Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-14 / 342. szám

12 Dunántúli napló 1983. december 14., szombot Kulturális ajánló A gyerekek félmeztelenül játszottak az óvoda udvarán, de még így is csurgott róluk o veríték. A kis medence langyos vize nem hütötte le őket. Sikongatva fröcskölték egymást, de a nap egy szempillantás alatt lecsó­kolta barna kis testükről a víz- cseppeket. Az óvónénik megtérítettek. Finomfőzelék, mákoskalács il­latozott az asztalon. A gyere­kek megebédeltek. A jó étel­től, meq a nagy melegtől úgy elpilledtek, hogy evés után azon nyomban elaludtak. Az óvoda tőszomszédságá­ban volt egy kis veteményes­kert. Csipkés levelű sárgaré­pák, fodros levelű petrezsely­mek, barna gumójú zellerek, lila hasú karalábék, kerek fejű káposzták sóhajtoztak a melegben. A sárgarépa kínos igyeke­zettel fúrta gyökerét még mélyebbre a földbe. Bújt vol­na lejjebb a petrezselyem is, de bodros levelei fogvatartot- ták. A föld hűvöse után vá­gyódott minden növény, mert leveleik már alig bírták a meleget. - Elájulunk ... el­ájulunk ... — suttogták. — Mi történt? Nem tudsz vi­gyázni?! - recsent egy nagyot a káposzta feje, hogy majd­nem belerepedt.-* Bocsánat, sok-sok bocsá­nat, a világért nem akartalak bántani — hallatszott egy gyen­ge hangocska a mélyből. Kis idő múlva a karalábé mellett megmozdult a föld, egy ku­pac emelkedett, még nagyobb lett, aztán újra hallatszott a hangocska:- Úgy látszik kicsit eltéved­tem ebben a sötétben. Jó lesz viszomennem, mert ha tovább ások előre, ne legyen Vakon­dok a nevem, ha nem a fel­színre jutok. Márpedig az nagy baj lenne. Nem bírja a szemem a nagy fényességet, meg selymes bundácskám is meg éhesen maradnak. Oh, szomorú sors, szomorú sors... A kert szegletéből most újabb hang szólalt meg. csú- fondárosan rikoltozva:- Úgy kell neked buta spe­nót, nehézfejű kánoszta, lila hasú karalábé, buta tök, sár­garépa, petrezselyem egyre- megy, főhet most a fejetek. Bezzeg én virágzóm, rózsa­tönkremenne a hőségtől. S talán még szomjan is halnék. Hajajl De nehéz is az éle­tem . . . így dünnyögött a kis Vakon­dok, aztán oldalra fordulva ásott, majd elindult visszafelé szűkös kis folyosóján. A kert fölött szálltak a só­hajok: ,,De jó lenne egy kis eső. Elpusztulunk ebben a nagy melegben. A nap is alud­ni mehetne már, s hozna az alkony egy kis hűs harmatot.'1- Minden erőm elhagy, el­száll 'belőlem az A vitamin - nyögdécselt a spenót. - Ha el­száradok, melyikötők növeszti meq helyettem a gyerekeket?- Ne siránkozz, mi is félt­jük a B meq a C vitaminjain­kat — torkollták le a többiek. — Ha elfonnyadunk, a sze­métre kerülünk, az óvodások szinbcn pompázom. Én vagyok a Mákvirág, ream ragyog a világ. — Ejnye, te mihaszna! - dörrentett rá a káposzta. - Te dölyfös semmirekellő, hi­szen csak dísznek tartanak té­ged. Nézd meg a testvéredet, sokkal halványabb a ruhája, mint a tiéd, de gumóiban már ott kéklenek a mákszemek, az­zal töltik mea a kalácsot o gyerekek örömére. Ha te el- vjrágzol, a kóródat szemétre dobják, akkor majd mi ne­vetünk rajtad. Jól jött ez a kis szóváltás, mert egyszeriben megélénkült a kert, s még egy kis pajkos felhő is a nao elé libegett. És egyszeriben duruzsolni kezdett a szellő is. A szél küldte elő­re, hogy adja tudtul minden­kinek, felhők közelednek, Wiezner Csaba (5 éves, 39-es dandár úti óvoda) rajza en.yhet adó esőt hoznak. Súg- ni-búgni kezdtek erre a nö­vények, nyújtogatták száraikat, mindegyik elsőnek akarta meglátni a közeledő felhőket. A Mákvirágra ügyet sem vetet­tek, mintha nem is állt volna a kert szélében.- Susogjatok, susogjatok . . — suttogott a Szellő. - Elsuha nők, messzeszállok, szél kél, ideér, szél kél mit mesél, hűs esőcseppről mesél. . . mesél. . . mesél... a szél ... A szellő nyomában meg is jött a szél, s így dalolt: — Szellő voltam, széllé let­tem, szárnyaimra felhőt vettem, permetezek hűs harmatot, er­dők, kertek viruljatok ... Aztán megrázta a felhők fod­rait egyszer, kétszer, hetven- . hétszer, s megeredt az eső. ! Egyszeriben megváltozott aj világ. A levelek haragpszöld színűvé változtak, száraikat megnyújtották, a növények, a gyökerek mohón szívták ma­gukba az édes esővizet. Ha­nem a Mákvirág nagyon el­szomorodott, mert az esőcsep­pek csak verték, csak ver­ték rózsaszín ruháját, bele-be- lecsiptek a szirmaiba. Egyik­másik már a földre is lehul­lott. Haragosan nézett körül, alig tudta egyenesen tartani hajladozó szárát. A sárgaré­pa, a oetrezselyem nagyot nyújtóztak a földben, a ká­posztának meg majdnem mégakkorára nőtt a feje, zöldéi It a spenót, fénylett a karalábé lila feje. Az esőcsep­pek meg vidám táncot jártak. Csepp . . . csepp . . . eső­csepp . . . ide egy, oda egy . . . csepp .. . csepp . .. csepp . . . így kopogott az óvoda ab­lakán is, miközben az óvónéni mesét mondott a gyerekeknek. Amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is állt az eső. Este­ledett már. A kis Vakondok túrt egy halmocskát, aztán ki­bújt és körülnézett a kertben. Megrázta bundáját, hajladoz­va jó éjszakát kívánt, s visz- szabújt a földbe. A kert szélé­ben egész nap szerényen, szinte magába roskadva állt az estike virág. Hanem most kitárta kis szirmait, és árasz­totta finom illatát, amely úgy áradt a kertben, hogy nincs olyan illatszerbolt. amely versenyezhetne vele. Egyedül csak a Mákvirág szomorkodott, s nagyon elgon­dolkodott azon, hogy ő tény­leg olyan haszontalan lenne? S vajon mit gondolnak erről a gyerekek? Csépányi Katalin Film... Film... Film. Felkészülés a pályaválasztásra Felfedező út a munka világában A munka világában a szak­munka mindig többet jelent, mint csak szakmai és gazda­sági részt. Visszahat az egyén­re, személyes tapasztalataira és kihat más emberek életére is. Kövesd a fenti gondolatot az alábbi példán! A születésnapi torta Az osztályomban az egyik úttörőőrs kis ünnepségre hívott meg. Egyik pajtás most ünne­pelte a 13. születésnapját. Zsófia, Zsuzsa és Mónika hoz­tak egy saját készítésű tortát. Közös alkotásuk egy jó recept kiválasztásával kezdődött és a teendők felírásával folytató­dott. Munkájukkal a következő négy fontos célt akarták elér­ni : 1. Szakmai, technikai cél: A sütemény legyen finom és ízletes! A lányok egy csábító recep­tet fedeztek fel a szakács- könyvben. Ehhez a hozzáva­lókat felírták és a szükséges konyhai felszerelést előkészí­tették. 2. A gazdaságosság mint cél: A sütemény legyen olcsóbb, mint a vásárolt. Zsófia, Zsuzsa és Mónika bevásárolják a szükséges hozzávalókat. Fi­gyelnek a szükséges mennyi­ségre és összehasonlítják az árakat. 3. A személyes cél: A sütemény készítésénél — mint mindén munkánál vagy szabadidő-elfoglaltságnál ta­pasztalják az érzékszervek, az ész és az érzelem közreműkö­dését. A mi triónk elfelejtette például a tojásokon a frisses­séget megállapítani. Egy rom­lott tojás belekerült a lisztbe és a tészta máris oda volt! A munkát elölről kellett kezde­ni. „Mennyi kis dologra kell figyelni, hogy sikerüljön a tor­ta” —, jegyezte meg Zsófia. „Nemcsak az ész, hanem az orr is legyen ott a munkában." — Mindhárman örültek amikor már érezték a sütemény kelle­mes illatát. Most már hamaro­san megtudják, hogyan sike­rült a művük. 4. A szociális cél: A tortát legtöbbször nem­csak saját élvezetünkre készít­jük. Mások is részesülnek be­lőle. - Csodálatosan ízlett és lelkesen fogyasztották el az őrs többi tagjával együtt, akik a születésnapra meghívottak voltak. Érdemes elgondolkodni! Te is tudtad, hogy minden tevékenységet a fenti négy szempont szerint vizsgálhatjuk és érdekesnek is találhatjuk? Tehát, ha kedved van, vizs­gáld meg a különböző tevé­kenységeidet -, pl. a barká­csolást sportolást, idegen- nyelv-tanulást, vásárlást, szak­köri munkádat stb. a követ­kezők szerint.- Szakmailag - műszakilag mit kell tudnom és mit kell tennem?- A gazdaságosság érdeké­ben mibe kerül a dolog és hogyan tudom kifizetni?- Személyes élményem: mit , érzek, tapasztalok közben?- Szociális tekintetben - milyen a kihatása más embe­rekre? Sok türelmet és kitartást kívánok a tevékenységed érté­keléséhez! Boros János Törő István Hóember Alszik az erdő, hull a hó, ki jár most kint a határban? hóembert látok lépegetni mérföldet járó csizmában, orra hegyén verebek ülnek, vállán a nyulak mosakodnak, fazékból készült kalapján százéves varjak dobolnak, sepri a havat, ahova suhint a hófúvások nyakig érnek, befedi a határt a hó, nem lesz eledel az őzikéknek, estére fárad, pipára gyújt, befújja köddel a világot, s a zúzmarás fák közt elalszik, kívánjunk neki édes álmot! Pákolitz István Füst Kékezüst vasezüst, kavarodik bodorodik, tekereg a füst. Fürge szél fodrozik s viszi, hahó, a ragyogó hajnalcsillagig. Képünkön: az Életben maradni című amerikai film egyik jele­nete. (Cynthia Rhodes és John Travolta) Három könnyű filmet ígér a mozi a következő hétre. Nagy sztárok fémjelzik az Életben maradni című amerikai produkciót. John Travolta, a Szombat esti lázban feltűnt filmcsillag ezút­tal is egy sikertörténet főhő­se. Hogyan lesz égy csóró pin­cérfiúból a * Broadway . ünnepelt diszkó-sztárja? Erről szól a film, amelyet nem kisebb híresség, mint Sylvester Stal­lone rendezett. Egy fiú és egy lány Lengyel ifjúsági film viseli ezt a címet. A témája az első hallásra kissé különös: két testvér arra kényszerül, hogy egymás szerepét játssza el a szünidőben. Törnek a húga képében Isia néninél nyaral, míg Tosia fiúnak öltözve er­dész nagybátyjuknál tölti el az időt. Noha remekül alakítanak, egyikük sem bújhat ki teljesen a bőréből: Isia néni ólmélko- dik, mennyire vadócok ezek a városi leányok, az erdész vi­szont sajnálkozik „Törnek" fé­lénkségén. Stanislav/ Loth film­jét elsősorban a tinédzserek­nek ajánljuk. Egy cirkusz életébepillanthat be a néző Frans Weisz és Shireen Strooker Forró nyáréjszaka című holland filmjében. A film egyik érdekessége, hogy egy show-műsort a nézők és a szereplők szemével is látha­tunk, közben a kulisszák mö­gött családi dráma játszódik le. Rádió Vasárnapi Magazin Egy helységhez, városhoz kö­tődés többnyire nemcsak ér­zelmekben, hanem segítőkész tettekben is megnyilvánul. Mé­száros András, a MÁV vezér­igazgató-helyettese erről be­szél a holnap reggeli összeállí­tásban. — Az ipari szövetkeze­tek nyugdíjasait és hozzátarto­zóit érdekelheti az a riport, amely az Ipari Szövetkezetek Baranya Megyei Központjának nyugdíj-kiegészítő szolgáltatá­sáról készült. — Húsz éven ke­resztül volt a Pécsi Városi Vö­röskereszt titkára Jakab Fe- rencné dr. A napokban nyug­díjba vonult. Életének küzdel­mes időszakairól, a sok örömöt nyújtó munkáról éppen úgy szó lesz, mint a gyermekkor fe­lejthetetlen karácsonyairól. A Balogh Istvánná pszichológus­sal készült beszélgetés pedig amolyan üzenetféle az ünne­pekre készülődésről. Azokról a dolgokról szól, amelyek nélkül hiába az ajándékok tömege, a gazdagság, a mennyezetig érő karácsonyfa. — A Vasár­napi Magazin szerkesztője: Nógrádi Erzsébet. A nagyanya dalaiból... Ezen a címen hallhatjuk Nagy Józsa pécsi énekesnő vallomását december 14-én 16 óra 19 perces kezdettel a Petőfi Rádióban. A műsort, amelyet Várnai Ferenc szer­kesztett, a magyar népdal he­te keretében sugározza a rá­dió. Hangverseny A Pécsi Szimfonikus Zenekar szerepel hétfőn este fél Ö órai kezdettel a Filharmónia „A” bérlete keretében, Breit- ner Tamás vezetésével. Közre­működik Vass Ágnes hegedűn és Baranyai László zongorán. Műsoron szerepel: Beethoven D-dúr hegedűversenye, Benja­min Britten Variációk és fúga egy Purcell-témára című mű­ve és Andrej Stogarenko szov­jet-ukrán zeneszerző Szimfo­nikus táncok zongorára és ze­nekarra c. szerzeménye. A kon­cert helye: a POTE aulája. Karácsonyi hangverseny cím­mel december 18-án, szerdán este 7 órai kezdettel a Ko­dály Zoltán Gimnázium Bartók Béla kórusa, a Nagy Lajos Gimnázium férfi vokálegyüttese, a Művészeti Szakközépiskola balettkara és a II. sz. Gyakorló Iskola énekkara ad műsort a pécsi Ifjúsági Házban. Televízió Kosztolányi Dezső A csoda címen írt egy kedves játékot, amit „rímjátéknak, bábjáték­nak" nevezett. A történet arról szól, hogy a vak, a süketnéma és a sánta beszélgetnek: ki­nek a rokkantsága „szerencsé­sebb”, és elcserélik egymással bajukat. A megható történetet, amit Kosztolányi bábszínpadra szánt, a televízió pécsi stúdió­jában színészek közreműködé­sével rendezték tévéfilmre: Ujlaky László, Melis Gábor, Sipos László, N. Szabó Sán­dor és Lang Györgyi játsszák a szerepeket. A produkció szerkesztője Füzes János, ope­ratőr Kovács Sándor, rendező Bükkösdi László. Adásidő: de­cember 17., kedd, 18.30. A mű­sor a Sorstársak különkiadása. Rovatszerkesztő: HAVASI JANOS Mákvirág a kertben

Next

/
Thumbnails
Contents