Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-12 / 340. szám
Dunántúlt nqpio 1985. december 12., csütörtök Pecs-Hird A kendergyar A szőlőhegyen Térképen keresgéljük Sugár Lászlónak, a bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet elnökének irodájában: melyik a Kerékhegy. Hird környékén ugyanis a dombok présházakkal pettyezettek, a községben hol az említett hegyről, hol az Ámor-dűlőről, hol a Vöröshegyről hallani. Annyi közös bennük: e területek gazdája korábban a termelőszövetkezet volt. — Nagy az igény — mondja az elnök — a hétvégi parcellák iránt. Legutóbb a 6-os út és a hosszúhetényi út találkozása menti sarkon parcelláztunk ki 14, zártkertnek minősített telket — pillanatok alatt gazdára talált. Pécsiek is, hir- diek is vásárolják. A kendergyár feletti részen adunk át a Pannónia Áfésznek egy hatvan hektáros területet, szőlőt telepítenek ide, de családi alapon művelik majd meg. Ez is jelzi a keresletet. De más oldalról is igyekeztünk Hirdnek segíteni: ez év augusztus 20-ra adtuk át azt a parkerdőt, amelynek kialakításából a mi szocialista brigádjaink éppen úgy kivették a részüket, mind a hirdi üzemek kollektívái. — Van még a tsz-nek ezen a környéken felparcellázható területe?- Már nem jellemző, bár hozzá kell tegyem: azok az emberek, akik a közelmúlt éveiben építkeztek Hirden, eddig közvetlen portájuk kialakításával voltak elfoglalva. Most már lassan az az idő jön, amikor messzebbre néznek a telkeik határánál. Vagyis: számolnunk kell — és számolunk is — a hétvégi telkek iránt megújuló igénnyel. Korszerű házak az Újtelepen Korszerű betonáruk Évtizedek óta készül Hirden betontermék. A gyártelep a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárához tartozik.- A gyártmányösszetétel a kereslet függvénye. Dolgozóink megfelelő szakértelmük következtében képesek az azonnali váltáshoz, alkalmazkodáshoz — tájékoztat Szabó István gyártelepvezető. Az 1985. évi 110 milliós termelési érték hatvan százalékát az E-gerenda, harmincat a PK-födémpanel, tizet az úgynevezett több célú térelem (gépkocsitároló, hétvégi ház, horgásztanya) gyártása adta. A PK-födémpanel kereslete október—novemberben szökött fel. Azóta másfél 'műszakban készítik: egy rendes műszakban plusz egy 14 fős vállalati gmk napi négy órában. 18 milliós beruházás eredményeként jövőre már az E-jelű gerendák bélésteste is Hirdről kerülhet a TüZÉP-tele- pekre. Az iskola Reggel 7 és negyed 8 között két iskolabusz indul. A felsősöket viszi Vasasra. Ök ott tanulnak. Az alsó tagozat négy osztálya helyben van. — Szerintem ez a város egyik legszebb iskolája — mondja érthető elfogultsággal Amrein János Igazgató. Két évvel ezelőtt újították fel 2,5 millió forintért. Most hideg-meleg vizes mosdóbelyi- ségei, szertáruk, zsibongójuk is van. A 48 négyzetmétere termekben 20—25 gyermek te nul. Hét pedagógus oktatj őket. Német nyelvet is tanítc nak. Az igazgató asztalán léc alább 10—15 üres mosogat« szeres flakon sorakozik. Hoc mi célból azt az osztályte mekben értjük meg. A flake nők itt változnak át kivágd ikidíszített kosaracskákká. i télapót váró gyermekek eg' mást ajándékozzák meg velü Szerencsénk van. A szőlőhegy látszólag kietlen, de a napfény egy kocsi tetején csillan. Kovács József hirdi szőlősgazda mossa a Wartburgját. — Disznót vágtunk, itthon volt a fiam is segíteni, most viszem vissza katonáékhoz - mondja. — Ugye, ez az Ámor-dűlő? — Ez? ... — kérdez vissza csodálkozva. — Mi Vöröshegynek hívjuk. A pince, amit még a felesége örökölt, jó pár évtizeddel ezelőtt épült. Mögötte diófa. Terítve az alja megszáradt burokban maradt dióval. Jobbról, balról kiskertek, szőlők, házak, házikók . . . Hird — minek nevezzük? Tudva természetesen azt: Pécs városának része. Ha azt kérdezzük: hányán élnek itt, a válaszok bizonytalanok, mert — érveltek az egyik helyen — a népszámlálás adatai szerint itt pécsiek laknak. Van két nagyobb üzeme — de korábban a hirdiek hagyományosan a mezőgazdaságból éltek. Van vasútja — magas töltése markánsan kanyarodik a régi, hosz- szú évek óta felhagyott és az új temetőt elválasztó völgyben —, de a kerekek kattogását ritkán hallani. Mondanánk: tulajdonképpen falu — ám a falusias utcaképet elmossák az új épületek, a 6-os út mellett tömörülő Újtelep. Mesélik — a falukrónikát évekkel ezelőtt még vezették, most már nem bukkantunk a nyomára. Hirden az elsőként építkező telepes németajkú volt, még Mária Terézia idejében. S hogy hosszú ideig alig-alig változott a település képe — majd szinte robbanásszerűen indultak az építkezések, s ma már az a benyomása az embernek: minden hirdi új otthonban lakik. Az utolsó, nád- fedeles házat a közelmúlt éveiben bontották le — talán jó lett volna megőrizni. Mert mintha a „várossá válással" felolvadt volna ennek a régi, jellegzetes községnek a múltja. Ma már helyijáratú buszok forgolódnak a Zengő utca végén, a Konzum Áruház választéka lehet annyira csábító a távolsága ellenére — ha van távolság —, mint a helyi boltban rövidebb idő alatt bevásárolni. És ha valaki szórakozni akar, a Szivárvány presszó tovább van nyitva, mint a legtöbb belvárosi étterem, vendéglátóhely. Mindezzel természetesen nem azt akarjuk mondani — nem felelne meg az igazságnak —, hogy Hirden minden megoldott. Az újtelepiek például azt a 3—400 méteres szilárd burkolatú utat hiányolják, ami a többi utcájukhoz viszonyítva „kilóg a sorból". Az Ámor-dűlő pincegazdái villany után áhítoznak. Az „öreg falu" — a 6-os út jobb oldalán, ha Pécs felől jövünk — idős lakói hozzájuk is bekanyarodó buszjáratot szeretnének. Mások gyógyszertárat. Mindezzel együtt tény: ha volt — márpedig volt — múltja Hirdnek, ma már aligha meghatározó. Jelenük gondjai nem sajátosak, bárhol hallhattuk volna ezeket. Ám Pécs közelében és mégis csendes, nyugodt környezetben élni — ez Hird jövője — talán minden, a belvároshoz ilyen közel fekvő városrész közül a legerősebben kitapinthatóan. hogy a három műszakról kettőre kellett váltani. — És ma? — Megállt az elvándorlás. A gyár nők munkahelye. A 485 dolgozóból 100 a férfi. Teljesítménybérben dolgoznak. Akad szövőnő, aki 10 000 forintot visz haza hó végén a borítékban. Ez kiemelkedően magas. A többségnek azonban 5000—7000 forint körül van a fizetése. A gyár az átszerveződés időszakát éli. A szegedi központú vállalat gyárainak sorában most épp náluk folyik az a munkaszervezés, amelynek eredményeként a fonodában 20, a szövődében 40 százalékos termelékenységnövekedést ígértek a szakemberek. Ezt a szövődében már meg is haladták, s az 50 százalék felé közelítenek, s a bérekben az átszervezés 20—25 százalékos növekedést eredményezett.- Sok a pécsi gazda — mutat körbe Kovács József. - Közel a város, jó a közlekedés. A mögöttünk lévő, gyümölcsfákkal frissen beültetett területet nemrég vették meg 100 000 forintért. Ez is úgy 400 négyszögöl körül van, mint a legtöbb. Néhány évvel ezelőtt még 15-20 000 forintért mértek itt kiskertnek, szőlőnek valót. — Több mint ötven éve munkalehetőséget jelent az itt lakóknak és a környékbelieknek — összegzi egy mondatban a KSZV Pécsi Fonó- és Szövőgyárának jelentőségét Cziger Sándor főmérnök. — Valamikor sorban álltak itt a munkáért, alig várták, hogy üresedés legyen. Aztán volt idő, amikor annyira lecsökkent a létszám. Mérleg es terv Hirdet nyolc évvel ezelőtt, 1977-ben csatolták Pécshez. Hogy mit hozott ez az idő az itt lakóknak, arról álljon itt az a számvetés, amelyet a Pécs. M. Városi Tanács tervosztálya készített. Huszonöt hellyel bővitették az óvodát, egy tantermet és egy napközis csoportot létesítettek az iskola felújítása során. Elkészült a Hirdi út és a József Attila téri út. Korszerűsítették a Latinka Sándor utcát, s ugyanitt, illetve a szövőgyár előtt gépkocsifordulót építettek. Járda készült a Kosztolányi, a Tátika és a Zámor utcákban. Hatvan házhelyet adtak ki a Hirdi úton és a Csizmazia úton. Á következő tervidőszak legjelentősebb elképzelése, hogy 293 lakás felépítésére alkalmas házhelyeket alakítanak ki a Bölcsős utcában. Ügyfélszolgálat A település csendessége — kétnapi „falujárásunk” eredményeképpen mondható: kevés az ember a hirdi utcákon - beszűrődik a Zengő utca 47. számú házba is, amelynek a falán tábla: Pécs M. Város Tanácsa V. B. Hivatala VI. sz. ügyfélszolgálati irodája. Udvarán már elrozsdásodott keretű, vasból készült, üvegtábláit rég elvesztett két hirdetőtábla — így már közölni valójuk sincsen . . . faem sokat tud mondani Zsalakó Istvánná sem, aki napi négy órában várja az apró irodában a hirdieket: délelőtt 11 óra felé kerestük meg, ezen a napon eddig senki sem nyitotta rá az ajtót. Magyarázata van a csendnek: pár éve már nem itt intézik például az állatkísérőlapokat, nem adnak ki tejjegyeket, megszűnt az adóigazolások intézése, nem állítanak ki nyilatkozatokat ingatlanszerzéshez. — Mi maradt? — Itt lehet bejelenteni a lakcímváltozást, jó néhány adatot bejegyzőnk a személyi igazolványokba. Azt kell mondjam: apró-cseprő ügyeket kell intézzek. A régi megszokások azonban még mindig hatnak. Éppen a napokban volt a település több részén áramszünet. „Majd a tanács intézkedik!" jelszóval idejöttek az érintettek. — Szükség van erre az ügyfélszolgálati irodára? — Azt hiszem, igen. Azoknak az embereknek, akiknek akármilyen kis ügyét elintézem, akiknek tanácsot tudok adni, hova, kihez forduljanak — mindenképpen jó, ha itt, helyben kapnak segítséget. Az oldalt írták: L. Csépányi Katalin Mészáros Attila Török Éva Fotó: Läufer László fi Zennel Gwönoye
