Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-30 / 328. szám
Jugoszlávia nemzeti ünnepén Ünnepköszöntö Kettős ünnepet ülnek ma déli szomszédaink. A második világháború befejezése után fél évvel, 1945. november 29-én, kerek 40 esztendeje kiáltották ki Balgrád- ban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. Két évvel korábban ugyanezen a napon tartotta második ülését a Jugoszláv Népi Antifasiszta Tanács (AVNOJ) a boszniai Jajcében, s rakta le az új Jugoszlávia alapjait. 1943 végén még dühöngött a háború Európában, véres harcok folytak a jugoszláv hegyek között is. Amikor Jaj céban döntöttek Péter király trónfosztásáról és a szövetségi népköztársaság kikiáltásáról, már több százezer jugoszláv hazafi harcolt a kommunisták irányításával az ország felszabadításáért. A győzelem után Jugoszlávia a nemzetek egyenjogúságán alapuló szövetségi köztársaság lett. Ügy kellett összehangolnia hat tagköztársaságának fejlesztését, hogy csökkenjen a köztük fennálló fejlettségi különbség. Ez a feladat ma sem könnyű. A világgazdaságban beállott változások, a belső nehézségek miatt két éve 1990-ig tartó stabilizációs programot dolgoztak ki a megbillent gazdasági egyensúly helyreállítása, az infláció visszaszorítása, az életszínvonal megőrzése érdekében. A szocialista Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának alapitó tagjaként jelentős nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Jelentős erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Hazánkat szoros szálak fűzik össze a Jugoszláv Szocialista Köztársasággal. Barátságunk ápolásában jelentős a szerepük a Magyarországon élő délszláv és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségeknek. Kettős ünnepükön jószomszédként, barátként kívánjuk Jugoszlávia népeinek, hogy sikerrel haladjanak tovább a társadalmi-gazdasági építés, a béke és a szocializmus útján. G. f. Szlavónia és Baranya legnagyobb kulturális intézménye Régi fényében az eszéki színház A Pécsi Balett az első operaelőadáson Belgrádi kutatók FAO- megbízása A jugoszláv kukoricatermesztési eredmények nemzetközi elismeréseként a FAO, az ENSZ Élelmezési cs Mezőgazdasági Szervezete felkérte a belgrádi nemesítő intézetet 25 európai ország azonos célú tudomá- mányos központjai munkájának összehangolására. A belgrádi intézeten kívül Zágrábban, Eszéken, Újvidéken és Banja Lukán folytatnak fajtakísérleteket Jugoszláviában. A hazai kutatók eredményei az évről évre emelkedő termésátlagokon mérhetők le. A második világháborút követő néhány év terméséhez viszonyítva napjainkra megháromszorozódott az ország kukoricatermése. A jugoszláv kukoricatermesztők eddig 338 új, bőtermő fajtát nemesítettek ki. Vegetációs időszakuk különböző, de minden fajtánál meglehetősen rövid. Van olyan is, amely már a vetéstől számított 90. napon betakarítható. A hibrideket magas fehérje- és olajtartalom jellemzi. Kiváló genetikai tulajdonságaik tekintetében megközelítik az amerikai nemesítok fajtáit, márpedig az Egyesült Államok a világ vezető kukoricatermesztője és exportőre. Római híd Eszéken Az első ismert eszéki Dráva- híd kövei bukkantak felszínre Eszék alsóvárosi részén, november első napjaiban, amikor az alacsony vízállás miatt a folyó medrét tisztogatták. A híd 1937 óta ismert, akkori kutatásából egy írásos táblát őriznek Eszéken. A Római Birodalom egyik, Aquincum felé vezető fő útvonalán épült az i. u. második század elején, Hadrianus császár uralkodása alatt. Hosz- szúsága 240 méter, magassága 28 méter volt. Rózsaszínű, minden bizonnyal Villányból származó, s víziúton ideszállított kőből épült, fehér márvány díszítésekkel. Az 5. században a hunok rombolták le. Most előkerült maradványait számos eszéki vállalat közreműködésével szállították a Szlavónia Múzeumba, ahol idővel kiállításon mutatják be a római kori Mursa hídját. Minden bizonnyal mérföldkövet jelent az eszéki Horvát Nemzeti Színház életében a Köztársaság napjának idei évfordulója. Tíz éven keresztül volt zárva Eszék színháza, s ez idő alatt a társulat igen mostoha körülmények között volt kénytelen dolgozni. Most újra visszatérhet megújított neobarokk otthonába a drámai és az operatagozat, amit Thália hívei már-mór elfelejtettek, s amely szinte teljesen ismeretlen az eszkéki középiskolások, egyetemisták előtt. A Horvát Nemzeti Színház pincétől a padlásig minden ízében felújított épülete jövőre fogja ünnepelni megépítésének 120. évfordulóját. Az idő mély nyomokat hagyott számos pontján, s ezért tíz évvel ezelőtt, amikor az épület mind a színészek, mind a nézők számára életveszélyessé vált, lezárták kapuit. Ettől fogva igen kedvezőtlen körülmények között dolgozott a társulat: az előadásokat és a nézőteret is a színpadra telepítették, s meglehetősen szűk helyen zajlottak a produkciók. A felújítás igen naqv feladatot jelentett a kivitelezőknek. Műemlékről lévén szó, iqen nehéz és gondos szakmunkát vártak tőlük. Tavaly áprilisban megszületett a döntés: mielőbb végre kell hajtani a felújítást. A munka azonnal megkezdődött. Másfél év állt rendelkezésre, ezt sokan irreálisan rövidnek tartották, mára azonban beigazolódott, hogy az építők és a velük együttműködő szakemberek nem tévedtek számításaikban. E másfél év alatt teljesen megújították a tetőt, a födém- zetet, a színpadot, valamint a nézőteret. Felújították a színház földszinti és emeleti hallját, a lépcsőházat, a pénztárat, a portát, a szennyvízvezetékeket. a homlokzatot és az utcai bejáratot. Teljességgel megújult a színház mindhárom szintje: a földszinten, a páholyokban és az erkélyen 450 ülőhely várja a nézőket. Megújult a zenekari árok is. Kicserélték a ruhatár berendezését, és felújították a színpadi süllyesztőt. Modern tűzoltóberendezéssel látták el az épületet, továbbá diesel-aggregátorral, amely áramszünet esetén lép működésbe. A legkorszerűbb elektromos berendezéseket szerelték fel. Az alagsorba tették a ruhatárat, modern szellőzőberendezéssel látták el az objektumot, amely a fűtést a városi hálózatról nyeri. Ezek persze csak a legfőbb munkálatok, a másfél év alatt elvégzett számos apróbb munka mellett. A teljes felújítás mintegy 300 millió dinárba került. Az ösz- szeg harmadát köztársasági támogatásból merítették, a többit Eszék város áldozta erre a célra. Az újjáépített színház Miroslav Krleza: Út a paradicsomba című drámájával nyitotta meg kapuit. Pár nap múlva kerül színre Bizet Car- menje, melynek előadásán a Pécsi Balett tagjai is fellépnek. Az év végéig még műsorra kerül Camus Caligulája, valamint a Rigoletto. Drago Hédi NA' STöbU * tUKoXi: /Wvtn/ í /vvflv yl/ X/ JUfaiw a«- toyt/í X. X). Dragutin Tadijanovic / Es kenyeret Ki érintetlen, fehér papír fölé Hajol, tudhatja jól, Hogy milliószám készültek versek A világ minden nyelvén, S hogy a Föld embermilióira Szegezödik már pusztító fegyver — S mégis azt akarod, hallják meg kiáltásodat is: Békét a világnak! Szabadságot! És kenyeret mindenkinek! Dragutin Tadijanovic, a nagy horvát költő ez év novemberben ünnepelte 80. születésnapját. A világ költőihez Írott versét az idei könyvhéten Pécsett tett látogatása alkalmával adta szerkesztőségünknek. A lorditást Csordás Gábor pécsi költő, műfordító készítette. Növekszik a vegyipari termékek exportja A Jugoszláv Gazdasági Kamara előrejelzése szerint az idén jelentősen növekszik a vegyipar termelése, s több vegyi áru kerül a hazai és a külföldi piacra. A meglévő kapacitások jobb kihasználásával előreláthatóan több műtrágyát, mosószert, gyógyszert, gumi- és gumi alapú terméket gyártanak a vegyi üzemek. A többi között 250 000 tonna mosóport - 30 ezer tonnával többet a tavalyinál —, 3,5 millió tonna műtrágyát — ez 80 ezer tonnával haladja meg az előző évit —, 75 000 tonna rovarirtószert — 7 ezer tonnával többet a múlt évinél —, valamint 8 százalékkal több gyógyszert és 10 százalékkal több gumiipari terméket állítanak elő. A célok megvalósíthdtónak látszanak, hiszen csak a gumiipari exportból 70 millió dollár jövedelem származik, amit nyersanyagimportra, illetve kapacitás-bővítésre fordíthatnak. A 230 jugoszláv gyár 165 000 dolgozóját egyesítő vegyipari ágazat növeli exportját is. A tervek szerint az év végére a kivitel értéke eléri az 1 milliárd 350 millió dollárt. Ez 150 millió dollárral több a tavalyi export értékénél. Áruházi körkép Eszékről Zöld szín jelzi: itt magyarul is beszélnek Eszéken igon nagy hagyománya van a kereskedelemnek. A. Dráva parti város tranzit jellegénél fogva nemcsak helybeli, hanem távolabbi, külföldi vásárlókkal is számol. Egyik legrégibb áruházuk, a NA-MA 40 éve alakult. Azóta több ízben átalakították, bővítették, így ma 500 négyzetméter elárusítótéren és 7500 négyzet- méternyi raktárterülettel áll a vásárlók rendelkezésére. Kapui nyitva állnak a mindennapi áruszükséglet kielégítésére. Valamennyi részlegén dolgozik olyan eladó, aki magyar nyelven is szót ért a vásárlóval. Az utóbbi időkben kisebb üzleteken is kint van a zöld jelzés, amely hírül adja, hogy ott magyarul tudó eladó található. Élelmiszer, bútor, kozmetikai cikkek, ruházat, méteráru, minden megtalálható a NA-MA pultjain, akárcsak a közelben álló, szeptemberben ismét átadott Supermarketben. Itt nemrég vezették be az egyik társ- tulajdonos, a szlovén Emona csütörtöki akcióit. Ilyenkor leszállított áron lehet hozzájutni bizonyos cikkekhez. Az alagsorban önkiszolgá1 j bolt, a földszinten papírüzlet, elektromos cikkek, az első emeleten ruházat, a másodikon bútor található a Supermarketben. Kulcsmásolással, cipőjavitás- sal is foglalkoznak, továbbá bank és turistairoda is helyet kapott a nagyáruházban. Az áruk Jugoszlávia szinte minden gyártójától érkeznek a Supermarket polcaira. Az áruház előtti tér ugyanakkor az eszé- kiek kedves találkozóhelye is. Az eszéki alsó városrész, a Donji Grad nagy centruma a Slavonijatekstil és a Doma áruház, amely a város keleti negyedének ellátását szolgálja. A háromemeletes áruház előző két társához hasonlóan univerzális jellegű, és a város fő ellátási központjául szolgált, míg újjá nem épült idén az 1982-ben leégett Supermarket. Újabb áruház építésére is gondolnak Eszéken. Sjenjak új lakótelepén volna szükség hasonló kereskedelmi központra. Ennek elkészültére sem kell sokáig várni az eszéki és az Eszékre érkező vásárlóknak. Ana Celap A Supermarket előtti tér az eszékiek kedvenc találkozóhelye
