Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-26 / 294. szám
A piac felülnézetből Alma, körte, burgonya, zöldség, sárgarépa és szőlő - a pécsi vásárcsarnokban minden megtalálható, amit az idei ősz kínál. Október elején még dinnye is volt, a gyümölcshegyek ott tornyosultak a bejárat mellett. Igaz, az ára csak kétszer ment 10 forint alá. Semmi sem olcsó. Lehet viszont alkudni, legalábbis az őstermelőknél. A magánkereskedők csak legyintenek, ha ilyesmi szóba kerül. „Az alku nálunk nem téma — mondja egy árus. — Nézzen szét, mindenki csak sétál, ténfereg, alig vásárol valaki!" Lehetne persze vitatni, hogy akkor miért nem olcsóbb a portéka. Tényleg, mindenki csak sétálgat, nézelődik? A magasból, a felügyelőség ablakából más a kép. Az asztalok mellett nincs egy tenyérnyi szabad hely sem, a sorok között lüktet, hullámzik a tömeg. A szavak, a mondatok az üveg mögött tompa morajjá válnak, azt azonban látni lehet, hogy odalent itt is ott is élénk eszmecsere folyik; pénz és áru sűrűn cserél gazdát.- Naponta több százan kínálják itt árujukat - tájékoztat Szabó József, aki egyszemély- ben piacfelügyelő, ellenőr és rendész. — Nyáron az is előfordul, hogy a pécsi vásárcsarnok kicsinek bizonyul és néhányon az utcára szorulnak.- Nem lehet könnyű naponta ennyi emberrel szót érteni.- Nem állítom, hogy köny- nyű, de örömmel csinálom és arra büszke vagyok, hogy a területemen soha sem volt veszekedés. A vásárcsarnokon kívül hozzám tartozik a kertvárosi és az uránvárosi piac is, körülnézhetünk ott is, rend van mindenhol.- Milyen eszközei vannak ehhez a piacfelügyelőnek? — Tulajdonképpen csak a szép szó. Ha valami vita van, meg kell győzni a feleket, hogy úgy nem mennek semmire. Valahogy mindig kompromisszumot kell találni.- ön szerint érdemes Pécsett piacra járni? — A piacok nem egyformák, még itt a városban is van közöttük különbség. Például a Felsőmalom utcai a legforgalmasabb. a kertvárosi meg lassan elsorvad, mert kevés a vásárló. Aztán különbség van az árakban is: az egyik egy kicsit drágább, a másik olcsóbb. A piacon lehet azonban spórolni is. Nemcsak az alku miatt, de itt a csarnokban rengeteg áru között válogathat az ember, és aki ügyes, az könnyen talál olyat, ami számára árban és minőségben is megfelelő.- Mennyi áru érkezik a csarnokba? — Egy átlagos szerdai felhozatal 35 mázsa paprikát, 8 mázsa szőlőt, ugyanennyi almát, 7 mázsa paradicsomot, 7 és fél mázsa gombát, 40 mázsa burgonyát és 3750 tojást jelent.- És a minőség? — A mi piacainkra nem hoznak rossz árut. Látszik, hogy verseny van. Ferenci Demeter A neurózis — népbetegség? Kiadni a mérget? - Vagy lenyelni tapintatból? - Fel kell készülni a konfliktusok elviselésére A lexikon szerint a népbetegség „valamilyen meghatározott területen élő embercsoport vagy egész ország lakossága körében állandó jelleggel és nagy számban fordul elő”. De vajon elmondható-e ez korunk egyik betegségéről, a neurózisról? — Egyes vélemények szerint a lakosság hetven—nyolcvan százaléka szenved ebben a betegségben. Más adatok szerint az orvosi rendelőkben megfordulóknak egy harmada neurotikus panaszaira — álmatlanságra, fejfájásra, szorongásra — keres orvoslást. Mi az igazság? Kérdésünkkel az ismert pszichiáterhez, dr. Füredi János egyetemi docenshez fordultunk. — Kevés a kiegyensúlyozott ember. Olykor szinte mindenkinek támad valamilyen családi vagy munkahelyi konfliktusa. De a legtöbben úgy jutnak túl rajta, hogy különösebb zavart nem okoz számukra. Sőt, valamilyen furcsa módon méq erősebbek, amikor kilábalnak a bajból. De ha valakinek sokszor nyomott a hangulata, fokozottan szorong, azt már nem mondhatjuk egészségesnek, igaz, neurotikusnak sem. Betegnek azt tekinthetjük akinek panaszai olyan mérvűek, hogy szinte lehetetlenné teszik életvitelét. — De hát mi is ez a neurózis, amiről annyit hallhatunk, de lényegében oly keveset tudunk?! — A neurózis a személyiség alkalmazkodóképességének átmeneti zavara, ami azonban egyeseknél egy egész életery át tart. Arról van szó ugyanis, hogy azokat a jelenségeket, amelyeket szinte minden ember megél, a neurotikus felnagyítja, és ezzel életműködését, munkaképességét megnehezíti, olykor időlegesen lehetetlenné teszi. Tulajdonképpen mindannyian többé-kevésbé szorongunk, de ha ez a félelem valakin olyannyira elhatalmasodik hogy elmegy az életkedve, semminek sem tud örülni, akkor már neurózisról beszélhetünk. Előfordul, hogy egy ember kellemetlenül érzi magát, ha le kell tekintenie az ötödik emeletről, de ha ez tériszony- nyá fajul, ha ki sem mer menni az utcára, fél a közlekedéstől, akkor a diagnózis: fó- biás neurózis. Ezek a fokozatok jól érzékelhetők a kényszerneurózisnál is. Természetes, hogy szeretünk kezet mosni. De ha valaki azt túlzásba viszi, bármihez ér is hozzá, azonnal a csap alá tartja a kezét, az már kényszercselekvés amit ha elhagy, a félelme felerősödik. Mindenkinek van rossz napja, nyomott hangulata, de ha ez már tartós le- hangoltsággá válik, az már depressziós neurózis. És ha ez önvádolással, téves eszmékkel társul, ha a beteg sem aludni, sem enni nem tud, az már depressziós pszichózis. A neurózis tehát lényegében az élet minőségében jelent változást, a minden emberben lévő jelenségek felerősödését, eluralkodását az egyensúly felett. — Mi a különbség egy ideges és egy neurotikus ember között? — Az idegesség tulajdonképpen a neurózis magyar, népszerű elnevezése, de valójában semmit sem takar. Sokan azonosítják a kifáradással, az indulatos magatartással. De ha valakinek hamar „lila lesz a feje", az nem betegséget, csupán feszült idegállapotot jelez. — Mit szeretnek jobban a pszichiáterek, ha valaki kiadja magából a mérgét, vagy ha tapintatból „lenyeli". — Mi azt szeretjük, ha mindenki ott, akkor és azzal szemben vezeti le az indulatát, aki kiváltotta. Persze, kulturált formában. Az sem fogadható el, ha valaki feljogosítva érzi magát arra, hogy másokat sértegessen. Ezeknek a „másoknak” is van ugyanis idegrendszerük. Az sem célszerű, ha valaki mindig magába fogja keserveit, bosszúságait, ha olyan mértékig emészti magát, hogy gyomorfekélyt, magas vérnyomást, cukorbajt, úgynevezett pszichoszomatikus betegséget kap, amelyek többnyire lelki zavarokból erednek. — Tehát nem mindenki neurotikus, aki annak hiszi magát? — A beteg az, aki ennek minden feltételével rendelkezik. De az egészségesből is lehet beteg, ha nem kap idejében megfelelő segítséget. Még azt sem szabad az orvosnak elutasítania, akiről feltételezi, hogy szimulál, mert így akar több gondoskodást, figyelmet kicsikarni környezetétől, családjától. Minden orvosi segítséget kérő ember páciens, még akkor 'is, ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmiféle kórosat Nemritkán kiderül, hogy az illető csak az orvos együttérzésére, megnyugtatására, esetleg támogatására vágyik. — Hogyan gyógyítják a neurotikus betegeket, és milyen eredménnyel? — A többség meggyógyítható, de vannak olyan krónikus betegek, akikhez igen nehéz megtalálni a „kulcsot". A gyó- qyulós kilátásait nagyon is befolyásolja az egyén személyisége, családi, munkahelyi környezete. Mint ahogy egy tüdő- gyulladás kimenetelét is befolyásolhatja a beteg pillanatnyi lelkiállapota, fokozottan áll ez a pszichés betegségekre. Minden ember és minden család más és más felépítésű, tulajdonságú. Ezért a kezelés kimenetele is változó. Hiba, hogy sok éven át szinte kizárólag gyógyszerekkel kezelték a neurotikus betegeket. Ez vagy elfedte a tüneteket, vagy függő viszonyt teremtett a gyógyszerekkel. — Mikor korszerű a gyógy- eljárás? — Ha a pszichoterápia különböző formáit alkalmazzák. Az ember életét elsősorban a családi kapcsolatainak rendszerében lehet csak megérteni. Ebből nőtt ki a családterápia, illetve a párterápia. A csoportos foglalkozással azoknál érünk el eredményt, akiknek a kapcsolatteremtéssel vannak súlyos problémáik. A neurózisok többsége — mint említettem — gyógyítható, halványítható. De mint minden betegséggel kapcsolatban, a lelki bajok és betegségek tekintetében is a megelőzésre kell törekedni. Idejében meg kell tanulni azt, hogy az élet konfliktusokkal terhes, és fel kell készülni ezeknek elviselésére. Lehetőleg már ifjúkorbon. Székelyné Kertész Katalin Bérbeadott Patyolat üzletek A „Tanga” fehérnemű szaküzlet a Kossuth Lajos utcában Szerződéses üzemeltetésbe adja 'ki egyes üzleteit saját dolgozóinak Pécsett a Baranya Megyei Patyolat Vállalat. Itt a piszkos ruhák átvétele mellett más tevékenységet is bevezetnek: a Kossuth Lajos utcában fehérneműkereskedést, a Jurisics úton textilárusítást és -javítást, valamint itt, a Déryné utcában használtcikik- kereskedést. A Patyolattól hat hónap után ki nem váltott ruhaféléket is árusítják ezeken a helyeken, valamint ágyneműt, fonalat, olcsó szövetet és méterárut. A szerződéses üzletek teljes 'költségét az ott dolgozóik vállalják. A reggeli és délutáni csúcsforgalom után egész nap szinte üresen álltak a Patyolat fiókjai. Emiatt született meg az üzletek bérbeadásának ötlete. A szerződőik saját 'költségükön helyreállítják az üzleteket. A Kossuth Lajos utcában boltíves belső teret alakítottak ki. Itt már megkezdődött az árusítás. — Csak mosásra veszünk át ágyneműt, 'konyharuhákat. Vegytisztftást mi nem vállalunk — tájékoztatott Tóth Miklós, a bolt üzemeltetője. - Emellett férfi és női fehérneműt árusítunk. A fióküzlet eddigi évi árbevételét kell teljesítenünk, ha ennél nagyobb a forgalmunk, okkor tíz százalék jutalékot kapunk. Nagy munka volt az üzlet felújítása,'két hónap alatt lett kész. Szeretnénk visszacsalogatni a Patyolattól elpártoltakat is. Új szolgáltatásiként háztól házig szállítjuk saját gépkocsinkon a szennyes és tiszta ruhát. Ezt a lakosság és a közületek is megrendelhetik tőlünk, telefonon. Szövő tettük Az új határidő - november vége Hidason új gyermek-, felnőtt- orvosi és fogorvosi rendelő épül. Ez mindenképp örvendetes, hiszen a jelenlegi rendelő nagyon rossz állapotban van, már rég nem felel meg a céljának. Beázik a tető, tönkrement a szennyvízaknája, a váró is olyan kicsi, hogy nagyobb forgalom esetén az embereknek kívül kell várakozniuk. Az új rendelő tehát épül. Az emberek mégis méltatlankodnak. Minden falugyűlésen beszélnek róla, és legutóbb, a nyugdíjasok találkozóján azt mondták az öregek: ha mi annakidején nekifogunk, már rég megcsináltuk volna. A méltatlankodások oka, hogy túl sokáig épül, immár két és fél 4. HÉTVÉGE éve. Igaz a rendelőkön kívül a tetőtérben két orvosi lakás is lesz, mégis az egész nem nagyobb, mint egy ikerház. A kivitelező, a Pécsváradi Költségvetési özem már egyszer kért határidő-módosítást és az új határidő 1985. október. Az október lassan el is múlik, és az épület még mesz- sze van a késztől, A falak állnak, a vakolásnak egy része is kész, a belső víz. és villany- vezetékek is nagyjából a helyükön. A külső szennyvízelvezető csatornának azonban csak a múlt héten ásta a munkagép az árkot és a belső burkolások teljes egészében hiányoznak. — Valóban jobban elhúzódik ez az építkezés, mint számítottuk, azonban mégsem hibáztatom a kivitelezőket — mondja a hidasi tanácselnök, Mayer János. A magyarázat a következő: a hidasiaknak mindenképp szükségük volt erre a rendelőre, kivitelező azonban nem akadt. Hiába jártak végig jópár vállalatot, tsz-t, senki nem akarta elvállalni. Először a pécsváradiak is elutasították, mondván: bőven van munkájuk. Végül mégiscsak sikerült, hogy majdnem könyörgéssel rávenni őket. A pécsváradi üzem vezetőjének az első mondata ezzel kapcsolatban: — Nagyon nagy hibát követtem el, amikor mégis elvállaltam. Erőnkön felüli ez a munka. Azért is kötöttük meg úgy a szerződést, hogy, „a megrendelő kötelezi magát, hogy az építkezés egész ideje alatt biztosít három kőművest, és három segédmunkást” — idézi szó szerint a szerződésből. Ezt a hidasiak különböző okok miatt nem tudták teljesíteni, csupán a belső vakolásban tudtak jelentősebben besegíteni. A Pécsváradi Költségvetési özemnek e munkával párhuzamosan kellett építeni egy hatlakásos sorházból három lakást, egy ABC áruházat — ez utóbbi pontosan időre készült el — és még nagyon sok felújítási munkát vállaltak. A pécsváradi üzem vezetőinek ígérete: a hidasi orvosi rendelő november végére elkészül. S. Zs. Áfmatlenság, fejfájás, szorongás...
