és képviseletében is. Feladatának tekinti, hogy segítse a nemzedékek közötti egység és egyetértés fejlesztését. A Hazafias Népfront közjogi funkciójának keretében nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében. A legjelentősebb feladatok közé tartozik a szocialista demokrácia fejlesztése és gyakorlati érvényesítése a politikai irányítás és intézményrendszer további alakításában. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a mozgalomban a társadalompolitika: a helyi ön- kormányzatok erősítése, a településfejlesztés, a nőpolitika, az idős korúak problémája, az értelmiségpolitika, a szociálpolitika; kiemelt jelentőségű az életmód, a családvédelem, az ifjúságpolitika, a művelődés, a környezetvédelem — végső soron a nemzet egészét érintő — ügye. A társadalompolitikai feladatokat áttekintve a dokumentum szól arról: jövőnk megalapozásának elsőrendű feltétele, hogy a népesség évek óta tartó csökkenését mérsékeljük, mielőbb szüntessük meg. Ezután hangsúlyozza, hogy az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenségekre s bizonyos újratermelődő társadalmi igazságtalanságokra figyelemmel a népfrontnak is többet és elmélyültebben kell foglalkoznia a nehezebb sorsú rétegek és csalódok qondjai- val, a szegénység problémáival. A dokumentum a továbbiakban leszögezi: a népfront ismeri és vállalja az építőmunka nehézségeit, a megújító kezdeményezések kockázatait, támogatja a párt törekvéseit, a politika, a gazdaság fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. A Hazafias Népfrontnak kö- telesége a társadalomban bekövetkezett változásoknak megfelelően és az elmúlt évtizedekben felnövekedett új nemzedékek igényei szerint keresni és megtalálni azt a hangvételt, stílust, tartalmat, azokat a módszereket, amelyek az eddigieknél jobban megfelelnek országépítő nemzeti egységünket és a szocialista nemzetköziség eszméjét szolgáló céljainknak. Ugyancsak a mozgalom elemi kötelességeként jelöli meg az állásfoglalás azt, hogy segítse a társadalmunkat, gazdaságunkat, intézményrendszerünket megújító reformfolyamatot, ennek keretében a tanácsok önkormányzati szerepének, a vállalatok és szövetkezetek önállóságának erősödését. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy mind a településeken, mind pedig, a munkahelyeken jóval nagyobb teret kell nyernie a közvetlen demokráciának, annak érdekében, hogy a társadalom egyes rétegei - főként a fiatalok - tevékenyebb részesei lehessenek az érdemi közéletnek. Ehhez is kapcsolódó feladat a határozott fellépés a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség, a naplopás ellen, a korrupció, a jogtalan előnyszerzés visszaszorítására. Szükséges, hogy a népfrontmozgalom meggyőző munkájává) a társadalmi értékrend egyik talpkövévé tegye azt a felfogást, amely szerint a munka a személyes boldogulás legfőbb forrása. A gazdaságpolitikai feladatokat rögzítő fejezet a legközvetlenebb tennivalók közül a gazdasági élénkülés megindítását és ennek érdekében a megújulási folyamat következetes továbbvitelét, a rugalmasan alkalmazkodó, hatékonyabb gazdaságirányítás kialakítását tartja a legfontosabbnak. A határozottabb cselekvéshez nélkülözhetetlen a tennivalók pontos meghatározása és a hibák őszinte feltárása. A népfront egyetért azzal, hogy a megalapozott és növekvő ütemű fejlődéshez elengedhetetlen a termelési és termésszerkezet átalakításának meggyorsítása, a tudományos eredmények mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése. A dokumentum hozzáfűzi, hogy mindennek feltétele a műszaki fejlesztés meggyorsítása, s egyre sürgetőbb, hogy méltó rangot kapjanak a műszaki-tudományos ismeretek. Külön kiemeli a gazdasági célok elérésében oly fontos emberi tényezők szerepét, hangoztatva: Helyeseljük a vállalati tanácsok, az üzemen belüli új fórumok megalakulását, az igazgatók demokratikus választásának elterjedését. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a népfrontmozgalom vállalja mindazoknak a kormányzati és vállalati törekvéseknek támogatását, amelyek célja a nagyipar hatékonyságának növelése, meghatározó szerepének erősítése. A mezőgazdaság elért eredményeinek, színvonalának fenntartásához ugyancsak fontos társadalmi érdekek fűződnek; szükséges, hogy a szabályozó rendszer még inkább serkentse az élelmiszer- termelést, az értékesítési feltételek kedvezőbbé tételét, s javuljon a mezőgazdaság ipari háttere. A népfront támogatja a szocialista nagyüzemekhez integrált háztáji és kistermelés továbbfejlesztését, erősíti a kertbarát- és kisállattenyésztő mozgalmat. A mozgalom fontos feladatnak tartja, hogy a közreműködésével kidolgozott terület- és településfejlesztési határozat céljai megvalósuljanak. A kiegyenlítettebb és arányosabb fejlesztés nyújtson nagyobb esélyegyenlőséget a települések és 'lakosaik részére a társadalmi javak eléréséhez. A településfejlesztéshez nélkülözhetetlen a helyi tanácsi gazdálkodás önállóságának növelése, s az, hogy a nyílt településpolitika mindenütt váljon gyarkorlattá. A népfrontbizottságok ezt segítendő vállalják a tervek közösségi véleményezésének, s a társadalmi munkaakcióknak megszervezését. A környezet- és természetvédelem feladatainak megoldásában a cselekvő társadalmi közreműködés sezrvezését és kiszélesítését vállalja a mozgalom, kiegészítve ezzel az állam, a gazdálkodó szervek környezetvédő és -kímélő törekvéseit. Ugyancsak változatlan feladatának tekinti a fogyasztói érdekvédelem erősítését. A művelődéspolitikai teendőkkel foglalkozó fejezet bevezetőben hangsúlyozza: a népfront ismeretterjesztő tevékenysége arra irányul, hogy a lehető legtöbb ember eljusson a politikai érettségnek arra a fokára, ahol természetes az elkötelezettség és a felelősség- érzet, hiszen csak ez lehet a társadalmi közmegegyezés szilárd alapja is. A mozgalom minden kezdeményezést segíteni kíván, akár a szakmai ismeretek gyarapítását, akár az általános műveltség terjesztését szolgálja. A műveltség megalapozója és legfontosabb intézménye az iskola — szögezi le a dokumentum, s fontosnak mondja, hogy a népfront az iskola és a család közötti együttműködés jegyében erősítse kapcsolatait a szülői munkaközösségekkel és a tantestületekkel. A nevelés- és oktatásügy fejlődése érdekében szorosabb együttműködésre törekszik a KISZ-szel és az úttörőszövetséggel. Végül a népfrontmozgalom nemzetközi törekvéseit rögzíti az állásfoglalás. Hangsúlyozza: a népfront részt vállal a béke legfőbb védelmezőjének, a szocialista közösségnek erősítéséből. Fejlesztjük együttműködésünket a szocialista országok testvérszervezeteivel, mozgalmaival, velük összehangoltan lépünk fel a nemzetközi küzdőtéren. Nemzeti ügyünknek tekintjük a barátság elmélyítését a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel. A HNF a kölcsönös érdekekalapján fejleszti nemzetközi kapcsolatait a békéért és a haladásért küzdő mozgalmakkal és személyiségekkel, a demokratikus pártokkal, a nemzeti felszabadító erőkkel. Szolidáris a fejlődő országok népeivel, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a népelnyomó rendszerek, az újgyarmatosítás elleni küzdelmet. A népfront fejleszti kapcsolatait a tőkés országok mindazon szervezeteivel, pártjaival, akik erre az egyenjogúság alapján hajlandók. Kész a közös fellépésre, s a párbeszédre minden szervezettel, amely híve a katonai és politikai feszültséa csökkentésének, a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításának.
