Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-05 / 274. szám

Az alkotó tudásnak világszerte tovább no a becsülete és szerepe Dr. Horn Péter Intézményünk 25. alkalommal tárja ki kapuit azok előtt, akik az állattenyésztést választották élethivatásul. Az első tanévet, mint Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum, a Kaposvári Állami Gaz­daság tátompusztai majorjában kezdte. Az alapítók előtt 1961- ben nem kis feladat állt. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése után sürgősen jelent­keztek az igények az állatte­nyésztési szakemberek iránt. Rövid idő alatt kellett kialakí­tani olyan tantervet, prog­ramot, tananyagot, amelyben a magas szintű elméleti ismeretek korszerű gyakorlati ismeretek­kel párosulnak. 1964-ben költözött főiskolánk a jelenlegi helyére. Akkor már az oktató-nevelő munka tan­széki szervezetben folyt és megkezdődött az intézmény ku­tatási és szaktanácsadási te­vékenysége is. Az intézmény vezetése dr. Guba Sándor irányításával kez­dettől fogva azt vallotta, hogy korszerű oktatás csak a kutatás és a gyakorlattal való szoros együttműködés alapján való­sítható meg. A kutatási és szaktanácsadási munka kiszé­lesítésének és a végzett hall­gatók jó hírének köszönhető, hogy a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum a megye határain túl is elismert­té vált. A felsőfokú technikumi oktatás 10 éve alatt nappali és levelező tagozaton 573 állattenyésztési szaktechnikus végzett Kaposváron. 1971-ben intézményünk főis­kolai rangot nyert. Öt rendszer Szerénytelenség nélkül álla­píthatjuk meg, hogy főiskolánk kezdettől fogva egyike volt azon intézményeknek, amelyek a legtöbbet tették annak érde­kében, hogy a kutatási ered­mények a gyakorlatban minél gyorsabban és szélesebb kör­ben terjedjenek el. E célt szol­gálja a termelésfejlesztési tevé­kenységünk, mely lényegében az összekötő kapocs szerepét töltötte be a tudományos mun­ka és a gyakorlat között. Ál­lattenyésztési kutatási eredmé­nyeinkre alapozva vált lehető­vé a sertéstenyésztési, szarvas­marha-tenyésztési, juh- és a húsgalamb-tenyésztési rendsze­rek kidolgozása és később vál­lalati formában történő működ­tetése (KA-HYB, KSZKV, VARJUH, COLUMBA stb). Az eredményeket ma 5 termelési rendszer és társulás több mint 700 nagyüzeme hasznosítja. A főiskola az országban elsőként 1981-ben kutatási fejlesztési egyesülést szervezett az állat- tenyésztés területén. Ez a vál­lalat ma már az állattenyész­tésben és az élelmiszeripar­ban több száz milliós értékű fejlesztést valósít meg szerte az országban. Beruházásaink program sze­rint megvalósultak, illetve je­lenleg is folynak. Ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy főiskolánk nemzetközi ösz- szehasonlításban is a legkor­szerűbb oktatási és kutatási fel­tételekkel rendelkezik. Az 577 hektáros kísérleti telepünk, a minden állatfajt felölelő mo­dell állattelepek olyan kon­centrált oktatási-kutatási bázist alkotnak, amelv az országos átlagnál kiemelkedően jobb le­hetőséget biztosít az oktató-ku­tató munkához, hallgatóink fel­készítéséhez, a szakemberré váláshoz. Végzett hallgatóink helytállá­sát, oktatói munkánk eredmé­nyességét nemcsak az üzemek visszajelzései, hanem az is bi­zonyítja, hogy döntő többségük a mezőgazdaság, az állotté­6. HÉTVÉGE • • Összekötő kapocs Részletek dr. Horn Péter, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójának tanévnyitó beszédéből nyésztés területén dolgozik, nagyrészt közvetlenül a terme­lés irányításában. Találkozunk velük mindenhol mint szakmai partnerekkel, kollégákkal kü­lönböző felelős beosztásokban, sőt az országgyűlés padjaiban is. Elismert intézmény A főiskola azért tudott meg­felelni feladatának, mert sze­mélyi állománya, szellemi ka­pacitása, dolgozóinak szakmai felkészültsége állandóan fejlő­dött. Intézményünk összes dol­gozóinak létszáma az 1971. évi 142-ről több mint 660 főre gyarapodott. Oktatói, kutatói kollektívánk viszonylag fiatal, átlagéletkora 41—42 év. Az ok- tatók-kutatók szakmai felké­szültségére jellemző, hogy az egyetemi doktori cimet az el­múlt tanévet bezáróan okta­tóink, kutatóink 60 százaléka szerezte meg. Továbbá főisko­lánkon kandidátusi fokozattal 12 fő rendelkezik. Akadémiai doktori fokozattal rendelkezik a főiskolai tanárok 18 százaléka. Oktatóink közül egy főt az el­múlt tanévben az Akadémia le­velező tagjává választott. A személyi állomány szakmai felkészültsége és a kutatás szín­vonala eredményezte azt a tu­dománypolitikai jelentőségű döntést is, hogy főiskolánk a legmagasabb szintű kutatókép­zés egyik kiemelt hazai bázisa is egyben. Három intézetünk jogosult arra, hogy külföldi és belföldi aspiránsokat fogadjon és képezzen. Az elmúlt 3 év­ben három külföldi aspiránsunk nyert kandidátusi fokozatot, je­lenleg is hat ösztöndíjas as­piráns dolgozik intézményünk­ben. Az agrárfelsőoktatás fejlesz­tésére vonatkozó felsőbb ren­delkezések alapján javaslatot tettünk a Dunántúli Agrártudo­mányi Egyetem szervezeti kere­teire, azon belül intézményünk komplex fejlesztésére. A komp­lex fejlesztési terv jóváhagyá­sa 1986-ban várható számos további egyeztetés után. Az elmúlt tanévben oktató­nevelő munkánkat az alapkép­zés keretében a nappali és le­velező tagozat általános állat- tenyésztési és kisállattenyészté­si szakán végeztük. A két tagozatunkon június hónapban megtartott államvizs­gákon 118 üzemmérnökjelölt tett sikeres államvizsgát. Vég­zett üzemmérnökeink átlagosan két—három munkahely közül választhatták ki a részükre leg­megfelelőbbet. Mindnyájan képesítésüknek megfelelő mun­kakörökben, kedvező anyagi és szociális feltételek között kezd­hetik meg munkájukat. A vég­zettek 78 százaléka a közvet­len termelésben helyezkedett el. Főiskolánk a gyakorlatban működő állattenyésztő szakem­berek továbbképzésében is el­ismert intézmény. Az elmúlt tanévben a szakosító tovább­képzés keretében az állatte­nyésztő üzemmérnökök tovább­képzése a baromfitenyésztési szakon folyt. Az ez úton to­vábbtanulók részére e tanévben adjuk át a baromfitenyésztési szaküzemmérnöki oklevelet. A továbbképzési osztály szervezé­sében az üzemmérnöki szakosí­tó képzés mellett 12 tanfolyam keretében összesen 381 szak­ember vett részt a különböző komplex vezetőképző és egyéb szakmai tanfolyamokon. Ser­téstenyésztési szakkollégiumunk a legmagasabb szintű orszá­gos szakember-továbbképzés céljait szolgálta a résztvevők teljes megelégedésére. A kor színvonalán Köztudott, hogy főiskolánk hazánk egyetlen felsőoktatási intézménye, ahol állattenyésztő üzemmérnökképzés folyik. A felvételre jelentkezők nagy szá­ma változatlanul kedvező ké­pet mutat. Nappali tagozatun­kon több mint négyszeres, le­velező tagozatunkon közel öt­szörös volt a túljelentkezés. Az 1985—86. tanévre a nappali tagozatra 85, a levelező tago­zatra pedig 44 hallgató nyert felvételt. Az üzemmérnök-szako­sító sertéstenyésztési szakán 33 állattenyésztő üzemmérnök kezdi meg tanulmányait. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján úgy ítéljük meg, hogy az új tanterv és az ahhoz iga­zított oktatási módszereink hallgatóink szakmai felkészíté­sét eredményesen szolgálták. Hallgatóink az elmúlt tanévben is kiemelkedően szerepeltek Debrecenben, az agrárfelsőok­tatási intézmények országos tu­dományos diákköri konferen­ciáján. A korszerű üzemmérnökkép­zés nélkülözhetetlen eleme a számítástechnikai és az ide­gennyelvi képzés. Az egyes tan­tárgyak oktatása keretében ál­talánossá vált a számítgép al­kalmazása. Az elmúlt tanévben növekedett az idegen nyelvet tanuló hallgatók száma. Nyelv- oktatásunkat kedvezően segíti az a széles körű nemzetközi kapcsolatrendszer, amellyel in­tézményünk rendelkezik. NDK, lengyel, csehszlovák, szovjet, jugoszláv, bolgár és angol egyetemekkel és főiskolákkal hallgatócserét tartunk fenn. Ez évben hallgatóink 22 százalé­ka vett részt külföldi cseregya­korlaton. Lehetőségeink tovább bővültek azáltal is, hogy ez év­ben először az Agrárhallgatók Nemzetközi Szervezete által, va­lamint a főiskola szervezésében Angliában, az NSZK-ban és Dániában egyéni gazdáknál hét hallgatónk 5 hetes szakmai gyakorlaton vehetett részt. Szor­galmi időszakban pedig 10 hallgatónk a Szovjetunióban egyhónapos nyelvtanfolyamon bővíthette tudását. Uj létesítmények Főiskolánk sokirányú tevé­kenységét az oktatásban, a ku­tatásban és a termelésfejlesz­tés területén az 1985-ös Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás is tükrözte. Az állattenyésztési és állategészségügyi szakoktatási kiállítás szervezését főiskolánk­ra bízta a MÉM vezetése. A fő­iskola közvetlen és vállalati együttműködésben végzett te­vékenységét a kutatás a fajta­nemesítés és a termelésfejlesz­tés területén egy nagydíj, há­rom teljesítménydíj, négy I. díj, egy II. díj, három III. dij és több különdij elnyerése fémje­lezte. 1985-ben engedélyezték a főiskola első leányvállalatának megalapítását is Zoogál néven. Feladata olyan hiánycikkek és új állategészségügyi termékek forgalmazása, amelyek nélkü­lözhetetlenek az állattenyész­tésben. Az elmúlt évben főis­kolánk a Magyar Nemzeti Bank és a Skála Coop részvételével gazdasági társulást is alapított Eisenia néven mezőgazdasági melléktermékek gilisztával tör­ténő hasznosítására. Eredmé­nyesen működik Európa legna­gyobb juhhizlaló társulása is, melyet egy éve kezdeménye­zett főiskolánk. Az új együtt­működések tovább bővítették főiskolánk és a különböző vál­lalatok közötti kapcsolatokat, növelve egyúttal információs bázisunkat és még sokoldalúb­bá tették az oktatás lehetősé­geit, kiterjesztve azt új szakte­rületekre. Az 1984—85-ös tanév főis­kolánk továbbfejlesztésében mozgalmas év volt. Szántód- pusztán megkezdtük az ősho­nos állatfajtákat tenyésztő te­lepünk kialakítását. A magyar gidrán lóállomány tulajdonunk­ba került és nemesítése főis­kolánk feladata lett. Korszerű­sítettük lovaspólyáinkat, meg­építve a nemzetközi színvonalú díjlovagló pályákat is, ahol ez évben — 1879 óta először — volt hazánkban újból nemzet­közi díjlovagló bajnoksáq. Megkezdtük — részben a ME- DIMA (NSZK) cég finanszírozá­sában — angóranyúl-tenyész- telepünk építését. Befejeztük Európa első gímszarvastenyész­tő telepének megépítését —■ új-zélandi partnerekkel koope­rálva — a Surjánvölgye Tsz te­rületén. Bővültek a halhúster­melési és szennyvízhasznosítási kísérletek célját szolgáló léte­sítményeink is. Megkezdtük és folytatjuk a sertéstenyésztési kí­sérleti és oktató bázis bővíté-. sét két újabb istállóval és egy új központi ivodékvizsgáló épí­tésével. Előkészítettük új számí­tóközpontunk beruházását és azt e tanév végéig kívánjuk megépíteni. Megkezdődött a főiskola új aulájának építése. Terveink szerint 1986 végére az aulának és egy új tornacsar­noknak is meg kell épülnie. A főiskola új létesítményei együttesen tovább javítják majd az oktatás és a kutatás felté­telrendszerét, tovább növelik majd intézményünk versenyké­pességét. Éljenek a lehetőségekkel! Kedves Hallgatók! A főiskola ma egy fiatal tu­dásvágyó, életerővel és öröm­mel teli hallgató számára bő lehetőséget ad képességei, ambíciói kibontakoztatására nagyon sok területen. A jövő­ben az alkotó tudásnak világ­szerte tovább nő a becsülete, szerepe. Ma is igazak Széche­nyi örökbecsű szavai: „Soha­sem hihetem, hogy előítélet, balvélekedés és tudatlanság alapja lehessen egy nemzet előmenetelének s boldogságá­nak,” Hazánknak alaposan és a kor nemzetközi követelmé­nyeinek megfelelően jól kép­zett szakemberekre van szüksé­ge. Ezért használjanak ki min­den lehetőséget szellemi és fi­zikai-emberi fejlődésük érde­kében! Lelki beszélgetések A boldogtalan ember egoista, dühös, igazságtalan, kegyetlen, és még az ostobánál is kevésbé hajlamos embertársai megértésére. (Csehov) A rejtélyes boldogság A pszichológiai kultúra hete rendezvényei Mit tud mondani a pszi­chológia a boldogságról? Tud-e, és ha igen, hogyan képes hozzájárulni a minden­napi ember boldogulásához? Vannak-e, lehetnek-e meg­fogalmazható „technikái" a boldogulásnak? És a szakem­ber, a pszichológus bol­dog-e? Ilyesféle kérdésekre keresik a választ az idén har­madik alkalommal megren­dezett pszichológiai kultúra hete előadói, filmvitái, be­szélgetései. Október 7-én, hétfőn .17 órakor lesz a rendezvényso­rozat megnyitója. A főtémá­val foglalkozó nyilvános elő­adások a TIT Bartók termé­ben hangzanak el, ezen kívül összesen csaknem harminc rendezvény lesz üzemekben, főiskolákon, egyetemeken és iskolákban, A hétfői nyitó előadás a humanisztikus pszichológiai irányzat felfo­gását ismerteti, kedden hangzik el Rácz Lajos • elő­adása, amelynek elme: „Honnan a varázserő a bol­doguláshoz?”. Szerdán a Családi k ör című tévéműsor közismert szakértője, Ransch- burg Jenő lesz a vendégünk, a harmonikus családi életről beszélgethetünk vele. Csü­törtökön elsősorban a keleti gondolkodás iránt érdeklő­dőknek kínál gazdagító él­ményt Pressing Lajos elő­adása, amelynek címe: „A boldogság mint misztérium”. Részletes programfüzet a so­rozat rendezőitől, a Baranya Megyei Művelődési Központ­tól vagy az Apáczai Csere János Nevelési Központtól igényelhető, amely a komlói, mohácsi, diósviszlói, sásdi, baksai, kölkedi előadások pontos adatait is tartalmaz­za. Október 10-én, csütörtökön délelőtt fél kilenckor kezdő­dik az Apáczai Központ mentálhigiénés házikonferen- ciója. Az intézményben két éve folyó mentálhigiénés kí­sérlet tapasztalatairól szá­molnak be iskolapszicholó­gusok, családgondozók és népművelők. Ez a rendezvény szakembereknek -- pedagó­gusoknak, pszichológusok­nak — szól, a részletes prog­ramról, és a megbeszélésre kerülő vitaanyagokból szíve­sen küldünk a külső intéz­mények érdeklődő kollégái­nak is. Az idei pszichológiai kultú­ra hete a „Hétvégi szeminá­rium az önismeretről” című programmal ér véget. A rö­vid előadásokat és sok sze­mélyiségfejlesztő gyakorlatot, képmagnetofonos viselkedés­elemzéseket tartalmazó há­romnapos programon csak előzetes jelentkezés alapján lehet részt venni. (41-233/48). örömmel adhatunk hírt ar­ról, hogy a pszichológiai kul­túra hete alkalmából a Ba­ranya megyei KÖJÁL váloga­tást adott ki a most két éves évfordulóját ünneplő soroza­tunkról, „Lelki beszélgetések" címmel. Szomorúságunk, hogy a kiadvány alacsony példányszámban készülhe­tett, így csak a megnyitó előadás helyszínén lehet majd kérni belőlük. A csoportos tréningprogra­mok részletes leírását, a je­lentkezéshez szükséges tud­nivalókat tartalmazó prog­ramfüzetből minden előadás­ra jut majd elegendő, és már személyesen vagy telefonon is kérhető a korábban említett rendező szervektől. Jól tudjuk, a pszichológia sem csodaszer, és — mint látni, hallani fogjuk — a tu­domány sem tud minden em­beri kérdésünkre szabatos választ adni. Mégis: az em­berrel foglalkozó tudományok kutatói és a mindennapi gondjaink megoldására vá­laszt kereső szakemberek „összehoztak” már annyit, hogy ha mást nem — szempontokat és eszközöket adhatnak ahhoz, ami végső soron mindig egyéni teljesít­mény és érték: önmagunk tisztán és szabadon maradá­sa egy összekuszált és nehe­zen áttekinthető világban. A pszichológiai kultúra he­te programjai és 3 legutób­bi cikkünkben ismertetett módszerek ugyan kulcsot nen adnak majd a boldogság­hoz, de ialán arra alkalmat igen, hogy megoszthassuk a tapasztalatainkat. És ehhez találkoznunk kell egymással. Dr. Telkes József Gázvezetéket építenek Kozármislenyben Idén ellátják a közintézményeket Jól halad a földgázvezeték­építés Kozármislenyben, annak ellenére, hogy a különböző pa­pírmunkák miatt, amelyek szep­temberig elhúzódtak, nagy ké­séssel kezdték. A beruházók és a kivitelezők azonban vállalták a kockázatot, és július 22-én kitűzték a vezeték nyomvonalát, és még azon a héten megkezd­ték a munkát. A pécsi gázátadó állomástól a Pécsi út 121-es számú házig nagyközépnyomású vezetéket építettek, az árokásással szin­te napok alatt végzett a pécsi Magas- és Mélyépítő Kivitelező és Szervező GMK, és a csőfek­tetéssel is elkészült a szariki termelőszövetkezet építési rész­lege. Sőt túlvannak a sikeres műszaki felülvizsgálaton, a hétvégén negyvennyolc órás nyomáspróbát tartanak, ha ez rendben lesz ezen a szakaszon, betemethetik az árkot. A Pécsi út 121-nél már készítik a nyomás- szabályozó műtárgyát, magát a műszert október közepére ígér­te a nagykanizsai KÖGáz. Rendkívül fontos, hogy időben megérkezzen, mert ettől függ az egész község ellátása. In­nen további kétezer-kétszáz méter középnyomású vezeték megy tovább a Pécsi úton — egy névtelen utcán keresztül a Gárdonyi Géza úton, az Alkot­mány téren keresztül a leága­zásokkal érintve az iskolát az óvodát, az orvosi rendelőt, a községi tanács székházat, egé­szen az ABC-ig. Ennek a sza­kasznak hatvan százalékában már fekszik a földgázvezeték, szeretnék a hónap közepére el­vinni az iskoláiq és az óvodáig, hogy a gyermekintézmények el­látását még idén, és minél előbb biztosítani tudják. Az iskola ellátása alapvető, mert gázfűtésesre tervezték, a belső szerelvények készek, most tervezik a BARANYATERV- aél a belső és külső vezeték- szakaszt. Gyors és pontos mun­kával ej lehetne érni, hogy ne kelljen más, ideiglenes fűtést beállítani, azért sem, mert kályhák ugyan vannak, de sze­net nem ígér hozzá a TüZÉP. A vezeték további vonaláról annyit, hogy ha az időjárás, engedi, még idén folytatják a Munkácsy és a Móra Ferenc utcában, jövőre pedig építik a Kinizsi, a Toldi és a Zrínyi ut­cában, majd az ABC-től a ter­melőszövetkezet telepéig és vissza a Pécsi úton a nyomás- szabályozóig. A terv szerint jú­nius 30-ra adják át a vezeték- hálózatot. Ugyancsak az észak- nyugati lakóterületen, ahol a most közművesített újabb százhatvannégy telekhez már megvan a gázvezeték helye is. G. M. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Fotó: Tóth L.

Next

/
Thumbnails
Contents