Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-15 / 313. szám

1985. november 15., péntek DuRdntmingpiö 3 A beszámoló taggyűlésre készülve Meggyőződéssel a párt politikája mellett Az új vállalatvezetés bevezetésének tapasztalatai Az éves beszámoló taggyű­lések mindig jelentős esemé­nyei a pártéletnek. Az alap­szervezetek vezetőségei egy év munkájának legfőbb jellemzői­ről adnak számot. A tagság ér­vényesítheti a szervezeti sza­bályzatban biztosított jogát, megvitatja és véleményezi vá­lasztott vezetőségének munká­ját, meghatározza további bi­zalmának feltételeit. A beszá­moló taggyűlések sohasem csak a végzett munka számve­tései, legalább annyira fontos szerepe van a feladat megje­lölésének, aZ előretekintésnek is. A konkrét körülményektől, az adott alapszervezet helyzetétől függően az irányító pártszervek külön is felhívhatják a figyel­met a taggyűlés egyik-másik tartalmi kérdésére. Jogaikkal élve tanácsot adhatnak a be­számoló fő kérdéseihez: milyen fontosabb politikai gondolatok jegyében készítsék elő és szer­vezzék meg a taggyűlést. Ez azonban nem menti fel az alap­szervezeti vezetőséget azon kö­telezettsége alól, hogy saját vi­szonyaikat alaposan felmérve, átgondolva, elemezve, önál­lóan próbálják meghatározni és kialakítani azokat a főbb kérdéseket, amelyekkel foglal­kozniuk kell. A párt­kongresszus szellemében Függetlenül az egyes alap­szervezetek konkrét viszonyai­tól, vannak bizonyos általános feltételek, amelyeknek lényegi hatásuk alól semmiképpen sem vonhatják ki magukat, tanulsá­gaikkal mindenképpen számot kell vetniük. Ilyenek voltak azok az országos társadalompolitikai jellegű események, amelyek az elmúlt év folyamán fontos sze­repet játszottak minden alap­szervezet életében. A tapasz­talatok alapján nagyjából ki­rajzolódik, hogy milyen főbb politikai gondolatok jegyében készülnek az alapszervezetek az idei beszámoló taggyűlésre. Első helyen említendő a XIII. pártkongresszus, amellyel bizo­nyos összefüggésben, mibt az év legfontosabb politikai ese­ményével, minden beszámoló taggyűlésen foglalkozni kell. Például oly módon, hogy az alapszervezet tagsága milyen módon kísérte figyelemmel a kongresszus tanácskozásait, ho­gyan fogadta határozatát, he­lyileg mennyire jellemző az el­vi egyetértés és egység a párt politikai irányvonalával. Újbóli állásfoglalást érdemel az is, hogy az alapszervezet mennyi­re volt képes a helyes politi­kai következtetések levonására a kongresszus határozatából adódó konkrét gyakorlati fel­adatokra. Az eltelt nyolc hónap elegendő arra, hogy kibonta­kozni lássák: az alapszervezet vezetősége mennyire végzi en­nek szellemében munkáját, hol, milyen irányban kellene erősí­tenie vagy változtatnia a dol­gok menetén. Ez az esztendő nem szűköl­ködött egyéb jelentős politikai eseményekben sem: országgyű­lési képviselő és tanácstagi vá­lasztások (az új választójogi törvény alapján első ízben), az új vállalati irányítási rendszer­re való áttérés kezdete, szak- szervezeti választások, a nép­front kongresszus előkészítése, a településfejlesztéssel kapcso­latos politikai feladatok ... Mi tartozik ezekből a beszámoló taggyűlésekre? Válaszol: a pártszervezet Az mindenképpen, hogy ezek­kel, a jelentős politikai esemé­nyekből adódó politikai fel­adatokkal hogyan tudott meg­birkózni a vezetőség, milyen színvonalon szervezte a munkát. Nem kisebb jelentőségű az sem, hogy e kampányokból mi­lyen általános következtetések vonhatók le a politikai munká­ra, milyen főbb tanulsággal szolgálnak az elkövetkezendő időre. Az idei taggyűlésnek is visz- szatérő témája a vállalati, il­letve intézményi alaptevékeny­séggel összefüggésben végzett politikai munka értékelése. Az alapszervezetek többsége a ter­melésben működő üzemi párt- szervezet. Természetes, hogy itt nagy figyelmet szentelnek a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatos politikai kérdések­nek. Anélkül, hogy a taggyű­lés a termelési tanácskozás sze­repét vállalná magára, bizo­nyos alapvető összefüggéseket érintenie kell. így például a terv- és a tényszámok össze­vetéséből adódó politikai kö­vetkeztetéseket, kiket milyen mértékben illet elismerés az eredmények érdekében tett erőfeszítéseiért, illetve hogyan vetődik fel a mulasztásokkal kapcsolatos politikai felelős­ség? Mi múlik az adott kollek­tíván a tartalékok kiaknázásá­ban és az milyen feltételek mellett realizálható? A párt- szervezetnek mely területeken kellene kezdeményezőbben fel­lépnie az eredményes gazdál­kodás érdekében? Egyáltalán a pártszervezet számára mikor, milyen pontokon öltenek a gaz­dasági kérdések politikai jelle­get? Ennek felismerésében mennyire áll az alapszervezet hivatása magaslatán? E kérdé­sekre a beszámoló taggyűlés­nek kell válaszolnia, nem el­vont formában, hanem annak a konkrét gyakorlatnak a tük­rében, amely az elmúlt évben jellemezte az alapszervezet te­vékenységét. Eszmei és politikai tisztánlátás Társadalmi-gazdasági éle­tünknek az utóbbi időkben nem kevés új mozzanata van. Ezek jó része sok tekintetben újsze­rű megközelítést, szemléletet kíván a párttagoktól is. Ez nem alakul ki máról-holnapra. A kérdések elvi tisztázásának el­hanyagolása vagy mértéktelen elhúzódása sok zavarnak, esz­mei tévelygésnek lehet a for­rása. A taggyűlésen célszerű szólni arról is, hogy az alap­szervezet vezetősége mennyire szentelt figyelmet erre a fel­adatra, elég kezdeményező volt-e és kellő aktivitást tanú­sított-e a párttagok eszmei­politikai tisztánlátása érdeké­ben. A tapasztalatok alapján hol és milyen módon kellene javítani a pártalapszervezet po­litikai-ideológiai munkáját? Mi az, amit önerőből tehet és mely területeken szorul az irá­nyító pártszervek nagyobb se­gítségére? E kérdéskör a legközvetle­nebbül kapcsolódik a pártszer­vezet politikai befolyásának alakulásához. Kiegészülve az­zal, hogy az alapszervezet kommunistái milyen meggyőző­déssel állnak ki a párt politi­kája mellett, milyen színvonalon közvetítik azt a pártonkívüliek körében. A beszámoló taggyű­lés legfontosabb politikai gon­dolatköréhez tartozik a párt- szervezet politikai befolyásának vizsgálata, reális megítélése, ez szolgálhat alapul, útmutatóul a további teendőkhöz. Rákos Imre Korszerű áfÁQ7­bolthálózat Baranyában Növekvő forgalom, kevesebb utazás Mind több baranyai kistele­pülés büszkélkedhet korszerű, külsejében is tetszetős bolttal. Felszereltségét és ellátottságát tekintve némelyik akár a váro­si üzletekkel is állhatná a ver­senyt. A felújított kereskedelmi egységek tágas eladóterében többé-kevésbé mindaz megta­lálható, ami egy pár száz lako­sú községben szükséges. A SZÖVOSZ által meghirde­tett rekonstrukciós program eredményei szemmel láthatóak. A korszerűsített boltokba nem­csak a vásárlók járnak szíve­sebben, de a lakosság véle­ménye szerint a szövetkezetek is jobban figyelnek az üzletek­re. Az újjávarázsolt boltokban rendszerint javul a választék és az sem ritka, ha olyan áru is megjelenik, ami korábban nem volt kapható. A bőség zavarával küzd, aki a baranyai szövetkezetek re­konstrukciós tevékenységét kí­vánja összegezni. A megyében működő áfészek területén min­denütt folyik valamilyen fel­újítás, korszerűsítés. Baranya- jenő, Gerényes és Mekényes kereskedelmi egységei, a kő- vágószőlősi italbolt, valamint a nagykozári vegyesbolt igényes kivitelezése már elkészült. Be­fejeződött a geresdi és a ma- rázai bolt, az ófalui vegyes­bolt, a vékényi italbolt, a ma- gyaregregyi felvásárlótelep, a babarci presszós italbolt fel­újítása. Az ivándárdai vegyes- és itabolt együttese méltán visel­hetné a kereskedelmi központ elnevezést. A közel 2 millió fo­rintos költséggel korszerűsített építmény állítólag egy ameri- kás magyaré volt, aki a nyá­ron, amikor hazalátogatott, úgy megörült a látványnak, hogy az egész falut vendégül látta. A valóban impozáns, szépen felújított épületben he­Eddig a vállalatok több mint negyedénél került sor az új irányítási formák bevezetésére, illetve a vezetőválasztásra, s az átállások eddigi tapaszta­latai kedvezőek —, állapították meg előzetes felméréseik alap­ián az Országos Vezetőképző Központ szakemberei, akik no­vember 22-én országos ta­nácskozás keretében kívánják elősegíteni az átállás legfon­tosabb tapasztalatainak érté­kelését. Az Elnöki Tanács 1984. évi törvényerejű rendelete, illetve a kormány, valamint a SZOT elnöksége együttes irányelvei szerint 1986 végéig a vállala­tok többségénél be kell fejez­ni az új vezetési formák beve­zetését. A jövőben vállalati ta­nács irányítja a cégek 47 szá­zalékát, főleg az 500 fős kol­lektívát meghaladó nagyválla­latoknál. A többi 26 százalék­nál pedig a dolgozók által A felújított nagykozári vegyesbolt lyet cserélt a bolt és az ital­mérés, mindegyik megfelelő raktárhoz, szociális helyiségek­hez jutva ezáltal. A mohácsi szövetkezet körül­tekintő eljárását jellemzi, hogy nemcsak a szükséges javítta­tásokat végeztették el, de mindkét üzlet berendezéseit is felújították. A vegyesboltban új polcrendszert és különféle hűtőtárolókat állítottak munká­ba, a szomszédos üzletben a székek, az asztalok, a térítők, sőt még a falburkolat is telje­sen új. — Október elején költöztünk vissza a felújított épületbe — tájékoztat Mácsanszky János­áé, a vegyesbolt vezetője. - Havi forgalmunk 467 000 forint volt. Ahhoz mérten, hogy még négyszázan sem élnek a köz­ségben, nem is kevés. A na­gyobb raktár, a készletek fel­töltése számunkra lényegesen több munkát jelent, ennek el­lenére öröm ilyen körülmények között dolgozni. A boltvezető már két évti­zede áll a pult mögött, van te­hát alapja az összehasonlí­tásnak, ebben az üzletben mégsem visszafelé tekintget- nek hanem előre. A kis meg­rendelőfüzetben gyarapodnak a tételek és ha nem jön az áru, személyesen mennek utá­na. A rendszeres szállítók kö­zött éppúgy megtalálhatók a jól ismert baranyai vállalatok, mint másutt. Az eladótérben a kenyér, a tej mellett az egyik hűtővitrinben a húsáruk, a má­sikban a mirelitkészítmények sorakoznak. De van itt 8-10 féle üdítő, zokni, fehérnemű, papír-írószer, háztartási vegyi­áru, edények, tányérok, sőt még könyvek is. A raktárban példás rendben sorakozik a göngyöleg, kissé távolabb a konzervek, befőttek.- Hétköznap általában 50­közvetlenül választott vezető­ség látja el az irányítási teen­dőket. Eddig az átállásra kötele­zett vállalatoknak több mint egyharmada — csaknem 500 vállalat - kezdett hozzá az át­szervezéshez. Jelentős többsé­gük korábban a minisztériumi irányítás alá tartozott. A leg- előrehaladottabb a helyzet a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál, ahol az átállás­ra kötelezett gazdálkodó szer­vezeteknek több mint kéthar­mada - 206 vállalat - tartotta meg eddig a választásokat. Mintegy száz ipari és csaknem harminc építőipari vállalatnál is sor került már az új formák bevezetésére. összességében az említett választások 95 szá­zalékánál az addigi igazgatót erősítették meg pozíciójában. 60 házikenyér, 10 alföldi, 5-6 zsúrkenyér és 100 sütemény fogy — mondja Mácsanszky Já- nosné. - Korábban 3—4 gazdá­nak volt tehene, akkor 80-100 liter tej elég volt, de amióta megfogyatkozott az állomány, egy-egy szombatra már 140 li­tert rendelek. A fagyasztott ter­mékek közül nagyon népszerű a kacsa, a csirkemell, a csirke­comb és a far-hát. A hűtőhá­zak készítményei közül pedig a zöldborsó és a málnahab. Az épület másik felében mintegy félszáz ülőhely várja a betérő vendégeket. A har­madosztályú italmérésnek nap­közben is akadnak látogatói, az igazi forgalom azonban es­tefelé és hétvégeken van. A szerződéses üzlet vezetője sze­rint egyelőre még a szomszé­dos sárokiak is odajárnak, igaz, nem sokáig, hiszen előbb- utóbb ott is befejeződik a fel­újítás. Toronicza János azon­ban derűlátó: — Szünnap nélkül egész hé­ten nyitva tartunk. Nyárra pe­dig egészen rendbehozzuk a kerthelyiséget. Tavasszal fel­újítjuk a kuglipályát, ha lesz erőnk, röplabda-, foci- és te­niszpályát is építünk az udva­ron. A negyven darab kerti széket már javítják, mire jön a jó idő, az is elkészül. Baranyában jövőre tovább folytatódik a rekonstrukciós program, a tervek szerint kö­zel 20 000 ember vásárlási kö­rülményei változnak ezáltal. A felújításra váró 49 kereskedel­mi egység közel 80 százaléka található az 500 lélekszám alatti aprófalvakban. A mun­kálatokhoz szükséges mintegy 40 millió forintból 16,7 millió a SZOVOSZ-támogatás, a töb­bit a szövetkezetek és a helyi tanácsok saját erőforrásaikból biztosítják. Ferenci Demeter Hegyőrök a Hazafias Népfront­mozgalomban A Pécs-istenkúti Hazafias Népfront Bizottságához az állampolgárok részéről több szóbeli bejelentés ér­kezett, hogy vannak olyan földtulajdonosok, akik nem permetezik a kultúrnövé­nyeket, nem nyesegetik le a fákat, az időjárás okoz­ta károkat nem javítják ki. Mindezek bosszantják az embereket. Az idei év is igencsak sok gonddal járt. Sok a kártevő, hát ha még nem védekezünk, akkor kárba vész minden eddigi mun­kánk. Éppen ezért azt kell tenni minden földtulajdo­nosnak, hogy kellő időben védekezzék a növények kártevői ellen. Ha közeli, vagy a távoli szomszéd nem permetez, bizony hogy a növény ellensége rátelep­szik még a gondozott nö­vényzetre is. Ősi, régi szokás, hogy akinek a birtoka végében van a közös utca, út, dűlő, árok, az köteles akként gondozni, hogy használha­tó állapotban legyen, em­bertársai iá ízlését és érde­keit ne sértse. Ez igencsak hozzá tartozik a szocia­lista együttéléshez. A Hazafias Népfront mozgalma olyan gazdag, sokoldalú, hogy egy-egy lakóterületen mindig van mit tenni. Dr. Tóth László, a Hazafias Népfront kör­zeti elnöke eljárt a városi tanács mezőgazdasági osz­tályon, és kérte, hogy az egyik értekezletre jöjjön ki a hegyőrök csoportvezető­je, gondjaink megbeszélé­sére. A csoportvezető a meghívást elfogadta, és az ülésen többek között el­mondta, büszkék lehetünk arra, hogy a Mecsek nagy kiterjedésű zártkertes zöld­övezetében több millió fo­rint értékű épület- és in­gatlanvagyon van, s mind­ezt a szorgalmas állampol­gárok az utóbbi 40 év alatt valósították meg. Egy hegyőrhöz nagy ki­terjedésű terület tartozik, s ezért mindenről ő sem ér­tesülhet. Az utóbbi időben nagyon felgyorsult a telkek adás-vétele. Idős emberek mellett most már mindin­kább lehet látni a fiatalo­kat is, akik szorgalmasan építkeznek és dolgoznak a birtokon, ültetik a diófát, amely majd terem az uno­káknak is. Az is elhangzott az HNF ülésen, hogy indokolt eset­ben bátran tegyenek beje­lentést akár a saját, akár a közérdek ügyében. Azért van a tanácsi hivatal, hogy a szükséges intézke­déseket annak rendje és módja szerint megtegye. Itt nálunk igencsak jó a kapcsolat a tanácsi dolgo­zókkal. Nincs olyan ülé­sünk, hogy a tanács ne képviseltesse magát. Ek­ként aztán sok információ birtokába is jutnak. Gyakorlattá vált, hogy HNF gyűléseinkre a hegy­őröket is meghívjuk, és ar­ra kérjük őket, hogy a tu­lajdonosokat a szép szó fegyverével győzzék meg, ne hanyagolják el a terüle­tüket, ha már nem tudják művelni a földet, mással műveltessék meg, adják ki kishaszonbérbe, vagy érté­kesítsék. Tartsák rendben a saját portájukat! Az érte­kezleten többen is elmond­ták, hogy a hegyőrök mun­kájára a jövőben még in­kább nagyobb szükség lesz. Jeli József Javuló ellátás a kistelepüléseken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents