Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-02 / 301. szám
„Felkészültünk az átlagostól eltérő hideg télre” Takarékosabban! r Energiatakarékos megoldások — Uj pályázati rendszer — Megváltozik a hitelkonstrukció Beszélgetés az Ipari Minisztérium főenergetikusával „Mindenkinek ilyen gyerekeket kívánok!” Pécsi diákok a helyreállításnál Október közepén tisztújító, küldöttválasztó taggyűlést rendezett az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi csoportja, melyen részt vett és a VI. ötéves tervidőszak energiagazdálkodási eredményeiről és az elkövetkezendő időszak energiagazdálkodásával kapcsolatos feladatokról szólt dr. Varga Sándor, az Ipari Minisztérium főenergetikusa. Tőle kértünk interjút.- Kormányhatározat írja elő, hogy 10-11 százalékkal nőhet a népgazdaság energiaielhasználása,, de nem nőhet a szénhidrogének mennyisége, és csökkenteni kell a köolajlel- használást. Mennyiben valósítottuk meg ezt?- Kétmillió tonnával kevesebb kőolajat és kőolajterméket használunk ma fel, mint a tervidőszak kezdő évében. Lényegében nem változott az energiafelhasználás 1978 és 82 között, 1983-ban 1,6 százalékos csökkenés volt, majd tavaly négyszázalékos növekedés. A tervidőszakban összesen 2-2,5 százalékos volt a növekedés, és bár nem teljesült a népgazdaságban az évi 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedés, mégis jelentős, mert lényegében az energiafelhasználás változatlan maradt.- Nehéz volt az elmúlt tél a szokatlan hideg és az országot ért energiáin ség miatt is. — A tavalyi 4 százalékos energia felhasználás-növekedés jelentős kiadásokat okozott a népgazdaságnak, hisz milliárd forint nagyságrendű egy-egy százalékos növekedés. Ráadásul tőkés teher terheli ezeket a költségeket. Közel 200 millió dollárt kellett azért áldoznunk, hogy az ország energiaegyensúlya megteremthető legyen. A hazai termelésen kívül 1980—84. között szocialista integrációból szereztük be a szükséges energiahordozókat, tehát nem volt szükségünk tőkés beszerzésre. Mozgó árskálán fizetünk és az utóbbi tíz évben a szocialista relációból származó energiahordozók ára mintegy hét-nyolcszoios lett, de még mindig olcsóbb, mint a világpiaci áremelkedés, mely tizennégyszeres. Az idei nehézségek elsősorban a 3 fokkal hidegebb tél miatt jelentkeztek. És ez olyan mértékű többletenergia-felhasználást jelentett, amennyit ez évre bizosított a népgazdasági forrásnövekmény. Kellett bizonyos korlátozást eszközölnünk, de ez elsősorban üzemzavarokból adódott.- Mi várható a mostani őszre—télre?- A Minisztertanács minden évben jóváhagyja és kiadja a népgazdaság számára kidolgozott üzemzavari korlátozási rendet, és van egy úgynevezett tartós energiahiány esetére szóló korlátozás, melyet gazdaságossági számítás alapján dolgoztunk ki, hogy a lehető legkisebb népgazdasági kárt okozzuk. Felkészültünk az átlagostól eltérő hideg télre, vagy az esetleges üzemzavarra is. A rendelkezésünkre álló forráslehetőségek biztosítják az egyensúlyt.- Mit várhatunk hosz- szabb távon energia terén?- Ügy néz ki, hogy évente egyszázalékos energiahozamnövekmény áll a rendelkezésünkre és 3 százalékkal nőhet a villamos energia. Az atomerőművön kívül más erőmű nem épül, és más forrásból sem számolhatunk villamos- energia-növekménnyel. A szén- termelés vagy szinten marad, vagy kis mértékben csökken. A hazai kőolaj- és földgáztermelés a megfelelő erőfeszítésekkel gyakorlatilag szinten maradt. Importból nagyobb növekmény majd csak a jam- burgi gáz megjelenésével várható. Egymilliárd köbméteres nagyságrendű többletével csak majd a tervidőszak végén számolhatunk. Tehát megnő az energiatakarékosság szerepe és az abszolút energiahordozó-megtakarítás lesz az elsődleges. Azt ugyanúgy, mint ebben a tervidőszakban, 30 milliárd forintos nagyságrendben fogjuk támogatni, de többet, mintegy 20 milliárdot biztosítunk a pályázatokra. Új pályázati rendszert dolgoztunk ki. Erre az évre is módosítottuk már a pályázati feltételeket, a korábbi 2,2-es „fT-mutatót 1,8- ra mérsékeltük. Meg fog változni a hitelkonstrukció, másképpen fognak hitelt nyújtani a bankok, és a vállalatoknak is más források állnak majd o rendelkezésükre.- Az ésszerű energiafelhasználásban, tehát a takarékosságban milyen megoldásokkal léphetünk előbbre?- Állami feladat lesz a még több energiát megtakarító, de legalább hasonló teljesítményt adó berendezések fejlesztése, mert a lakosság csak azt vásárolhatja meg, ami az üzletekben is kapható. Például: a körfénycsöves égők, a vonalizzók egyharmad energiával ugyanazt a fényt adják. Vagy: a gázkészülékek gyújtólángjai az összes fogyasztás 10 százalékát viszik el. Ha sikerül gyújtóláng nélküli készülékeket kifejleszteni, akkor 2—3 évre fedezni lehetne a lakossági igénynövekedést a gyújtólángokon ma még elpazarló gázmennyiségből. Erre, ha megvalósul, valami ösztönzést kell adni, talán valami hasonlót, mint a régi, nagyfogyasztású tv-ké- szülékek csereakciójában. Az épületek, lakások hőszigetelésére kölcsönt ad az OTP hosszú távra, megfelelő kamatfeltételekkel. A távfűtés jelenleg is dotált, ott is bizonyos takarékossági intézkedéseket szintén állami feladatként kell megoldani, legalább a hőközpontonkénti mérést. Erre kormányhatározat volt, de nem hajtották végre. A használati melegvízmérők beállítása nagy gond, mert sokba kerül, azokat hitelesíteni kell, és úgy se tudják elfogadni. Pazarolunk. Erre bizonyítékul szolgál a Debrecenben felszerelt 1000 mérő is. Itt sorolhatnám, hogy mibén tud még energiát megtakarítani, azaz nem pocsékolni a lakosság. Például az átfolyó vízzel történő mosogatással, húsz percen át a két csapból 360 liter vizet használnak el, holott ezt a műveletet ugyanolyan higiénikusan el lehetne végezni 6—6 vagy 10-10 liter vízzel is, ha bedugjuk a lefolyó dugóját. A lakások világításánál többnyire még a saját zsebünk és szemünk ellen cselekszünk a csiliáros megoldással. A helyi megvilágításnál - például az olvasásnál - kevesebb energiát használunk el, jobban látunk. . . És még sorolhatnám a példákat. Ezekben a kérdésekben az emberek szemléletét kell megváltoztatni. Azt is ki kellene az emberekből űzni, hogy csak akkor érzik jól magukat, ha a lakásban egy szál pendelyben vannak, mondjuk, 28 fokos melegben. Túlfűtöttek az intézményeink is. Pedig a népgazdaság energiafelhasználásának 20— 22 százalékát a fűtés teszi ki. Ma is legalább 10 százalék többletenergia van ebben. Az éves növekményt a fűtésen meg lehetne takarítani, és ez bőven fedezné az ipari növekményhez szükséges energiát. — Megkezdődött a fűtési idény, sok család még mindig nem tudta beszerezni a szükséges szénmennyiséget. Mikorra várható javulás? — A szénbányászat éveken keresztül többet kellett hogy termeljen, mint amennyi a kapacitása volt. Rendszeressé vált a szabadnapi termelés, elmaradtak a feltárással, az új mezők kiépítésével. Ezen a területen alapvető változást most nem lehet elérni. Ennek ellenére nagyon szépek a szénbányászat vállalásai, például az is, hogy a lakossági igények kielégítésére november 15-ig pótolják az elmaradást. A népgazdaság a szénigények kielégítésére más lépéseket is tesz, majdnem kétmillió tonnával több minőségi szenet importálunk. A hazai brikett-termelés már most felfutóban van, és a jövőben a Tokod oltárán évi félmillió tonna kapacitású brikettgyár épül a Lencse-hegyi szén feldolgozására. Annak belépte- kor gyakorlatilag teljes mértékben kielégíthetők lesznek a hazai brikettigények. Murányi László Csontig hatoló az október végi hideg, a Balaton nyugodt tükréből ködöket lehel. A kis ház utcára néző oldalát négy fiatalember vakolja, órákon belül elkészülnek: özvegy Szabó Sándorné a konyhából visszaköltözködhét majd a szobába is. Amikor augusztus közepén a földrengés szétrázta fűzfői kis házát, reménytelennek látta helyzetét. Némi huzavona után kapott ugyan a biztosítótól 11 ezer forintot a helyreá llíásra, de kap-e ennyiből anyagot, kőművest, aki a tél beálltáig rendbehozza otthonát? Aligha. így hát könnyezik a szeme a meghatottságtól, amikor a fiúkat dicséri, a pécsi fiúkat. A főiskolásokat elébb, akik lebontották a romokat, s felhúzták az új falat, kéményt, most a középiskolásokat, akik kívül-belül rendbe rakták házát. A pollackos főiskolásokat, középiskolásokat. A Balatonfűzfői Közös Községi Tanács elnöke, dr. Varjú Lajos elmondja, hogy a földrengés 70-80 milliós kárt okozott náluk. Sok idős és egyedülálló ember lakik a községben, akik képtelenek lettek volna rendbehozatni otthonukat, mert sem elég pénzük nem lett volna hozzá, sem mesterembereket nem találtak volna. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Pollack Mihály Szakközépiskola diákjai, akik heti váltásban egy hónapot dolgoztak társadalmi munkában — üzemi gyakorlat részeként —, így hatalmas segítséget jelentettek, pénzben ugyan kifejezhetőt, de emberségben felmérhetetlent. A pécsi diákok negyvenkilenc házat, otthont tettek lakhatóvá, illetve segítettek kialakító ni egy régi épületből még egy „váltóházat", ahová azokat helyezik el, akiknek le kellett bontani a házát, vagy még életveszélyes, aládúcolt az otthona. A kis házat vakoló négy diák: Bélavári Antal, Horváth Gábor, Horváth Zsolt és Kasza Zsolt derekas munkát végez, szinte vizsgamunkának beillik, olyan a munkájuk. S társaik hasonlóan, szerte a faluban. — Éppen a kertből hoztam paradicsomot, amikor látom, hullanak ám a cserepek. Ha közelebb vagyok a házhoz, már biztosan nem mesélem ezt most - mondja a nyolcvanéves Habóczky Sándor. - De úgy nekivágott a kútgyü- lűnek, hogy ott feküdtem. Nagyon meg voltam rémülve. Az ő szobájában Bodor Zoltán, Petrovics Róbert, Své- gél Gábor és Wolf Ferenc tünteti el a repedéseket, a plafon és a fal közötti jó ötcentis hézagot. — Ilyen gyerekeket kivánok rrnndenkinek, s akkor nagyon büszke lehetne mindenki a gyerekére — mondja Sanyi bácsi. De nemcsak a diákokat, a tanárokat is dicsérik a tanácson, a faluban. Köztük Pál Istvánt, aki már jó húsz éve Mohácson, aztán később a Szamosháton is segített, akkor is diákjaival együtt a bajbajutottakon. Ő ismerte meg a fűzfői „földrengés-megbízottat”, Szollár Lászlót, a tanár a volt építőiparis diákot. — Lenne még munka tavaszra is — mondja Szollár László. — S amikor elmegyünk majd Pécsre megköszönni ezt a nagyszerű munkát, akkor felajánljuk: már nemcsak társadalmi munkában, de fizetségért, jöjjenek a pécsi diákok Fűztőre ismét, mert nagyon megszerették őket itt jó munkájukért, emberségükért. B. I. A Mecseki Szénbányák Pécs Bányaüzemében energiatakarékos metánsegédfűtéses szeneskazánokat használnak Jobb hatásfokú, korszerű berendezések, kedvezőbb munkakörülményeket biztosítanak Kész a rekonstrukció első ütemének első szakasza Próbaüzem az erőműben Szerdán megkezdődött a Pécsi Hőerőmű hatodik blokkjának próbaüzeme, s ezzel a tiz évet átfogó nagy rekonstrukciós munka első létesítménye lényegében elkészült. A Pécsi Hőerőmű főberendezéseinek rekonstrukciója az olajárrobbanásra vezethető vissza. Nyilvánvalóvá vált, hogy a növekvő villamosener- gia-igényeket csak a hazai szénvagyon felhasználásával lehet gazdaságosan kielégíteni. Mellette szól a mecseki energetikai szenek eltüzelésének szükségessége — erre kizárólag a Pécsi Hőerőmű berendezései alkalmasak és az erőműnek Pécs távhőellótásában betöltött meghatározó szerepe. Az erőmű két ütemben újul meg. 1983 és 86. között két 50 MW-os blokk — a VI. és az V. — rekonstrukciója történik meg, majd 1994-ig a nyolckazános alaperőmű következik. Az első ütemhez a kazánokat a Skoda-export szállította, illetve szállítja, a gőzturbinákat a Láng Gépgyár építi át, a generátorokat a Ganz Villamossági Művek újítja fel. A berendezések korszerűek, jobb hatásfokúak, gazdaságosabb üzeműek és egyúttal kedvezőbb munkakörülményeket is biztosítanak. A két blokk kivitelezési költsége 1,8 milliárd forint. A kivitelezés lebonyolítására az Erőműberuházási Vállalat és a Pécsi Erőmű közösen vállalkozott. Most — 3,5 hónapos késéssel a VI. blokk készült el. Az ötödiknek a próbaüzemét jövő augusztusára ütemezték. A blokk termelési értékét jelzi, hogy a 100 napos késés miatti villamosenergia-kiesés 5 millió dollár olajimporttal egyenértékű. HÉTVÉGE 3.
