Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-12 / 281. szám
Natúra-hullám A gyógynövények egy része kerüljön vissza a gyógyszertárakba! Hír: Az országban Pécsett tartottak először tanfolyamot gyógyszerészeknek gyógynövényekről. Még 50 évvel ezelőtt is a gyógyszertárakban megtalálhatók voltak az ilyen-olyan gyógynövények. A gyógyszerészek ismerték ezek hatását, maguk készítettek különböző keverékeket, sőt kertjükben maguk termesztettek is gyógynövényeket. A régi orvosok ugyancsak ismerték a gyógynövényeket és a gyógyításban alkalmazták őket. Aztán jött a II. világháború és a háború utáni évek mintha kifújták volna ezt a tudást a fejekből. A közelmúltban tartott pécsi tanfolyam azt látszik bizonyítani, hogy hosszú idő után a szakma figyelme ismét az elfelejtett természetes gyógyászat felé fordult. A tanfolyamon előadóként részt vett dr. Szendrei Kálmán, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógynövény- és drogismereti intézetének professzora, dr. Szapár Endréné, az Egészségügyi Minisztérium főgyógyszerésze, valamint Fo- garassy József, a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat vezérigazgató-helyettese. — Minden eddiginél intenzivebbé vált az igény a gyógynövények iránt, kozmetikusok is egyre gyakrabban nyúlnak a növény alapú szerekhez, most lám, a gyógyszerészek is egy héten át erről tanácskoztak . . . Dr. Szendrei Kálmán: — Az egész világon általános folyamat a visszatérés a természeteshez. Ennek a na- túra-hullómnak része a gyógynövények felé fordulás. Magyarországon a háború utón nagy fejlődésnek indult a gyógyszeripar. Olyan gyógyszereket produkáltak, ami csupa ,,nagyágyú” volt. Az orvosok és az emberek is hozzászoktak, hogy a betegségeket gyorsan szüntessék meg. Például, ha kap valaki egy vírusinfekciót, azt antibiotikumokkal 2—3 nap alatt el lehet fújni. Vagy, ha valakinek fáj a feje, vagy a foga, fájdalom- csillapító tablettától 5 perc alatt elmúlik. Ezekkel a gyógyszerekkel nem tudtak versenyezni a gyógynövények. Csak menetközben derült lei, hogy azért nincs minden megoldva. Bár a nagyhatású gyógyszerek szükségesek, ha valóban nagy a baj, ha mással nem lehet segíteni, de az egészségmegőrzésben, az egészség helyreállításban komoly szerepük van a gyógynövényeknek, sőt ezen a területen előnyben vannak bármilyen kémiai szerekkel szemben. Hatásukat ugyan lassabban fejtik ki, de tartósabban. — A különböző új készítmények kivizsgálása, engedélyeztetése túlságosan hosszú és bonyodalmas. Évek múlnak el, mire az alkalmazásra az en4. HÉTVÉGE gedélyt megadják. Úgy gondolom, ennek valóban így kell lenni a kémiai vagy az egyes növényi kivonatokkal készült gyógyszerek esetében, de vajon szükséges ugyanilyen procedúrának alávetni a népi gyógyászatban ősidők óta használt gyógynövényeket is? Dr. Szapár Endréné: — Vizsgálatok nélkül senki nem jelenthet ki semmi biztosat, semminek nem lehet hivatalosan bizonyítani a hatását. A gyógyszerbizonyítási eljárásnak világszerte megkövetelt szabályai vannak. Sokszor a vizsgálatok során kiderül, hogy az adott szer valóban rendelkezik a feltételezett hatással, ugyanakkor egészségkárosító anyagok is vannak benne. Ez egyébként csak tartós fogyasztás után, évek múlva derülne ki. — A Herbária termékeit százezrek logyasztják. Ezek a növények is átestek ezen a szigorú és hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson? Dr. Szapár Endréné: — Én a gyógyszertárakban árusítóitokról beszéltem. Az egészségügyi törvény szerint ugyanis a gyógyszertárak csak törzskönyvezett gyógyszereket vagy készítményeket árusíthatnak. A törzskönyvezési procedúrának pedig a világon mindenütt szigorú előírásai vannak. Mi is azon vagyunk, hogy a gyógynövények, vagy legalább egy részük visszakerüljenek hivatalosan a gyógyszertárakba, viszont mindenképp ésszerűtlemség lenne ebbe a hosszadalmas és nagyon költséges vizsgálati eljárásba belekényszeríteni. Azon dolgozik most mindenki, hogy egészséges kompromisszumot találjunk. Fogarassy József: — Mi, a Herbária mindig azt mondtuk, nem gyógyítani akarunk — hiszen ezt csak orvos teheti — és nem gyógyszereket árusítani, hanem olyan vényeket, teákat, amelyek jó kiegészítői lehetnek az orvos által előírt szereknek. Így nem vetették alá ezeket a növényeket ennek a bonyolult bizonyítási eljárásnak. Egyébként a Herbária ma már olyan korszerű laboratóriumokkal rendelkezik, amelyekben sokféle vizsgálat elvégezhető. Például eddig nem kellett azt nézni, hogy az adott növényben mennyire találhatók meg a felszívódott növényvédő szerek. Most ez is feladatunk, hiszen az exDortunk igen jelentős, és a külföldi vevő erre is kíváncsi. Dr. Szendrei Kálmán: — Mi valamennyien, akik eljöttünk Pécsre, erre a tanfolyamra, azon vagyunk, hogy minél előbb minél több gyógynövény kerüljön ismét a gyógyászatba, természetesen a mai előírások figyelembevétele mellett. Húsz-harminc év lemaradását azonban nem lehet máról holnapra behozni. Az orvosok, gyógyszerészek szemléletét is meg kell változtatni. Ezért volt jelentősége a pécsi tanfolyamnak, mert itt elkezdődött valami. Sarok Zsuzsa Üj arcok a tanácsi vezetésben Városhiányos térség Sellye a VII. ötéves terv küszöbén Beszélgetés Lénárt Lászlóné dr. tanácselnökkel A siklósi „járás" legnyugatibb települése - a falu végén túl van a területhatár, onnan kezdve már a szigetvári „járás", — s ez is meghatározó tény Sellye mai életében. Úgy szokták mondani: város- hiányos térség. Siklós 40, Pécs 47, Szigetvár 30 km-re van. Ilyen távol a legközelebbi városoktól közvetlen környezetének is a természetes központja az ormánsági nagyközség. Igazából azonban — ma legalábbis — még csak hézagoson felelhet meg ennek a szükségszerű követelménynek. — Nem hiszem, hogy Sellye életében az lenne a lényeges — jelenti ki Lénárt Lászlóné dr., a Seflye Nagyközségi Közös Tanács elnöke —, hogy város legyen-e, de az igaz, hogy azokat a funkciókat, amelyeket a városok miatt el kell látnia, el tudja látni és nem is akárhogyan. A fiatal tanácselnökasszony az 51-ről 35-re csökkentett létszámú tanács egyik sellyei tagja, éspedig abban a választókerületben, ahol gyere- keskedett, s ahol a szülei ma is élnek. így tért vissza Sely- lyére. — A „hivatalos" elszakadás akkor történt, amikor beiratkoztam a jogra és Pécsett lettem egyetemi polgár. Csá- nyoszróra mentem férjhez, ma is ott lakunk a családdal, 1980-ban kezdtem dolgozni Drávasztárán a tsz jogtanácsosaként, ahonnan 1982-ben „átcsábítottak” Sellyére a vízgazdálkodási társuláshoz. — A közélet? — 1980-ban lettem Csá- nyoszrón tanácstag, akkortól a járási HNF-bizottság tagja is, és Sellye, Csányoszró és társközségei területi összekötője. — így Sellyével is megvolt a kapcsolata ... — A HNF révén mindent tudtam a faluról, bár az itteni vérkeringésbe igazából akkor kerültem be, amikor a vízgazdálkodáshoz jöttem. Nagyon szerettem a népfrontban tevékenykedni. Szerintem egy csodálatos szervezet, csak még jobban meg kellene erősíteni, hiszen a falvak nagyszerű ösz- szefogó ereje. — Mit gondol, miért éppen önre esett a választás, hogy tanácselnök legyen? — Talán mert sikerült a víztársulásnál jó kapcsolatokat kialakítani a dolgozókkal... Elfogadtak, ezt érezni lehet. Nehéz is volt eljönni onnan. Eljött és most már lejárt az a bizonyos száz nap is. És nem is akármilyen száz nap! Az új tanács elé kellett vinni a hetedik ötéves terv frissen kidolgozott koncepcióját. — Hogyan kezdte? — Amikor láttam, hogy milyenek a pénzügyi lehetőségek — a koncepció szerint az öt évre szóló településgazdasági alap 146 millió forint, amiből a működési kiadások 128 milliót tesznek ki, a fejlesztési lehetőségek pedig alig haladják meg a 18-at — rá kellett jönnöm, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a gazdálkodó szervekkel, s hogy nekem személy szerint is fel kell vennem velük a kapcsolatot, ha meg akarom valósítani az elképzeléseimet. Ezért is volt már megbeszélésünk a vezetőkkel arról, hogy mik a tanács elképzelései, s mik az övék, milyen terveik vannak 1990-ig, tehát hogy ismerjük meg egymás lépéseit. — És mire jutottak? — Például arra, hogy megvan a lehetőségünk az elődöm, Sági Mihály által kezdeményezett tornacsarnoknak a teljes egészében helyi ösz- szefogással és helyi erőforrásokból történő megépítésére. 650 diák jár az általános iskolába, 150 a szakmunkásképzőbe és van egy tornaszoba. Nagyon nagy a tornacsarnokra az igény, támogatják is. És nemcsak tornaterem lesz, más községi célokra is ki tudjuk majd használni. — Maradjunk az oktatásnál. Mit terveznek? — Volt egy vizsgálódásunka gyermeklakosság körében, ami arra mutatott, hogy az óvodáskorúak száma csökkenni fog, az általános iskolásoké pedig kissé még emelkedik, aztán stagnálás következik. A hatodik ötéves tervben négy tanterem építését irányozták elő. Ezek nem épültek meg, most pedig már nem is akarjuk, hiszen a 21 tantermünkre 20 tanulócsoport jut. Viszont javítani kell az oktatás feltételeit. — A középiskolások? — Szigetvárra, Siklósra, Pécsre járnak. Én még a sely- lyei gimnáziumban érettségiztem. Nagyon szép emlékeim vannak, jó iskola volt. Ma is hiányzik az a pedagógus-értelmiség, amely itt dolgozott. Amikor a Vajszlóval való vetélkedésről beszéltünk, szóba került a pár éve nagy vihart kavart ügy: a hétvégi orvosi ügyelet átcsoportosításának a szándéka. — A lakosság akkor nagyon felbolydult, s csak az akkori megyei tanácstag közbenjárására maradt itt az ügyelet. Ez volt az előzménye, hogy bekerült a koncepcióba az egészségügyi centrum fejlesztése. Olyant akarunk, ahol megvan együtt minden, ami az alapfokú egészségügyi ellátáshoz tartozik: felnőtt és gyermekkörzeti rendelő, fogászat, laboratórium ... Az Édesanyák úti rendelő fejlesztéséről van szó. Hogy mennyit tudunk megcsinálni a hetedik ötéves Közel szói házhelyet parcelláztak a községben Lénárt Lászlóné dr. a Sellye Nagyközségi Közös Tanács elnöke tervben, még nem tudom, de a gazdálkodó szervek és a szakmunkásképző ajánlatot tettek a hozzájárulásra. És ez az első számú téma, aminek a megvalósításához a település- fejlesztési hozzájárulás formájában a lakosságra számítunk. — Mi foglalkoztatja még Sellyét? — A jövő évre ütemeztük a nagyközségi ivóvíz vastalaní- tását. Most alakítjuk meg Drávasztárán a vízműtársulást, az első felmérésünk szerint a lakosságnak több minta 90 százaléka vállalja a részvételt. Kákicson is kutat kellene fú- ratni; ha a vastalanításon lesz megtakarításunk, akkor erre kerítünk sort. Az elődeim szép öröksége a ■ szennyvíztársulás, a 70-es évek eleje óta végzett 30 milliós beruházás. Ez a társulás az év végén megszűnik, a még ellátatlan területekre új társulást kell létrehoznunk. — Mi a helyzet a lakásépítésben? — Nálunk természetesen csak magánerős építés van, a telekigényeket a tervidőszak végéig ki tudjuk elégíteni, s csak 89-90-ben — ha valamiért jobban fellendülne az építési kedv — kell majd új területről gondoskodni. A fiatalok, alacsonyjövedelműek első lakáshoz jutását támogatja a tanács: évente félmillió forintos az alap, az elosztás az igénylők száma szerint történik, s szeretnénk már idén is adni. — Van-e a tanácselnöknek valami titkolt vágya? — A melegvizes strand ... Évekkel ezelőtt volt itt olajkutatás. Az 1952 méter mély kút az alapcélját illetően meddő volt. viszont több rétegben 70 -80 fokos vizet találtak, aminek a hozama is jó. Mi mindent lehetne ezzel csinálni, még mielőtt a fürdőmedencébe jutna a meleg víz! Hársfai István A Kun Bála utca Läufer László felvételei Újdonságok a Herbaria Bajcsy-Zsilinszky úti Gyógynövényszaküzletéből Lauer Györgyi felvétele A gyógynövények reneszánsza
