Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-10 / 308. szám

1985. november 10., vasárnap Dunántúlt napló 3 Hétfőtől szölöritkasagok is Az ünnepek alatt is nyitva tartott a Bolgár Néphadsereg úti fa* iskola Fotó: Läufer L. Ötvenféle szőlőoltvány kapható Ideálisobb időt faültetésre, mint volt a napokban, elkép­zelni is nehéz: a 'korábbi eső fellazította a talajt, s a verő­fényes, tiszta levegőben még a gödörásás is kellemes fog­lalatosság. Volt is forgalom az ünnepek alatt is nyitva tartó faiskolák­ban. A Kertészeti és Parképí­tő Vállalat pécsi, Bolgár Nép­hadsereg úti lerakatánál szűk­nek bizonyult a parkoló, s bennt is jócskán találkoztunk vásárlókkal. Sz. I. mérnök, s kezdő kertészkedő — így ré­szint barátja segítette a gyü­mölcsfák kiválasztásában, ré­szint pedig a nála lévő szak­könyv, s alaposan kifaggatta az árust is, aki nyártól őszig folyamatos körteérést garan­tált neki a felsorolt fajtákból. Tóth László, már az unokái­nak ültette tegnap a barackot: igaz, csak pótlásnak vitt há­rom koronás csemetét. — Tizenhárom éve telepítet­tem szőlőt, gyümölcsöst. Van 20 barackfám, s 22 másfajta gyümölcs. Most Dixiret-et és Napsugárt viszek, szeretik az unokák a szép barackot. Várakozva még ő is segít a kezdőknek: - Vágja visz- sza a gyökereket a metszlap lefelé nézzen, tavasszal meg az ágakat is vágja vissza, mert különben csenevész ma­rad a la, nem tud megerősöd­ni a gyökérzet. . . Polgár Csabánénak nem kell a szaktanács, mert noha a pezsgőüzemben dolgozik, mint mezőgazdasági szakem­ber, tanult gyümölcsészetet is. Felszolgáló férje ássa majd a gödröket, a Birjánban örökölt telkükön, s persze a gyerekek, akik élvezik a szép időt, a szabad levegőt a panellakás után. A faiskolai lerakatban sokan kerestek trágyát, kofunát — hiába. Talán a benzinkutak­nál, adták a tippet az autó­sok a gyalogosoknak. De nemcsak a tópanyagforrós, némely csemete is hiánycikk volt: elfogyott a kiwi, pedig sokan keresték, s kicsi volt a kínálat kopaszbarackból, man­dulából, naspolyából, oltott dióból. Vittek volna sokan szőlőoltványt is, de most nem kaptak, megtudtuk viszont, hogy vasárnaptól közel ötven­féle szőlőt árulnak majd, köz­tük olyan ritkaságokat, mint a Cserszegi fűszeres, a Szemes olasz, a Zenit, a Zengő, az Ezer­fürtű, a Táltos, a Zefir és a Pö- löskei muskotályos. B. L. Faipari hulladékból biobrikett Rövidesen a lakossági tüzelésre több ezer tonna áll rendelkezésre Új kifejezés kezd meghono­sodni nálunk: a biokrikett. Any- nyiban hasonlatos a hagyomá­nyos szén alapanyagú brikett- het, hogy ez is tüzelőanyag, jól ég, a fűtőértéke átlagosan 4000 kcal/kg értékű, a hamutartalma 1 százalék — és mégis más. Lényege: az eddig többnyire veszendőbe ment fűrészport, és fűrészpor jellegű fahulladékot préselik össze nagy nyomással — kötőanyag nélkül — henger alakú briketté. A valódi értéke ennek az új tüzelőanyagnak az, hogy — igaz, beruházással — megmenti a gyártóját a tetemes szállí­tási költségektől, mert nem kell eztán a szeméttelepekre kihordaniuk a hatalmas meny- nyiségben gyártási hulladék­ként keletkező fűrészport és az ilyen jellegű fahulladékot. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból sem kell bírságtól és más kellemetlenségtől tar­tani. Ezeken felül talán mégis az a leqelőnyösebbnek ígérke­ző pozitívuma a biobrikettnek, hogy általa tetemes mennyisé­gű tüzelőolaj is megtakarítha­tó. A kormányzatunk felkarol­ta a biobrikett gyártását, tá­mogatást is biztosít az ilyen energiaracionálási programok­hoz. A Világqazdasáq című napi­lap nemrég beszámolt arról, hogy milyen eredményesen dol- aozik az ÉRDÉRT és a Lignim- pex közös vállalkozásában lét­rejött első biobrikettgyártó üzem Magyarországon, s hogy a két cég a Füzesgyarmati Lu­cernatermesztő társulással lét­rehozott vállalkozása a BIO­BRIKETT GT jövő évtől már a vállalatok, qazdasógok rendel­kezésére áll. Ebben a fűtési szezonban már 4—5 ezer ton­na tűzi biobrikettet szeretnének belföldön eladni. Baranyában már néhány éve a vállalkozó kedvű és az ész­szerű takarékoskodást szem előtt tartó üzemek megkezdték az éghető- hulladékok haszno­sítását hőtermelési célra, üze­mi keretek között. Igaz, a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát­ban a kukoricacsutkát égetik el, hogy annak hőjét hőkicse- rélő-berendezésen átvezetve a megkívánt 42 fokos meleg leve­gővel sziárítsák a csöves kuko­ricát és a vetőmagot, öt éve 14 millió forintot fordítottak az NSZK-beli AlP-cég és a Láng Gépgyár berendezéseire, vala­mint az általuk gyártott kiegé­szítő egységekre és azok üzem­be helyezésére. Számításaik szerint ez a hulladékhasznosí­tás már eddig is megérte, hisz a korábban felhasznált tüzelő­olaj több mint 80 százalékát megtakarítják — öt év alatt több mint 2000 tonna tüzelő­olajat váltottak így ki —, bebi­zonyították, hogy 2,5—3 kiló csutkával helyettesíteni lehet 1 kg tüzelőolajat. Velük egyidő- ben helyezett üzembe hasonló berendezést a Dalmandi Me­zőgazdasági Kombinát is. De térjünk vissza a biobri­kettre. Hidason, a Konzum üze­meltette faipari üzemben már a második éve termel az oszt­rák Spőnex cég S—50 típusú fűrészpor és gyaluforgács bri- kettáló berendezése, mely rö­videsen már behozza a mint­egy egymilliós ráfordítást. Az üzem a teljes hőigényét bio­brikettel fedezi, megszűntek a korábbi szállítási, lerakási gondjaik és költségeik. A Mohácsi Farostlemezgyár nemsokára uqyancsak osztrák Spönex-berendezéssel kezdi meg a biobrikett gyártását. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1986 második fél­évében helyezi üzembe a vajsz- lói üzemében a kéreg- és fű- részporbrikettáló berendezést, az üzem éves szinten ugyan­csak 2000 tonna biobrikett ér­tékesítését tervezi. Murányi László A Konzum hidasi faüzemében a hulladékanyagokból készítik a biobrikettet. Fotó: Läufer L. Akaratra nevelik őket Csecsemőotthon Pécsett Sok gyerek kerül vissza a szüleihez Egy aranyos, szőke kisfiút ábrázoló színes fénykép van Besze Lászlóné intézetvezető polcán. Ez a srác három évet töltött a pécsi, Münnich Fe­renc utcában levő Anya- és Csecsemőotthonban. Ezidő alatt senkisem látogatta. Ma örök- befogadottként él. Baranyában két Anya- és Csecsemőotthon van: Pécsett és Mecsekjánosiban. A pécsi intézmény, amelynek majd har­minc éve Besze Lászlóné a ve­zetője, 30 kisfiú és kislány élet­tere. Nagyobbrészük állami gondozott, a többiek az illeté­kes egészségügyi hatóság által beutalt, veszélyeztetett családi háttérrel rendelkező picinyek. — 1933 óta van hasonló in­tézmény Baranyában. — mond­ta Besze Lászlóné. — Koráb­ban, az elnevezésnek megfele­lően, olyan anyákat is elhelyez­tünk hosszabb-rövidebb ideig, akiknek szociális vagy más szempontok miatt hasznos ha bentlakással, gyerekükkel együtt itt töltenek néhány hónapot. Erre — úgy tűnik — mostaná­ban nincs igény, mint ahogy a csecsemőotthonban is több gyereket el tudna éppen látni az a 27 gondozónő, aki há­rom műszakban, minden egyes nap az 1976 óta ezen az ideális helyen működő otthonban van. Olyan, mint egy bölcsőde — állapítom meg, ahogy végigjár­juk az öt szobát, a gyeremekek állandó birodalmát, ahol 4—9 csecsemő vagy nagyobbacska van együtt, korosztályonként. A fluktuáció által befolyásoltam de lehetőség szerint minél hosszabb ideig, ugyanazzal a gondozónővel. — Nehéz a dolguk. — teszi hozzá Beszéné. — Elsősorban érzelmi szempontból kell, hogy pluszt adjanak a gyerekeknek ezek a gondozónők, de úgy, hogy valamennyiükkel egyfor­mán foglalkozhassanak. Rendkívül szimpatikus gondo­lat számomra, hogy akaratra, a választási lehetőség megadásá­val, az alternatívák által való nevelésre próbálják szoktatni a csecsemőotthon kicsi és na­gyobb lakóit. A családi fészek melegének hiánya, a kényszerű­en kialakult körülmények között nagyon fontos, hogy ilyen szempontból is otthon érezze magát a kisfiú és a kislány. Rövid sétánk után, hosszú statisztikákba merülünk. Az ér­dekelne, mi történik ezekkel a gyerekekkel a harmadik, a cse­csemőotthon befejezését jelen­tő év után. Fontos ez azért is, mert hasonló típusú intézmény a felsőbb korosztályoknak nem nagyon van. Meglepő eredmé­nyek tárulnak elém, az elmúlt öt év adataiból. Fokozatosan csökken azok­nak a száma, akik igénybe ve­szik a végsősoron 60 férőhe­lyes csecsemőotthon szolgálta­tásait. Három éves koruk után (vagy már korábban) kikerülő gyerekek 40 százaléka szülei­hez vagy az egyik szülőhöz ke­rül. Itt jegyzem meg, hogy a hozzátartozók a havi ellátásért térítési díjat fizetnek. Több mint harmaduk nevelő­szülőknél folytatja életét, 15 szá­zalék körüli az örökbefogadot­tak aránya. A többiek nevelő- otthonokba kerülnek. Amikor eljöttem, 35 év körü­li hölgy nyitott be a vezetőnő­höz. Harmadszor van itt, sze­retné valamelyik gyereket örökbefogadni. Próbaidőn van; akkor viheti el a picit, ha az ismerkedések során a kislány is mutatja; elfogadja őt leendő ..anyukájának1’. Bozsik László Pénz, ha kell Alkalmi munka — csak maszekban Az óráját kínálja a híradás- technikai üzletben egy fiatal­ember: bizományba átveszem kettőötért. — De nekem most kell a pénz! Mennyit tud adni? — Mennyit szeretne? — Mondjon maga egy árat! — így a fiatalember. .. Szóval, nem éppen könnyű még így sem pénzhez jutni, mármint úgy, ha van mit elad­ni. Akinek nincs eladható hol­mija, az munkavégző képessé­gét bocsáthatja áruba. A mun­kaközvetítő nem tud alkalmi munkát ajánlani, pedig igény lenne rá, s ők is vállalkozná­nak ilyen jellegű munkaközve­títésre, de kínálatot inkább csak a nyári hónapokban kap­nak ők is, akkor is csak elvét­ve. Diákkorunkban gyakran jár­tunk vagontrakni. Jó húsz éve 55 fillért adtak például egy mázsa terméskő vagonból te­herautóra rakásáért, most vi­szont hiába hívjuk a MÁV kü­lönböző telefonszámait, a vo­nalak túlsó végeiről azt hall­juk: nem foglalkoztatnak alkal­mi munkásokat. Talán a Vo­lán. Darabáruiroda: — Jó tíz éve fogadtunk utol­jára alkalmi rakodókat, azóta nem. Talán a TÜZÉP-eken. TŰZÉP-szállítás: — Csak nyáron és csak ce­mentrakodásra veszünk fel al­kalmi munkásokat, most a sa­ját embereinknek is alig tu­dunk munkát adni. — S mit fizettek a cementra­kodásért? — Teherautón raklapra kell tenni a zsákokat, s ezért má­zsánként egy ötvenet fizetünk. A zöldért viszonylag rendsze­resen fogad alkalmi munkáso­kat: — Jobbára diákok jönnek: a tanárképzősök nagyon megbíz­hatók, a közgazdászok kevés­bé .. . — Mennyit kereshetnek? — Hát árutól is függ, de nyolcórás munkával három­száztól felfelé ... Alkalmi munkák szervezésé­vel szinte egyedül a felsőokta­tási intézmények KlSZ-bizott- ságai foglalkoznak. A POTE KISZ-bizottságán most éppen nem tudnak ajánlani munkát a hallgatóknak, a JPTE-n viszont többet is. A bevált munkák: építkezéseken segédmunka, kerti tevékenységek, gyermek­őrzés, korrepetálás, takarítás. Szinte csak maszek munkák, s egy-két gmk-kínálta pénzkere­seti lehetőség. Kapok egy te­lefonszámot én is, L. J.-ékét: — Van egy 120 négyszögöles kertünk, azt kellene felásni . . . — S mennyit fizetnek érte? — Tavaly egy fiatalember négyszázat kapott ugyanezért a munkáért. Tudja, mi már idő­sek vagyunk, azért fogadunk diákokat erre a munkára. A diákmunkák átlagos óra­bére 50 forint körül van. Egy lány gyerekőrzésért, takarítá­sért 30-at, idegen nyelv korre­petálásáért 80-100-at. Gmk, maszek kőműves alkalmanként még ennél is többet fizet, igaz nem órabérre, hanem teljesít­ményért — de ez már ritka, mint a fehér holló. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents