Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-14 / 342. szám

2 Dunántúli napló 1985. december 14., szombat Megkezdődött a Hazafias Népfront Vili. kongresszus Pozsgay Imre beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Pozsgay Imre beszédének bevezető részében a világpo­litika központi eseményeiről, az enyhülés és a béke perspek­tíváiról szólt. Leszögezte: a Magyar Népköztársaság kül­politikája bizonyság rá, hogy a magunk szűkösebb lehető­ségeit jól kihasználva, közre­működésünk hasznos lehet a nemzetközi politikában is, a megértés, a párbeszédre tö­rekvés, a kölcsönös megbecsü­lés szellemének gyarapításával nemcsak szemlélők és várako­zók, de résztvevők is lehetünk a humánum szolgálatában. A Hazafias Népfront ezt a külpo­litikát támogatja a maga sze­rényebb eszközeivel elvsze- rűen, s működési körén belül, lehetőségei szerint gyakorlati­lag is. A népfrontmozgalom nemzetközi tevékenysége ha­zánk külpolitikájának szerves része. Ezen az alapon eredmé­nyesen fejlődtek nemzetközi kapcsolataink a két kongresz- szus közötti időszakban és új lehetőségek tárultak fel ezáltal is a kölcsönösen hasznos esz­mecserékhez, s ahhoz, hogy hozzájáruljunk a béke védel­méhez, a népek közötti barát­ság elmélyítéséhez. Feladatunk a jövőben is ezeknek a célok­nak a szolgálata, külkapcsola- taink további tágításával és el­mélyítésével mindazon terüle­teken, ahol a fenti célok ered­ményesen szolgálhatok. Legfontosabb a nemzet jövője Ezután megemlékezett a népfrontmozgalom történetéről. Mint mondotta: a mozgalom programjának középpontjában mindenkor a nemzet jövőjének legfontosabb kérdései és a magyar társadalom fejlődésé­nek, megújulásának időszerű feladatai álltak. Ez a hagyo­mány kötelez a feladatválla­lásra, mindig is megszabta és megszabja ma is a népfront­mozgalom irányát és tevékeny­ségének fő vonalait. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplése során ennek tudatában igye­keztünk számot vetni mozgal­munk történetével és eredmé­nyeivel, igyekeztünk új és való­sághű értékleltárt készíteni ez utóbbi négy évtized vívmányai­ról és közelebb jutni a nem­zettudat, a magyarság és a szocializmus viszonyának a tisztázásához. Arra töreked­tünk, hogy a közgondolkodás és a történeti tudat alakítását ezen az évfordulón is elsősor­ban a cselekvés szervezésével, a társadalmi feladatokra való mozgósítással kössük össze, készülve közben erre az ese­ményre, a kongresszusra is. A népfront Vili. kongresszu­sa nagy jelentőségű belpoliti­kai eseménysorozat fontos ál­lomása. Ez a sorozot az MSZMP XIII. kongresszusának meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a pártkong­resszus megtartásával kezdő­dött. Ehhez kapcsolódott a 40. évforduló megünneplése, ben­ne a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szo­rosan kapcsolódva zajlottak le az országgyűlési és a tanácsi választások. A párt XIII. kong­resszusa határozatainak min­den magyar állampolgárt érin­tő javaslatait és céljait a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa nemzeti programként el­fogadta és azt a népfront vá­lasztási felhívásában nyilvá­nosságra hozta. Felhívott minden . magyar ál­lampolgárt, hogy társadalmunk alkotóerőinek mozgósításával, a tartalékok, szunnyadó ener­giák felszínre hozásával, az emberi képességek és lehető­ségek jobb kihasználásával já­ruljon hozzá a népgazdaság nagyobb ütemű fejlesztéséhez, a szociális biztonság erősíté­séhez. Magunkénak valljuk azt a gondolatot, hogy történelmi feladat a szocialista demok­rácia fejlesztése, a demokrácia intézményeinek és ezáltal a dolgozó nép hatalmának kitel­jesítése, a szövetségi politika következetes folytatása, a tár­sadalom lehető legszélesebb rétegeinek bevonása a köz­életbe, s ezáltal az ország jö­vőjének alakításába. Iránymu­tatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatá­nak a Hazafias Népfront tevé­kenységére vonatkozó megál­lapításait. Kérjük a népfront­mozgalom Vili. kongresszusá­nak megerősítő támogatását a fenti célok és feladatok válla­lásához! Az országgyűlési és tanácsi választások azt igazol­ták, hogy ezeknek a főbb el­veknek és céloknak a jegyé­ben lehet jól politizálni Ma­gyarországon és csak az ilyen politikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetérté­sével, a közakarattal meg­egyezően, az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttmű­ködésével munkálkodjék ha­zánk, fejlődésünk és gyarapo­dásunk érdekében. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagy­mértékben hozzájárult a tár­sadalmi aktivitás növekedésé­hez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt idő­szak a VI. ötéves népgazdasá­gi terv időszaka volt. A ciklus legfontosabb gazdaságpoliti­kai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítá­sa volt és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszön­hetjük a közmegegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kor­mány közötti bizalomnak, hogy a dolqozó emberek nem egy­szer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazda­sági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói terü­leteken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatósa, a lét- biztonság és az életkörülmé­nyek megőrzése tekintetében — eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekért az ered­ményekért nagy árat kellett fi­zetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve korlá­tozó-megszorító politikát foly­tatunk, s így a kényszerűség­ből visszafogott növekedés miatt a termelés szerkezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételeinek megte­remtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az el­osztási viszonyok szabályozá­sával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, en­nek feszültségeket okozó szo­ciális és szociálpolitikai követ­kezményeivel együtt. Romlott az időskorúak nagy részének helyzete — különösen a nyug­díjak reálértékének csökkené­se miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasz­tás és a pályakezdés, a csa­ládalapítás és az otthonterem­tés. Mindez az ifjúság egy ré­szében a távlatnélküliség és kiúttalanság érzését keltette. Társadalmi gondjaink A gazdasági növekedés le­lassulása, a reálbérek hosszú ideig tartó csökkenése, a reál- jövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bizonyos rétegek életszínvonalának rom­lása megterhelte a társadalom egyes rétegeinek a tűrőképes­ségét, veszélyeztetve a szocia­lista nemzeti egység, a szö­vetségi politika, a közmeg­egyezés eredményeinek meg­őrzését. Kállai Ferenc a megnyitó beszédét mondja és az elnökség tagjai Ezekkel a jelenségekkel ösz- szefüggésben vizsgáljuk az or­szág népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kérdéseit. Nem kisebb gond és társa­dalmunkra nézve nem jelent kevesebb veszélyt a tisztessé­ges munka presztízsének csök­kenése, a munkaerkölcs egyre szélesebb körben tapasztalha­tó romlása. A termelés, a szol­gáltatások, az ügyintézés sok területén romlottak a munka­teljesítmények, lazult a mun­kafegyelem, háttérbe szorul­tak az alapvető emberi visel­kedési normák. A társadalmi élet néhány területén tartósul- tak a korrupt viszonyok, elsza­porodtak a visszaélések. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együttmű­ködést, a nagyobb teljesít­ményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondotta párt XIII. kongresszusa, meg­jelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A nép­front is részt vállal az e téren elvégzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítéséért küzdünk, amelyben nemcsak szükséges, de érdemes is tisz­tességesen élni, dolgozni. Azok a változások, amelyek az elmúlt évek során a politi­kai életben, illetve a politikai intézményrendszer működé­sében végbementek, a stabili­tást és egyúttal az útkeresés, a kibontakozás lehetőségének megteremtését segítették. A népfront a gazdasági tervek­hez, a gazdaság és a politika intézményeinek fejlesztésé­hez konkrét kezdeményezések­kel és a megvalósításban való aktív részvételével csatlakozott. Javasolta az eddig folytatott településpolitika áttekintését, az új településpolitikai kon­cepció elfogadását. Nagy je­lentősége volt annak a szem­léletváltozásnak, amely új gondolkodásmódot honosí­tott meg a falu és a város- környék szerepéről. A fogyasz­tói érdekvédelem megszerve­zése egy igen fontos területen bizonyította, hogy a népfront is vállalhat konkrét érdekvé­delmi feladatokat. Társadalmi és népjóléti szempontból je­lentősnek tekintjük az Orszá­gos Családvédelmi Tanács lét­rehozását, a családvédelmi rendszer állami szervezetének kiépítésére irányuló kezdemé­nyezést, valamint a család és az iskola kapcsolatának javí­tását, erősítését célzó törek­véseket. A VII. kongresszus óta eltelt időszak a népfrontmunka ál­talános fellendülésének idősza­ka. A mozgalom az eddiginél nagyobb érdeklődéssel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelő­désben. főként a lakosság nagy részét átfogó közművelő­dési mozgalmak támogatásá­ban, szervezésében és megerő­sítésében. A településfejlesztési társadalmi munka szervezése, a városvédő és -szépítő egye­sületek tevékenysége, a kert­barátok és kistenyésztők moz­galma, az olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrával kapcsolatos feladatok és a töb­bi, mind azt jelzik, hogy a nép­front munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak, s a népfrontban megvan a le­hetőség arra, hogy ezt a szük­ségletet kielégítse. Részvétel a megoldásban Az eredményekben benne van a választott népfronttestü­letek tagjainak, az áldozatkész aktivistáknak, a mind tartalma­sabban működő munkabizottsá­goknak a munkája, a kis lét­számú apparátus nagy felelős­séggel végzett tevékenysége. A Vili. kongresszus előkészü­letei megnövekedett társadal­mi aktivitás mellett zajlottak le. Nagy szerepe volt ebben annak az általános demokratizálási programnak, amely a párt kez­deményezésére, az egész nép támogatásával bontakozott ki. Az előkészületek során tar­tott gyűlések jelentették a párt- kongresszus és a választások után az első nagy alkalmat a társadalommal való találkozás­ra, a nyilvános politikai eszme­cserékre. Általánosan jellemző vonásuk volt, hogy többnyire a lakóhely, a település és a he­lyi érdek szemüvegén keresztül vizsgálták az ország gondjait és vállalták e gondok megol­dásában való részvételt. He­lyenként élesen kritikus menyil- vánulásaik, légkörük mellett, nagyon konstruktív szellemben, nagy vállalkozó kedvről tanús­kodva a közmegegyezés, a szo­cialista nemzeti egység erősí­tését szolgálták. Kétségtelen, hogy az 1985-ös terv telejsítésében megmutat­kozó lemaradások, a lakosság ellátásában tapasztalható hiá­nyok rontották azt a jó politi­kai hangulatot, amely a XIII. kongresszus idején és a válasz­tások során kialakult; de nem rontották le az emberekben a cselekvési készséget, a vállalko­zási kedvet. Ezért a jövő fel­adatainak megoldása nagymér­tékben azon múlik, hogy ezzel a készséggel, ezzel a vállalko­zókedvvel szervezetten, megfe­lelő iránymutatás mellett ho­gyan tud majd élni a társada­lom. A népfrontkongresszus elő­készítésének idején vitték nyil­vánosság elé és tűzték napi­rendre a településfejlesztési hozzájárulás társadalmi elfo­gadtatását. A népfront soha­sem hallgatta el, s a telepü­lésfejlesztési társadalmi mun­ka szervezésével és sikerével bizonyította is, hogy a lakos­ság anyagi eszközeinek és ön­ként vállalt munkájának nagy szerepe van a lakóhely kom­munális viszonyainak, szolgál­tatásainak, közösségi intézmé­nyeinek feljesztésében. Ez a helyes elv vezérelte a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabály megalkotóit is. De a sok tekintetben rossz hatásfokú ' és szemléletileg problematikus, a meggyőző­dést és néhol a lakossággal való érdemi megvitatás szán­dékát is nélkülöző előkészítő munka azonban több helyen, főleg a nagyvárosokban fe­szültségeket is okozott. Meg­mutatkoztak itt a döntéselőké­szítés és a félreértett demok­rácia árnyoldalai fent és lent egyaránt. Ebben a helyzetben mozgalmunk bizonyos gyenge­ségei is megmutatkoztak. A népfronf'mozgalomnak a demokrácia fejlesztésére irá­nyuló szándékát bizonyította a népfronttestületek megválasz­tásának új módja is. A testü­letek összetétele társadalmi, politikai szempontból kedve­zően alakult. Azt reméljük, hogy új bizottságaink alkalma­sak lesznek a következő öt esz­tendőben a népfront előtt álló feladatok megoldására. DECEMBER 24 Ne halogassa az utolsó pillanatig... MÁR MOST ADJA FEL KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! KÉRJÜK: GONDOS CSOMAGOLÁSSAL ÉS PONTOS CÍMZÉSSEL SEGÍTSE A POSTA MUNKÁJÁT! MAGYAR POSTA Változtak > a körülmény ek Az előttünk álló és az eWjkt- vetkező időszakban ránk Waró feladatokra tekintve, minde­nekelőtt tudomásul kell 5ven- nünk, hogy változtak a> nép­frontmunka társadalmi /körül­ményei, a szövetségi csolitika és a nemzeti egység feltételei, változott az a társadalmi kör­nyezet, amelyben a népfront­nak is dolgoznia kell./ Válto­zatlanul igaz azonban! hogy a dolgozó társadalom különböző csoportjai közötti együttműkö­dés alapja a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szö­vetsége. Ámde azt. sem hagy­hatjuk figyelmen 'kívül, hogy ezeknek' az osztályoknak is megvan a maguk belső, gyor­san alakuló..! érdekeiket is érintő szerkezete. A nemzeti egység és a köz- megegyezés megerősítését, az értelmiséggel való szövetség kiteljesítését, az értelmiség egyik-másik csoportjával meg­újítását haladéktalanul napi­rendre kell tűzni. Az előttünk álló óriási feladatok megoldá­sa elképzelhetetlen az értelmi­ség elkötelezettsége és nagy hivatástudattal végzett munká­ja nélkül. Javítani kell az ér­telmiségi munka kibontakozá­sának feltételeit. A népfront tevékenységében központi helyet foglal el a jö­vőben is a szövetségi poiltika. A Haza ias Népfront pártta­gok és pórtonkívüliek közös mozgalma, amely minden em­ber kezdeményezőkészségére számítva szervezi meg az együttműködést az ország előtt álló feladatok megoldására. Hatarozottabban kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy hazánkban a pártfunkciók ki­vételével minden funkciót be- tölthetnek pórtonkívüliek. Helyes értékrendet A népfrontmozgalom támo­gatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajátos tár­sadalmi megbízatásánál és rendeltetésénél fogva, törek­szik érvényt szerezni az or­szággyűlés által jóváhagyott településpolitikai koncepció­nak; a természet- és környe­zetvédelmi és a közművelődési törvénynek. Azon munkálkodik, hogy az elosztási viszonyok­ban ne erősödhessenek meg ellenőrizhetetlen folyamatok, amelyek a társadalom helyes értékrendjét, megfelelő maga­tartását, egységét veszélyezte­tő szociális különbségeket hoz­nak létre. Ám jól tudjuk, hogy a társadaimilag hasznos telje­(Folytat.ás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents