Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-13 / 341. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 341. szám 1985. december 13., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ügyészi értekezlet (5. oldal) Parkolási gondok Pécs belvárosában (5. oldal) *T Termelékeny, jövedelmező építőipart (3. oldal) Pál Lénárd, a KB titkára befejezte pécsi látogatását A KB titkára aktívát tartott a megyei pártbizottságon A termelés jobban hasznosítsa a tudományos kutatások eredményeit Ma kezdődik a Hazafias Népfront kongresszusa Ma Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában megkez­di munkáját a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa. Hazánk demokratikus tömegmozgalmának legfelső fórumán több mint 1200-an vesznek részt. Az előkészületek részeként a közelmúltban tartották azokat a falu- és városkörzeti lakossági gyűléseket, majd városi és megyei értekezleteket, amelyeken megválasztották a helyi népfrontbizottságokat s a kongresszusi küldötteket. A tanácskozáson a tervezett napirend szerint megvi­tatják a Hazafias Népfront Országos Tanácsának az előző kong­resszus óta végzett munkáról szóló beszámolóját és az Orszá­gos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését. Megalakítják az új Országos Tanácsot, amelynek tagjait részben közvetlenül válasz­tották meg a fővárosi és megyei népfrontértekezleteken, részben pedig a népfrontban tömörült szervezetek és mozgalmak illetékes testületéi delegáltak. Végül megválasztják az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait. A háromnaposra tervezett kongresszus küldöttei számára elő­zetesen készült Írásos jelentés részletesen áttekinti a népfront­mozgalom helyzetét, működési feltételeit, munkájának területeit, formáit. Első a fogyasztók érdekvédelme A Belkereskedelmi Minisztérium aktívaértekezlete Népfront­kongresszus Pártunk az utóbbi három évtizedben mindig különös figyelmet szentelt a társa­dalom legátfogóbb tömeg- mozgalmának állapotára, fejlesztésére. Korábbi ne­gatív tapasztalatok is in­tettek arra, hogy a nép­frontpolitikát formalitásnak venni nem egyéb, mint a minden kommunista és munkáspárt éltető közegét jelentő tömegkapcsolatok formaságként kezelése. De az ugyancsak idestova 30 esztendeje meghirdetett, és gyakorolt szövetségi politi­ka valóraváltásához is a népfrontmozgalom kínál országnyi méretű teret. A benne rejlő erőforrások felszínre hozása egyszer­smind a legértékesebb nemzeti vagyon, az embe­rekben meglevő alkotó- készség kiaknázása. A történelemből tudjuk, hogy a népfrontpolitika harcban született politika, amelyet fél évszázaddal ezelőtt a kommunista pár­toknak és más baloldali erőknek a fasiszta veszély­re figyelmeztető szava hí­vott életre. Ma szerencsére békésebb körülmények kö­zött dolgozhatunk, ám az eredendő elhatározás, a főcélokban egyetértő, tisz­tességes emberek mozgó­sítása legfontosabb fel­adatainkért — ma is érvé­nyes. Ennek alapja az a szövetségen nyugvó köz- megegyezés, amelyből a lényeg, a fejlett szocia­lista társadalom felépíté­sének programja, és a bé­keszerető magyar külpoli­tika elfogadása senkinek nem okozhat lelkiismereti problémát. A népfrontmozgalom vállalja a ráeső részt a helyben létrejött érdekek megfogalmazásából, üt­köztetéséből és rangsoro­lásából. A helyi érdek­egyeztető viták cselekvő demokratizmusa társadal­mi méretekben hatalmas energiákat teremt, hiszen ha már a célok kitűzésébe is érdemben bevonják az állampolgárokat, akkor a kivitelezésből is részt kér­nek. Az úgynevezett hagyo­mányos népfrontmegbíza­tások sem maradnak érin­tetlenek az idők hatásá­tól. Figyeljünk például a materialista—istenhivő párbeszéd új elemeire, ar­ra, hogy manapság már nem a mindenáron való „megtérítés", hanem a mindkét fél tisztelte örök emberi, társadalmi értékek ápolásáért való közös fel­lépés a cél. S említhetjük a népfronton belül ugyan­csak tradicionálisan jelen levő testületek tevékeny­ségét, ezen belül az orszá­gos béketanácsét, amely módszereinek felfrissítése, az ifjúsági békeközösségek tucatjainak megalakulása után ugyancsak tágította a helyét, növelte szerepét a társadalmi összhangzat- ban. E gondolatok jegyében kívánunk eredményes ta­nácskozást a Vili. nép- frontkongresszusnak. Aktíva a megyei pártbizottság székházában Pécsi tartózkodásának má­sodik napján, csütörtökön reg­gel a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára látogatott Pál Lé­nárd, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Útjára el­kísérte Lukács János, az | MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első tit­kára, Rajnai József, a pártbi­zottság titkára, Horváth La­jos, a Baranya Megyei Tanács elnöke, Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára, Stark Antal, a KB ősz- ] tályvezető-helyettese és dr. Kovács József, a KB munka­társa. A főiskolán Nagy Zoltán fő­igazgató köszöntötte a vendé­geket és tájékoztatta őket az intézmény munkájáról. 1970 óta csaknem hatezer fiatal szerzett itt üzemmérnöki dip­lomát, az oktatók többsége ipari gyakorlat után került a főiskolára — mondotta. Szólt az oktatók és hallgatók tudo­mányos munkájáról, a gondok között említette az oktatási eszközök elavultságát. Metzing Ferenc, a pártvezetőség tit­kára az értelmiségi pályára nevelés politikai, pedagógiai eszközeiről. Halász László KISZ-titkár a politikai, kultu­rális nevelőmunka lehetősé­geiről beszélt. A KB titkára el­ismeréssel nyugtázta, hogy a főiskola tananyagában fontos szerepet kapott a számítógé­pes oktatás, s hogy a főiskola évekre visszamenőleg figye­lemmel kíséri volt hallgatói­nak életpályáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy a műsza­ki fejlődésben az emberi té­nyező egyre fontosabbá válik. Érdeklődött a főiskolára je­lentkezők tanulmányi eredmé­nyéről, az elhelyezkedési le­hetőségekről, a tanulmányi eredményekről, és a vál­lalatokkal való kapcsolatok­ról. Stark Antal a nyelvoktatás helyzetéről kért információt. Az intézetek vezetőinek vála­sza után Pál Lénárd megte­kintette a főiskola néhány la­boratóriumát. A délelőtt eseményeihez tar­tozott a Mecseki Ércbánya Vállalat Kutató-Fejlesztő üzemének munkájával való is­merkedés. Itt Tóka Jenő ve­zérigazgató, Kovács István, a vállalati pártbizottság titkára és dr, Czeglédi Béla üzem­igazgató ismertette az évi tervteljesítés adatait, a terme­léselőkészítés, a feltáró mun­kálatok helyzetét. Szó esett az ércbányászok munkakörül­ményeiről, a műszakiak tudo­mányos kutató munkájáról, az eredmények hasznosításáról és az érckitermelés számos szak­mai kérdéséről. A program legérdekesebb része volt, hogy a vendégek megismerkedtek a laboratóriumokban folyó kísér­letekkel. Pél Lénárd — fizikus lévén — nagy figyelemmel hall­gatta a tájékoztatókat, és sok apró részletre kért felvilágosí­tást a laboratóriumban dolgo­zó kutatóktól. Délután pártaktíván vett részt a KB titkára a megyei pártbizottság székházában: Lukács János elvtárs beveze­tőjében hangsúlyozta az ilyen eszmecserék mindkét fél szá­mára hasznos voltát. Pál Lé­nárd külpolitikai kérdésekről szólva azt emelte ki, hogy a fegyverkezési hajsza csökken­tésének feltételei a genfi ta­lálkozó után javultak, de óva­kodnunk kell az illúzióktól. A szocialista országokkal egyez­tetett külpolitika és hazánk megnövekedett nemzetközi te­kintélye - amelynek bizonyíté­ka volt az Európai Kulturális Fórum is - jogos biztonságér­zetet adhat nekünk.- Belpolitikai feladataink ma elsősorban gazdaságiak- mondotta a KB titkára. - A gazdaság intenzív pályára va­ló átállítása nélkül nem virá­gozhat a társadalmi élet egyetlen más területe sem. (Folytatás a 2. oldalon) A Belkereskedelmi Miniszté­rium dolgozói csütörtökön ak­tívaértekezleten vitatták meg az 1986-os év és a VII. ötéves tervidőszak legfontosabb fel­adatait. A tanácskozáson szó volt az ágazati irányító munka korszerűsítéséről, valamint a vállalatirányítás új formáinak elterjesztéséről is. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter beszámolójában el­sődlegesnek minősítette az élelmiszerkínálat színvonalának Csütörtökön a Külkereske­delmi Minisztériumban Herkner Ottó külkereskedelmi miniszter- helyettes és Phang Sareth ke­reskedelmi miniszterhelyettes aláírták az 1986—1990-es évek­re szóló magyar-kambodzsai árucsereforgalmi és fizetési egyezményt és az 1986. évi árucsereforgalmi jegyzőköny­vet. megőrzését, valamint a tüzelő- ellátás és a tartós fogyasztási cikkek kínálatának javítását. Felhívta a figyelmet az ünnepi forgalom jó megszervezésének fontosságára is. Legfontosabb jövőbeni feladatként azt jelöl­te meg, hogy a rendelkezésre álló szűkös anyagi forrásokat a lakótelepek, a peremkerüle­tek és a kistelepülések keres­kedelmi hálózatának bővítésé­re fordítsák a vállalatok. Kambodzsából az elkövetke­ző tervidőszakban - növekvő mennyiségben — kaucsukot, szóját, szézámmagot, különféle gumiárukat, leveles dohányt és fatermékeket vásárolunk, cse­rébe gyógyszereket, elektromos felszereléseket, audio-berende­zéseket, ipari vegyi anyagokat és szöveteket szállítunk. Csütörtökön reggel 8 órakor lekerült a szalagról az idei egymilliomodik pár csizma a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat cipőüzemében. A termelési rekord ünneplésére délután néhány percre összegyűltek a dolgozók, akiknek Bárdos Imre üzemvezető mondott köszönetét azért, hogy az angol vevő többletrendelése miatt márciusban 920 000 párról a 100 000-rel megemelt tervet teljesíteni tudják. A csizmák 20 százaléka Angliában, 70 százaléka a Szovjetunióban, a fennma­radó rész a többi szocialista országban talál gaz dára. M agyar— kambodzsai gazdasági tárgyalások Pál Lénárd a műszaki főiskola mélyépítési intézetének labora­tóriumában I

Next

/
Thumbnails
Contents