Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-05 / 304. szám

1985. november 5., kedd Dunántúlt napló 3-í®€*3E eoGénprogram Felavatták a Mányi Bányaüzemet A szénvagyon 2005-ig elegendő Önjáró biztosítása frontfejtések Lakossági szénigényeket elégít ki az aprószénmosó Amikor 1981 júniusában a Nagyegyházi Bányaüzemet avatták, Tatabányától keletre néhány kilométerre, az 1-es autóúton transzparens köszön­tötte a bányaavatásra érkezett vendégeket. Visszafele megle­petéssel olvastam; viszontlá­tásra, a mányi üzem avatásán. S mikor avatunk új szénbányát a Mecsekben? — gondoltam akkor. A liászprogram beindí­tása úgy tűnt, új lendületet kap. S most ismét bányaavatás; Mány, 1985. november. Néhány mondatban a bánya építésének története. Kezdés 1978, teljes kapacitás elérése 1988. Teljes költség 4 milliárd 684 millió forint, a szénvagyon 20,4 millió tonna, amelyből most az induláskor naponta 1200, a felfutás után 3000 ton­nát termelnek ki. Az üzem lét­száma most 850, a felfutás után 1500 fő lesz. több mint 1000 méteres lejtős­aknákat elöntötte. Az 1982-es év legjelentősebb történetei; az északi akna el­érte a 2000 méteres hosszat, a déli, bár át kellett építeni se ugyanis szükségessé tette, hogy a nagyegyházi és a má­nyi l-es ütem teljes termelését minőségi szénként értékesítsék. A lakosság így nagyobb men­nyiségű diószénhez, darához riasztás, az ezzel összefüggő automatizálás ‘.magas színvo­nalú. Bányaépítők A terveket a Bányászati Ter­vező Intézet, illetve jogutódja, a Központi Bányászati Fejlesz­tési Intézet, valamint a Tata­bányai Szénbányák és az ERŐ­TERV készítették. A beruházás kivitelezésében oroszlánrészt vállalt a Tatabányai Szénbá­nyák, a Bányászati Aknamélyí­tő Vállalat, a KÉV-Metró, a Kevés az uborka és az alma Szovjet exportra csomagolják a zakuszkát Fotó: Läufer L. Vízbetörések, a beruházás szüneteltetése, a pénzügyi fel­tételek limitálása hátráltatták a beruházás megvalósítását, s végül is ma, a tervezett idő­pontban és műszaki készült­ségben termel a bányaüzem. A kimerülő tatabányai szénme­dencét pótolva, még 1985-ben 100 000 tonna feletti minőségi szén kitermelésével járul a la­kossági szénigények teljesítésé­hez. Az új bányaüzem története Az 1920-as években a mai csordakúti medencében mélyí­tett fúrásokból már sejteni le­hetett, hogy a területen gaz­dag szénvagyon van, de egé­szen az 1960-as évekig a ku­tatások nem sok jóval biztattak. 1963—64-ben a kutatófúrások­kal hazánk egyik legnagyobb szénvagyonát sikerült kimutat­ni. 1965-ben, 1966-ban, három egymástól elkülönült barnakő­szén-terület vált ismertté, ezek között a mány-csapdi medence a legjelentősebb. A mányi me­dence területén eddig 280 ku­tatófúrást mélyítettek, amelyek három telepben több, mint 100 millió tonna szenet fedtek fel. Az Állami Tervbizottság ha­tározata alapján a Mányi Bá­nyaüzemet két ütemben épí­tik, az első ütem a szénmező magasabb fekvésű részében található csaknem 21 millió tonna szénvagyon leművelését célozza, míg a második ütem a majdan létesítendő bicskei hőerőmű szénigényét hivatott kielégíteni. A munkálatok tulajdonkép­pen már 1978-ban megkezdőd­tek a tereprendezéssel, a felvo­nuláshoz szükséges villamos- energia- és vízellátás biztosítá­sával. A két lejtősakna mélyítése 1979-ben mostoha körülmények között kezdődött. A következő évben lehetővé vált a vágathaj­tási munka komplex gépesítése, 1981 szomorú szenzációja az első vízbetörés, amely a már Szerényebb tőkés export Nagy műszaki erőfeszítések a Szigetvári Konzervgyárban Finomabb feldolgozás, új salátaféleségek és a szénporból készített bri­ketthez juthat. A sok akadály ellenére még ebben az évben minden bizonnyal sor kerül az aprószénmosó üzembe helyezé­sére is, amely egyben hazánk első barnaszéndúsító komple­xuma, a nyersszén teljes ke­resztmetszetű (durva-, apró-, iszapszén) előkészítését bizto­sítja. A nyersszén magas anyag- és márgatartalma miatt valószínűleg egyedülálló fel­adatot oldott meg a Tatabá­nyai Szénbányák. Tatabányán ünnep volt teg­nap. Az új bánya és az apró­szénmosó a magyar szénbá­nyászat legkorszerűbb létesít­ményei közé tartozik. A bányá­ban önjáró biztosítású omlasz- tásos frontfejtések üzemelnek, a fővízmentesítő telep különle­ges berendezésekkel biztosítja a munka zavartalanságát. A biztonsági berendezések a leg­korszerűbbek, a metán-, a szénmonoxidtartalom, a hőmér­séklet, a légmennyiség folya­matosan mérő műszerek segít­ségével, számítógépes feldol­gozással állandóan láthatóka diszpécsertáblán, a hírközlés, a A Baranya Megyei ZÖLDÉRT Vállalat a kereskedelmi tevé­kenység mellett évek óta szol­gáltatásokat is nyújt a lakos­ságnak. Ezek közül kiemelkedik a téli elővásárlást, házi tárolást segítő kéthónapos időtartamú alma—burgonya—hagyma akció. Az első osztályú, ugyanakkor kedvezményes áru termékeket házhoz szállítjuk. Az akció félidejénél vannak, hiszen november 30-ig tart. A ZÖLDÉRT közel félszáz pécsi és komlói, valamint a Megyeri úti szabadtéri olcsó áruk boltjá­ban ezidáig almából és burgo­nyából ötszáz mázsa fölötti mennyiséget adtak el. A ZÖLDÉRT a tárolásra legalkal­masabb fajtákat kutatta fel, Nagy Károly felvétele KOMÉP, a Betonútépítő Válla­lat, a Mátraaljai Szénbányák, a Középdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság, az OBF, a Ganz- MÁVAG, a VERTESZ és az OVIT. Az új bányaüzem nyitott vá­gathossza ma 7,8 kilométer, később ennek duplája lesz. A tervezett összüzemi teljesít­mény 4,8 tonna műszakonként. Ez persze természetes is, hiszen a vágathajtásban, fejtésekben a jövesztés, rakodás és szállí­tás gyakorlatilag teljesen gé­pesített. Mányon, amely mától hiva­talosan is Mányi Bányaüzem­ként működik, a régi tatabá­nyai bányaüzemek bányászai dolgoznak. A hagyományos ta­tabányai szénmedencében rö­videsen befejeződik a termelés. 1972-től erről a területről há­rom új bányaüzem nyitásáról sikerült tudósítanom — Csor­dákét, Nagyegyháza, Mány. Gondolataim mégis Baranyába szaladnak vissza: remélem, a mecseki szénmedence teljes megújulásáról is írhatok még riportot. például a vöröshagymából kí­nált makói bronz egységesen jó minőséget garantál. Étkezé­si burgonyát a Szentlőrinci Ál­lami Gazdaságtól és Homok- szentgyörgyről szereztek be, így színes és fehér egyaránt kap­ható. Az almaválaszték: jona­tán, golden, starking. A felvá­sárlás fő követelménye a fajtá­ra jellemző egységes színezett- ség (piros, sárga, mélybordó) volt, az eltarthatóság miatt a ZÖLDÉRT szigorúan ragaszko­dott a minőségi feltételekhez. A házhoz szállítást Pécsett eddig a belvárosi lakosság vet­te igénybe a legnagyobb mér­tékben, aztán Meszes, Újme- csekalja, majd a családi házas kertvárosi rész következik. Lvov­A Szigetvári Konzervgyár idén 5910 tonna konzerváru eladását tervezte Nyugat-Európában 1,8 millió dollár értékben. A sze­rény terv nehezen valósul meg. Várhatóan 4319 tonna áru ta­lál gazdára. A várt valuta ösz- szege legalább százezer dollár­ral csökken. Kevés az alapanyag. A cse­megeuborkának nem kedvezett az időjárás, a tervezett mennyi­ségnek mindössze 30 százalé­kát sikerült előteremteni. Almát magas áron is felvásárolnának, de a termesztők inkább export­ra kínálják. — Nem engedhetjük meg a tőkés exporttervünk további módosulását — mondja Ber- náth Béla igazgató. — A ki­eső nyugat-európai tételeket új termékekkel pótoljuk, gépesí­tünk, korszerűsítjük a technoló­giát. Az NSZK-beli Manz cég ubor­ka helyett elfogadja az újdon­ságokat, így a zeller-, sárgaré­pa- és a Puszta-salátát. Ez utóbbi piros paprikát, uborkát, sárgarépát, zellert és hagymát is tartalmaz, az OMÉK-en arany­érmet nyert. Előállításához a nyugatnémetek 1,2 millió tá­roló edényt lapkával együtt Szigetvárra küldtek. A mennyi­ség biztosítása végett gyors technikai változtatásokra kerül sor. A gyári műszakiak Szabó Csaba osztályvezető irányítása alatt a már meglévő amerikai „Ursel—G” berendezést, amely eddig kocka alakban aprította Kertváros panelházaiban élők nem tudnak hol tárolni télire. Idén először lehet úgy vá­sárolni a ZÖLDÉRT-boltokban, hogy a gépkocsival rendelkezők saját maguk kiválaszthatják és elszállíthatják az akciós árut. Nem kell a házhoz szállítás idejét ezáltal összehangolni. A Megyeri úti olcsó zöldáruk boltját egyébként is hamar fel­fedezték az autósok, s azok is, akik kényszerűségből autóbu­szon cipekednek. A boltban hétfőtől péntekig 7.30 és 15.30 óra között lehet vásárolni. Zel­ler, sárgarépa, gyökér és sa­vanyúkáposzta (tárolásra Vagy savanyításra) is kapható ked­vezményes áron. L. Cs. K. össze az alapanyagot, átalakí­tották, most már csíkokban vágja fel a terményt. Ezenkívül az eszéki társgyár, valamint a Cserkúti Mezőgép Vállalat köz­reműködésével ugyancsak ön­erőből két csíkozó és kockázó gép kifejlesztése folyik. Segít­ségükkel ugyancsak 2,4 milli­méteres csíkokban aprítják majd fel a feldolgozandó ter­mékféleségeket, elsősorban a Puszta-salátához. Az egyik gyár­tó berendezés próbaüzeme megkezdődött, a másik is még idén üzembe lép. A pár hónapos soronkívüli géptervezés és kivitelezés alatt jelesre vizsgázott a Kalocsai Ernő vezető tervező irányításával dolgozó mezőgépes kollektíva. A Mezőgép prototípusnak te­kinti a szigetvári közös újdon­ságot. A kockázógépek most már 2,4 milliméter vastag csí­kokban vágják a terményt. Je­lenleg elfogadott ez a méret a Puszta-salátához, de a másik két salátaféleség csak 1,6 mil­liméter vastagra vágott, hosszú csíkok felhasználásával készül­het. Küllembében a levestész­tára emlékeztet a salótakülön- legesség. A külföldi igényt idő­ben sikerül kielégíteni, ugyanis hamarosan Szigetvárra érkezik az amerikai „Ursel—CC” csíko­zógép, amelyet a gyár vásárolt. Ez már az 1,6 milliméteres mé­ret szerint dolgozik. — A hirtelen változó igények fogadására is felkészülünk. Nem sajnáljuk a műszaki fej­lesztésre, a termékszerkezetvál­tozásra szánt pénzt — jegyzi meg Szeredi Attila műszaki­termelési igazgatóhelyettes. — így tudjuk megtartani, vagy némiképp bővíteni a nyugat­európai vevőkört. Nemrég haszonbérbe vettek a nyugatnémet Schmidt cégtől a svájci Berma cég közvetítésé­vel egy 30 millió forint értékű almasürítő gépet. A félautoma­ta újdonság egy óra alatt tíz­ezer liter levet dolgoz fel és az évente előállított ezer tonna sűrítmény jobb minőségű a ko­rábbinál. Lehetővé vált az al­maaroma kivonása is, ami új exportterméknek számít. A be­rendezés használatáért a Ber­ma cég fél évtizeden át évente 1000 tonna almasűrítményt kér. Átalakítása folyik, teljesen auto­matikussá teszik. Csuti J. Lombosi Jenő ZÖLDÉRT-akció november 30-ig Zöldség-gyümölcs téli tárolásra A ZÖLDÉRT pécsi, Kossuth Lajos utcai 20. szám alatti zöldségbolt­jában előkészítik a kedvezményes burgonyaegység-csomagokat. Fotó: Erb János Az aprószénmosó épülete a vízbetörés miatt, 1650 méte­rig jutott el. A következő évben sikerült összekötni a két aknát és megteremtették a lehetősé­get több munkahely telepíté­sére. Tavaly a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat, mégpedig a Mecseki Körzet munkatársai megkezdték a lejtősaknai bun­kerrendszer falazását, a KÉV- Metró a lőttbetonos vágatmeg­erősítést. Az év utolsó negye­dében megkezdődött a bánya­mező feltárása, az első front­fejtés előkészítése, és átadták a szociálisépület-komplexumot. Az 1985-ös év, a munkála­tok sűrűsödését jelentette, ezek közepette az úgynevezett dolo­mit csapoló vágatban percen­ként 10 köbméter víz tört a bá­nyába. Minőségi szenek A bányaüzem építésével pár­huzamosan elkezdték a durva- szénmosó bővítését, amelyhez 1,5 millió dollár világbanki hi­telt kaptak. A minőségi szén­igények nagyarányú növekedé­

Next

/
Thumbnails
Contents