Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-06 / 305. szám
e Dunántúlt napló 1985. november 6., szerda December 3Mg 20 forintos árengedmény 300 kg szemes minden sertés után A teljes választékkal szolgálják ki a kistermelőket is Január l-től olcsóbb ár Elegendő takarmány és teljes választék áll majd a kistermelők rendelkezésére is. Január 1-től pedig jobb béltartalommal és valamivel olcsóbb áron — jelentette be október 18-i sajtótájékoztatóján a mezőgazdasági minisztérium. S addig? Baranyában eddig sem volt takarmányhiány. Az integráló tsz-eknél és a GMV boltjaiban mindig hozzá lehetett jutni. Most a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat közölte, ha mégis valahol előfordulna, hogy az integráló tsz vagy áfész nem tud takarmányt adni, 300 kg szemet biztosít minden leadott hízósertés után. A kistermelő formanyomtatványon igazolást hoz az integrátortól és a GMV vagy áfész takarmányboltjaiban megveheti a terményt. Ha éppen nincs szemestakarmány, a bolt 8 napon belül garantáltan beszerzi, vagy a GMV legközelebbi takarmónyraktáraiban váltható be az utalvány. Most az igazolás sem fontos, hisz a vállalat boltjai telítve vannak takarmánnyal és kívánság szerint szolgálnak ki. A sertésenként biztosított 300 kg takarmányban 160 kg a kukorica, 120 kg az árpa és 20 kg a korpa, vagy takarmány- liszt. A korpa mennyisége fix. A kukorica és árpa aránya azonban változtatható. Ha valaki csak kukoricát akar, azt kap, s fordítva is. A búzát most nem ajánlják, de ha valaki kér, 20-30 kg-ot adnak sertésenként. Az ár: egy mázsa szemes 364 forint. A takarmányliszt ára 389 forint, a kukoricáé 440, a takarmányárpáé és a búzáé 415. Ha valaki 100 mázsánál többet vásárol — 34 leadott hízó után már jár annyi nagykereskedelmi áron kapja a terményt. Ez azt jelenti, hogy 44 forinttal olcsóbban. Aki teheti, nagy állománynál ömlesztve kérje, és meg lehet takarítani a zsákok árát. Ez egy mázsánál 21 forint. S végül ha valaki egy gépkocsirakományt visz egyszerre, annak díjmentesen szállítják házhoz. Az ingyenes házhoz szállítás Sásd és Mohács környékén már gyakorlat. A vállalat Pécsett és Pécs környékén is bevezeti, ha lesz rá vállalkozó fuvaros. Bő választékot kínál a GMV takarmánykeverékekből, s önállóan is kaphatók a növényi és állati fehérjék, valamint a takarmánykiegészítőki Felhívják a kistermelők figyelmét a félintenzív és intenzív tápokra. Drágábbak ugyan, de sokkal eredményesebbek, mint az egységes táp. Végül: november 1. és december 31. között minden sertéstáp és -koncentrátum 20 forintos árengedménnyel vásárolható a GMV boltjaiban. Bianca, Cserszegi Fűszeres, Nemes Olaszrizling Megérkeztek a szőlőoltványok Nyitvatartás az ünnepek alatt is Megjöttek a szőlőoltványok a Pécsi ÁFÉSZ Nagyárpádi úti lerakatába. Az újdonságok közül kapható a Bianca, a Cserszegi Fűszeres, a Nemes Olaszrizling — két három héttel előbb érik — és a Zweigelt. A csemegeszőlők közül van Boglárka — nagyszemű korai szőlő — Narancsízű Favorit, Saszla — piros és fehér vegyesen — valamint Pannónia Kincse. Ajánlanak zöld Veltelinit és Zenitet. Az ár egységesen 30 forint. Néhány őszibarackfajtára is felhívjuk a figyelmet: Napsugár, Szegedi Arany, Elberta. A lerakat a Szuperett mellett az ünenpek alatt is nyitva tart reggel 8-tól délig. De a forgalomtól függően esetleg délután is. Sorra alakulnak a sertéshizlaló gmk-k Fekete János gmk-ja a vajszlói tsz. kovácshidai telepén több mint ezer sertést hizlal. Ötvenezerrel több sertés kell,mint tavaly A Duna menti tsz-ek lecserélik a háztáji kocaállományt Malacot nevel a kistermelő, hizlal a nagyüzem? jön a holland módszer? Január 1-től emelkednek a sertésárak, s ez máris megpezs- ditette a piacot. Az első reagálás: ugyancsak megmondják a malac árát. A vasárnapi pécsi vásáron a 10—13 kilós malacokért 800— 900, a 20 kilósért 1100—1200 forintot kértek. Ennyiért viszont a hizlalók nemigen vitték. Az Állatforgalmi lépett közbe: hagyományos árfolyamán — 55 forint a fehérért, 50 a tarkáért — 315 malacot vásárolt fel. A szolidabb kereslet nem jelez semmit, ugyanis az október-december évek óta hullámvölgy, s most más megyékből is csupán két-három teherautó érkezett, hogy malacot vigyen. A vásárnál többet mond, hogy a kisvállalkozók érdeklődése szembetűnően megugrott. Sorra alakulnak gmk-k és állítanak be 2—300 malacot. A görcsönyi tsz szentpálpusztai régi istállóit egy állatorvos és társai vették ki. Egy-egy rotációban 650 sertést kívánnak hizlalni. A vajszlói tsz kovácshidai telepén ugyancsak egy munkaközösség 1300 malacot akar beállítani egyszerre. Megállt a kocalétszám csökkenése. Sőt! Élénk az érdeklődés az Állatforgalmi Vállalat vemhes kocasüldő akciója iránt, öt hónap alatt 2800-at bocsátanak a kistermelők rendelkezésére. Többet, mint két évvel ezelőtt egész évben. Novemberben 6000, majd 5500, márciusban újra 6000 forint az ára. Régóta kérik a kistermelők, hogy szűz kocasüldőt is ajánljon a .vállalat. Lesz! A Kahyb vállalta, hogy ad. Ára 2700— 3500 forint. S ha nem vemhesül, a Húsipari Vállalat visszavásárolja. Élénkül a termelőszövetkezetek integrációs tevékenysége. Dunaszekcső, a mohácsi Új Barázda, a mohácsi-szigeti tsz egy átfogó, nagyjelentőségű akcióba kezdett. Egy év alatt az összes háztáji kocát nagyértékű fehér hússertésre kívánják lecserélni, amelyek utódaitól legalább harmad-másodosztályú minőség várható. Rendelkezésre bocsátják a kocasüldőt, adják az intenzív takarmányt is hozzá — egy feltétellel : rajtuk keresztül történjék az értékesítés. S itt lép be a holland módszer. Hollandiában a kereskedők élőben vásárolják fel a kistermelőktől a sertést. Valamivel többet fizetnek, mint amennyi az ár. S ők vágás utáni minősítéssel adják el a vágóhidak- nak. Ezt kívánja tenni a mohácsi tsz és Dunaszekcső is, ha az állomány kellően átalakult. Harmadosztályú minőség esetén ugyanis 60 fillér, másodosztályúnál 1,20 forint felár jár. Ennek egy részét átengedik majd a kistermelőnek, akitől élőben veszik meg a sertést, s valamivel magasabb áron. És felesleges lesz majd a jelölés. Egyébként a vágás utáni minősítés iránti igény minden várakozást felülmúlt. Most már a kistermelő a kezdeményező, mivel veszteni itt nem lehet. Akinek fehér sertése van, így kívánja leadni. Az integráló tsz- ek kivétel nélkül vállalták ennek lebonyolítását. Még egy irányzat kezd felerősödni. A mohácsi tsz-nek 3500 férőhelyes hizlalótelepe van Kölkeden. Nem a háztájiba adja ki a malacot, hanem fordítva — mondhatnánk úgy is: végre talpára állítja a folyamatot — a háztájiban kívánja előállíttatni a malacot és a nagyüzemben meghizlalni. Har- tán ezzel a módszerrel 39 000 hízót állítanak elő évente. Kell a sertés, a fehér hússertés. Országosan az a cél, hogy a tavalyinál kisebb, 1983-as állomány legyen meg. Baranyában ezzel szemben több kell, mint tavaly volt. 50 000-rel többre vevő az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Bio Pécsett megalakult a biokert-barátok klubja. Negyvenen léptek be. Elhatározták, hogy a biokertészkedés mellett a kerti növények hagyományos termesztésével is foglalkoznak, sőt, létrehoznak egy bemutatókertet is. A következő foglalkozást november 13-án, szerdán 18 órakor tartják a kertvárosi Nevelési Központ művelődési házában. Újabb jelentkezőket, érdeklődőket szívesen látnak. Zöldség a kiskertekben Ássunk vagy ne ássunk? A hagyományos őszi talajművelésnek, az ásásnak fő célja a talaj előkészítése a következő növények számára. Az előkészítés során a talaj felső és alsó rétege megcserélődik, a felszínen lévő növényrészeket, trágyákat ezáltal beforgatjuk a talajba. Vékony szeletekben ássunk, hogy a talajt minél lazábban és levegősebben hagyjuk magunk után. így a lehető legtöbb téli csapadékot tárolhatja be a talajunk. Feltétlenül ősszel ássunk. A tavaszi ásás a kevesebb betároltcsapadékból óriási mennyiségű vizet elpárologtat, ezenkívül a beforgatott hagyományos istállótrágyának és növénymaradványoknak nincsen elegendő idejük az elbomlás- hoz. A talaj biológiai életére is hátrányos. A talajt benépesítő növényi és állati szervezetek a talajban szintenként helyezkednek el. A talaj legfelső szintjében, a humuszrétegben élnek az algák, baktériumok és gombák. Ezeknek részben fényre, de legfőképp levegőre van szükségük és vízre. Az alsóbb szintekben élők is levegőigényesek. Ásással ezt a rétegzettséget megbontjuk, a legfelső réteget alulra fordítjuk, levegőtlenebb körülmények közé. Az ásás után tehát az élőlényeken k egy újra elrendeződés szükséges. A forgatás nélküli biológiai talajművelés ezt az eredeti rendszert nem bontja meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezzel egyszerűen nélkülözzük az őszi talajmunkát. Ez túl kényelmes lenne. Igaz, hogy a fárasztó ásás elmaradása révén kényelmesebb, de itt is szükség van arra, hogy az elmondott célok elérése érdekében a talajt megfelelően lazítsuk, szellőztessük, a tápanyagok és a csapadék befogadására alkalmassá tegyük. Ez elérhető ásóvillával vagy hozzá hasonló eszközzel. A villát a talajba taposva a nyelét előre tolva ill. hátrahúzva meglazítjuk a földszeleteket. Az egyfogas kézi ta- lajlazítóval is elvégezhetjük ezt a munkát, ami egyben a kiszórt humuszt ill. komposztot is bekeveri. E szerszám alkalmazásához már megfelelően érett talaj szükséges. Ezek a módszerek azokban a kertekben alkalmazhatók, ahol a kerti hulladékot nem ássák be, hanem a biológiai kertművelés módszerei szerint először komposztot készítenek belőle. Erre a módszerre tehát csak akkor térhetünk át, ha már van érett komposztunk, humuszunk, amit ki kell szórnunk és a talajunk is jól lazítható. Sokan a sekély, 10—15 cm mély talajművelés hívei. Ebbe a felső rétegbe dolgozzák be a szerves anyagokat. Különösen cfkalmasak erre a beldogozás- ra az alom nélküli és szárított szervestrágyák, valamint a komposztok. Sekélyműveléskor a felső műveit rétegbe mindig sok szervesanyagot keverjünk, másként e módszer nem hasznos. A mélyebb rétegek szellőztetéséről néhány évenként itt is feltétlenül gondoskodni kell. A rotációs kapák elterjedésével e módszer alkalmazására nagy a kísértés. A gyors fordulaté talajmarók túlzottan apróra darabolják a talajt, emiatt a talaj túlzottan megtömörülhet és ez is hátrányos. Jobb munkát a lassú fordulatú rotációs kapák végeznek. Ezek a gyommentes talajt lazítják jól és alig forgatják a talajt. A biológiai talajművelési rendszerbe komposztálással, humuszterítéssel és talajbetakarással beépíthetők. Amennyiben talajunk nem elég laza, úgy a gyökérzöldségek talaját mindkét módszernél mélyen ássuk fel. Akárhogyan is műveljük a talajunkat, csak akkor érünk el eredményt, ha nem feledjük, hogy a talaj élőlények otthona. Ha ezeknek az élőlényeknek a legnagyobb „összkomfortot" biztosítjuk, akkor növényeink is a legszebbek lesznek. Tóth Attila Tollseprtt Számgalibák Még ma is sok galibát okoz a számok írása. Az ünnepekre való tekintettel a vásárcsarnok bejárati oldalán olvastuk: „9.-én..., 10.-én" milyen lesz a nyitvatartási idő. De nemcsak itt, másutt is bőven bukkanhatunk effajta, raggal ellátott sorszámnevekre, melyeknél a pont kitétele felesleges. Az előbbi példában tehát helyesen így kellett volna írni: 9-én, 10-ón. Baj van az elseje szóval is. Az elseje, elsején, elsejéig stb. számalakok számjegyesen ekként írandók: 1 -je, 1-jéig, 1- jén, 1-jére, 1-ji vagy 1-jei. Az 1954-es helyesírás engedékenyebb volt, mert kétféle helyesírási lehetőség közt válogathattunk: nov. 1-ig vagy 1-jéig. Ma már csak az utóbbi mondható helyesnek. Még gyakorlott gépelők is gyakran haboznak, vajon mikor kell kitenni az évszámok után a pontot és mikor nem. M ivei kevesebb azoknak az eseteknek a száma, amikor nem kell a pontot kitenni, ezeket az eseteket ismertetjük. Évszámok, évszámcsoportok után nem tesszük ki a pontot: 1. ha ezek a mondatban előnyként szerepelnek: 1711 a szatmári békekötés éve. 1941 —45 jelentős háborús károkat okozott. 2. ha névutó vagy névutóból képzett melléknév követ valamilyen évszámot: 1945 előtt, 1945 előtti; 1867 és 1896 között. 3. Ha a névutó nem évszám után, hanem a napok sorszáma után következik, a számok után a pontot ki kell tenni. Például: 1848. március 15. és 31. között; vagy: 1848. március 15-e és 31-e Tozött. 4. Nem kell pont, ha az évszám birtokos jelzője egy másik szónak: 1848 hősei, 1944 mártírjai, 1984/85 nehéz telén; de: 1918. október havában; 1918. október folyamán. Jó tudni, hogy az új helyesírás engedékenyebb az arab számok használatában. Az 1954-e* helyesírás a hónapok római számmal való jelölését írta elő (433. pont), az új 293. pontja szerint viszont: „a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg római számmal is, arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk". Ha személyszámaink végtelen arab' tengerére gondolunk, a hónapoknak inkább római számmal történendő jelölése mellett szállunk síkra, bár kétségtelen, hogy a római számok kiszorulóban vannak. Különbség van a réqi és az új helyesírás között abban is, hogy amíg a régi helyesírás az iskolai osztályok jelölésére a római számokat írta elő, addig az új szerint az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni (4. a vagy 4/a osztály), a középiskolai osztályokat pedig római számmal: IV. A vagy IV/A osztály. Vigyázzunk arra, hogy törtjei használatakor ne tegyük ki a pontot. Ilyenféle kettősség mutatkozik a több elemű számok és a törtszámnevek írásában is. A szó értelme dönti el az egy- beírást vagy a két tagba való írást. Az egytized rész és az egy tizedrész között fogalmi különbség van. Más a tízperc (óraközi szünet) és más a tíz perces buszkésés. A háromszög sem azonosítható három szöggel. Fölmerülhet az a kérdés is, meg kell-e különböztetnünk a -d képzős sorszámnevektől a törtszámneveket: a harmad-, a negyedéves hallgató jelentheti azt, hogy az illető már harmadik, negyedik éve koptatja az egyetem lépcsőit, de azt is, hogy az évnek csupán egy- harmadában látogatta az előírt előadásokat. A félreértések elkerülése végett az utóbbi esetben célszerű az egy-«lő- tag kitétele. Az egyetemről való „kitételről” már nem mi döntünk. Tóth István dr.
