Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-28 / 326. szám

1985. november 28., csütörtök Dunántúli napló 5 Somberekén szolgáltatóházat építenek Jobb ellátást a falun élőknek! A kistelepülések szolgálta­tósokkal való ellátottságát vitatta meg tegnap Pécseit a Fogyasztók Baranya Me­gyei Tanácsa. Többek között megállapították, hogy a gondok enyhítéséért a leg­többet a kisiparosok, és a helyi termelőszövetkezetek tesznek. Szerepük egyre nő, és sok helyen a tsz-ek adnak szakembereket egyes szolgál­tatások elvégzésére. Somberekén a Béke Őre Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet 1978-ban kapcsoló­dott be a lakossági szolgál­tatásokba. A tsz-vezetőség kezdeményezésére és a helyi tanács kérésére kezdetben elsősorban az építési jellegű szolgáltatásokban vettek részt. Többek között Sombe­rekén iskolát, óvodát építet­tek, bölcsődét újítottak fel. az orvosi rendelőt és a szo­ciális otthont bővítették. Mo­hácson a szociális otthonok bővítését, a tetőjavítást, fű­tésszerelést végezték el. Pa- lotabozsokon utat építettek. Jelenleg a gázprogram meg­valósításában vesznek részt Somberekén, Palotabozsokon és Görcsönydobokán. Nemrég készült el a termelőszövetke­zet új gázüzemelésű szeszfőz­déje is. A gépműhelyben vállalják az itt élők személygépkocsi­jainak javítását. Két évvel ez­előtt benzinkutat építettek. A normál és super benzin mel­lett gázolajat -is árusítanak, valamint rendszeresen szállí­tanak háztartási olajat az igényeknek megfelelően a társközségek olajkútjaihoz. A magánerős lakásépítés­ben is sok segítséget nyújta­nak. Évente közel egymillió forint értékben végeznek kő­műves, ács és egyéb sza :- munkát a lakosság részére. Az anyagellátásban is igye­keznek lehetőségeikhez mér­ten segítséget adni, ugyanis kész betont, valamint homo­kot és kavicsot is árusítanak. Terveik között szerepel, hogy külön részleget alakítanak ki, amelyik csak a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozik. Ebben az évben már meg­kezdik az új szolgáltatóház építését is, amely egyben szabadidőközpont is lesz. A falu központjában ólló 1826- ban épült magtárat alakítják át. Ehhez kapcsolódik a szol­gáltatórészleg külön épülete, amelynek az alsó szintjén férfi- és női fodrász, kozmeti­kus, és szauna kap helyet, a tetőtérben pedig egy 18 személyes penzió. A volt mag­tárból nyíló két, 44 métc hosszú pincében elektromos tekepályát és bárhelyiséget álmodtak meg a tervezők. Az emeleti részen alakítják ki az éttermet. Itt megőrzik a régi ácsolatot, valamint a fogadó­szint cseh-süveg boltozatát is eredeti állapotában állítják helyre. A magastetős épületet VÁÉV—Bramac cseréppel fe­dik be, az ablakok, ajtók ke­reteit tölgybarnára pácolják. A beruházás várhatóan 1987- ben készül el. Sz. K. Hetes napközi az abaligeti időseknek Az abaligeti idősek napközije ez év tavaszán nyitott. E hó­naptól kezdődően — hétfőtől péntekig — hatan bent is el­hatnak az otthonban. Alig te­remtődött meg a bentlakás le­hetősége, új kívánsággal álltak elő néhányon: szeretnék, ha télen szombat—vasárnap sem kellene hazamenniük. A napközit egy meglevő épü­letből alakította ki a helyi ta­nács a Baranya Megyei Ta­nács támogatásával. Az átala­kítást 160 000 forintból valósí­tották meg. Eredményeként 20 idős ember napközbeni ellátá­sát, elhelyezését oldották meg március 15-től. Már akkor el­határozták, hogy ősztől hetes napközivé alakítják az otthont, vagyis a nehezen mozgó idős emberek hétfőtől péntekig bent tölthetik az éjszakákat is. A feltételek adottak voltak, hiszen az otthon létrehozásakor nem kellett igénybevenniük két meglevő szobát, amelyeket most hálóhelyiségnek rendeztek be. A Baranya Megyei Tanács 30 000 forintot adott erre a cé.l- ra. Ezt a pénzt az otthon 10 000 forinttal kiegészítette, s össze­sen 40 000 ezer forintért vásá­e roltak heverőket, függönyöket, i- szőnyegeket. A tízezer forintot >l abból a 160 000 forintból vet­ték, amit a hozzátartozók nél- !- kuli Resch Józsefné hagyott rá­juk. k — Az örökségből — közös a kívánságra — színes televí- n ziót és képmagnót szeretnénk vásárolni — mondja Tavi Ta­más tanácselnök. — Úgy gon­doltuk, hogy a képmagnót az iskola és a művelődési otthon is használhatná. Minimális köl­csönzési díj ellenében kapnák 0 meg, s a pénzből új kazettákat tudnánk venni. 3 A téli hetekben bizonyára nagyon kellemes időtöltés lesz s az abaligeti otthon lakóinak a színes televízió nézés, a kép- s magnózás. Különösen azok 4 örülnek, akik egész héten az otthonban maradnak. Jóllehet ' a hetes napközi hivatalosan a r hétfőtől péntekig terjedő bent­1 lakást jelenti, ám az idős ein- 1 berek kérését méltányolva úgy döntöttek, hogy télen — a zord 5 időjárás és a csúszós utak ‘ miatt — szombat, vasárnap is 3 bent alhatnak az ezt igénylők. T. É. A jobb vétel érdekében Átjátszó adót telepítenek Mázaszászváron Régi gondot oldanak meg Mázaszászvóron, december ele­jén üzembe helyezik a két át­játszóadót, amelyekkel jelentő­sen javul a televíziós vétel az l-es és a 11-es csatornán. A berendezést a Nógrád Me­gyei Videotechnika Vállalat szállítja, míg a harminc méte­res torony __ ma már szinte e gységcsomagban szállítják — a Ganz-MÁVAG-ban készült. A rendszer mintegy kétmillió-há­romszázezer forintba kerül, te­temesebb költség az út és villa- mosenergia-ellátás kiépítése, amely a helyi erőforrásokból valósul meg, mert az adót Má- zaszászvár és Kárász között ál­lítják fel. Ez az adó is automa­ta, személyzet nélkül működik, és konténerbe telepítik, amely a villamosenergiával szolgálta­tott állandó hőmérsékletet és szellőzést biztosít. A mázaszászvári adó az or­szágos rendszerben már a ki­lencvenedik, az utóbbi öt év­ben ugyanis jelentősen bővült a hálózat — 1981-ben adták át a mecseknádasdit, az ötvenedi­ket. Dél-Dunántúlon ma tizen­hét átjátszó állomás működik, a terület földrajzi adottságai miatt sok az úgynevezett ár­nyékolt terület, amelyeket a két nagyadó — a pécsi és nagykanizsai — nem lát be. Az 1960-as években kezdődött program elsődleges célja az volt, hogy a nagyobb lélekszá­mú településeken nyújtson jobb vételt, ma már mint a mázci- szászvári telepítés is bizonyítja, kis teljesítményű adókkal vi­szonylag kis lélekszámú telepü­lések gondja is megoldható. A jövőben a telepítések tervezé­sekor nyilvánvalóan azok a te­lepülések kerülnek előnyös hely­zetbe, ahol helyi erőforrásokat is tudnak mozgósítani. A közelmúlt fejlesztéseként telepítettek Mecseknádasdon és a hamarosan működő máza- szászvárin kívül Siklósra — 1984-től a televízió ll-es csa­tornája is jó minőségben fog­ható —, Bonyhádra és Bóta- székre — idén beépítették a ll­es adót is — átjátszó állomást. Érdémes figyelembe venni a saját antennarendszer kiépíté­sekor is, mert előfordul, hogy hiába a jobb szolgáltatás, a körzetében lakók nem élnek ve­le. A következő fejlesztésekről ma annyit tudunk elmondani, hogy Pécsett most kísérleteznek egy kis teljesítményű adó telepíté­sével, Budapest után az első város, ahol a gerincadó mellett a többletszolgáltatást is nyújt­ják, elsősorban a Mecsek-oldal, Pécsbánya és az ürögi rész jobb ellátásának érdekében. A múlt héten Lvov-Kertvárosban, a Hajdú Gyula úti magasháza­kon próbálkoztak, tegnap a Diana térre telepítették ót az ideiglenes berendezést. A kí­sérletek eredményeit december végéig értékelik, ekkor dől el, hogy a déli városrészben hova állítják fel a berendezést. S ami már a következő évek ter­veiből biztos, a pécsi nagyadó 1968-ban telepített négy kilo- wattos tartalékberendezését egy tíz kilowattosra cserélik ki. G. M. Az országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az országgyűlés kulturális bizottsága szerdán a Parla­mentben ülést tartott.'A ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt Péter János, az ország- gyűlés alelnöke is. A testületet Berecz János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára ideoló­giai kérdésekről tájékoztatta. A bizottsági ülésen szóltak arról, hogy- napjaink egyik fontos feladata a tulajdonosi tudat fogalmának értelmezése. Nehézségeink leküzdésének egyik fontos eszköze az olyan társadalmi közhangulat kiala­kítása, amely előmozdítja ér­tékeink megőrzését és gyara­pítását. Ugyancsak a közfigye­lem előterében álló kérdés napjainkban a nemzet fogal­mának témaköre. Vállalnunk kell történelmi múltunk ered­ményeit és hibáit is, ideje ösz- szegezni, feldolgozni és taní­tani a közelmúlt történelmi fej­lődésének tanulságait. Ja­vasolták, hogy a műve­lődéspolitika vezetői bátorítsák azokat a kezdeményezéseket, amelyek nemzeti múltunk való­ságos megismertetésére irá­nyulnak. Felhívták, a figyelmet arra is, hogy a magyarországi nemzetiségek művelődésének ügyét össztársadalmi feladat­nak kell tekintenünk. Az ülésen többen is rámu­tattak . a közgazdasági gon­dolkodásmód társadalmi fon­tosságára és a kiemelkedő tel­jesítményeket létrehozók eddi­ginél jobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének szükségessé­gére. Másfelől több képviselő beszélt arról is, hogy napjaink­ban gyakran olyan területeken lehet nagy jövedelemhez jut­ni, illetve anyagi sikert elérni, amelyek a társadalom számá­ra egyáltalán nem kiemelkedő fontosságúak, s ennek demo­ralizáló hatása súlyos veszélye­ket hordoz. Operabemutató Szombaton: Don Pasquale Marczis Demeter jutalomjátéka Donizetti Don Pasquale című operájának bemutatójára ké­szül a Pécsi Nemzeti Színház, a premier szombaton lesz. A mulatságos történet, a dalla­mos, sziporkázó zene miatt az opera a közönség egyik ked­vence, és a színészek is na­gyon szeretik, mert kiváló sze­repeket kínál. Nem véletlen, hogy Marczis Demeter Érde­mes Művész éppen ezt válasz­totta jutalomjátékul abból az alkalomból, hogy huszonöt éve tagja a pécsi társulatnak. Tegnap hosszú ideig tartott a próba, az utolsó simításokat végezték a díszleten, a jelme­zeken, és most készültek a fényképek is. S mert kettős, hármas szereposztásban állít­ják színpadra a Don Pasqua- lét, minden jelenetet több va­riációban fotóztak, késő dél­után végeztek a színészek. A műszak pedig még az éjjel is dolgozott. A Tv-híradó munka­társai néhány snittet vettek fel, hogy megemlékezzenek Mar­czis Demeter jubileumáról. Az előadásban sok pályakezdő, fiatal énekes fellép. A szerep- osztás: Don Pasquale: Marczis Demeter és Kuncz László, Ma- latesta: Vághelyi Gábor, Ta­más Endre és Egri Sándor, No- rina: Csáky Ágnes, Bakonyi Ilona, Ernesto: Márk László és Kovács Attila, Jegyző: Wagner József. Egy televíziós készüléket is láttunk a díszletek között, ami meglepő egy 18. század vé­gén játszódó történetben. A magyarázatot Horváth Zoltán rendező adja meg.- A jellemek, magatartás- típusok nem kötődnek szoro­san ahhoz a korhoz, hanem nagyon érvényesek ma is — mondja Horváth Zoltán, akit jól ismer a pécsi közönség. Legalább harminc operát ren­dezett itt az elmúlt évtizedek­ben: most vendégként van je­len. — Ezért mai olasz környe­zetben játszatjuk a darabot. Az a tervem, hogy a nyitány alatt, amikor minden szereplő zenéje felhangzik, kis történet­ben egy mai commedia deli’ arte-társulat némi vetélkedés után kiosztja a szerepeket, majd eljátssza az operát. Eh­hez az elképzeléshez illeszked­nek Vata Emil díszletei és Hú­ros Annamária jelmezei is. A Pécsi Szimfonikus Zene­kart Hirsch Bence vezényli. G. T. A közélet hírei Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, szerdán Szolnok megyébe lá­togatott. A megyei pártbizott­ság székházában Majoros Ká­roly első titkár fogadta, és tá­jékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális helyze­téről. Aczél György ezután ven­déglátói társaságában felke­reste a Szolnoki Cukorgyárat. Itt Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára és a gyár vezetői fogadták. Hazánk második legnagyobb cukorgyá­rának helyzetéről Malatinszky György igazgató számolt be, elmondta, hogy a feldolgozási idény ezúttal a tervezettnél legalább tíz nappal rövidebb lesz, mert a vártnál kevesebb répa termett a gyár körzeté­ben. Az idei 470—480 ezer tonna répából 57 ezer tonna cukrot gyártanak. A tájékozta­tót üzemlátogatás követte. A program következő állo­mása a rákóczifalvi Rákóczi Tsz volt. A 8200 hektáros gazda­ságban Bereczki László elnök számolt be a termelési ered­ményekről. A tsz növényter­mesztési és állattenyésztési ágazata mellett az ország leg­nagyobb üzemi faiskolájával rendelkezik, és jelentős hagy­matermelést is folytat. A tájé­koztató után a hagymafeldol­gozóba, a primőr- és virágter­melő növényházba, valamint a gazdaság cipőipari melléküze­mébe kalauzolták a vendéget. A Politikai Bizottság tagja ezt követően Szolnokon a megyei művelődési és ifjúsági köz­pontot kereste fel. Az intéz­ményt, amely a megyei mód­szertani irányítóközpont szere­pét is betölti, Czakó Jánosné igazgató mutatta be. A láto­gatás a megyei pártbizottsá­gon rendezett aktívaüléssel zá­rult: Aczél György belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről adott tájékoztatót. * Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán Kispestre látogatott. Sarlós Ist­ván délután részt vett a kerü­leti tanács ülésén. * Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára teg­nap fogadta Barabás Jánost, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetőjét. A HNF Munkásmozgalmi Nők Klub meghívott vendége volt tegnap Lukács János, aki idő­szerű kül- és belpolitikai kér­désekről mondott tájékoztatót. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága tegnap továbbkép­zést rendezett Pécsett az Ok­tatási Igazgatóságon a megye és a város vezető pártpropa­gandistái számára. Az egész napos rendezvényen Vonsik Gyula, az MSZMP Politikai Főiskolájának megbízott tan­székvezetője a párt vezető sze­repének kérdéseiről: Barabás János, az MSZMP KB helyettes osztályvezetője Politikai tudat, erkölcs, műveltség és világné­zet a társadalmunkban cím­mel, valamint Kiss Artúr. a Marx Károly Közgazdasági Egyetem tanszékvezető tanára a szövetségi politikánkról tar­tottak előadást. Dr. Földvári János elnökleté­vel tegnap ülést tartott a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bara­nya Megyei Szervezetének végrehajtó bizottsága. Egyebek mellett döntés született, a me­gyei szövetség tisztújító kül­döttértekezletét 1986. január 31-én tartják. Shpetim Caushi, az Albán Szocialista Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson meg­jelent Medve László egészség­ügyi miniszter, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Do- boczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Nagy Ervin közlekedé­si miniszterhelyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents