Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-19 / 287. szám
Leletek Eskü Ha sikerülnek a szemeszterek, műszakiak lesznek így is. Bár nem kötelezi őket majd semmire semmi sem. Adott . szavuk legalábbis nem. Esküt tesznek a tanévnyitón. Valaki elöolvassa a szöveget: „Én . . .", az évfolyam utána mondja: én..., majd sorra a mondatokat. Az eskü végefelé hosszabbodik az előolvasott szakasz, mire elhangzik az utolsó szó, az esküt tevők elfelejtik az elejét. Még csak nem is motyognak. Csend van. Ebben maradnak. Olyan nagy jelentősége nincs: hiába esküszünk anya- könyv-vezető előtt, csak elválunk; titoktartásra, csak elpletykáljuk . . . Tudom, nem ezen fog múlni, milyen emberek lesznek ők 10-20 év múlva. Valószínű, hogy százalékban ugyanannyi lesz köztük majd a jó szakember, a lemorzsolódó, a karrierista, a más földön szerencsét próbáló . . ., mint az esküt tett társaik között Mégis! Parlag Jó tizenöt éve kezdték a földmunkákat, buldózerek te- raszositották Szegedi Róza háza mellett a Badacsony oldalát a nagyüzemi szőlőnek. Akkoriban már a bazaltot sem bányászták, kímélendő a hegyet, a tájat. Azóta Szegedi Róza házának tetején benéznek a madarak, a móló kövek között gyíkok napoznak, s a tágas teraszokon gazdagon tenyészik a gaz. Hogy védje a hegyet — valószínű: megköti a földet, az eső nem hordja így a Badacsonyt a Balatonba. Maszek csábítgat a pincéjébe szürkebarátra. Mérce A vállalkozó három óráro kapott közterületfoglalási engedélyt. Amit negyed órával túllépett. Megbüntették - ez így helyes, csak úgy ne foglaljon senki közterületet, még ha apró fennakadás volt is a betonszállító kocsik menetrendjében. Akkor sem. Még precedenst teremtene, s előfordulhatna, hogy mások hónapokra, évekre tennék ugyanezt. Kerülgetem a belvárost. Jog „Alulírott azzal a kéréssel fordulok a Tisztelt Bírósághoz, hogy nevem rriegváltoz- tatósához hozzájáruljon. Édesanyám a törvény szerint még vélelmezett apám felesége volt az én fogantatásom pillanatában, de már régóta külön éltek, s édesanyám valódi édesapámmal élt együtt. Amikor észrevették az én jelentkezésemet, vélelmezett apóm és édesanyám beadták a vájópert, majd mindhárman bejelentették, 'hogy ki az én valódi édesapám, aki. vállalt engem, s hogy kérik, megszületésemkor az.ő nevét vehessem fel. Azt a választ kapták, hogy ez lehetetlen, mert a törvény szerint én vélelmezett apám gyermeke vagyok, s nem édesapámé, s ilyen kéréssel csak én fordulhatok a Tisztelt Bírósághoz. Ekkoriban én még egyáltalában nem rendelkeztem jo6. HÉTVÉGE goimmal, mozgási lehetőségeimben például teljesen korlátozva voltam, édesanyám egyébként teljesen rám koncentráló testében. Ezért, most megszületésem után öt nappal írom e kérvényt: hadd legyek én nevem szerint is valódi édesapám gyermeke. Kérésemet azzal indokolom, hogy időközben vélelmezett apóm és édesanyám már elváltak, s édesanyám valódi édesapámmal már születésem előtt összeházasodott. Tisztelettel: (olvashatatlan aláírás) a kérelmező gyermek ügyvédje” Tér A szép, igazi közterek olyan területek, melyeket körbeépítettek házakkal. A házakba mór be nem férő élet kifolyik a térre, s betölti azt. Mostanában meg keletkeznek üres területek, amiket nem építettek be. Vagy lebontották, ami ott volt. Hogy mégis legyen a helyén valami, felszórják murvával. Gépkocsiknak épp jó. Örs No, jó: a tanárnak piros Skodája van, az iskolának meg ezért Piros Skoda üttö- rőőrse. De honnan a Büdös Zokni őrs neve? Ki sem találhatom, az ész megáll. Itt tartunk. Butik Illik szidni a butikosokat. Hogy felvásárolják a pelenkákat, az Olcsó Áruk Boltját, a fehér trikókat, amikből ezt meg azt varratnak, amikre ezt meg amazt nyomatnak, aztán eladják jó pénzért. Ha nem szidni illik őket, akkor irigyelni. Ahogyan korábban a benzinkutasokat, a nőgyógyászokat — mert annyi a pénzük, mint a pelyva. Nagylelkűen megengedő feltétel: „ha nem lopnak, csalnak, akkor is”. Ha úgy lenne, az a rendőrök dolga, ügyészeké, bíróké. Hogy így van: a mienk - megállapítjuk, hogy olcsó méteráruból varrták silány festés utón, aztán megvesz- szük. S nagyon divatosak leszünk: különösen ha szidjuk, s irigyeljük is, akitől megvettük. Ebben van gyakorlatunk: „naggyá" teszünk rétegeket, csoportokat, aztán bűnbakot csinálunk belőlük. S mikorra azokká tesszük őket, mór rá is szolgálnak többnyire - közülünk valók: megmutatják mennyivel különbek nálunk. Ha másban nem, rongyró- zásban. Szempont Állunk a sorban, fagylaltra várva. Előttünk . egy kis srác mondja az anyjának: Oda jár ám a mj sulinkba.- Kicsoda?- Hát ez a gyerek, akiké ez a cukrászda - mondja. Nézi egy darabig a mai kínálatot, s hozzáteszi: - De jó neki. . .- Mert annyi fagyit ehet, amennyit akar? — kérdezi az anyja. Á, dehogyis. Tudod mennyit fog örökölni? Bodó László Fél évszázad hűség L élekben már búcsúznak a lakástól. Bár még minden a helyén van. A szobát elválasztó könyvállványon néhány száz könyv. Filmművészeti lexikon, értelmező szótár, a világirodalom klasszikusai, egy faragott fiúfej (úgy emlékszem a Sallai utcában élt egy mester, az készített ilyeneket) ... A szekrénysoron tejüveg asztalilámpa, korsógyűjtemény, televízió, virágok. A térelválasztó mögött a „hálószoba”, két heverő egyvonalban. Lenézünk az erkélyről (talán ők is utoljára, pedig hány kedves órát eltöltőnek itt), a Doktor Sándor utcán összefüggő gyöngysornak tűnnek az autók fényszórói. A sötétbe burkolózott Mecseken sziporkáznak az apró fények, a városháztorony alatt fényözönben sejlik a belváros.- Nem sajnálják itthagyni nyolc esztendő után ezt a lakást, a kilátást. Ságodi Sándor és felesége szinte egyszerre sóhajtanak: sokat gyötrődtünk, míg elhatároztuk magunkat, dehát ha úgy adódik, kell egy kis zúg, ahol elkülönülhetünk egymástól . . .- Mostantól nem járok be rendszeresen dolgozni - mondja Ságodi Sándor -, itt a 24 emeletesben ebben az egy szobában élünk ... *- Az uramnak volt tíz esztendeje egy szívinfarktusa, aztán később ízületi gyulladás kínozta, esténként korán szeret lefeküdni, én meg csak ülök itt, nem akarom, hogy a tévé zavarja . . . Ságodi Sán- dorné, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Cika nénije inkább csak úgy magának mondja, de látszik, hogy az ésszerű okok, az eggyel több szoba őt sem nyugtatta meg a költözködéssel kapcsolatban. Az ő életükben a helyváltoztatás ugyanis szokatlan jelenség: Ságodi Sándor éppen fél évszázadig dolgozott a POTE-n. illetve a fakultatív szétválás előtt a Pécsi Tudományegyetemen. Apja 1923-tól egy évtizedet, Sándor fia ugyanannyi ideig voltak az egyetem alkalmazásában. Cika néni húsz évet, az ő édesapja pedig tizet töltött ott. A családnak éppen egy évszázadig volt az egyetem kenyéradó gazdája.- Az egyetem, a POTE, az ön életében fejlődött .hazánk egyik legjelentősebb oktatási és egészségügyi intézményévé, ön milyen szerepet játszott ebben? Tudom, a kérdés szerénytelenségre, túlzott szerénységre is csábíthat, Ságodi Sándor bölcs tárgyszerűséggel a munkájáról, beosztásairól beszél. — Konyhafiútól, a főmérnökségig tucatnyi beosztásban dolgoztam, olyan ez az ötven év szolgálati idő, mint egy hosszú házasság: ha megmarad, az mindkét fél érdeme. — Lássuk talán az ön serpenyőjében levő dolgokat? — Az elemi iskola elvégzése után fémipari szakiskolába mentem (ez amolyan szakmunkásképző iskola volt), el kell mesélnem ezt is, mert különben nem értené meg különböző munkáimnak hátországát Ezután elvégeztem a Felsőfém- iparit, majd később, 55 éves koromban a Munkavédelmi Főiskolát is. Mindig a gazdasági igazgatóságon dolgoztam. Míg a rektori székekben olyan tudós emberek váltották egymást, mint Lissák, Boros, Donhoffer, Huth, Cholnoky, Ti- gyi, Flerkó professzor urak, az ő munkájukhoz a gazdasági, technikai lehetőségeket is meg kellett teremteni, hát ebben a csapatban teljesítettem szolgálatot én is, mint egy katona. hogy az orr-fül-gége, az urológiai, a bőr-, a ll-es bel- és sebészet, a Szülészet, a Gyermekklinika milyen régi épületekben működnek, akkor köny- nyű elképzelni, mennyi tataro- zási, felújítási munka volt. Az új eszközök beszerzése, karbantartása milyen gondot jelentett az elmúlt évtizedekben. Csak a nagyberuházás kapcsán több millió forint értékű újítást adtunk be munkatársaimmal, többségük ma mj; például a 400 ágyas működésének fontos része . . .- S abban a bizonyos másik serpenyőben mit találunk?- Úgy érzem az egyetem honorálta tevékenységemet. Sokféleképpen lehetne persze megfogalmazni a „hogyant", én a legegyszerűbbet választom: többször Kiváló Újító kitüntetést kaptam, kétszeres arany törzsgárdatag vagyok, megkaptam a felszabadulási jubileumi emlékérmet, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Á pécsi 400 ágyas klinika udvari homlokzata- Műszaki-beruházási osztályvezető voltam, amikor a Kürt utcában megépült a garázs, a kazánház, a konyha, majd ezt követően a 400 ágyas, az elméleti tömb, a biofizika . . . Úgy is gondolhatja, hogy ezek megépítése, sőt tervezése az építőkre, tervezőkre hárult, ez igaz is. Viszont nekünk az volt a felelősségünk, hogy évtizedekig mi dolgozunk, élünk benne. A terveket, a munkákat ennek tudatában kellett nap mint nap figyelemmel kísérni, s hót bár állami nagyberuházás volt, mégiscsak a mi pénzünket költötték, nem volt mindegy hogyan, mire . . . S- persze a 4Ó0 ágyason kívül ma is nyolc klinika működik, ha csak végiggondolja, Kiváló Dolgozó jelvényeket, most pedig Bauer professzor úrtól az 50 éves emlékplakettet, úgy tudom ez csak kettőnknek van meg . . . — Igen, elmúlt az első ötven év - szól közbe csendesen Cika néni. Mindig olyan célokat tűztünk magunk elé, hogy ha megérjük Sándor érettségijét, aztán ha megérjük Gábor érettségijét, ha, ... ha a nyugdíjat, ha megérjük, hogy lesz egy kis tanyánk valahol a hegyen, ahol virágokat, gyümölcsöt, szőlőt ültetünk ... Hét év múlva lesz az ötvenedik házassági évfordulónk . . . Mindig azt mondtuk: ha, ha... S lám.- Nem sikerült a szüret - mondják szinte egyszerre. SzinSágodi Sándor te vidáman. Nem a termés miatt, sokkal inkább az elfoglaltság miatt örülnek a tanyának. A „hálószoba" falán esküvői kép, aztán a gyerekek, az unokák képei. — Naponta kimegyünk o tanyára - tér vissza Ságodi Sándor az előbbi témára. A 27-es végállomásától két kilométerre van az ürögi-tetőn. Gyalog közlekedünk, nincs autónk . . . — Én meg most visszamentem dolgozni. Amikor hat éve húszévi munka után eljöttem (az egyetem postai szolgálatánál dolgozott), azt mondtam, többet soha. Most meg az első hívó szóra mentem - mondja Cika néni. V alahogy hosszabb ideje érzem, hogy nincs vége ennek a riportnak. Ságodi Sándor is, felesége is olyan fiatalosak . . . Ságodi Sándor negyven éve párttag, az utóbbi években a POTE pártbizottságán a nyilvántartást vezette, s a készülő emlékszobán dolgozott. Ugyan mondta, hogy december 31-ig bejár dolgozni, bár már a szabadságát tölti, de egy pillanatig sem gondoltam, hogy ennyi idő után bármelyikük is befejezettnek tekinti a munkáséveiket. A tanyát előhozzák percenként, de . . .- Az új évben tehát eljön' a hosszú pihenés . . .?- Igen - mondja Ságodi Sándor -, de azért majd her egy kicsit pihentem, bejárok majd, néni kész még az az em lékszoba . . . Tegnap volt hatvannyolcadik születésnapja. Lombosi Jenő A helyi tömegközlekedésben , résztvevők nagy része' Pécsett bérlettel utazik. A bérletesek aránya jelentősen' meghqladjo oz országos átlagot, havonta mintegy 110 000-en váltanak különböző bérleteket. A városban jelenleg a Nevelési ■ Központban, a budai állomáson, az újmécsekaljai autóbuszállo- móson, a 48-as téren a Var- sány űtcában és a Citrom utcában árusítanak ' bérletet, o Citrom utcai kivételével mindenhol c$ak a hónap végén és elején. Lévén, hogy csak a Citrom utcai bérletpénztár működik egész hónapban, s kedvező helyen a város központjában van, oz utasok közül sokan itt' váltanak bérletet; az iroda négy ablakánál havonta 45 000 bér-' letet adnak el. Illetve adtak el . . . Ugyanis ezt az épületet a közeljövőben lebontják. A Volánnak október 24-ig el kell hagynia a helyiségeket, ezért a Városi Tanács és a vállalót úgy állapodott meg, hogy a belváiíiNjgjHiö rosban a tanács biztosit ideiglenesen olyan épületet, ahol a' Volán árusíthat bérletet. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis idén őszre oz új, végleges bérletpénztárbo — a Kossuth térre költözött volna a Citrom utcai, de mivel a Kossuth téri autóbuszállomás Lenin térre helyezése nem valósult meg, így ideiglenes megoldást kellett keresni. Azt ugyanis nem vitatták hogyannak a 45 000 embernek továbbra is lehetőséget kell adni arra, hogy a városközpontbon válthassa meg bérletét. így október 28-tól a Jókai tér 3. szám alatti épületben fognak bérletet árusítani, csakúgy mint a Citrom utcában, egész hónapban. De hogy a zsúfoltságot enyhítsék, — főleg o hónap első napjaiban a tanács és Volán megállapodása értelmében a Rákóczi út 75—77. számú épületben lévő volt dohánybolt helyén is nyit a vállalat egy bérletpénztárt. A Jókai téren kívül a Varsaay utcában is egész hónapban megvásárolhatók a bérletek, a Rákóczi úton, a 39-es autóbusz végállomásánál, a Nevelési Központnál lévő vég'óllo-’ másnál, az-újmecsekaljai végállomásnál és a Budai állomáson pedig mindén hónapban 28-tól, az ezt követő hónap 6-ig. A Pannon Volán már eddig is megjelent a nagyobb vállalótoknál bérletárusításjal, most ezt a szolgáltatását bővíteni szeretné. Várja azoknak a vállalatoknak, intézményeknek üzemeknek a jelentkezését,, ahol a dolgozók nagyobb számban váltanak bérletet. A pécsi bérletpénztárakról, a nyitvatartási rendről a vállalat tájékoztatja az utasokat. R, N. r • Uj helyeken a bérletpénztárak
