Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-07 / 306. szám
IO Dunántúli napló 1985. november 7., csütörtök „Azt mondtam: gyere, röpülj te is, röpülj velem...” Ki az igazán nagy egyéniség? Aki magával ragad, lelkesít, csodálatos új dolgokat fedez fel -, s mégis mélységesen egyszerű és emberi. Akiről soksok év múltán is legendákat mesélnek. Legendákat mondanak Rom- hányi György professzorról, 1951. óta volt a POTE kórbonctani intézetének igazgatója, idén töltötte be 80. életévét. Tanítványai, munkatársai ma sem szabadultak egyéniségének hatása alól, pedig tíz éve mór, hogy nyugdíjban van. „Medikusként annyira magához láncolt, hogy végzés után mellette maradtam. Pedig aktív sportolóként soha elképzelni sem tudtam volna, hogy én valaha bebújok majd egy laboratóriumba — emlékezik egykori tanítványa. — A genius loci-t mi megéltük. Körülötte a szellemnek a szipor- kázása volt, amit ma sajnos nem lehet megtalálni. Nem is a zsenialitása volt a döntő, hanem a hite, és az, hogy ezt a hitet át tudta adni." A genius loci — a hely kellene - jutott eszembe, amikor a régi bérház lépcsőházában keresgéltem, hol találom meg a professzort. Kérdéseimre kérdések özönével bombázott vissza. — Sok tanítványának az ön egyénisége adott indíttatást ahhoz, hogy ezt a szakmát válassza. — Igen? Nem tudatosan tettem. Mindig azt mondtam nekik: ha klinikus akarsz lenni, az is jó, de ha itt akarsz maradni nálam, én segítek. — önt annakidején ki, vagy mi indította el ezen a pályán? — A sors és egy személy. Budapesten jártam egyetemre, ötödévben tanultuk a kórbonctani. Új professzorunk volt, Balogh Ernő. Lelkesen hallgattuk, én is lelkesedtem. Az egyik tanársegéd rábeszélt: vegyek részt a boncolási versenyen. Először hallani se akartam róla, végül mégis ráálltam. Megnyertem. Ez a verseny indította el a lavinát. A szigorlat is nagyon jól sikerült, ezután szólt a professzor, hogy keressem fel az ■irodájában. Innen indult az én kórbonctanosságom. Mert nem tudtam nemet mondani. Egyetlen nem-mel másképp alakulhatott volna minden , . . Végül azért ez nem volt csúnya szakma. — Hol a helye a kórbonc- tannak az orvostudományban, ön hova tenné? — A boncolás a gyógyítás szolgálatában áll. Szerintem, ha valaki jó orvos akar lenni, nem árt, ha 2-3 évig kórbonc- tanon dolgozik. Egészen más látókört ad a klinikusnak az a tapasztalat, amit a boncolás nyújt. * „Fenomenálisak voltak az előadásai. Jó értelemben vett színészi teljesítmények. Két órán át le tudta kötni a hallgatók figyelmét. Egyszer később, amikor a munkatársa lettem, megkérdeztem: mi a titka? Azt felelte: kaményen fel kell készülni rá. Mindig, sokéves tapasztalat után is. Előadás előtt egy órával már nem lehetett zavarni. Nem csinálta sohasem rutinból. Azt is beépítette, amit előző nap olvasott külföldi szakirodalomban."- Azt mondják, akik hallották önt, hogy az előadásai élményszámba mentek.- Szerettem előadni. Rájöttem, hogy az a belső kényszer volt bennem, hogy az ismereteimet átadjam. Én mindig a szemeket figyeltem. Ha láttam, hogy engem néznek és csillognak, akkor az visz- szahatott rám. Mindig nagyon készültem az előadásokra azért, hogy a legújabb dolgok is benne legyenek. A tudo— Nem! Szerintem művészet a tudomány egyszerűsítése. Azt mondani, komám, ez ilyen egyszerű ám! Nem ködösíteni, hogy a tudomány az milyen bonyolult. Ez elriasztja a még nem tudókat. Mindig azt mondtam, tanítani szent alázattal kell. „Este 10-11 óráig a munkahelyén még égett a villany, mert a tudományos kutatásaira csak este maradt ideje. Ezzel példát mutatott nekünk. Olyan hittel csinálta, hogy el tudta hitetni velünk is: amit mányban nincs megállás. Ijesztő, hogy mi történik, mennyi az új! Hogy halad előre és az embernek állandóan küszködni kellett, hogy szinten maradjon, hogy el ne süllyedjen. Egy tanársegéd szakmailag tökéletesebb előadást tart, ő mindent elmond, ami a könyvben van, semmit sem mer elhagyni belőle. A professzor már meg meri tenni, hogy a felesleget kiszűri, csak a számára lényegest adja. Ilyenkor már megengedheti magának az ember a humort, a derűt is. Derűs emberekkel mesz- szebbre lehet jutni. „Materialista volt és olyan dialektikus, hogy az fantasztikus. Minden bonctermi gyakorlatra lejött, és a legsemmitmondóbb esetből is érdekeseket tudott kihozni. Pillanatok alatt felforrósodott a levegő. Nagy érzéke volt ahhoz, hogy a lényeget egyszerűen és érdekesen magyarázza."- Professzor úr olyan tudományos eredményeket ért el, olyan régiókban járt, ahová nemcsak a tanítványai, de munkatársai közül is sokan már nem tudták követni. Mégis le tudott ereszkedni a hallgatók tudásszinvonalára. Nem volt ez néha fárasztó, unalmas? mi csinálunk, az is rettentően fontos. Bőségében volt az ötleteknek, úgy hintette nekünk a kutatási témákat, hogy az hihetetlen. Fontos, hogy egy vezető naprakész információkkal és olyan érzékkel rendelkezzen, hogy meglássa: adott időben, adott lehetőségek mellett mit érdemes kutatni."- Elmondjam magának, hogy szerintem milyennek kell lenni a jó főnöknek? Először is: adjon szárnyakat a beosztottjainak. Én adtam, szakmai szárnyakat. Azt mondtam: gyere, röpülj te is, röpülj velem. Egy darabig úgy nézett ki, hogy együtt röpülünk és egy idő után hagytam tovább egyedül röpülni. Másodszor: a jó főnöknek legyenek utánzásra érdemes tulajdonságai. Legyen mintakép. Mit ér az olyan főnök, aki nem mintakép? Semmit se. Harmadszor: engedjen szabad folyást az eredeti gondolatoknak. Engedje, hogy új kutatási irányba induljon el valaki, ne kényszerítse rá, hogy csak az ő gondolatkörében dolgozzon. „Ö hozta létre a kórbonctani intézetben a múzeumot. Az ő felfedezése volt, hogy a formaiinban elszineződött szerveket hogyan lehet visz- szaszínezni eredeti állapotába. Ennek az oktatásban nagyon nagy szerepe van. Szerette a medikusokat, az oktatást. Például, ha gyakorlaton megkérdezett valamiről egy hallgatót és az nem tudott válaszolni, akkor leszidta. De ha ugyanerre a kérdésre nem tudott a második és a harmadik sem választ adni, akkor már nem szólt semmit, de a gyakorlatvezető oktató nem állt meg a lábán. Mindenkit óvott például a műszerek bűvöletétől. Nem azért, mert lebecsülte, hanem, hogy meg ne torpanjon valaki műszer hiányában. Azt mondta, anélkül is lehet komoly dolgokat felfedezni. Ezt nem ártana ma is hangoztatni."- Külföldi és hazai folyóiratokban 110 tudományos közleménye jelent meg. A kutatásai közül, ha Így visszatekint, melyiket tartja a legjelentősebbnek, vagy melyik oz, amelyikhez a legnagyobb élménye fűződik? — Tudja, legtöbbször mi történik? Az újdonságon először csodálkoznak, aztán belekerül a tudomány tengerébe és akkor már senki nem tudja, honnan jött. Ne tartsa szerénytelenségnek a következőt: Einstein mondta, ha valami olyant észlelt, amilyent még előtte senki, hogy misztikus érzés kerítette hatalmába. Természetesen kisebb mértékben, de ugyanezt mondhatom el. Csodálatos volt, amikor olyant észleltem, amit még soha senki. Ez a tudományos tevékenység vonzereje. Ilyen misztikus pillanat volt például, amikor a rugalmas rostokat vizsgáltam. Az:t hittük, nincs szerkezete, aztán egyszeresek megláttam. Szép és okos szerkezete van a spirálisan csavart, telefonzsinórhoz hasonló, és ennek a szerkezetnek nagyon fontos a szerepe. Sokáig kedvencem volt a szív fejlődésének a modellje, üvegből készítettem. Azért, mert megmérgesedtem, hogy ezt senki sem tudja és a tankönyvből se lehet megtanulni, mert az se tudja. Nem tudtunk választ adni arra, hogy az embrióban az először csőszerű szív, illetve az erek miért csavarodnak úgy, ahogy vannak és miért így alakul ki az egyedfejlődés során. Két évig játszottam vele, és sikerült. Rájöttem, hogy az érhajlatok határozzák meg az áramlás törvényszerűségeit, ez a törvény pedig azt, hogy a szív ilyen lett, amilyen. A modell csöveibe fecskendezett kék és piros színű folyadék, (a friss és használt vért mintázva), egymástól elkülönülve követte ezt a törvényszerűséget, véletlenül sem keveredett. A nagynevű budapesti fizikus professzor, amikor meglátta, először nem akart hinni a szemének. Hát ugye, ilyen egyszerű minden, csak meg kell ismerni.- Még egy utolsó kérdés: azt hallottam, hogy amióta nyugdíjban van, egyszer sem tette be a lábát az intézetbe. Miért? — önvédelmi reakció. Úgy éreztem, ha nem hagyom abba egyik napról a másikra, akkor nem tudok leállni. Pedig inkább leállni, mint esetleg rosszul csinálni. A tudomány művelése tulajdonképpen rabszolgaság. Aki nem úgy csinálja, hogy ennek a rabszolgája, az semmit sem ér. Ez a szép benne. Minden csak akkor szép, ha teljes lelkesedéssel odaadással csináljuk. Sarok Zsuzsa Áttörök a földrengéskárosultakért Százezer tonna visontai lignit Szerdán délelőtt a berhidai tanácsházán Králikné Cser Erzsébet, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára és a gyűjtésben élenjáró négy úttörőközösség — a pécsi Körösi Csorna Sándor, az újpesti Lakatos Béla, a mátyásföldi Fekete István és a bácsalmási úttörőcsapat — képviselője 70 ezer forintot adott át — az augusztusi földrengés során súlyos kárt szenvedett hat idős embernek. A pénz az úttörőszövete- ség felhívását követően az első napokban érkezett, a tanulók hulladékgyűjtő munkájából származik. Háztartási tüzelőként is országszerte kelendő a visontai lignit. A mátraaljai szénbányák Thorez bányaüzeme ez év elejétől mostanáig kereken százezer tonnát szállított az eddig csak erőműfűtésre használt lignitből a TÜZÉP-telepeknek. Bekapcsolták a lakosság ellátásába az idén megnyitott bükkábrányi külszíni bányát is. Ebből és Visontáról az év végéig még várhatóan további százezer tonna lignitet kapnak a háztartásokat ellátó tüzelőanyagtelepek. A minőség javítására törekedve mindkét külszíni bányában osztályozót és törőüzemet szereltek fel. Polgári védelmi gyakorlaton Ha például földrengés Á Polgári Védelem feladatairól A mostanában gyakori földrengések a figyelmet arra is irányították hogy miképpen védekezhetünk egy természeti katasztrófa következményei ellen — ha már magától a földrengéstől nem védhetjük meg magunkat. S bár a Polgári Védelem elsődlegesen a támadó fegyverek elleni védelemre szerveződött, már sok esetben bebizonyosodott, hogy természeti katastzrófák, szerencsétlenségek esetén sem méltatlan a nevéhez. — Tán nem festjük az ördögöt a falra, ha feltételezzük: Pécset földrengés rázza meg. Mit tesz ily esetben a Polgári Védelem? — kérdezzük Gál György ezredest, a Polgári Védelem megyei törzsparancsnokát. — Szerencsére Baranya geológiai felépítése szinte kizárja nagyobb földrengés lehetőségét, de ilyen esetben természetesen gondoskodnunk kellene a pécsiek élet- és vagyonvédelméről, biztosítanunk kellene a létfontosságú üzemek működését. A lakosság rászoruló részét Baranya községeiben helyeznénk el, amíg vissza nem térhetnének Pécsre, ugyanígy ki lehetne telepíteni az üzemek, hivatalok egy részét. — Igen ám, de a hőerőművet, a bányákat nem lehet mondjuk Vajszlóra telepíteni. . . — Az áramszolgáltatást természetesen akkor is lehet biztosítani, Sajnos, ha a hőerőmű annyira megsérülne, hogy működésképtelenné válna, akkor o távfűtéses lakásokban bizony hideg lenne. De az is a feladataink közé tartozik, hogy ekkor is találjunk megoldást; ha másképpen nem, pokrócokkal, meleg holmival kell ellátni azokat, akiket munkájuknál fogva nem lehet erre az időre kitelepíteni. Arra is van terv, hogy ki hova kerülne egy ilyen kitelepítéskor? — - Kitelepítési tervünk van, de nem személyre szabott: az hogy ön például hol kapna menedéket, az adott pillanatban dőlne el. Hiszen ez attól is függ hogy akkor milyen szállítóeszközök állnak rendelkezésünkre. — Milyen eszközei vannak a Polgári Védelemnek? —• A Polgári Védelem alapvetően a megye és a városok üzemeire, vállalataira épül, s így azokra a technikai eszközökre, melyek ezeknek vannak. Hogy úgy mondjam, így az állandó gyakorlás is biztosított: hiszen ha egy hibahelyre most kiszállnak a DÉDÁSZ dolgozói, akkor gyakorolják egyben azt a munkát,, ami polgárivédelmis feladatuk is. A lakosság túlnyomó része dolgozik, s így a munkahelyén megszerzi azokat a polgári védelmi tudnivalókat, melyek szükségesek egy veszélyhelyzetben. — Mégis: a hétköznapi tevékenység mikor lesz polgári vé- delmivé? Mikor kezd működni a Polgári Védelem? — Minden eseménynek van egy küszöbértéke, melyen ha a dolgok menete átlép, akkor a Polgári Védelem is aktivizálódik. A legrosszabb esetre utalva: a Polgári Védelem készültségi foka összefüggésben van a világpolitikai helyzettel ha az romlik, akkor ez feladatot jelent a békésebb időszakokhoz képest. Ugyanígy, készültségünk arányos például a Duna vízszintjével, hiszen egy árvízveszély esetén a Polgári Védelem hivatott ugyancsak az érintett területek élet- és vagyonvédelmére. Egy másik példa: közlekedési baleset a rendőrség, a mentők, esetleg a tűzoltóság dolga, ám ha egy veszélyes vegyszert szállító tartálykocsi karambolozik, akkor a Polgári Védelem szervezi a teendőket: törzs alakul, az irányítja a környék kiürítését, lezárását, a mentesítés megszervezését lebonyolítását, az egészségügyi intézkedések végrehajtását stb. S Baranyában van egy állandó veszélyforrás, egy esetleges bányarobbanás, amire állandóan készültségben kell lennünk, azaz olyan helyzetben, hogy gyorsan megindulhasson a mentés. Békeidőben tehát a hirtelen bekövetkező katasztrófák és természeti csapások következményeinek csökkentése a Polgári Védelem feladata. S ugyanez mondható el háborús helyzetre is. Ám nyilvánvalóan más az egyik helyzetben és más a másikban a Polgári Védelem helyzete, ha feladata nem is különbözik. Egy dunai árvíznél békeidőben jobban számíthatunk a honvédség segítségére, mintha ugyanez akkor következik be, amikor a hazát i$ védeni kell. — Vannak fatalista vélemények: a Polgári Védelemre nemigen lesz szükség egy esetleges atomtámadás esetén. — Mint emberek mi is bízunk abbefn, hogy csak békeidőben lesz ránk szükség, hogy nem lesz háború. De a háború nem elképzelhetetlen s az sem elképzelhetetlen, hogy annak feltétlenül atomháborúvá kell szélesednie. S ha azzá is szélesedik: amíg emberek élnek, addig a Polgári Védelemnek is léteznie kell, hiszen az egy az emberekkel: önmagukat védik az emberek — a Polgári Védelem csak egy szervezeti keretet jelent ehhez. S az emberek minden helyzetben védeni fogják életüket, életfeltételeiket, legyen földrengés vagy atomtámadás az, ami veszélyezteti azt. B. L. H professzor