Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-30 / 328. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 328. szám 1985. november 30., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Bikái eladja a halfeldolgozót (3. oldal) © Pécs nagy vállalkozása (4. oldal) o Nagy idők tanúi (6. oldal) Nem kitartott a magyar bányászat Az ellenkezőjét ugyan sa- ha senki nem fogalmazta meg. Tény azonban, hoay az elmúlt két évtizedben, o hetvenes évek közepén néhány esztendőt leszámítva, különösen a magyar szénbányászat gazdaságosságának vitatása sokakban, de különösen a bányászokban ezt az érzést keltette. Nem ünneprontás, hiszen a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének ma Tatabányán megnyíló kongresszusán is minden bizonnyal e téma körül folyik majd a vita, de tény, hogy példáui az évi 24 millió tonnás szén- termelés több mint 11 százaléka a szabadnapi termelésből adódott, a szénbányászok az elmúlt tíz esztendőben tulajdonképpen tizennégy évet dolgoztak, nem csodálható, hogy c százezernyi magyar bányászból ma több mint tizenkétezren csökkent munkaképességgel keresik a megélhetésre valót, csaknem negyvenezren nyugdíjasok, jelentős hányaduk alacsonynyugdíjas. Ezért sem volt különös, hogy az Ipari Minisztériumba az e hét csütörtök délutánjára összehívott sajtó- tájékoztatóra az ország legtávolabbi bányavidékéről is eljöttek az újságírók, bár a meghívásról csak aznap délben értesültek. Számítani lehetett arra, hogy a hirtelen meghívás fontos ügy érdekében történik. Szenzációs bejelentés ugyan nem hangzott el - ennél tö.bb azonban igen. Kovács László, a BDSZ főtitkára a bányászok munkájának társadalmi fontosságát értékelve hű képet festett arról, hogy a társadalmi áldozatvállalásban milyen szerepet játszottak és játszanak ma a jövőben is azok, akik nap mint nap a legnehezebb körülmények között, a legnehezebb fizi- kai munkát végzik. Erre a tevékenységre elsősorban nem azért van szükség, hogy ezt az ősi termelési kultúrát fenntartsuk, hogy a bányászoknak munkalehetőséget biztosítsunk, hogy például a 4 és fél milliárd tonna iparilag kitermelhető szenet felszínre hozzuk. Sokkal inkább azért, mert a bányászat a nemzeti jövedelem termelésében meghatározó szerepet játszik, minden fejlődésünk alapja ugyanis o biztos, a leggazdaságosabb energiaellátás. Ez lehet a legnyomósabb, véleményem szerint az egyetlen érv, ami a ma Tatabányán kezdődő kongresszuson a bányászok ér- dekeinek legfőbb védelmezője, s ami egyértelműen eldönti, hogy már a következő esztendőben a bányászok kiemelt bérfeilesztése lakásellátása, a rehabilitált bányászok helyzetének komplex javítása tovább nem elodázható ügy. Ha az ésszerűség legalapvetőbb követelményeit figyelembe vesszük: meg sem kérdőjelezhető. Nem kitartott a magyar bányászat, a magyar szénbányászat különösen nem az. Kapolyi László ipari miniszter a tegnapelőtti beszélgetésen, mint arról már szó esett, nem tett hangzatos, szenzációs bejelentéseket. Amolyan eszmecserére invitált bennünket a bányászat, különösen a szénbányászat és más energiahordozók, valamint a feldolgozóipar kapcsolatáról, az 1986-os esztendőről, a VII. ötéves tervről. A számok: 1986. és 1990. között évente 24 millió tonna szén kell, a szén- bányászatra tervezett fejlesztési lehetőségekkel eny- nyit lehet kitermelni. Ebbő1 a lakossági szénellátásra 5 millió tonnát kell biztosítani. Az évezred utolsó tíz esztendejében ez a mennyiség semmiképpen sem lesz eleqendő. Ezek tehát a számok, amelyek önmagukban is hideg tényszerűséggel késztetnek gondolkodásra. Az életszínvonal növekedése, ami a XIII. pártkongresszus határozata alapján a VII. ötéves terv egyik legfontosabb célkitűzése, csak a nemzeti jövedelem növekedésével érhető el. Ehhez viszont elengedhetetlen az iparfejlesztés, a szerkezet- váltás dinamizmusának növelése. Energianövekedés nélkül ez természetesen nem megy. Honnan szerezzük be a többletenergiát, itthon állítsuk elő, vagy importáljuk? Melyik gazdaságosabb? Nos hát a Vili. ötéves terv kezdetére erre kell olyan terveket kidolgozni, amelyek a mór most élő bizonyosságunkra részletes választ adhatnak. Itthon! A magyar energetikai blokk gazdaságossága nem lehet kérdéses, de például a szénbányászat verenyképessége sem lehet vitás, akárcsak ha importszénnel, vagy a magasabb szintű feldolgozásra kiváltott kőolajjal, vagy földgázzal hasonlítjuk össze. S ezt erősítheti például a szénbányászati vállalatok széntermelésen kívüli tevékenysége, amely a bányászkodás műszaki hátterét (például: a Mecsek— Veszprém—Dowty komplex fejtésbiztosító berendezések) elektronizálását is segíthetik, de önálló devizajövedelemhez is juttathatják a népgazdaságot. Mindezt együtt szabad, kell végiggondolni, a bányászok sorsának javulását szolgáló varázsszó lesz a végeredmény: versenyképesség. Ez szerencsére ma már nem a bányászok jószerencséjének függvénye. A bányászok szakszervezetének mostani kongresszusán legfőbb érdek- védelmi fórumán, azt hiszem, aligha vonják kétségbe, amit már a kormányzatban is világosan látnak. II költségmegtakarítás évente 210 millió forint Felavatták a Budapest-Pécs közötti villamosított vasútvonalat Pécs felszabadulásának 41. évfordulóján tegnap ünnepélyes keretek közt felavatták a Budapest—Pécs közötti villamosított vasútvonalat. A feldíszített pályaudvarra 12 óra előtt néhány perccel gördült be az a különvonat, mellyel a fővárosból érkeztek o vendégek, s amit villanymozdony vontatott. A Himnusz hangjai után fényes Jó- zsef, a Pécsi Vasútigazgatóság vezetője köszöntötte a résztvevőket, akik között ott volt Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Tóth László, a Közlekedési Minisztérium államtitkára, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke. Ezt követően Varga György, a MÁV Felsővezeték Építési Főnökség igazgatója jelentette dr. Tóth Lászlónak, hogy a vasútvonal villamosítása befejeződött, majd dr. Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Egyebek közt köszönetét mondott az Országos Tervhivatalnak és a Közlekedési Minisztériumnak, hogy támogatásukkal lehetővé vált a MÁV VI. ötéves tervi villamosítási programjának megvalósulása, sőt az eredeti célkitűzések túlteljesítése.. Hangsúlyozta, hogy a Budapest—Pécs vasútvonalon a várható költségmegtakarítás évente 210 millió forint, ez azt jelenti, hogy 25 000 tonna gázolajat tudnak villamosenergiával helyettesíteni. Dr. Bajusz Rezső utalt arra, hogy a villamos vontatás bevezetése a vasutas dolgozóktól az eddigieknél magasabb képzettséget, eltérő'ismereteket kíván, ezért az új vontatási rendszer ösztönzőleg hat a továbbtanulásra, az önképzésre. Szólt a MÁV villamosítási terveiről, a fejlesztésekről, majd így fejezte be beszédét. — Ezen a jeles napon megköszönöm a Budapest—Pécs vasútvonal villamosításában résztvevő tervező, kivitelező és irányító szervezetek dolgozóinak munkáját. Az eredmények arra kell hogy ösztönözzenek, hogy a villamosítási program sikeres végrehajtásában továbbra is minden tudásunkkal és erőnkkel részt vállaljunk. Az elkészült villamosított vasútvonalat — egy hónappal a tervezett határidő előtt — e gondolatok jegyében adom át a Pécsi Vasútigazgatóság dolgozóinak, erőt, egészséget kívánva e korszerű vasúton végzendő munkájukhoz. Ezután dr. Tóth László átvágta a második vágány felett kifeszített nemzetiszínű szalagot, egy V 63-as villamos mozdony vontatta szerelvény elhagyta az állomást, majd Fényes József üzemeltetésre átvette a vonalat dr. Bajusz Rezsőtől. Az ünnepség végén kitüntetéseket adtak át. Palatinszky János mérnök ügyintéző és Miksi József építésvezető Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült, vezérigazgatói dicséretet vett ót Ócsai István, a Dombóvári Villamos Vonalfőnökség vezetője és Heisz Miklós. Többen kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt és pénzjutalmat. Az avatási ünnepség az Internacioná- lé hangjaival fejeződött be. Az ünnephez kapcsolódva nyitották meg tegnap délután a főpályaudvar kultúrvárójá- ban azt a vasútmodell kiállítást, mely december 20-ig tekinthető meg R. N. Ülést tartott az Elnöki Tanács December 20-ra összehívták az ország- gyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kádár János tájékoztatta o testületet a brit kormány meghívására Nagy-Britanniában tett hivatalos látogatásáról és Margaret Thatcher miniszterenök- kel, valamint más politikai és gazdasági vezető személyiségekkel ott folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette és megállapította: a látogatás eredményes volt, elősegítette az előrelépés feltételeinek további javítását a magyar— brit kapcsolatok konkrét területein, hozzájárult a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös megértés, bizalom erősítéséhez és jól szolgálta az enyhülés ügyét. Az Elnöki Tanács az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az ország- gyűlést december 20-án, pénteken 10 órára összehivta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére a népgazdaság hetedik ötéves tervéről, az 1986. évi állami költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről, továbbá a választójogi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatokat. A testület megtárgyalta a községi tanácsok pályázatait, amelyekben várossá nyilvánításukat kezdeményezték. Úgy határozott, hogy 1986. január 1- től várossá nvilvánítia; Bács- Kiskun megyében Bácsalmás, Tiszakécske, Békés megyében Mezőkovácsháza, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében Ede- lény, Tokaj, Fejér megyében Bicske, Sárboqárd, Hajdú-Bihar megyében Püspökladány, Komárom meqyében Kisbér, Nóg- rád megyében Szécsény, Pest meqyében Budaörs, Szigetszent- miklós, Somogy megyében Bog- lárlelle, Szabolcs-Szatmár megyében Tiszavasvári, Szolnok megyében Kunszentmárton, Vas (Folytatás a 2. oldalon) Lombosi Jenő Ünnepi tanácsülést tartottak tegnap a városi tanácson. Képünkön: a tanácsülés színhelye a városháza díszterme; Madas József (balról) átveszi a Pro űrbe dijat Piti Zoltánról. (Tudósítás a 2. oldalon).
