Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-11 / 309. szám
1985. november 11., hétfő Dunántúli napló 5 Tanácsi csoportok alakultak Baranya városaiban Munkaügyi szolgáltatás Négyórás állást keresnek, de nincs kínálat Álláskeresőknek és -kínálóknak nyújtva segítséget harmadik éve tevékenykedik Pécsett a munkaügyi szolgáltató iroda. Nemrégiben szervezeti átalakítás történt, melynek eredményeként Baranya városaiban — Pécsett, Szigetváron, Mohácson, Komlón — és Siklóson — a tanácsok munkaügyi osztályán megalakultak a helyi csoportok. Az itt dolgozók végzik a tényleges munkaközvetítést, így a Baranya Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodára elsősorban a koordináló szerep maradt. A Pécsi Városi Tanács magasföldszintjén könnyen megtalálható a pécsi munkaügyi szolgáltató csoport. Fiatal lány várakozik a folyosón. — Pakson érettségiztem, nem vettek fel az orvosira. Újra jelentkezem. Most Pakson dolgozom, de az előkészítő miatt pécsi munkahely kellene. Lehetőleg négyórás. Csalódottan távozik. Ajánlatot kapott, de az délutáni munka, s egybeesik a felvételi előkészítő idejével. — Nyugdíjasok, továbbtanulni szándékozók, gyesen levők részéről jelentkezik a négyórás munkavállalási igény, de a vállalatok kevésbé élnek e lehetőséggel — tájékoztat Balás Lászlóné főelőadó, aki a munkaügyi tanácsadással foglalkozik. — Pedig helyettesítésre ideális megoldásnak látszik. A következő ügyfél nyugdíjas. Dolgoznia kellene, hiszen három év hiányzik a harmincadik születésnapjához. Tavaly ilyenkor még aktív dolgozó volt. Gyors lapozás a kartonok között. Egy-két ajánlatot tudnak adni: adminisztratív munkakör, nem fárasztó fizikailag. Kívánják, legyen szerencséje. Ha nem, akkor tovább keresgélnek. ■— Hogyan érkeznek be az igények? — Negyedévre előre közlik a vállalatok a várható munkaerőigényt, valamint soron kivül a módosulást. Az időközben betöltött állást azonban nem mindig jelzik vissza, pedig ezt a kötelezettséget is jogszabály írja elő. — A pécsi vállalatoktól érkezett-e bejelentés az úgynevezett felszabaduló munkaerőről? — Leépítésnél, létszámcsökkentésnél ez még nem jellemző, csupán egy ilyen eset volt idén. A vállalatok megszűnésére korlátozódott eddig ez a lehetőség. Az álláskeresők egymásnak adják a kilincset. A törzslap kitöltése után kartonok között keresgél a főelőadó. Munkáját hamarosan megkönnyíti egy Commodore—64. L. Cs. K. Gőzben Pécsi színészek a Vigadóban Az idei évadtól kezdve a Pesti Vigadó közös előadótokat mutat be vidéki színházakkal. Első alkalommal, november 12-én, a Pécsi Nemzeti Színház művészeit láthatja a közönség. Nell Dunn: Gőzben című színdarabjának magyarországi ősbemutatóját Szegvári Menyhért, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője viszi színpadra. Az írónő darabjában hat nő szerepel, akiknek kedvenc időtöltésük a város gőzfürdőjének a látogatása. Itt beszélik meg a problémáikat, a párbeszédekből, monológokból kibontakozik az élettörténetük és személyiségük. A város vezetői úgy határoznak, hogy bezárják a gőzfürdőt. A hat nő összebeszél és egy éjszakára „elfoglalják" a fürdőt, így szeretnének tiltakozni a döntés ellen. A szerepeket a pécsi színház művészei játsszák: Váry Éva, Sólyom Katalin, Petényi Ilona, Lang Györgyi, Labancz Borbála, Fe- renczi Krisztina. Hétfőn sajtótájékoztatót és nyilvános főpróbát tartanak. A premier kedden lesz és a tervek szerint a további előadásokra is mindig kedden kerül sor. Egy felmérés tanulságai A fiatalok és az alkohol A 15—18 évesek 34 százaléka rendszeres alkoholfogyasztó Mindenképp hasznos lett volna, ha a Pécs M. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága mellett működő Alkoholizmus Elleni Szakbizottság pedagógusokat és iskolaorvosokat is meghív a tegnap délutáni ülésére. Ugyanis szívbemarkolóan megdöbbentő tények kerültek napvilágra a tanulóifjúság alkoholizálásáról, ennek a háttérben meghúzódó okairól. A közelmúltban fejeződött be a középiskolások között végzett felmérésnek a feldolgozása, amelyet a Társadalom- tudományi Intézet inspirálásá- ra dr. Simony Emőke és And- rássy Éva dolgozott ki és végzett el. 1100 középiskolás és szakmunkásképzős tanulónak tették fel a kérdéseket, amelyek nemcsak a alkohol- fogyasztásra kívántak választ kapni, hanem a tanulók környezetéről, szülőkkel, pedagógusokkal való kapcsolatáról is. (A válaszokat írásban kellett megadni és a tanulókat megkérték, csak őszinte válaszokat írjanak, amennyiben ezt nem akarják, inkább hagyják kitöltetlenül.) A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a tizenéves korosztály nagy része meglehetősen magára hagyatott a számára fontos problémák megoldásában. A család megnövekedett igényeivel járó nagyobb kiadósok egyre inkább késztetik vagy az egyik, vagy mindkét szülői arra, hogy munkaidőn túl is dolgozzanak. Ez több házastársi feszültségnek oka. A vizsgálatokban szereplő diákok szüleinek 80 százaléka él együtt, de a gyerekek véleménye szerint ezen házasságok egyötödében rendszeresek a súlyos, olykor tettlegességig fajuló viták. A megkérdezett diákoknak mindössze 40 százaléka tölti szabad idejének egy részét a szüleivel. A gyerekeknek mindössze 14 százaléka tartja saját szüleit olyan embereknek, akikhez minden körülmények között bizalommal fordulhat. Sajnos, a pedagógusokról sem jobb a gyerekek véleménye, mindössze 5 százaléka tartja valamelyik tanárát bizalmára alkalmas személynek. Szomorú tény az is, hogy 40 százalékuk válaszolta: egyetlen olyan felnőtt sincs a környezetében, akihez bizalommal merne fordulni. Ezek után szinte természetes, hogy személyes problémáikat egymás között beszélik meg. Azonban nem tudnak tárgyilagosan, érzelmi túlfűtöttség nélkül ítélni, kellő tapasztalat és bölcsesség hiányában sokszor a legrosszabb megoldásokat ajánlják egymásnak. Ezek között szerepel például feszültségoldó szernek az alkohol. Az adatok elemzése alapján kiderült, a megkérdezett 15—18 éves diákok 34 százaléka rendszeres alkoholfogyasztónak minősül. Ezeknek jóval több mint a fele az ivás valódi okát társasága hatásának tartja. Az ivási alkalmakat sokszor azok a szórakozások teremtik meg, amelyek kedveltek a fiatalok körében, diszkók, házibulik, különböző eqyüttesek koncertjei. Válaszokból az is kiderült, nemcsak szabad idejükben fogyasztanak alkoholt, hanem különböző iskolai rendezvényeken is, kiránduláson, táborozáskor, szervezett őszi munkákon. (Utóbbiról elmondták a fiatalok, sokszor a gazdaságok dolgozói segítségével jutnak alkoholhoz.) Az 1100 megkérdezett gyerek 60 százaléka írta: a kísérő tanáraik is rendszeresen italoztak ilyen alkalmakkor. Az is egyértelműen kiderült, több vendéglátó helyen a 15—16 éves gyerekeket is kiszolgálják alkohollal. A tények megdöbbentőek. A nyilván tartott alkoholisták között évről évre több a fiatal, nem ritka az olyan 16-18 éves, akinek az alkohol már súlyosan károsította a máját. A folyamatot megállítani, sőt visz- szafordítani kell, de ehhez nem elég a tények feltárása. Tenni kell valamit a szülőknek, pedagógusoknak, a fiatalokkal foglalkozó orvosoknak. Mégpedig sürgősen! S. Zs. Egy életpálya elismerése Gyémántdiplomás néptanító Anti bácsi tíz iskolája Görcsösen fogja a botot Krasznai Antal, de amikor beszélgetni kezdünk, szemében ma is az a tűz ég — vélem —, mint akkor, 60 évvel ezelőtt a Csurgói Tanítóképzőben. A diplomaosztó ünnepségen úgy indították őket az életbe, hogy becsülettel dolgozzanak, lelkiismeretük és tudásuk szerint oktassák majd a jövő nemzedékét. Anti bácsi mindezt megfogadta. Élete, állomásai, egy küzdelmes, kínlódásokkal és örömökkel teli élet; példázza a soványfizetésű néptanítók talán elfeledett világát . . . Feleségével, Ilonka nénivel 57 esztendeje élnek békés házasságban. öt gyermeket neveltek föl, s a pécsi tanácsi lakás, ahol emlékeikkel együtt élnek, vándorlásaik végső állomása. Már mielőtt megérkeztünk volna, Ilonka néni egy papírlapra fölírta azokat a településeket, ahol e hatvan év alatt megfordult a tanító úr. — Mentünk a megélhetésért — mondja Anti bácsi, majd elmosolyodik: — Meg aztán ahogy a szamárlétrán kapaszkodik az ember. . . Míg igazgató tanító lesz. Egy kis pusztán, földes iskolában kezdte; 120 gyermeket oktatott egyszerre. Onnan Áttolóra, majd Almásházára került; 23 éves korában megnősült, s Orbányosfán egy új iskola fogadta őket. Nemesgulács, Kisapáti, majd az államosított iskola, Adorjánfalván. Legszívesebben az első osztályosokat tanította, a betűvetésre éhes nebulókat. Ott, a kissebbek között mindennap siker volt. — Mi tízen voltunk odahaza testvérek — jegyzi meg Anti bácsi, — mégis taníttatott az apám, aki községi jegyző volt. Én öt gyermeket neveltem fel, s kettő pedagógusként kezdte. Mimi itt tanít a 39-es dandár úti iskolában, Anti a népfront megyei titkára, Ilona főkönyvelő, Miklós a környezetvédelemben dolgozik, Marika szintén jó állásban van. összesen tíz iskolában tanított: Csáktornyán éppen a háború alatt —, aztán visszajöttek Kaposvárra. Igaion igazgató, volt lanfelügyelő, s Máriaké- méndről ment nyugdíjba. Mindenhol szeretett lenni, de egy fizetésből igen nehéz volt a megélhetés. Ahogy nőttek a gyerekek, úgy kellett egyre több. Ilonka néni, amikor a „küzdelmeikről” mesél, elsírja magát .........Megesett, hogy a gyerm ekek tandíjára sem futotta, s bizony gimnázium igazgatójának könyörületességén múlt sok minden. De Anti bácsit ismerték, szerették, hát hogyne támogatták volna gyermekeit is ..." A gyémántdiploma egy életpálya elismerése. A korral jár, s az idő nagyon gyorsan megy, szinte röpül... Nem volt idő megállni, elgondolkozni. Az igazgatói állás mellett Anti bácsi félállásban termelőszövetkezeti főkönyvelőséget is vállalt, beindított minden községben, ahol megfordult esti-iskolát, s aztán, a nyugdíj után is dolgozott vagy 15 évet. Ha nem jön egy influenza, ami lebénítja lábait, tán még ma is éljárna valahová ... De így bottal, csak az egyik'foteltől a másikig lehet. Az ötvenhét év házasságáról csak ennyit mond, huncutkásan: Ki lehehett bírni... S felesége felé nyújtja a kezét, simogatás- r a: — Ez a diploma az övé is . . Kozma Ferenc Hódosul a nyelvtanulás a felsőoktatási (Munkatársunk telefonjelentése) Két idegen nyelvet tanulnak szeptembertől első éves egyetemisták és a tanárképző főiskolák hallgatói is, nappali tagozaton. A két nyelv közül az egyik az orosz, a másik pedig az adott intézmény lehetőségeitől függ. Más felsőoktatási intézményekben tanulóknak csak az oroszt kell tanulniuk. Az új tanévtől igény szerint mindenütt meg kell adni a lehetőséget arra is, hogy a nem kötelező nyelveket is tanulhassák a hallgatók és felkészülhessenek állami nyelvvizsgákra is — hallottuk tegnap azon a sajtótájékoztatón, amit Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettes tartott a minisztérium épületében. intézményekben Alapvizsga és záróvizsga is lesz Szeptembertől két idegen nyelv az egyetemeken és a tanárképzőkön A közelmúltban megjelent új jogszabályból (13/1985. MM) az is kiderül, hogy az első éves hallgatók az új tanévtől két, egymásra épülő szakaszban tanulják a nyelvet; általános-társalgási, majd szakszöveg-olvasási és szakmai-társalgási készséget kell szerezniük. Ennek megfelelően alakulnak majd a gyakorlati jeggyel értékelhető számonkérési formák: az alapvizsga és a záróvizsga. Az alap- és záróvizsga nem azonos az állami nyelvvizsga fokozataival, bár a követelmények hasonlóak. A különbözőséget kiegészítőjében dr. Nagy Tibor Gyula minisztériumi főtanácsos azzal indokolta, hogy nem minden intézményben vannak meg a feltételek az állami nyelvvizsga letételére.- A nyelvtanulás nem olimpia, itt a részvétel mellékes tényező, a győzelem a fontos - hangsúlyozta Földiák Gábor, utalva arra is, hogy a nyelvi ismeretek megalapozása a közoktatás feladata, a felsőoktatás teendője a szakmai nyelvtudás fejlesztése és a .második idegen nyelv megtanítása lehet. Kérdésemre a miniszterhelyettes elmondta, hogy az új jogszabályban foglaltakkal kapcsolatos tantervi módosítások kidolgozása kizárólag az egyetemek, főiskolák joga és feladata, csakúgy mint a megadott óraszám (320, illetve 160) elosztása a szorgalmi időszakra. Bozsik L. A közélet hírei A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására hazánkba érkezett a Kambodzsai Szolidaritási Bizottság küldöttsége: Say Siphon, a Kambodzsai» Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának póttagja, a Szolidaritási Bizottság elnökségének tagja és Kieu Kanarith, a Szolidaritási Bizottság elnöke. A vendégek tanulmányozzák a politikai, társadalmi szervek szolidaritási tevékenységét és részt vesznek az antiimperialis- ta szolidaritási akció egyes eseményein. A delegáció vasárnap megkezdte a megbeszéléseket a Magyar Szolidaritási Bizottság Jakab Sándor elnök vezette tárgyaló csoportjával. * A Horvátországi Magyarok Szövetsége szakmai továbbképzést rendezett a hét végén a jugoszláviai Vörösmart községben a Szlavónia-Baranyában élő magyar könyvtárosok számára. Előadást tartott dr. Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója is, Hepp Mihály, a pécsi DOZSÓ August Senoa délszláv klubjának vezetője pedig 100 könyvből és tíz hanglemezből álló ajándékot nyújtott át az újonnan megnyílt vörösmarti könyvtárnak: valamennyi magyar író magyar nyelvű műve. Két évvel ezelőtt a Szövetség ajándékozott szerb és horvát nyelvű könyveket a pécsi klubnak. „Kiváló Munkáért" kitüntetésben részesítette a pénzügy- miniszter az alábbi pénzügyi dolgozókat: Deák Sándort, az Újpetrei Községi Közös Tanács V. B. főelőadóiát, dr. Csernus Józse/nét, a Baranya Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal főelőadóját, Szabó Jánost, a Baranya Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal osztályvezetőjét, Perzsa Györgynét, a Baranya Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztály főelőadóját, Wirt Györgyöt, a Mohács Városi Tanács V. B. pénzügyi osztály vezetőjét, Tóth Sándort, a Komló Városi Tanács V. 3. pénzügyi osztály csoportvezetőjét. Új helységnévtár Rövidesen — még e hónapban — ismét megjelenik az ország helységnévtára, amelyet 12 év után állított össze újra a Központi Statisztikai Hivatal. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelenő kiadvány az 1985. július 1-i helyzetet rögzíti. A helységnévtár tartalmazza az ország valamennyi lakott településének nevét, államigazgatási területi beosztását, az egyes helységek területének nagyságát, lélekszá- mát, a beépítés jellegét.