Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-26 / 294. szám
12 Dunámon napló 1985. október 26., szombat „Felkészülés a pálya- választásra” A pályaválasztási érettség elérése több éves tudatos tevékenység eredménye. Mivel segíthetik a szülők a gyermekük pályaválasztási döntését? A felkészülés a döntésre közös meggondolást és megbeszélést igényel. Hogy hatásos beszélgetés jöjjön létre a szülő és gyermeke között, ahhoz a szülők mondják el a saját pályaválasztási tapasztala^ taikat. Adjanak lehetőséget a gyermeknek, hogy elmondja véleményét és így egyenrangú társként kezeljük. Milyen legyen a szülő lelkészülése és beleélése? Ismerje az egészségügyi problémákat, a tanulmányi eredményt, a szorgalmat, a meghatározott kedvteléseket és elutasításokat, a továbbtanulási lehetőségeket és még sok más tényezőt. Ismerjük meg a gyermekkel közösen a választást elősegítő „erősítő" tulajdonságokat is: az önbizalom, a bizalom, az önállóság, a célratörés, a teljesítőképesség, a kitartás, az összeférhetőség és a kapcsolatteremtő készségeket. Ismerjük meg a gyermek kívánságait, testi, szellemi és erkölcsi adottságait, a képességeit. Ezeket a szabadidő elfoglaltságain, játékain, a munkáján és az iskolai eredményein keresztül figyelhetjük meg. Ezen keresztül önismeretre ösztönözzük. Tegyük fel neki a kérdést: mit teszel szívesen és mit élsz át közben? Fontos minél több szakma-pálya megismerése. Ez kezdődhet a saját, a rokonok, az ismerősök foglalkozásairól való beszélgetéssel. Majd üzem, műhely, munkahely látogatással folytatódik. Jó szolgálatot tehetnek a szakkönyvek, mint „Mi lehet? Mi legyen?”, „Szellemi foglalkozások" című pályaválasztási ismertetők. A könyvek olvasása közben írjon fel egy tucat érdekes szak- mát-pályát! (Minden egészséges gyermek legalább 20—25 szakmóra- pályára alkalmas!) Fontos megismerni a szakma legfontosabb feladatait, tevékenységeit, követelményeit, előnyeit és hátrányait A továbbtanulási lehetőségek pontos megismeréséhez a megyei (fővárosi) Pedagóqiai Intézet, illetve Pályaválasztási Intézet által kiadott „Pályaválasztási és továbbtanulási tájékoztató” ad segítséqet. Ki adhat a szülőnek tájékoztatót a döntési indítékok összegyűjtéséhez és az ismeretek egyeztetéséhez? Elsősorban a qy érmék őszinte, tudatos érdeklődése. Másodsorban az osz- tályfőnök és a szaktanárok feljegyzései, továbbá az iskolai pályaválasztási felelős tanár, aki a továbbtanulás reális lehetőségeiről tájékozott. Nagyon fontos, hogy ne türelmetlenkedjünk, és főleg ne kényszerítsük a gyermeket erre vagy arra a szakmára, illetve iskolába! Inkább türelemmel segítsük a képességek és az érdeklődés felmérését, az alkalmasság megállapítását, a szakmák és az iskolák megismerését, az ösz- szevetést, a mérlegelést és végül a reális döntést! Boros János Szepesi Attila Szarvasbogarak Bükkfa ágán szarvasbogarak összemérik barna csápjukat. Egymás ellen mindig harcra-kész két hős lovag, két erős vitéz. Deák Mór Fény-héja van a nyárnak Narancs a nap, citrom a hold, fény-héja van a nyárnak: édes-savanyú holnapot teremnek tegnap-ágak, túlérik minden s földrehull, akárha a fa sima... az égre egy könnycsepp gurul, s fénylik a nap narancsa. Szász Boglárka (5 éves, 39-es dandár úti óvoda) vízfestménye Ravasz róka, hiú liba Korgott a gyomra és szinte kopogott a szeme az éhségtől, úgy baktatott a réten át a patak felé a róka. Már napok óta hiába járta a vidéket, egy falat ennivaló nem sok, de any- nyit sem talált. S ráadásul otthon az odúban öt éhező apróka várta, hogy a mama valami jó falattal térjen haza. Ahogy a patak felé közeledett, azon gondolkodott, hogyha lenne egy horgászbot meg egy horog, akkor bizony halat fogna, keszeget vagy csukát, pontyot, s talán örömében eljárna egy rókatáncot. Egyszerre megtorpant és nem akart hinni a szemének. A túlsó parton egy szép kövér liba tollászkodott, kacsingatott a patak csörgedező vize felé. A rókát szinte megbabonázta a látvány, úgy érezte, egy tapodtat sem tud továbbmenni, s magában így fohászkodott: ó, te szent habakukk, csak most segíts rajtam. E csodálatos kövér liba gázoljon be a patakba, addigra majd kitalálok valamit, hogy magamhoz csalogassam. El is kezdte törni a fejét, nagy ravaszul gondolkodott, gondolkodott, ahogy az eszétől csak tellett. A liba meg mit sem sejtve magasra nyújtotta a nyakát, megrázta a szárnyát és elindult a víz felé. Szép óvatosan belegázolt a patakba, s azon nyomban úszni kezdett, méghozzá egyenest a túlsó part felé, ahol a róka várta szívrepesve. A rókát nem hiába hívják ravaszdinak, kicsit várt, amíg az közelebb ér, aztán a bokor mögül óvatosan kikandikálva rázendített egy szép nótára: Madaraknak királylánya Szivem legszebb libuskája, Fehér tollad ragyogása Szebb, mint napfény csillogása. Kecsességben nincsen párod, Hattyúnyakad, vékony lábod, Ússzál errébb, hadd csodálom, Valóság ez? Tündérálom?I A víz fodra elkapta a róka hangját és vitte a liba felé. A liba egy pillanatra abbahagyta az úszást és csodálkozva nézett a partra. Óh, vajon ki lehet ez a hős gavallér. Még soha sem látta a baromfiudvarban. Neki pedig ilyen szépet a gúnár sem mondott, még akkor sem, amikor feleségül kérte. Be is mártotta fejét a vízbe, meglibbentette a szárnyát, hadd lássa ez a széptevő, hogy ő valóban milyen szép. A rókának sem kellett több biztatás, most teljesen előlépett a bokor mögül, megállt a víz partján, felszegte a fejét és teli torokból folytatta: Lelkem álma, drága kincsem, Nálad szebb e földön nincsen. Erdőn kéne lakni néked, Arannyal hímezném fészked. Nyakadra szép gyöngykalárist, Vennék neked tüll ruhát is. Királyi trón illik hozzád. Jöjj, hadd lássam édes orcád. Es ha szólnál, csak egy szót is, Visszhangozná a folyó is. Szólj hát lelkem, gyöngyvirágom, Csengő hangod alig várom. A patak megsokallotta a ró- -ka ravaszkodását és csörgedezve figyelmeztette a libát, hogy ne higgyen ekkora hízelgésnek, mert ez a róka olyan nagy kópé, hogy hetedhét határban nem találni párját. Maradjon csak a patak közepén, ne menjen a közelébe. De a liba se látott, se hallott a gyönyörűségtől, csak meg- bűvölten leste a rókát, és a kérésnek engedve kivágott egy libatrillát: Gigi. . . gigi. .. gigá ... gá ... gá ... A róka örömében már majdnem összedörzsölte a két első lábát. No lám, gondolta, mégsem vesztegetem az időm hiába. Gyere csak közelebb tubi- cám, tudok én még szebbet is mondaniI S már kezdte is: Remélni sem mertem volna, Hogy ily gyönyörű hangod van. Elbűvölő, kész varázslat, Talán te tündérleány vagy? Leborulok színed előtt, S áhítattal azt kívánom, Véget ne érjen az áloml Jer közelebb szivem vágya, Tündérkert legszebb leánya. — Ne menj, maradj, tőrbe csalnak — csobogta a patak, de a buta hiú libának már beszélhetett. Az magasba nyújtotta a nyakát és fújta, fújta, hogy gi... gi... gá . .. gá ... gigágá ... — Elmegyek én érted világgá - felelt rá a róka, azzal beugrott a vízbe, s úgy magához szorította a libát, hogy annak bizony még annyi hang sem jött ki a torkán, hogy jajj! Aztán fogai közé kapta és rohant vele az erdőbe, a rókaodú felé. Lett is nagy vigalom, amikor az öt éhező kisróka meglátta, hogy milyen pompás zsákmánnyal tért haza a mama. A nádirigó ott kuksolt a fűzfabokron, mindent látott, mindent hallott, repült is tüstént a baromfiudvar felé. Ott leszállt az ól tetejére és fütyülni kezdte: Iró-biró, huncut a bíró, De a róka még huncutabb, A libával messze szaladt. Mert aki Iádnak született, Hallhat bármi dicséretet, Nevezhetik királylánynak, Úgyis megmarad libának. Csépányi Katalin Televízió Pécsi hét? Némi túlzással azt mondhatnám, pécsi hét lesz a jövő héten a televízióban. Mindjárt hétfőn, a rendkívüli adásnapon műsorkezdet után kerül képernyőre Gombár János szerkesztő, Pánics György riporter és Háda Sándor operatőr A Kis-Balaton című filmje (16.30-kor), Az idén júniusban adták át az új vízvédelmi rendszer első lépcsőjét, és ezzel megkezdődött a Kis-Balaton feltámasztása. Már épül a második gát, és néhány év múlva megváltozik a táj képe. A pécsi tévéseket, akik nem csupán egy szép természetfilmet akartak forgatni, hanem feltárni a téma környezetvédelmi és kultúrtörténeti vonatkozásait is, az érdekelte, milyen most ez az értékes természetvédelmi terület. (Egyébként parádés műsorú nap ez a hétfő: 17.00-kor a Kosztolányi-regényből készült Pacsirta című filmet közvetíti a televízió (rendező: Ranódy László). 18.40-es kezdettel A nemzet könyvtára címmel az Országos, Széchenyi Könyvtárat mutatja be egy riportfilm. 20.00 órakor kezdődik annak a nemzetközi gálaestnek a közvetítése az Operaházból, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kulturális fóruma tiszteletére rendez a Magyar Televízió.) Újdonság a Rádió- és Televízióújságban, hogy az érdekes műsorokat külön kiemeli. Itt olvastuk, hogy a pécsi stúdió körzeti műsorában (kedd, tv 2., 18.30) Szigetvár idős, köztiszteletben álló festőjéről, Zágon Gyuláról készült port rét láthatunk, a német nemzetiségi szerkesztőség a nagymányoki citerással, Kretzer Józseffel forgatott filmet. (Főszerkesztő: Békés Sándor.) A Sorstársak, a pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja kedden 17.30-kor jelentkezik. (Ismétlés szerdán a második programban 17.35- kor.) Beszámolnak a magazin munkatársai a vakok harkányi üdülőjéről, s arról, hogy a MOM mátészalkai gyárában hamarabb elkészítik a gyengén látók szemüvegeit. — Pa- rádsasváron mozgássérültek számára szervezett tábort a Vöröskereszt: egy fiú élmény- beszámolóját halljuk. Pécsett viszont nem tudott beindulni a mozgássérültek iskolája elegendő jelentkező hiányában. Jövőre ismét megkísérlik a szervezést. Budapesti riport- film szól az agysérültek rehabilitációjáról, pécsi tudósítás az érszűkület Szegő-féle gyógyításáról. Csütörtökön a Pedagógusok fóruma Baranyából ad pedagógiai körképet (18.20): a színhely Szederkény, Dob- sza és a pécsi Nevelési Központ. A hét pécsi műsorainak sora a PMSC—Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítésével ér véget szombaton 10.25-kor. G. T. Rádió Múzeumi vasárnap A ma reggeli Jó pihenést! című kétórás magazin műsorvezető-szerkesztője, Balogh Zoltán, az aktuális információkon kívül sok érdekességet kínál. Néhányat említve: szólnak a pécsi íóvasút egykori terveiről, az Ifjúsági Ház színdinamikai csoportjának munkájáról: recepteket ajánl a Nádor konyhafőnökének helyettese gesztenyés ételekre, és ugyancsak gesztenyeügyben vizsgálódnak a legnagyobb somogyi termelőnél. Szólnak a siófoki emlékülésről, melynek témája a somogyi népköltészet; riport hangzik el a Pécsi Nemzeti Színház esti bemutatójáról. A sportrovatban beszámolót terveznek a zalai sportfilmfesztivál eseményeiről és megszólaltatni kívánják a Komló csapatának egykori eszüstcipős csatárát, Fekete Lászlót is. A múzeumi hónap utolsó vasárnap délelőttjén az idén tavasszal megnyílt pécsi Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumba invitálja a rádió- hallgatókat dr. Nádor Tamás zenés műsora. A város egyetlen ipari műemléki épületében lévő kiállítások ezernyi értékes, múltat őrző, történelmi jelentőségű, példátlanul érdekes, vagy tragikus dokumentumát Beze- rédy Győző, a helytörténeti osztály vezetője, valamint B. Horváth Csilla és Sonkoly Károly muzeológusok mutatják be, kedvet teremtve arra, hogy a holnap 9 órakor kezdődő ösz- szeállítás hallgatói személyesen is elmenjenek a Felsőmalom utca 9. számú, egykori tímárházba. A hétfőn sugárzásra kerülő Közlekedési őrjáratban So- mogyvári Valéria gondoskodik arról, hogy a gépjárművön, vagy gyalog közlekedők sok érdekességgel, tudnivalóval legyenek gazdagabbak. 1948-ban tízegynéhány család — az első között az országban — termelőszövetkezetet alakított Barcson. Az alapítók az indulás nehézségeiről, az első évekről, az utódok pedig a mai gazdaság település- és emberformáló erejéről szólnak a kedden sugárzásra kerülő riportösszeállításban, melynek készítője Simon Márta és Balogh Zoltán. Szerdai zenés magazinműsorunk — Borsos József szerkesztésében — foglalkozik a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók (KPVDSZ) Baranya megyei küldöttértekezletén elhangzottak alapján az ágazat mai helyzetével, feladataival. A Kulturális körkép című 55 perces magazin — Simon Márta szerkesztésében — csütörtökön jelentkezik. Az aktuális témákon kívül szó lesz egy pécsi szerző új könyvéről, valamint a sátorhelyi iskoláról, melynek példáját sokan követhetik. A pénteki orvosi tanácsokban dr. Szalai István arról szól, hogy a gépkocsivezetők milyen pszichikai-fizikai állapotban vállalják az autóvezetést, különös tekintettel az évszak sajátosságaira. A szerbhorvát nyelvű műsor hétfő esti adásában Frankovics György riportműsorának címe: Alsószentmártoniak voltunk... — Felsőszentmárton 750 éves. A község múltjával, jelenével foglalkozik Klaics Milica keddi összeállítása. — A szerdai Fiatalok félóráját Kricskovics Antal, a csütörtöki Kulturális magazint Filákovity Brankó szerkeszti. — Dr. Harasztia Zoltán pénteken ad orvosi tanácsokat, és ugyancsak pénteken zenés találkára hívja hallgatóit a szerkesztőség. A vendég: Jasna Zlokic. A Bács megyei német települések közül Bácsbokodot mutatja be a Pécsi Rádió német szerkesztősége vasárnapi adásában. - Gráf Vilmos hétfői riportja a 100 éves pécsi szakmunkásképzéssel foglalkozik — Kedden az Iskolarádió jelentkezik. — Egy sikeres bonyhádi kooperációról számolnak be a szerdai műsorban. — Csütörtö: kön kerül sugárzásra a Mező- gazdasági híradó — szerkesztője Báling József —, pénteken pedig a Kulturális magazin. Ezt Fata Márta állítja össze.
