Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-18 / 286. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Gyötrelmes betakarítás Európai Kulturális Forum Bizalomkeltő vélemények az együttműködés lehetőségeiről Befejeződött a plenáris ülés — Zárt tárgyalásokon folytatódik az eszmecsere Nagyüzem a szigetvári cukorrépafogadón Fotó: Cseri László a tavalyinál magasabb a répa cukortartalma A csontkemény földből nehéz kiszedni a termést A szigetvári cukorrépadepó megállás nélkül fogadja a ter­mést, a környék mezőgazdasá­gi üzemeiben a finiséhez ér­kezett a betakarítás. Katonai járművek segítenek a szállítás­ban. Egyöntetű a vélemény: gyötrődésekkel teli az idei kampány, embernek és gépnek egyaránt. A néhol csontke- mény földből jószerivel még az a mennyiség sem jön ki mara­déktalanul, ami megtermett. A termés? Jóval a várt alatt, pe­dig július rekordokat ígért. Szeghy Sándor, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatóhe­lyettese szerint 150 milliméter csapadék hiányzott a növeke­dési időben, s ez igen nagy mennyiség. A szigetvári terme­lőszövetkezet pár hónapja a 108 000-es tőszám mellett — ez közel van az optimumhoz —55 tonnás hektáronkénti átlagot remélt, a valóság 40 tonna. Az elnök szerint alig-alig maradt valamicske haszon a répán. Azért van öröm is: magasa cukortartalom, s ez valami­képpen kompenzálólag hat a bevételeket illetően. Az állami gazdaságban 1000 hektáron termelik a répát, tavaly átla­gosan 15 százalékos volt a cu­kortartalom. Az idén 17 száza­lékra számítanak átlagban. A termés 70 százalékát betakarí­tották. Hasonlóan jól állnak a többiek is, Kétújfalu már a ju- goszlávoknak szállít. S még egy jó hír: a francia Herrieau betakarító gépek jól vizsgáz­nak, bírják a strapát, de jók a jugoszláv Majovice-gépek is. Aki a szigetvár—barcsi útvo­nalon autózik, annak feltűn­het, hogy YU-felségjelű ka­mionok tartanaik répával meg­rakva a határ felé. Országaink közötti szerződés értelmében az idén a déli gazdaságok — s ezek főleg Baranya gazda­ságai — 10 000 hektár répa termését küldik át feldolgozás­ra. A jugoszlávok maguk sze­dik fel a földekről a répát maguk szállítják és a kinyert cukor 70 százalékával fizetnek. A kampány közepén túlju­tottunk: október végére befe­jeződik a munka dandárja. Kozma Ferenc Mihail Gorbacsov, az SZKP minisztertanácsának meghívá- KB főtitkára a Bolgár Kommu- sóra október végén baráti lá- nista Párt Központi Bizottsá- togatást tesz Bulgáriában — gának, a Bolgár Népköz- jelentették be csütörtökön társaság államtanácsának és Moszkvában és Szófiában. A Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetettek találkozóját szervezte meg tegnap az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. A veteránokat délelőtt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára tájé­koztatta a megye politikai, gazdasági helyzetéről, majd kesztyű gyári látogatás következett. Ebéd után a kitüntetettek a pécsi Ottörőházba látogattak — képünkön —, majd a Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat munkájával ismerkedtek. Gorbacsov Bulgáriába látogat A résztvevő országok nyitó felszólalásaival folytatta munkáját az Európai Kulturális Fórum csütörtökön, a Budapest Kongresz- szusi Központban. Ot küldöttség ismertette álláspontját a kultu­rális együttműködés kérdéseiben: Belgium, Olaszország, Málta, a Szovjetunió, valamint az UNESCO képviselője. A fórum második napirendi pontja keretében a keddtől csütör­tökig tartott nyílt plenáris üléseken 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegátusának beszéde hangzott •I. A kiildöttségvezetők felszólalásai Robert Vaes nagykövet, a belga küldöttség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti tanácskozás a hel­sinki folyamat új vonósaként további területet — a kultúrát — kapcsol be a földrész orszá­gai között tíz éve elkezdődött párbeszéd folyamatába. Emlé­keztetett arra is, hogy országa, bár területét tekintve kicsi, maga is gyűjtőhelye és talál­kozási pontja az európai kul­túrának, sokszor adott otthont hazájukból távozni kényszerült nagy művészeknek és tudósok­nak, emellett kultúrája is több nemzetiségű. — A kultúrának a békét és a népek közötti megértést kell szolgálnia, alapvető funkciója, az emberi személyiség legma- gasztosabb kiteljesítése mellett. Minden kulturális és művészi tevékenység magja, központi eleme az egyén alkotóképessé­ge — mondotta, utalva a kul­túra-meghatározások sokféle­ségére, amely már itt, a bu­dapesti tanácskozáson is han­got kapott az eddigi felszóla­lásokban. Belgium — fejtette ki a nagykövet kormánya felfogását — úgy látja hogy a helsinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz esztendő nem mindenben igazolta a kezdeti várakozáso­kat, a záróokmány betűjét és szellemét nem minden aláíró tartja tiszteletben. Belgium mindenesetre azzal a reménnyel vesz részt a buda­pesti fórumon, hogy a záróok­mányban és a madridi határo­zatban foglalt megbízatásnak — a kulturális alkotómunka, a kultúraterjesztés és a kulturális együttműködés megvitatásának, konkrét ajánlások megfogalma­zásának — eleget tesznek, minden résztvevő tartaj magát a vállalt kötelezettségekhez. Giulio Tamagnini nagykövet, Olaszország képviselője csat­lakozott ahhoz a véleményhez, amelyet a tanácskozás első napján Luxemburg képviselője fejtett ki a nyugat-európai kö­zösség nevében. Reményét fe­jezte ki, hogy az emberi jo­gokról tartott ottawai tanács­kozás — mint fogalmazott — csalódást keltő eredményei után q budapesti kulturális fó­rum előbbre viszi a helsinki folyamatot. Olaszország ezzel a céllal jött a tanácskozásra. A kultúra olyan teremtő, ál­landó nemzeti és nemzetközi kölcsönhatásokat magába fog­laló terület, amely különösen alkalmas elősegíteni az euró­pai népek közeledését, a közös hagyományokra és értékekre építve. Ezek között az értékek között az eszmék és szellemi termékek, alkotások szabad áramlása mindig jelen volt. A tudományos elméletek, filozó­fiai áramlatok, esztétikai felfo­gások és művészeti formák a történelmi tapasztalatok szerint — ha igazi értéket képviseltek — Európában és Eszak-Ameri- kában mindig túlléptek az adott nemzeti-politikai kerete­ken, és hozzájárultak a népeink kulturális életét megterméke­nyítő közös szellemi kincshez — hangoztatta. Véqül kijelentette: támogatni fogják a fórumon mindazokat a javaslatokat és ajánlásokat, amelyek a szellemi alkotók, al­kotóműhelyek közötti közvetlen cseréket és kapcsolatokat hi­vatottak erősíteni, valamint azokat, amelyek a kulturális és szellemi értékek mind szé­lesebb körű terjesztését, meg­ismertetését célozzák. Charles Vella, a máltai kül­döttség helyettes vezetője fel­szólalásában emlékeztetett ar­ra, hogy Európában 1985-ben a zene évét is ünnepük, s mi­vel a magyar zene nagymérték­ben hozzájárult e műfaj fejlő­déséhez, ez is indokolja a fó­rum budapesti helyszínét. A to­vábbiakban kijelentette, hogy véleménye szerint a plenáris ülésen elhangzott különböző nézetek közös nevezőre hozha­tók a kultúra egyetemessége je- gyéberf, Utalt arra, hogy a mediterrán vidék különböző kultúrák talál­kozóhelye, a civilizáció bölcső­ié, ahol három vallás is megta­lálható, s letűnt kultúrák él­nek együtt a jelennel. Végezetül kijelentette: a fó­rum feladata az is, hogy tuda­tosítsa: nem lehet konfliktus a nemzeti kultúrák és az egyete­mes kultúra között, a különböző nemzetek csak gazdagodnak egymás kultúrájának megisme­rése által. Pjotr Gyemicsev, a Szovjet­unió kulturális minisztere hang­súlyozta: napjainkban, amikor a népek közötti egyenjogúság és békés együttműködés ége­tő politikai szükségszerűség, a kultúra művelőinek kötelessége, hogy a béke, az élet megvédel- mezése érdekében emeljék fel szavukat. A miniszter említette, hogy a szovjet küldöttség figyel­mesen hallgatta a fel­szólalásokat, és nem min­denben ért egyet az el­hangzottakkal. A lényeg azon­ban: a vélemények különböző­sége ellenére abban egyetértés van, hogy a mai helyzetben ki­zárólag a népek közös erőfe­szítésével lehet elhárítani o vi­lágot fenyegető veszélyeket. Sok szó esett a felszólalások­ban az alkotás szabadságáról — folytatta Gyemicsev. Mi tel­jes mértékben a valódi szabad­ság mellett vagyunk, amelyhez biztosítottak a megfelelő anya­gi feltételek és az erkölcsi nor­mák. A kulturális miniszterek­nek az UNESCO égisze alatt megtartott tanácskozásain jog­gal hívták fel a figyelmet rá, hogy a hazug eszmék a kultú­ra lényegének eltorzulásához vezethetnek, ahhoz, hogy a kul­túra eszközeit felhasználják a háború és az erőszak, a sovi­nizmus és a fajüldözés, a köl­csönös bizalmatlanság és a népek közötti gyűlölet ideoló­giájának terjesztésére. Sajnos a tanácskozásokon megszüle­tett helyes ajánlások nem min­denhol jutnak érvényre. Pjotr Gyemicsev rámutatott: jogosan kelt aggodalmat az a tény, hogy az utóbbi években számos kormány csökkentette a kulturális célokra fordított pénzügyi eszközöket. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista tár­sadalom születésétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a kultúra fejlesztésének, s ezt a Szovjetunió által e téren el­(Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál New Yorkba utazik Losonczi Pól, az Elnöki Tanács elnöke október 19-én, szombaton New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 40., jubileumi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évfordulójával kapcso­latos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács elnöké­nek kíséretében lesz Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Lemondott az olasz kormány Bettino Craxi olasz kor­mányfő csütörtökön a par­lamentben közölte, hogy kabinetje testületileg le­mond. Az alkotmány elő­írásainak megfelelően Cos- siga államfő konzultáció­kat kezd a főbb politikai pártok vezetőivel az új kormány megalakításáról. A II. világháború után sorrendben negyvennegye­dik itáliai kormányválságát az robbantotta ki, hogy szerdán az Achille Lauro luxushajó elrablása körüli ellentétek miatt kivált a többpárti koalícióból az Olasz Köztársasági Párt. Szovjet javaslat Londonban bejelentet­ték, hogy a Szovjetunió hivatalos formában is el­juttatta Nagy-Britanniá- hoz kétoldalú, közvetlen fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokra vonatkozó javas­latát. Erről a kezdeménye­zésről Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára beszélt néhány hete Párizsban. A javaslatot a Szovjetunió Franciaországnak is meg­tette. A londoni bejelentés szerint Mihail Gorbacsov Margaret Thatcher minisz­terelnökhöz most eljutta­tott levelében taglalta el­képzeléseit, amelyeket a brit fél — mint egy szóvi­vő mondta — „természete­sen tanulmányoz”. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúli napló XLII. évfolyam, 286. szám 1985. október 18., péntek Ára: 1,80 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents