Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-18 / 286. szám

1985. október 18., péntek Dunántúlt napló 3 ^sttÍ«Í€ÍI*ÍtÍ€inéte t*ti Megtanulva értékeink tiszteletét, Pályázati felhívás A cigánylakosság társadalmi beilleszkedése a témakör Ott maradt abba cikksoro­zatunk előző része, hogy a kö­zösségeknek meg kell tanul­niuk: saját közügyeikben ma­guk a legilletékesebbek. Ezt volóban tanulni kell, nemcsak szervezeti — jogi, igazgatási, népképviseleti stb. — értelem­ben, hanem úgy is, hogy a népfront vitafórumai lehetősé­get teremtenek az egymás iránti megbecsülés, figyelem gyakorlására, vagyis ma még sok esetben hiányzó vitakultú­ra fejlesztésére. Itt ugyanis — és ezt jól bizonyították a jú­niusi választásokat megelőző jelölőgyűlések — nincsen ha­talmi rangsor. A résztvevők hí­ján vannak a társadalmi füg­gés mérlegelésének, azaz va­lóban „csak" az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, azaz a kultúra teremthet, tarthat ren­det. Szoros kapcsok Ennek a helyzetnek, s a hoz­zá kötődő teendőknek az is­meretében már nem kell cso­dálkozni azon, hogy a nép­front-testületeket hol a termé­szet- és környezetvédelem va­lamennyi lehetséges ügyének, formájának, módszerének szer­vezői, felkarolói között talál­juk, hol a szülői munkaközös­ségek újjáválasztása, folya­matos tevékenysége javításá­nak segítői sorában. Az idén, az év elején az aktív keresők 26,5 százalékát tették ki a szel­lemi foglalkozásúak. Nyomós érv szól tehát amellett, hogy rétegpolitikai munkájában a népfront az eddigieknél na­gyobb gondot fordítson a tár­sadalomnak erre a széles sze­letére. Továbbá arra, hogy az országban ötszáz intézmény­ben van nemzetiségi nyelvok­tatás — óvodától a középisko­lákig —, de egyre nehezebb kellő számú pedagógust talál­ni. A nemzetiségi lakosságot is meg kell győzni arról, hogy ta­nulja a gyerek a nyelvet. Fél­ezer a nemzetiségi művészeti öntevékeny csoportok száma, gyökeret eresztett a hagyo­mányőrző, nyelvművelő nemze­tiségi klubok mozgalma. De itt is elkél a folyamatos segítés, támogatás mind a munka hi­vatalos szervekhez kapcsolódó részét, mind az érintett szemé­lyek hivogatását illetően. Folytathatjuk a cigánylakos- sóggal. Számuk 380 ezerre te­hető. A nők foglalkoztatása - és ebben a népfrontnak is rengeteg apró munkája van - ötvenszázalékos, a férfiaké majdnem teljes. Minden má­sodik gyermek ma már óvodá­ba jár, a tankötelezett komák­nak a fele mór 14 éves korban el is végzi az általános isko­lát. Mindez lényeges haladás a korábbiakhoz mérten. De: még mindig 30 ezer ember él telepeken . . . Ezeken a telepe­ken oz egyetlen „közember" gyakran a helyi népfrontbizott­ság tagja. Neki kell meglelnie a szó nem könnyű útját, mód­ját. Szerzőség nélkül Valaki úgy fogalmazott: az a szép ebben a mozgalomban, hogy szinte ismeretlen az „én”. Helyette a „mi" létezik. S valóban, lehetetlen eldönte­ni, kihez fűződik helyben — és országosan még inkább — egy- egy javaslat, terv, tett. Ám szerzőség nélkül is örömmel vállalhatja magáénak a moz­galom az olyan tényeket, mint hogy ma már négy nemzetisé­gi nyelven rendszeresen mű­sort sugároz a rádió, a televí­zió: jelenleg már 472 ezer hek­tárt tesz ki a megkülönbözte­tetten védett természeti érté­kek területe: a nemzeti jöve­delem másfél-két százalékát fordították a nyolcvanas évek első felében környezetvéde­lemre; 4500 új általános isko­lai tanterem épült meg négy esztendő alatt; a házi szociá­lis gondozásban részesülők száma ötvenezer felett van .. . Csak ez utóbbinál maradva: felkutatni a rászorulókat, gon­dozót találni, népfront- és vö­röskeresztes aktivisták nemes, közös dolga, sok-sok apró­munka eredménye. Kifogyhatatlan a teendőkből, a vállalható közügyekből a mozgalom. Mert igaz, ma már valamennyi alsófokú oktatási intézmény irányítása a helyi tanácsok jog- és hatásköre, középfokúaknak pedig 96 szá­zaléka tartozik hozzájuk. De ki állíthatná: nincsenek gondok, feszültségek ennek az irányí­tásnak a módja miatt ezen a területen? A polgári pereken belül évente majdnem százez­ret tesznek már ki a családjogi perek, a gyermekek 4,5—5 szá­zaléka tartozik a veszélyezte­tettek csoportjába, a széthul- lóban levő vagy már szétzül- lött családoknál legtöbbször a népfront gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottságának aktivistái oz egyetlen — és sok durva elutasítást tűrő — láto­gatók . . . Többet ér az aranynál Gyakori az aggodalom, túl­ságosan sok mindenben vál­lal, visz szerepet a népfront­mozgalom. Ami igaz. hiszen ott volt, van a lakóterületi sportegyesületek kialakításá­nál... Számuk ma már két­száz felett van. A nyugdíjasok hatvan szá­zaléka rendszeres egészség- ügyi ellátásra szorul, illetve tavaly a lakossági szolgáltatá­soknak az 59 százalékát a kis­ipar teljesítette. De a kistele­püléseken elemi igények kielé­gítésére sincsen mód, szembe­tűnően sokan adják vissza az iparűzésre szóló engedélyt. . . E gondok csökkentésére is so­kat tesz a mozgalom. Mind­Találkozó a Hőerőműben A Pécsi Hőerőmű pártbizott­sága találkozóra hívta a héten azon volt dolgozóit, akik a te­rületi pártszervezetekben dol­goznak ma. A találkozóra eljöt­tek a három pécsi lakóterületi pártvezetőség titkárai, és az alapszervezeti titkárai közül is sokan. A Hőerőmű nyugdíjasai be­számoltak arról, hogy a lakóte­rületi pártszervezetekbe való átjelentkezésük nem okozott törést mozgalmi munkájukban, sőt — segítette őket az élet­módváltásban. A szerdai be­szélgetésen természetesen szó volt arról az együttműködésről is, mely a hőerőművi pártszer­vezeteket a lakóterületiekhez fűzi. A nyolcvanas évek realitásai közepette újbóli átgondolásra és elemzésre vár az a kérdés, hogy a szocialista életmódra vonatkozó elvek, normák mi­képpen lehetnek irányadóak o mindennapi élet gyakorlatá­ban, mennyire szolgálhatnának eligazításul az emberek szá­mára az életvitel különböző al­ternatívái közötti választásban. Az utóbbi időben szaporodnak az ezzel kapcsolatos tisztázás­ra és megválaszolásra váró kérdések. A PARTÉLET szer­kesztősége azért határozott úgy, hogy a folyóiratban vitát indít az életmóddal összefüg­gő időszerű problémákról. Az eszmecsere lehetséges irányai­ezek mellett a népfronttestü­letek, tisztségviselők olyasmit is a saját feladatuknak érez­nek, mint például, hogy min­den erőfeszítés ellenére is a tanköteles korban levőknek - 16 évesig - még mindig csak a 96 százaléka végzi el az ál­talános iskolát, hogy a tízezer közművelődési könyvtár — fele a tanácsok fenntartásában — meghökkentően nagy színvo­nalkülönbséggel támogatja az Olvasó népért mozgalmat. Vé­letlen-e, hogy a kikölcsönzött művek száma folyamatosan csökken ...? Sokat tapasztalt népfront­bizottsági elnök fogalmazott úgy, hogy az okos szó többet ér az aranynál, hasonlóan a folyamatos figyelem, a követ­kezetes cselekvési készség is. Bizony, igaz. Sokszor igazoló­dott; az anyagi forrásokat megsokszorozza a közös böl­csesség, a célok, a feladatok közös kiválasztása, az együttes cselekvés. Mészáros Ottó (Vége) A Baranya Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizott­sága más társadalmi szerveze­tekkel közösen pályázatot hir­detett a cigónylakossóg társa­dalmi beilleszkedésének előse­gítésében elért eredmények, tapasztalatok összegyűjtésére, leírására, feldolgozására és kö­vetkeztetések levonására. A pályázat főbb témakörei: — foglalkoztatás; — települési viszonyok, lakás- és egészség- ügyi körülmények; — kulturális helyzet, oktatás, művelődés; — beilleszkedés. A pályázat jeligés, beküldési határidő 1986. május 31. A pá­lyázattal kapcsolatos részletes felvilágosításért a Megyei Ta­nács cigányügyi koordinációs bizottsága titkárához, dr. Erdő- di Gyulához lehet fordulni. (Pécs, Megyei Tanács, Rákóczi u. 34. Telefon: 12-222.) A pá­lyázat részletes kiírása rövide­sen megjelenik a Baranya Me­gyei Tanács Közleményeiben is. A kiírók olyan pályamunká­kat várnak, melyek a közvet­len gyakorlatra épülnek. A pá­lyamunkák elemezzék a tapasz­talatokat, tartalmazzák az el­ért eredményeket, utaljanak a fejlődésre, tárják fel a problé­mákat, azok okait, tegyenek ja­vaslatot a cigánylakosság tár­sadalmi beilleszkedését előse­gítő tevékenység továbbfejlesz­tésére. Kizárólag eredeti, még nem publikált dolgozattal lehet pá­lyázni; pályázhatnak egyének és közösségek egyaránt. A ren­dező szervek egy 4000 Ft-os, egy-egy 3000, illetve 2000 fo­rintos pályadijat tűztek ki a legjobb dolgozatok jutalmazá­sa ra. Gyógyszerész a közéletben A megye legeredményeseb­ben munkálkodó népfrontakti­vistái között tartják számon Puskás Jánost, a harkányi gyógyszertár vezetőjét, noha a népfrontmozgalomban csak 1980 óta tölt be vezető tisztsé­get. üt évvel ezelőtt választot­ták meg a Harkány Nagyközsé­gi Népfrontbizottság elnökének és tagja lett a megyei nép­frontbizottságnak is. Puskás Já­nos ötéves munkájával elége­dettek lehettek a harkányiak, hiszen a mostani választásokon újabb öt évre megválasztották a nagyközségi népfrontbizott­ság elnökének és a megyei népfrontbizottság tagjának. Fehér köpeny, receptek, té­gelyek. gyógyszerszagú, steril, zárt világ — valahogy ez a kép él a köztudatban a gyógyszer- tárakról és a gyógyszerészek­ről. Ez a foglalkozás az át­lagember számára még sokat megőrzött a hajdani alkimista tudomány titokzatosságából. Mindebből persze elhibázott olyan felületesen általánosí­tó következtetést levonni, hogy a gyógyszerészek nem közössé­gi, közéleti emberek. — A megyei gyógyszertári központnak már régebb óta az az álláspontja, hogy a szakma elismertségének, társadalmi rangjának csak használ, ha egy gyógyszerész a közéletben is hasznosan tevékenykedik. Ez a feltételezés az én esetemben beigazolódott — mondja Pus­kás János, amikor eddigi nép­frontmozgalmi munkájáról be­szélgetünk. ötvenöt éves. Nem baranyai származású. Az egye­tem elvégzése után került me­gyénkbe. Tizenegy éve a har­kányi gyógyszertár vezetője. Harkány jelentős idegenfor­galmi központ. A hetvenes években ehhez a sok kötelezett­séggel is járó ranghoz képest a község fejlődése elmaradt a kí­vánatos szinttől, főképpen azért, mert a közélet, a közös­ségért vállalt településfejlesztő társadalmi munka kevéssé pezsgett. Puskás János akkor lett a népfrontbizottság elnöke, amikor Harkány fejlődése ér­dekében a népfrontmunka erő­sítését tűzték célul. Ha csak egy kritériumot, a társadalmi lan kérdések megválaszolásá­ra, a nem jó irányba mutató beidegződések feloldására. Mindezek a gondolatok in­dokolják a szerkesztőség véle­ménye szerint az életmód prob­lémájának napirendre tűzését, teszik időszerűvé és fontossá, hogy az ezzel összefüggő kér­déseken vitatkozzanak. Várják a kérdéskörhöz való hozzászó­lásokat, észrevételeket. Tehát akit a szocialista életmód di­lemmái érdekelnek olvassa el a folyóirat októberi számában megjelent vitaindító beszélge­tést és ha van véleménye azt juttassa el a szerkesztőséghez. munkák arányát vesszük is ala­pul. már elmondható, hogy a célt sikerült elérni: Harkány az elmúlt öt év során az egy főre jutó társadalmi munka értéke­lésekor mint a településkategó­riájának megyei legjobbja két­szer érdemelte ki az elismerő zászlót, egyszer pedig az okle­vél kitüntetést. Puskás János szerényen be­szél a saját szerepéről ezekben a sikerekben: — Elsőként a népfrontbizott­ságot kellett felfrissíteni. A ke­veset vállaló tagok helyére te­vékeny új tagok kerültek. Az elmúlt öt évben nagyon aktív népfrontbizottság jött össze. Nekem is sikerült úgy bekap­csolódnom a község társadalmi életébe, hogy a települést érin­tő minden jelentősebb dologról tájékozott vagyok és az infor­mációkat megosztottam a bi­zottságunk tagjaival. Valameny- nyien azt tekintettük a nép­frontmunka alapjának, hogy a község fejlődése érdekében a lakosság közösségi feladatokra való mozgósításával segítsük a tanács településfejlesztési, szépítési elképzeléseinek meg­valósítását. A harkányi közélet erőteljes felélénkülését igazol­ták az országgyűlési és taná­csi választások jelölő és válasz­tási gyűlései is. Ezeken igen sokan vettek részt s hasznos, tartalmas viták folytak az el­térő álláspontot képviselők kö­zött. A fő téma — itt találkoz­tak az érdekek — a szennyvíz elvezetésének ez idáig megol­datlan kérdése volt. De nem­csak vitatkoztunk. Most van rá remény, hogy ez a probléma rendeződjön. Ennek érdekében már meg is alakult a csatorna- társulat. D. I. Pártfórumon: Műszaki fejlesztés Siklós és térségének ipari üzemeiben A képlet egyszerű: az ener­giát, a különféle anyagokat ta­karékosan hasznosító, környe­zetet kímélő, nemzetközileg élenjáró technológiák adják a jövő fejlődésének kulcsát. E témát vizsgálta a közelmúlt­ban a siklósi párt-végrehajtó­bizottság, s tárt fel nem éppen kedvező képet. Siklós és térségének ipara az elég nehéz helyzetben levő BCM-et kivéve nagyüzemekkel nem rendelkezik. Az igen jó­nevű Sellyéi Agrokémia Szö­vetkezét a legjobban prospe­ráló és önálló — tehát saját maga dönt fejlesztéseit ille­tően - a többiek más székhe­lyű vállalatok fióküzemei, vagy mint az önállósuló Tenkes Bú­torgyár -, leányvállalat. így fejlesztéseik, kapacitásaik, gyártmányaik és egyéb tevé­kenységük szempontjából igen­korlátozott mozgástérrel ren­delkeznek; a döntések nem helyben születnek. így a tér­ség üzemeiben a műszaki fej­lesztési tevékenységen ügykö­dők száma igen alacsony, többnyire a vállalati központok végzik ezt a tevékenységet, s egy-egy téma kidolgozásába bevonják a gyáregységek ille­tékesét is. A műszaki fejlesz­tésre fordított pénzösszegek nem számottevők. A gyártásfejlesztés és gyárt­mányfejlesztés témakörökben egy találmányt vásárolt a BCM a Maerz-mészégető technoló­gia létesítésekor, valamint az Agrokémio a CMA oldószerés a Dodin adalékanyag gyártá­sához. Az építőanyagipari vál­lalatok környezetvédő techno­lógiák bevezetésén dolgoznak, jelenleg is folyamatban van a kőbányában a portalanító be­rendezés hatásfokát javító ku­tatás. Az Agrokémia termelése oz elmúlt négy évben 50 (!) százalékkal nőtt. Saját fejlesz­tésű termékeinek volumene is számottevő: az éves árbevétel 15 százalékát teszi ki. A korszerű anyagmozgatás­csomagolás témakörben a BCM és a Sopiana Gépgyár közösen folytat kísérletet a zsákos hidrát palettázására. A közel 3 éve folyó kísérlet azon­ban még a kívánt eredményt nem érte el. Az újítások száma igen elté­rő: addig míg a nagyharsányi kőbányánál vagy a kőfaragó vállalatnál évente 1-3 újítást nyújtanak be, addig a BCM- nél 40-50, az Agrokémiánál pedig 15-30 a benyújtott újí­tások száma, üröm, hogy az újítást benyújtók többsége fi­zikai dolgozó, de a benyújtás és a megvalósítás közötti idő a szükségesnél hosszabb. A végrehajtó bizottság a té­makörben megállapította: o műszaki fejlesztés váljon terv­szerűbbé a területen működő ipari létesítményekben, s hogy az üzemek legyenek kezdemé­nyezőbbek a feladatok kivá­lasztásában, megvalósításá­ban. K. F. Eszmecsere a szocialista életmódról nak felvázolásához a szer kesztőség vitaindító beszélge tést szervezett, melyre meghív ták a téma több szakértőjét. A beszélgetés megerősítette hogy a kívánatosnak tekintet szocialista életmód ellentéte folyamatok során, azok ered ményeként bontakozhat ki, mi vei az objektív feltételek diffe renciáltan hatnak az emberei törekvéseire és azok megváló sításának lehetőségeire. E fel tételek tudatos alakítása a eredményes előrehaladás alap ja. Sikerre azonban csak akko lehet számítani, ha ezze együtt a gondolkodás forrná lására is figyelmet fordítanak Nagy szükség van a tisztázat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents