Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-04 / 273. szám

1985. október 4., péntek Dunántúli napló 5 Dinamikus fejlődés Baranya megye agrárgazdaságában {Folytatás az 1. oldalról) se nemcsak az eredményeket fokozta, hanem az üzemek és környezetük társadalmi arcula­tát is megváltoztatta. A szabályozó rendszer ösz- szességében megfelelő felté­teleket teremtett a gazdálko­dás számára, a nyereség fel­tételezett csökkenése nem kö­vetkezett be. A jövedelmezőség az élelmiszeripari üzemeknél volt a legnagyobb (1984-ben átlagosan 12 százalék), ezt a termelőszövetkezetek (10,1), majd az állami gazdaságok (8) követték. A költségek az ágazatban 42 százalék körüli mértékben növekedtek. Az országos átlagot megha­ladó hozamok és a növekvő árutermelés mellett erősödött a hatékonyság és a jövedel­mezőség fokozására irányuló törekvés. Nőtt a magas haté­konyságú termelőszövetkezetek száma. Az élelmiszergazdaságban az összességében kedvező ered­mények és megfelelő termelé­si feltételek mellett néhány te­rületen a továbbfejlődést gát­ló feszültségek is kialakultak, így többek között a jövedelme­zőség romlott, az állóeszköz­állomány korszerűsítése az igé­nyektől elmaradóan és diffe­renciáltan valósult meg, a mű­szaki fejlesztés lelassult, a ka­pacitások összehangolása nem kielégítő, a közös vállalatok gazdálkodása gyengült, az alaptevékenységen kívüli tevé­kenység növekedési üteme 1982-től mérséklődött. Az előrelépés lehetőségei A napirend vitája előtt dl. Dányi Pál, a megyei pártbi­zottság titkára mondott szóbe­li kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy a pártbizottság vitájának időpontja lehetőséget biztosít a VI. ötéves tervidőszakban végzett munka összegezésére, a VII. ötéves terv ágazati fel­adatai kimunkálására. Fontos­nak tartotta, hogy a további előrelépés lehetőségeit megje­löljék, az ehhez szükséges fel­tételek megteremtődjenek, az országos átlagnál magasabb szintű fejlődési ütem, mely az utóbbi években megyénk mező- gazdaságában, élelmiszeripará­ban érvényesült, a következő tervidőszakra is jellemző legyen. Szólt arról is, hogy ennek érde­kében az ágazatban dolgozó pórtszervek gazdaságirányító és segítő munkájának a jövő­ben is magas színvonalúnak kell lennie. A vitában felszólalók vala­mennyien elismerték és mél­tatták azokat az eredményeket, melyeket megyénk mezőgazda­sága és élelmiszeripara az el­múlt öt évben elért. Saját ta­pasztalataik alapján tettek szó­vá olyan jelenségeket, felada­tokat, melyek a jövő munkájá­nak kialakítása szempontjából, véleményük szerint jelentős. Fapp Zoltán, a rózsafai terme­lőszövetkezet elnöke, elsősor­ban a termelőszövetkezetek munkájának tapasztalatairól szólt, áttekintést adott azokról az eredményekről, melyeket az utóbbi években megyénkben el­értek. Kitért azokra a gondok­ra, nehézségekre melyek fel­oldása a további fejlődés fel­tétele. Pesti József, a kátolyi termelőszövetkezet gépszerelő­je a műtrágya és a gépalkat­rész-ellátás visszatérő zavarai­ra hívta fel a figyelmet. Kifej­tette a véleményét arról, hogy milyen körülmények nehezítik a háztáji állattartás további fej­lesztését. Dr, Földvári János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, megindokolta, hogy a közgazdasági szabályo­zók szükséges változásai ho­gyan segíthetik a meglévő fe­szültségek enyhítését, a további fejlődés kedvező körülményei­nek megteremtését, különösen az állattenyésztésben. Fontos­nak tartotta, hogy feloldják a pillanatnyi pénzügyi gondok és a jövő dinamikus fejlődése között jelentkező ellentmondá­sokat. Néhány olyan tennivaló­ról szólt, melyek a megye me­zőgazdasága és élelmiszeripa­ra számára a továbblépés tar­talékát képezi. így például, hogy a jelenleg még elmaradt szinten gazdálkodó termelő- szövetkezetek mind jobban zár­kózzanak fel az élenjárókhoz, hogy a Dráva térségében kez­dődő meliorációs munkák hoz­zák meg a várt eredményeket, hogy c technikai fejlesztésről sehol ne mondjanak le, hogy a meglévő szellemi és szakmai, emberi kapacitásokat jól hasz­nálják ki. Dr. Jegesy Andrea, a POTE adjunktusa, a megyei tudományos kutatások mező- gazdaságban történő hasznosí­tásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Zámbó István, nyugdíjas, az agrárágazat ed­digi és jövőbeni eredményei­ben a személyi feltételekkel yaló figyelmes törődés jelen­tőségét hangsúlyozta. Uj utakat keresve A napirend vitájában felszó­lalt Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Áttekintést adott azokról a je­lentős eredményekről, melyeket a VI. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar országosan elért, mely lehetőséget biztosít a jövő ter­veinek megvalósításához. Ter­mészetesen ennek érdekében e jelenleg jelentkező feszültsé­geket fel kell oldani, azokra megoldásokat új utakat kell keresni. Az ágazat eddig ki­vívott népgazdasági tekinté­lyét, jelentőségét, egyenletes fejlődési ütemét a következő tervciklusban is meg kell őriz­ni. Az ágazat feladata a bel­ső ellátás biztosítása, az ex­portfeladatok teljesítése, a mi­nőségi követelményeknek való megfelelés. A munkát ezekhez az igényekhez kell igazítani, ennek feltételrendszerét meg­teremtve. Mindezek biztosításá­ban az ágazatot irányító szer­veknek nagy a felelősségük. Körültekintően, a piaci körül­ményeket is figyelembe véve lehet megszervezni a szüksé­ges és indokolt fejlesztéseket, a központi segítség, intézkedések mellett, megteremtve a helyi forrásokat is. A jövő eredmé­nyei elérésének egyik fontos feltétele az anyagi érdekeltség megőrzése és fejlesztése az ágazatban. Elismerés az ágazat dolgozóinak A vitában elhangzottakra dr. Dányi Pál válaszolt, majd a feladatokra állásfoglalást fo­gadtak el melyet a közeljövő­ben lapunkban ismertetni fo­gunk. A pártbizottság határo­zatában elismerését és köszö­netét fejezte ki a megye me­zőgazdaságában és élelmiszer­iparában dolgozó vezetőknek és munkásoknak, az ágazat munkáját segítő párt- és állami testületeknek, mozgalmi és ér­dekképviseleti szerveknek a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményekért. A pártbizottság a továbbiak­ban Lukács János első titkár előterjesztésében elfogadta az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának feladattervét a XIII. kongresszus határozatai­nak végrehajtására, dr. Jerszi István titkár előterjesztése alapján a megyei pártbizott­ság hatásköri listájának mó­dosítását, tudomásul vette a végrehajtó bizottság beszámo­lóját a legutóbbi pártbizottsá­gi ülés óta végzett munkájáról. M. E. Lvov-Kertváros, Eszék utca Konténeres MÉH-átvevőhely Ne menjen veszendőbe a hulladék Tegnap avatták fel Pécsett, a Ivov-kertvárosi Eszék utcá­ban — szemben a lakónegyed­del — hazánk első vidéki kon­téneres MÉH átvevőhelyét, s a „hivatalos" átadó-köszöntő szöveg között is két gyerek ­Király Csaba és Anikó — ho­zott 11 kiló fekete-fehér és színes újságpapírt eladni. Nem sokkal később a nyolca­dikos Balassa Károly hozott szatyorban egy kuka mellé ki­tett 12 voltos autóakkumulá­tort és 60 forintot kapott. Ba­Mányi György professzor köszöntése Tudományos ülés a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Premier Kálmán Imre: A bajadér Kálmán Imre egyik viszony­lag ritkán játszott operett­jét, A bajodért mutatja be ma este a Pécsi Nemzeti Színház. Hogy kevesebb tár­sulat vállalkozik a bemutató­ra annak az az oka, hogy különlegesen nehéz a primadonna és a bonviván énekes szerepe: Darimonde Odette és Radjami herceg énekes megformálása az át­lagosnál nagyobb felkészült­séget kíván. A tapasztalatok azt mutatják azonban: A bajadér hosszú sikersorozatot ér meg népszerű számai ré­vén, amelyeket gyakran át­emelnek más Kálmán-ope- rettekbe is. A pécsi színház is arra szá­mít, hogy sokáig játssza majd A bajodért, nem szólva ar­ról a különös figyelemről, amely egy külföldre induló produkciónak jár: a társulat ezzel az operettel vendégsze­repei november elején Lvov­ban. Egész héten folytak a fő­próbák. A főbb szerepeket kettős, sőt hármas osztásban hozza a mostani bemutató. A mai premieren Sipeki Tibor énekli Radjamit, ezzel mu­tatkozik be a pécsi közön­ségnek, Odette: Bukszár Márta, akit már ismerünk, de most már a színház állan­dó tagja. Marietta, Füsti Molnár Éva most szerződött vissza Pécsre. Napoleon: Matoricz József. Radjami sze­repét Sipekivel felváltva Ko­vács Attila énekli, Odette Bukszár Márta mellett Búvá- ry Lívia és Nagy Annamária lesz. Napóleont játssza majd Latabár Árpád, Mariettát Dévényi Ildikó és Maronka Csilla is. A bajodért Szegvári Meny­hért rendezte, vezényel Ká­roly Róbert. Díszlet, jelmez: Csik György m. v. Koreográ­fus: Váradi M. István. G. T. goly Roland ötödikes háztar­tási textilhulladékkal állított be, Kiss Imre nyolcadikos pe­dig vegyespapírért kapott 8 forintot... Az új konténeres átvevőhely vezetője, Bállá Gergelyné és az átvevő Sza- lafai Lászlóné már két hete átvesz. Eddig 27 000 forint ér­tékű. a telepen azonnal kon­ténerbe tett hasznosanyagot vitt el tőlük a Kamaz-UniroM teherautó vezetője, Tóth Lajos a Gomba utcai telepre. Mit jelent a négymilliós beruhá­zással megépített konténeres, tehát környezetkímélő, tiszta MÉH átvevőhely a Lvov-Kerí- városban? Dr. Molnár Kálmán, a MÉFf Tröszt vezérigazgató-helyette­se:- Budapest után a pécsi az első, amit átadtunk, épül má Győrben, Debrecenben és Székesfehérvrárott is hasonló. Ebben a tervidőszakban kezd­tük ezt a programot, hogy korszerűsítsük a begyűjtést és a szállítást, hogy a környezet­kímélő és a városképbe illő konténeres átvevőhelyekkel még jobban serkentsük a la­kossági hulladékgyűjtést és emeljük ennek, mint lakossági szolgáltatásnak a jellegét. A Tröszt most emelte meg a le­mez és a forgács átvételi árát. Dr. Molnár Zoltán, a Pécs Városi Tanács általános el­nökhelyettese:- Két dolog biztos: Kevés még így is az átvevőhely, é^ ez beleillik a lakónegyedbe. Még 1983 őszén vetődött fel a konténeres átvevőhely gon­dolata és végre elkészült, meggyőzve mindenkit arról, hogy így és ilyet érdemes épí­teni. Pfeffer Elemér, a Dél-du­nántúli MÉH Nyersanyaghasz­nosító Vállalat igazgatója: — Köszönjük, hogy a város vezetése az ügy mellé állt, köszönjük a tröszt négymillió forintját, hogy megnyithattuk ezt a konténeres átvevőhelyet. Most azon leszünk, hogy olyan nyitvatartási időt alakítsunk ki, ami a lakosság igényeinek leginkább megfelel. Az új konténeres átvevőhe­lyet már feltérképezték a gye­rekek és a felnőttek; a 7.00- 12.30 és 13.00-15.30 közötti munkanapi nyitvatartás az igényeik szerint nemsokára módosulni fog. M. L. Dr. Romhányi György nevét nemcsak az orvosok között is­meri mindenki, de Pécs lakói­nak fülében is ismerősen cseng ez a név. Hiszen a Pécsi Or­vostudományi Egyetem fényko­rának volt egyik kimagasló ve­zető egyénisége és az egyetem kórbonctani intézetének pro­fesszoraként 1951-től 1976-ig. nyugdíjba vonulásáig orvos­nemzedékek sokaságát oktat­ta tudományra és emberségre. Tegnap délelőtt a Dunántúli Pathológusok Társasága az ő tiszteletére rendezett ünnepi ülést a POTE központi épületé­nek 3. számú tantermében, a professzor 80. születésnapja alkalmából. Először dr. Kelényi Gábor egyetemi tanár, a POTE Kórbonctani Intézetének igaz­gatója gratulált és köszöntötte. Megemlítette, dr. Romhányi György olyannyira ismert sze­mélyiség, hogy erről a szüle­tésnapról az országban szá­mos fórumon megemlékeztek. A pécsi egyetem azonban saját­jának érzi őt, hiszen sok évig itt dolgozott és egykori tanít­ványai ma is itt tevékenyked­nek. Ezt követően dr. Tanka De­zső, a Magyar Pathológus Tár­saság társelnöke gratulált. El­mondta, Romhányi Györgynek itthon és a világ minden táján élnek és dolgoznak tanítvá­nyai, akik a tőle kapott tudás birtokában jelentős szakmai megbecsülést értek el minde­nütt. Sok ember választotta a kórbonctani szakmát az ő egyéniségének hatására. A Magyar Pathológusok Társasá­gának a megalakulása óta tagja volt. A legutóbbi debre­ceni közgyűlésen dr. Romhányi Györgyöt a Társaság örökös tagnak választották. Az erről szóló díszes okiratot dr. Tanka Dezső adta át. Dr. Hiszek Nándorné a szö­vettani asszisztensek nevében gratulált; majd a következőket mondta: „Ezúttal tisztelettel je­lentem, hogy azokat a szövet­tani vizsgálatokat, eljárásokat, amelyeket a professzor úr ve­zetett be, azóta is eredménye­sen alkalmazzuk.” Dr. Romhányi György a gra­tulációkat, jókívánságokat megköszönte — mégpedig a tanterem ötödik sorából, ugyanis nem volt hajlandó o számára kiemelt helyre készi- szített székre ülni, hanem egy­kori tanítványai között foglalt helyet. A köszöntések után tu­dományos előadásokra került sor. Délután a POTE tudomá­nyos szakosztálya tartott ünne­pi tudományos ülést Romhányi professzor születésnapja tiszte­letére. Dr. Romhányi György 1960- ban megkapta a Kiváló Orvos kitüntetést. 1975-ben Állami­díjjal tüntették ki, 1976-ban a Munka Érdemrend arany foko­zatát nyerte el. Most, leg­utóbb 80. születésnapja alkal­mából a Szocialista Hazáért érdeméremmel tüntették ki. S. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents