Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-12 / 310. szám

1985. november 12., kedd Dunántúli napló 3 Nyelvtanfolyamok agrár­szakembereknek Egy külföldi tanulmány­úton tizedannyi idő alatt tízszer annyit tanul az a fiatal agrárszakember, aki ismeri az illető ország nyel­vét, vagy tud egy világnyel­vet. Ugyanakkor agrárfel­sőoktatásunk máig egyik leggyengébb pontja az ide­gen nyelvű oktatás. Ami­lyen nagy a kereslet ag­rárágazatunk szellemi ex­portja, a méltán jó hírne­vet szerzett magyar agrár- szakemberek külföldi szer­ződtetése iránt, olyan hiá­nyos fiatal agrárszakembe­reink idegennyelv-tudása. Az egyetemi évek mu­lasztásait a gyakorlatba — többnyire falura — kikerül­ve pótolni nehéz. A gyakor­ló mezőgazdászok munka­helyi leterhelése jócskán meghaladja az értelmiségi átlagot, napi munkaidejük pedig a 8 órát. Ambíciói­kat gyakran a munkahely sem táplálja, mondván, luxus invesztálni olyan tu­dásra, amit a mérnök napi munkájában rendszeresen úav sem kamatoztat. Tá­vol a városi nyelviskolák­tól, sorsukra hagyva e té­ren nemcsak a világ, de a hazai színvonallal sem tud­nak lépést tartani a fiata­lok. E hátrányos helyzeten kí­vánt enyhíteni a TOT to­vábbképzési és üdültetési központja, amikor két évvel ezelőtt Budapesten a ter­melőszövetkezetek székhá­zában, megrendezte az el­ső orosz-angol bentlakásos nyelviskolát a tsz-ek fiatal agrárszakemberei részére. Az 50 fős országos tanfo­lyamra minden megyéből iskoláztak be fiatalokat. Baranyai sajnos nem volt köztük. Annál örvendetesebb hír — m:nt azt n TESZÖV-.el- nökség legutóbbi ülésén bejelentették —, hogy a Baranya Megyei Tsz Szö- vetséq a TIT Baranya Me­gyei Szervezetével együtt­működve megkezdi a fiatal agrárszakemberek idegen nyelvű képzését, tovább­képzését, orosz, angol és német nyelvből. Az eredeti elképzelések szerint a nyelvvizsgára felkészítő, alapozó tanfolyamot Pé­csett, a TIT új nyelviskolá­jában, a vizsga előtti inten­zív képzést Budapesten, a TOT Normafai Oktatási Központjában kívánták megszervezni. A megkérde- ze't termelőszövetkezetek többsége azonban nem fo­gadta osztatlan lelkese­déssel az elgondolást. Pil­lanatnyilag közvetlen üze­mi érdek nem fűződik a szakemberek nyelvismere­teinek bővítéséhez, a meg­lehetősen borsos képzési díj teljes átvállalásához. A több hetes vagy hónapos távoliét, a munkából való kiesés, a helyettesítés ne­héz gondja viszont mint hátrány azonnal jelentkezik. Ennek ellenére voltak olyan szövetkezetek — Bel- várdgyula, Mozsgó —, amelyekben kedvező fogad­tatásra talált a gondolat, tanuljanak nyelvet a fiata­lok. Többen javasolták, hogy induljon be a képzés, de ne a fiatalokat vigyék a fővárosba, hanem a nyelviskola jöjjön közelebb a falvakhoz. A szervezők rugalmasságát dicséri, hogy az eredeti elképzelést félretéve valóban lehozzák a nyelviskolát. Igaz, így egy évet csúszik és 1986 augusztusában kezdődik a képzés, de legalább nem fenyeget kudarccal az első próbálkozás. Az alapozó tanfolyamok Mohácson, Szigetváron, Sik­lóson, Sásdon, Pécsvára- don, és igény szerint más nagyközségekben, úgyne­vezett kiskörzeti jelleggel indulnak. A vizsgára előké­szítő intenzív kurzust Buda­pest helyett Pécsett tartják. —Rné— Megnőttek a minőségi követelmények a bányászatban Programok és koncepciók az ásványelőkészítésre OMFB-tanulmány: csökkenteni szükséges a mecseki szenek kéntartalmát A nyers bányatermék minő­sége a fokozott termelés és gépesítés következtében egyre romlik. Ez különösen a szenek, az ércek és a vegyes ásvá­nyok bányászatában érvényes. A fogyasztók kívánsága jogos: olyan minőségű nyersanyagot szeretnének kapni, amelynek a felhasználásával ők is a leg­jobb minőségű terméket tud­ják előállítani. Csakhogy a nyersanyagok összetételén a bányász nem tud változtatni. Köztudott, hogy a növekvő igé­nyeket, a minőség javítását minden iparágnak szem előtt kell tartani. Ezt szolgálja az az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság tanulmánya, amelyről Csicsay Albin főosz­tályvezető-helyettes adott tá­jékoztatást.­A különböző ásványi anya­gok minősége annak idején kedvezőbb, jobb volt. Egyrészt azért, mert évekkel ezelőtt még a legjavát termelték ki a bá­nyászok, s ma már a mara­dékkal, a gyengébb minőség­gel kell gazdálkodnunk. Más­részt a fokozott termelés, a gépesítés következtében sze­lektív kitermelésre nincs lehe­tőség. A gép válogatás nélkül hozza felszínre az ásványokat. Ennek következtében az ás­vány törik, ezáltal romlik a minősége, szemcseszerkezete. Csicsay Albin elmondta, a közelmúltban megélénkültek a kutatások az ásványelőké­szítés területén. Ennek ered­ményeként mind a szénbányá­szatban, mind az érc- és ás­ványbányászatban több előké­szítés-technológiai koncep­ció, sőt program készült. Ezek közül egyesek már megvaló­sultak, vagy megvalósításuk folyamatban van. Milyen lehetőségek vannak tehát arra, hogy a minőségi igényeket mind jobban kielé­gítsék ezekből az úgynevezett szilárd primer ásványi nyers­anyagokból? A pécsújhegyi szénelőkészítőmű kétlépcsős rekonstrukciójáról a liász­program keretében már dön­töttek, sőt az első lépcsők megvalósítása folyik. A re­konstrukció biztosítani fogja a Dunai Vasmű bővítés' alatt álló kokszolóművének koksz-, szénkoncentrátum igényéből az I. lépcsőben évi 670, a má­sodikban 900 kt mennyiség hazai forrásból való ellátását, és a Nagymányoki Brikettgyár évi 150 kt feketeszén-igényét. Lehetőséget nyújt továbbá a Beremendi Cement- és Mész­művek szénigényének a kielé­gítésére is. A mecseki széntermelés perspektivikusan a Máza-Dél szénmező termelésbe vonásá­val fejleszthető. Ez azonban feltehetően szükségessé teszi a kéntartalom csökkentését, mecseki feketeszeneink kén­tartalma ugyanis általában nagy. A lakossági és egyéb kom­munális minőségi szénigények kielégítését máris javítja az 1981-ben üzembe helyezett felsőgallai és az 1984-ben ter­melésbe lépett berentei durva- szénmosó. Építés alatt áll a felsőgallai aprószénmosó, és folyik a nagybátonyi durva- szénmosó kiviteli tervezése, valamint beruházáselőkészí­tése. Folyik az oroszlányi szén­osztályozó rekonstrukciója is. Távlatilag a porkokszgyártás­hoz szükséges kis hamujú ap- rószén-koncentrátumot a fel­sőgallai aprószénmosó üzem bővítésével lehetne biztosítani. Amennyiben további fogyasz­tói igény merülne fel minő­ségi aprószénre, lehetséges volna a már megépült beren­tei durvaszénmosó és az épü­lő nagybátonyi durvaszénmosó bővítése is aprószénmosóval. A várható termékek jellemzői­nek pontosabb meghatározá­sához még kísérletek szüksé­gesek, s csak ezek eredményé­nek ismeretében lehet a be­ruházási és termelési költséget kalkulálni, illetve az árbevétel és eredmény megállapításához szükséges számításokat elvé­gezni. A hamutartalom csökkenté­sét célzó széndúsítási eljárá­sok elvileg alkalmasak a 'kén­tartalom csökkentésére is ab­ban az esetben, ha a kén pi­rít formájában fordul elő, és ha főként a szén közötti med- dősávokban található. Sajnos barnaszeneinknek nagy a kén­tartalmuk, és a pirít finom­szemcsésen összenőtt a szer­ves anyaggal. Az organikus kén, valamint a finomszemcsés piritkén eltávolítására külföl­dön számos biológiai és vegyi eljárást alkalmaznak. Minőségjavító módszer pél­dául az ahidrálás is. Nagy nedvességtartalmú lignitjeink fűtőérték-növelésének kézen­fekvő módja a nedvességtar­talom csökkentése, a lignit szárítása. A szárítás speciális formája a Várpalotán már 1929 óta alkalmazott autoklá- vos gőzkezelés, az ahidrálás. A 170-180 C hőmérsékleten történő a hid rá lássál a szén fűtőértéke nő és fajlagos kén­tartalma erősebben csökken, mint a szokványos szárítással. A hazai bentonitelőfordulá- sok esetében csak kisebb mér­tékű minőségjavulás várható a következő számításba vehető korszerűsítésekkel: félnedves aktiválás gyúró-, keverőberen­dezésben; Koller-járattal a homogenitás javítása a meg­lévő előkészítőben kíméletes, ellenőrzött szárítás; az őrlés és osztályozás technológiájá­nak továbbfejlesztése. Szatmári Judit Szénmosás PécsújHegyen Bor helyett Isotoner Az ARIS cég megrendelésére tervez kesztyűket Hidas Lászlóné és Skutnik Ferenc Fotó; Lauer Györgyi Kesztyű model lek az Aris cégnek New York és Fülöp-szigetek Szépen emelkednek az USA piacán a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat eladá­sai, köszönhetően a New York-i Aris cégnek, mely a magas minőséget elismerve a kesztyűk egy részét Dior márkanévvel hozza forgalomba. Újabban a kapcsolatok odáig fejlődtek, az Aris felkérte a pécsieket, tervezzenek Fülöp-szigeteken levő gyáruknak úgynevezett Isotoner kesztyűmodelleket. Az Isotoner műszálból ké­szült, leginkább a jerseyhez hasonló, a bőrnél olcsóbb alapanyag. Az ebből varrt kesztyűkből az Aris cég óriási reklámmal több millió párat forgalmaz Amerikában, sőt újabban e kesztyűk divatba jöttek Európában is. Megis­merve a Hunor színes és szín­vonalas választékát, kérte a cég, a pécsiek vigyenek be új színt, új gondolatokat és meg­oldásokat gyártásukba. Azóta az első mintakollekció elké­szült, negyven modellt — utcai, autós és sportkesztyűket — a külkereskedő Tannimpex köz­reműködésével eljuttatták a cégnek. — A tervezéssel újszerű fel­adatot kellett megoldanunk — halljuk Skutnik Ferenctől, a Hunor mintöműhelyének veze­tőjétől. - Az Isotoner a fürdő­ruha-anyaghoz hasonlít, de annál vastagabb, erősebb, ta­pintása selymes érzetet kelt. színét illetően pedig minden­féle változatban létezik. Leg­nagyobb gondunk a varrásá­val támadt, az anyag nyúlik mindenfelé, nem a mi kesz­tyűs gépeinkre való. Aztán se­gítettünk magunkon, újságpa­pírt tettünk alá, azzal együtt varrtuk, így nem csúszkált. Vé­gül is jó volt vele dolgozni, mert könnyű vágni, nem bom­lik, nem szálasodik, mindent elbír az anyag, ámbár a sze- gésnél vigyázni kell. A feladatot tehát megol­dották a mintaműhelyben, most várják a visszajelzést. Remélik, a vevő meg lesz elé­gedve mintakollekciójukkal. A tervezésért az Aris cég dollár­ral fizet. Siker esetén a mos­tani ügylet hosszú távon együttműködéssel kecsegtet, minden szezonra igénybe ven­nék a tervezők munkáját. Az Isotoner-kesztyűk a Hunornak nem jelentenek konkurenciát a külpiacon, lévén, hogy nem bőrkesztyűről van szó. Mind több vállalatnál je­lennek meg az ügyviteli mun­kát, a tervezést, szervezést, irányítást megkönnyítő szemé­lyi számítógépek. Egy-két éves puhatolózás, kísérletezés után a Dél-dunántúli MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalatnál is megkezdődött az érdemi mun­ka, ez év januárja óta üze­meltetnek több munkahelyes Commodore-láncot pécsi köz­pontjukban.- A keresetszint-szabályozá- si rendszer bevezetésével olyan mértékben megnőtt az információigény vállalatunknál, hogy annak kézi előállítása igen nehézkes és lassú meg­oldást jelentene. Feltétlenül Számítógépek a MÉH Vállalatnál szükségünk volt tehát egy hasznosítható számítógéprend­szer kiépítésére — indokolta a rendszer bevezetését dr. Sár- közy László gazdasági igaz­gatóhelyettes. Keresetadózási programúk­kal hónapról hónapra kimu­tatják a befizetendő kereseti adót, s mindig leolvashatják, hogy mennyit kell év végén összesen fizetniük, ha addig a kereseti arányok nem változ­nak meg. Mivel ezt személyen­ként kell kiszámítaniuk, 700 fős vállalatuknál nagy előny a gépi feldolgozás. Folyamatban van munkaügyi és személyzeti nyilvántartási rendszerük kialakítása, s ha a novemberi próbafeldolgozásuk sikerrel jár, január 1-től már ezt használják. E programjuk tartalmazza az összes munka­ügyi jelentést, melyet a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnak kell küldeniük, s alkalmazásá­val például pillanatok alatt értesülhetnek a dolgozók szakmai végzettség szerinti megoszlásáról, kiíratható a géppel a törzsgárdatagság éveinek száma, az időszakos orvosi vizsgálatok esedékessé­ge, s olyan személyzeti, nyil­vántartási adatokat tárolhat­nak, melyek a káderutánpót­láshoz alkalmazhatók. Még a mikulásnapi ajándékozás kap­csán is a géphez fordulnak. Tőle tudják meg a dolgozók gyermekeinek számát, korát, nemét. Mindezen feladatok el­végzésére a Commodore csa­lád négy alapgépe, két me­móriaegysége, egy kiírója és négy monitora áll rendelkezé­sükre. Céljuk még 1986-ban egy szállítás-szervezési és elemzé­si program, valamint az álló­eszközök nyilvántartását és ka­pacitáskihasználását segítő program alkalmazása. Hat- van-hetven gépkocsijuk me­netlevél-feldolgozásának kézi módszere mellett eddig elem­zésre vajmi kevés idejük ju­tott. A programok alkalmazá­sának előnyeit forintban ne­héz lenne kimutatni, bizonyos azonban, hogy ezzel nő a szakemberek tájékozottsága, s így több, pontosabb és fris­sebb információ alapján hoz­hatják döntéseiket. Az igazgatóhelyettes el­mondta, 1987-88-ban tovább kívánnak lépni. Trösztjük VII. ötéves terve szerint a MÉH- vóllalatok adatfeldolgozási, in­formációs rendszerét közös alapokra helyezik. A dél-du­nántúliak vállalják a tröszti számítógéprendszer kiépítésé­nél a kísérleti vállalat szere­pét. A MÉH-esek példája nem rendkívüli, a számítógépesítés ezen szintjére már igen sok gazdálkodó egységnél eljutot­tak. Ök inkább arra szolgál­nak bizonyítékul, hogy ha a szándék komoly, a számítógép rövid idő alatt beépülhet n vállalatvezetés, az irányítás munkájába. Balog N.

Next

/
Thumbnails
Contents