Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-02 / 301. szám

„Felkészültünk az átlagostól eltérő hideg télre” Takarékosabban! r Energiatakarékos megoldások — Uj pályázati rendszer — Megváltozik a hitelkonstrukció Beszélgetés az Ipari Minisztérium főenergetikusával „Mindenkinek ilyen gyerekeket kívánok!” Pécsi diákok a helyreállításnál Október közepén tiszt­újító, küldöttválasztó taggyűlést rendezett az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület pé­csi csoportja, melyen részt vett és a VI. ötéves tervidőszak energiagaz­dálkodási eredményeiről és az elkövetkezendő időszak energiagazdál­kodásával kapcsolatos feladatokról szólt dr. Varga Sándor, az Ipari Minisztérium főenergeti­kusa. Tőle kértünk inter­jút.- Kormányhatározat ír­ja elő, hogy 10-11 száza­lékkal nőhet a népgazda­ság energiaielhasználása,, de nem nőhet a szénhidro­gének mennyisége, és csök­kenteni kell a köolajlel- használást. Mennyiben va­lósítottuk meg ezt?- Kétmillió tonnával keve­sebb kőolajat és kőolajtermé­ket használunk ma fel, mint a tervidőszak kezdő évében. Lé­nyegében nem változott az energiafelhasználás 1978 és 82 között, 1983-ban 1,6 száza­lékos csökkenés volt, majd ta­valy négyszázalékos növeke­dés. A tervidőszakban össze­sen 2-2,5 százalékos volt a növekedés, és bár nem telje­sült a népgazdaságban az évi 2—2,5 százalékos ipari ter­melésnövekedés, mégis jelen­tős, mert lényegében az ener­giafelhasználás változatlan maradt.- Nehéz volt az elmúlt tél a szokatlan hideg és az országot ért energiáin ség miatt is. — A tavalyi 4 százalékos energia felhasználás-növeke­dés jelentős kiadásokat oko­zott a népgazdaságnak, hisz milliárd forint nagyságrendű egy-egy százalékos növeke­dés. Ráadásul tőkés teher terheli ezeket a költségeket. Közel 200 millió dollárt kellett azért áldoznunk, hogy az or­szág energiaegyensúlya meg­teremthető legyen. A hazai termelésen kívül 1980—84. kö­zött szocialista integrációból szereztük be a szükséges energiahordozókat, tehát nem volt szükségünk tőkés beszer­zésre. Mozgó árskálán fize­tünk és az utóbbi tíz évben a szocialista relációból szárma­zó energiahordozók ára mint­egy hét-nyolcszoios lett, de még mindig olcsóbb, mint a világpiaci áremelkedés, mely tizennégyszeres. Az idei nehézségek elsősor­ban a 3 fokkal hidegebb tél miatt jelentkeztek. És ez olyan mértékű többletenergia-fel­használást jelentett, amennyit ez évre bizosított a népgaz­dasági forrásnövekmény. Kel­lett bizonyos korlátozást esz­közölnünk, de ez elsősorban üzemzavarokból adódott.- Mi várható a mostani őszre—télre?- A Minisztertanács minden évben jóváhagyja és kiadja a népgazdaság számára kidol­gozott üzemzavari korlátozási rendet, és van egy úgyneve­zett tartós energiahiány ese­tére szóló korlátozás, melyet gazdaságossági számítás alapján dolgoztunk ki, hogy a lehető legkisebb népgazda­sági kárt okozzuk. Felkészül­tünk az átlagostól eltérő hi­deg télre, vagy az esetleges üzemzavarra is. A rendelkezé­sünkre álló forráslehetőségek biztosítják az egyensúlyt.- Mit várhatunk hosz- szabb távon energia te­rén?- Ügy néz ki, hogy évente egyszázalékos energiahozam­növekmény áll a rendelkezé­sünkre és 3 százalékkal nőhet a villamos energia. Az atom­erőművön kívül más erőmű nem épül, és más forrásból sem számolhatunk villamos- energia-növekménnyel. A szén- termelés vagy szinten marad, vagy kis mértékben csökken. A hazai kőolaj- és földgázter­melés a megfelelő erőfeszíté­sekkel gyakorlatilag szinten maradt. Importból nagyobb növekmény majd csak a jam- burgi gáz megjelenésével vár­ható. Egymilliárd köbméteres nagyságrendű többletével csak majd a tervidőszak vé­gén számolhatunk. Tehát megnő az energiata­karékosság szerepe és az ab­szolút energiahordozó-megta­karítás lesz az elsődleges. Azt ugyanúgy, mint ebben a terv­időszakban, 30 milliárd forin­tos nagyságrendben fogjuk támogatni, de többet, mint­egy 20 milliárdot biztosítunk a pályázatokra. Új pályázati rendszert dolgoztunk ki. Erre az évre is módosítottuk már a pályázati feltételeket, a ko­rábbi 2,2-es „fT-mutatót 1,8- ra mérsékeltük. Meg fog vál­tozni a hitelkonstrukció, más­képpen fognak hitelt nyújtani a bankok, és a vállalatoknak is más források állnak majd o rendelkezésükre.- Az ésszerű energiafel­használásban, tehát a ta­karékosságban milyen megoldásokkal léphetünk előbbre?- Állami feladat lesz a még több energiát megtakarító, de legalább hasonló teljesít­ményt adó berendezések fej­lesztése, mert a lakosság csak azt vásárolhatja meg, ami az üzletekben is kapható. Példá­ul: a körfénycsöves égők, a vonalizzók egyharmad ener­giával ugyanazt a fényt ad­ják. Vagy: a gázkészülékek gyújtólángjai az összes fo­gyasztás 10 százalékát viszik el. Ha sikerül gyújtóláng nél­küli készülékeket kifejleszteni, akkor 2—3 évre fedezni lehet­ne a lakossági igénynöveke­dést a gyújtólángokon ma még elpazarló gázmennyiség­ből. Erre, ha megvalósul, va­lami ösztönzést kell adni, ta­lán valami hasonlót, mint a régi, nagyfogyasztású tv-ké- szülékek csereakciójában. Az épületek, lakások hőszigete­lésére kölcsönt ad az OTP hosszú távra, megfelelő ka­matfeltételekkel. A távfűtés jelenleg is dotált, ott is bizo­nyos takarékossági intézkedé­seket szintén állami feladat­ként kell megoldani, legalább a hőközpontonkénti mérést. Erre kormányhatározat volt, de nem hajtották végre. A használati melegvízmérők be­állítása nagy gond, mert sok­ba kerül, azokat hitelesíteni kell, és úgy se tudják elfo­gadni. Pazarolunk. Erre bizo­nyítékul szolgál a Debrecen­ben felszerelt 1000 mérő is. Itt sorolhatnám, hogy mibén tud még energiát megtakarí­tani, azaz nem pocsékolni a lakosság. Például az átfolyó vízzel történő mosogatással, húsz percen át a két csapból 360 liter vizet használnak el, holott ezt a műveletet ugyan­olyan higiénikusan el lehetne végezni 6—6 vagy 10-10 liter vízzel is, ha bedugjuk a le­folyó dugóját. A lakások vilá­gításánál többnyire még a sa­ját zsebünk és szemünk ellen cselekszünk a csiliáros megol­dással. A helyi megvilágítás­nál - például az olvasásnál - kevesebb energiát haszná­lunk el, jobban látunk. . . És még sorolhatnám a példákat. Ezekben a kérdésekben az emberek szemléletét kell megváltoztatni. Azt is ki kel­lene az emberekből űzni, hogy csak akkor érzik jól ma­gukat, ha a lakásban egy szál pendelyben vannak, mondjuk, 28 fokos melegben. Túlfűtöttek az intézményeink is. Pedig a népgazdaság energiafelhasználásának 20— 22 százalékát a fűtés teszi ki. Ma is legalább 10 százalék többletenergia van ebben. Az éves növekményt a fűtésen meg lehetne takarítani, és ez bőven fedezné az ipari növek­ményhez szükséges energiát. — Megkezdődött a fűtési idény, sok család még mindig nem tudta besze­rezni a szükséges szén­mennyiséget. Mikorra vár­ható javulás? — A szénbányászat éveken keresztül többet kellett hogy termeljen, mint amennyi a ka­pacitása volt. Rendszeressé vált a szabadnapi termelés, elmaradtak a feltárással, az új mezők kiépítésével. Ezen a területen alapvető változást most nem lehet elérni. Ennek ellenére nagyon szépek a szénbányászat vállalásai, pél­dául az is, hogy a lakossági igények kielégítésére novem­ber 15-ig pótolják az elmara­dást. A népgazdaság a szén­igények kielégítésére más lé­péseket is tesz, majdnem két­millió tonnával több minőségi szenet importálunk. A hazai brikett-termelés már most fel­futóban van, és a jövőben a Tokod oltárán évi félmillió tonna kapacitású brikettgyár épül a Lencse-hegyi szén fel­dolgozására. Annak belépte- kor gyakorlatilag teljes mér­tékben kielégíthetők lesznek a hazai brikettigények. Murányi László Csontig hatoló az október végi hideg, a Balaton nyugodt tükréből ködöket lehel. A kis ház utcára néző oldalát négy fiatalember vakolja, órákon belül elkészülnek: özvegy Sza­bó Sándorné a konyhából visszaköltözködhét majd a szobába is. Amikor augusztus közepén a földrengés szétráz­ta fűzfői kis házát, reményte­lennek látta helyzetét. Némi huzavona után kapott ugyan a biztosítótól 11 ezer forintot a helyreá llíásra, de kap-e ennyiből anyagot, kőművest, aki a tél beálltáig rendbe­hozza otthonát? Aligha. így hát könnyezik a szeme a meghatottságtól, amikor a fiúkat dicséri, a pécsi fiúkat. A főiskolásokat elébb, akik lebontották a romokat, s fel­húzták az új falat, kéményt, most a középiskolásokat, akik kívül-belül rendbe rakták há­zát. A pollackos főiskolásokat, középiskolásokat. A Balatonfűzfői Közös Köz­ségi Tanács elnöke, dr. Varjú Lajos elmondja, hogy a föld­rengés 70-80 milliós kárt oko­zott náluk. Sok idős és egye­dülálló ember lakik a község­ben, akik képtelenek lettek volna rendbehozatni otthonu­kat, mert sem elég pénzük nem lett volna hozzá, sem mesterembereket nem találtak volna. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Pollack Mihály Szakközépiskola diák­jai, akik heti váltásban egy hónapot dolgoztak társadalmi munkában — üzemi gyakorlat részeként —, így hatalmas se­gítséget jelentettek, pénzben ugyan kifejezhetőt, de em­berségben felmérhetetlent. A pécsi diákok negyvenkilenc házat, otthont tettek lakható­vá, illetve segítettek kialakí­tó ni egy régi épületből még egy „váltóházat", ahová azo­kat helyezik el, akiknek le kellett bontani a házát, vagy még életveszélyes, aládúcolt az otthona. A kis házat vakoló négy di­ák: Bélavári Antal, Horváth Gábor, Horváth Zsolt és Ka­sza Zsolt derekas munkát vé­gez, szinte vizsgamunkának beillik, olyan a munkájuk. S társaik hasonlóan, szerte a faluban. — Éppen a kertből hoztam paradicsomot, amikor látom, hullanak ám a cserepek. Ha közelebb vagyok a házhoz, már biztosan nem mesélem ezt most - mondja a nyolc­vanéves Habóczky Sándor. - De úgy nekivágott a kútgyü- lűnek, hogy ott feküdtem. Na­gyon meg voltam rémülve. Az ő szobájában Bodor Zoltán, Petrovics Róbert, Své- gél Gábor és Wolf Ferenc tünteti el a repedéseket, a plafon és a fal közötti jó öt­centis hézagot. — Ilyen gyerekeket kivánok rrnndenkinek, s akkor nagyon büszke lehetne mindenki a gyerekére — mondja Sanyi bácsi. De nemcsak a diákokat, a tanárokat is dicsérik a taná­cson, a faluban. Köztük Pál Istvánt, aki már jó húsz éve Mohácson, aztán később a Szamosháton is segített, akkor is diákjaival együtt a bajba­jutottakon. Ő ismerte meg a fűzfői „földrengés-megbízot­tat”, Szollár Lászlót, a tanár a volt építőiparis diákot. — Lenne még munka ta­vaszra is — mondja Szollár László. — S amikor elmegyünk majd Pécsre megköszönni ezt a nagyszerű munkát, akkor felajánljuk: már nemcsak tár­sadalmi munkában, de fizet­ségért, jöjjenek a pécsi diá­kok Fűztőre ismét, mert na­gyon megszerették őket itt jó munkájukért, emberségükért. B. I. A Mecseki Szénbányák Pécs Bányaüzemében energiatakarékos metánsegédfűtéses szeneskazánokat használnak Jobb hatásfokú, korszerű berendezések, kedvezőbb munkakörülményeket biztosítanak Kész a rekonstrukció első ütemének első szakasza Próbaüzem az erőműben Szerdán megkezdődött a Pécsi Hőerőmű hatodik blokk­jának próbaüzeme, s ezzel a tiz évet átfogó nagy rekonst­rukciós munka első létesítmé­nye lényegében elkészült. A Pécsi Hőerőmű főberen­dezéseinek rekonstrukciója az olajárrobbanásra vezethető vissza. Nyilvánvalóvá vált, hogy a növekvő villamosener- gia-igényeket csak a hazai szénvagyon felhasználásával lehet gazdaságosan kielégí­teni. Mellette szól a mecseki energetikai szenek eltüzelésé­nek szükségessége — erre ki­zárólag a Pécsi Hőerőmű be­rendezései alkalmasak és az erőműnek Pécs távhőelló­tásában betöltött meghatáro­zó szerepe. Az erőmű két ütemben újul meg. 1983 és 86. között két 50 MW-os blokk — a VI. és az V. — rekonstrukciója tör­ténik meg, majd 1994-ig a nyolckazános alaperőmű kö­vetkezik. Az első ütemhez a kazáno­kat a Skoda-export szállította, illetve szállítja, a gőzturbiná­kat a Láng Gépgyár építi át, a generátorokat a Ganz Vil­lamossági Művek újítja fel. A berendezések korszerűek, jobb hatásfokúak, gazdaságo­sabb üzeműek és egyúttal kedvezőbb munkakörülménye­ket is biztosítanak. A két blokk kivitelezési költsége 1,8 milliárd forint. A kivitelezés lebonyolítására az Erőműberuházási Vállalat és a Pécsi Erőmű közösen vállal­kozott. Most — 3,5 hónapos késés­sel a VI. blokk készült el. Az ötödiknek a próbaüzemét jövő augusztusára ütemezték. A blokk termelési értékét jel­zi, hogy a 100 napos késés miatti villamosenergia-kiesés 5 millió dollár olajimporttal egyenértékű. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents