Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-17 / 285. szám

1985. október 17., csütörtök Dunántúli napló s Az utolsó pere utáni*»* Befejezés előtt egy 40 milliós beruházás Mától próbafűtés a szigetvári Lenin-lakótelepen A jelennek, a jövőnek szóló kutatások Látogatók a szászvári bányászati múzeumban (Cseri László felvétele) Tudományos konferencia Pécsett a mecseki bányászatról A mecseki uránércbányászat három évtizede A szigetvári Lenin-lakótele- pi lakások fűtetlenek marad­tak, hiába jött el az október 15-e. A kórházi fűtőműbőví­tése, a hőközpont szerelése tegnap jutott abba az állapot­ba, hogy ma reggel megkísé­relhetik a próbafűtés indítását. Ebben maradtunk tegnap dél­ben azon a helyszíni megbe­szélésen, amelyen jelen voltak a kivitelező, az UNIBER és a PÉTÁV képviselői. Amikor elkezdték Szigetvár új városrészét építeni, fűtő­energiaként a zöldségszaporí- tónál is használt termálvízre alapoztak. Ám ez a víz túlsá­gosan agresszívnek bizonyult (a radiátorokat egy-kettőre „megette"), s a hőfoka is ala­csony volt, emiatt a kétszere­sére kellett méretezni a fűtő­testeket. A helyzeten akkor tudtak változtatni, amikor fel­épült az új kórház első üte­me: az ott termelt hőenergiá­val látták el a lakóterületet is. Azóta épül már a kórház má­sodik üteme, fejlődött a lakó­terület is, ezért szükségessé vált a hőtermelő kapacitás bő­vítése. Nagyváradi János ta­nácselnöktől tudtuk meg, hogy ez a mostani bővítés - a kór­ház zavartalan ellátásán túl - lehetővé teszi a Lenin-lakóte- lepnek az ezredfordulóig tör­ténő fejlesztését. A bővítés 21 millió forintos programját 1983-ban dolgozta ki az Energiagazdálkodási In­tézet, de a beruházás — mire elkészül - valójában 40 millió forintba kerül. Ebbe csak rész­E címmel kezdődött tegnap délelőtt a Vasváry-villában az a háromnapos tudományközi tanácskozás, melyet a Pécsi Akadémiai Bizottság Vili. szak- bizottsága és a JPTE Tanárkép­ző Kara szervezett. Az ország különböző pontjairól érkezett szakemberek — közöttük külföl­diek, Ausztriából, NSZK-ból, NDK-ból és Jugoszláviából — a megértés és az interpretáció kérdéskörét vizsgálják a társa­dalomtudományokban. Közismert: a köznapi életben is hány jelentése lehet a szó­nak, egy-egy mondat, kifejezés ben játszanak bele az árválto­zások. Egy új, nagy teljesítmé­nyű vízlágyító berendezésre is szükség volt, ez egymaga 17 millió forintba került. A beru­házás keretében a kazánház­ba egy új, óránként 7 tonna gőzt termelő kazánt állítottak be, ez remélhetőleg decem­bertől — ahogy tervezték — mór működni is fog. Ahhoz viszont, hogy a laká­sokat fűteni lehessen, el kell készülnie a 4-ről 10 mega­watt kapacitásra bővülő hő­központnak, ami a kazánház mögött vagy 20 méterre van. Itt lép be a PÉTÁV. A gőzt ugyanis a kórház termeli, tőle vásárolja meg a PÉTÁV és szállítja a hőközponton keresz­tül a hőenergiát a lakótelep­re. A DN hétfői számában ezt írtuk: „A kivitelezők, a CSŐ­SZER és a BEV Ígéri, úgy ha­ladnak a höközpont átépíté­sével, hogy kedden ne marad­janak meleg nélkül ezek az otthonok sem." A helyszínen mgtudtuk: ez a hétfőn tar­tott koordinációs megbeszélé­sen már úgy módosult, hogy csütörtökre halasztották az in­dulást. Tegnap viszont, jólle­het a CSŐSZER szerelői kemé­nyen dolgoztak - hosszas vi­tatkozás után állapodhattunk meg a formulában: ma meg­kísérlik a próbafűtés indítását. Ami - úgy mondják - szinte egyenértékű a fűtéssel. A Le- nin-lakótelepiek mindenesetre annak örülnének, ha a kísér­let sikerülne, és végre meleg lenne az otthonuk. H. I. tartalma mást és mást jelent­het. Dr. Szotáczky Mihály, a JPTE rektorhelyettese megnyitó előadásában érzékletes példán keresztül bizonyította, hogy például egy shakespeare-i gon­dolat értelmezése mennyire függ az előadó személyétől, a befogadó közegtől. A tudomá­nyos gondolkodás számára nél­külözhetetlen a fogalmak pon­tosítása, tisztázása; ezt a mun­kát vállalták föl a szimpózium résztvevői, hogy plenáris ülésen és szekciókban járuljanak a megértés tudományának aszta­lához. Többen megfogalmazták, de ha el nem is hangzott volna, akkor is egyértelmű volt: a múlt ismerete nélkül bizonyta­lan a jelen és nincs jövő. Két napig a bányászat neves szak­emberei, történelemtudósok, levéltárosok, muzeológusok tu­dományos konferenciát ren­deztek Pécsett, mint arról már tegnapi lapunkban beszámol­tunk. Az elhangzott magas­szintű előadások, bár csak na­gyon lazán kötődtek egymás­hoz, mégis a tudósítás első mondatát sugallták. Tegnap Pécsett a Mecseki Bányászati Múzeumban dr. Ecsedy István, a Janus Panno­nius Múzeum tudományos munkatársa A bányászat és fémművesség a Mecsek-vidék őskori településeinek életében, dr. Tilkovszky Lóránt egyetemi tanár, a történelemtudomá­nyok doktora A német nemze­tiségi kérdés a mecseki bánya­vidéken (1919—T945), dr. And- rásfalvi Bentalan osztályveze­tő, kandidátus Szent Borbála tisztelete a bányászok között, Sík Lajos ny. okleveles bánya­mérnök a selmeci diákélet ha­gyományairól (közben bemu­tatta a „Selmec—Sopron—Mis­kolc 1735—1945" című köny­vét) címmel tartottak előadá­sokat. Szomolányi Gyula, a Mecse­Százezer nagy telejsítményű dízelüzemű erőmunkagép mű­ködik az építőiparban, az út­építésnél, a mezőgazdaságban és a szállító vállalatoknál. Ezek jelentős gázolajfogyasztók. A Közlekedési Minisztérium az olajárrobbanás után szigorítot­ta az üzemanyagnormákat. A teherutókra fölszerelték az üzemóraszámlálókat, de a ha­zai erő- és munkagépparknál mindez ideig megoldatlan volt a telejsítményarányos üzem­óramérés. Horváth Ferenc, a Közleke­déstudományi Kutató Inté­zet munkatársának és a Pécsi Közúti Igazgatóság főenergetikusának, Győré Károlynak a szolgálati ta­lálmánya erre ad megoldást. A pécsi székhelyű Pannónia Műszaki Fejlesztő Agrárinnovó- ciós Közös Vállalat, melynek fő ki Ércbányászati Vállalat ve­zérigazgatóhelyettese, okleve­les bányamérnök az uránbá­nyászat 30 évéről beszélt. Re­mélhetőleg a kitűnően felké­szült többi előadó nem sértő­dik meg, ha ezúttal ebből ra­gadunk ki néhány gondolatot. Főként azokat, amelyek a bá­nyászat jövőjét szolgálják. Ter­mészetesen elismerve azt a három évtizedet, amelyet a vállalat a tanuló évektől, a lendületes éveken keresztül, amelyekben valóságos techni­kai forradalom zajlott az urán­érc-bányászatban, egészen az utóbbi évekig, amikor a terme­lés szinten tartása mellett az élőmunkát óriási mértékben kell (kellene) akár újabb tech­nikai forradalommal is kiválta­ni. Az uránbányászat történel­mét aligha szabad egy szűk tudósítás keretei közé szoríta­ni. Inkább arról kell szólni, hogy a magyar bányászatban az ipar, az élet többiterületei- re is hatva, milyen új dolgo­kat hozott hazánknak az urán­bányászat. Az első geológiai szolgálat volt a magyar bá­nyászatban az uráné, ma már a földtani kutatás számos te­rületén hasznosítják tapaszta­lataikat. A tudományos kísér­leti bázis a kutatás, de a mű­szaki fejlesztésnek is kitűnő profilja a szellemi termékek és új műszaki megoldások beveze­tése felkarolta az ügyet. Meg­állapodtak: a Pannónia Inno­váció a találmány kizárólagos hasznosítójaként megszervezi a gyártást, az értékesítést és fel- használást. Tegnap a Pannónia Innová­ció a Pécsi Közúti Igazgató­ság rácvárosi oktatási központ­jába kérte az ország minden részéből az erő- és munkagépe­ket használó és forgalmazó cé­gek képviselőit. Illés Erzsébet, a Pannónia Innovációs Közös Vál­lalat szabadalmi ügyvivője be­mutatta a két feltalálót, akik tájékoztatót adtak a teljesít­ményarányos üzemóra számlá­lóról. — Az erő- és munkagépekre szerelhető műszer és kijelző reális információkat ad a nagy teljesítményű dízelüzemű gé­műhelyévé vált a KISKÚT. Az 1000 méternél mélyebb aknák mélyítése a magyar bányá­szat eszköztárára csakúgy nagy hatással volt, mint ami­lyen hatalmas méretű szakmai tapasztalatot jelentett. Urán­ércbányászat nincs fúrás és robbantás nélkül: mint a fúrá­si technológiákban, eszközök­ben, a vállalatnál kikísérlete­zett és gyártott robbanóanyag előállításában hihetetlen alko­tó tehetségről tettek tanúbi­zonyságot a vállalat szakem­berei. Sok már újdonság felso­rolása kötetnyi helyet töltene ki. A nagy mélységben 46—50 Celsius-fok a hőmérséklet — a bányatérségeket hűteni kell. A következő tervidőszakban ennek a módszernek kidolgo­zása egyik legfontosabb fel­adatuk közé tartozik. Tóka Jenő okleveles bánya­mérnök, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat vezérigazgatója a tudományos tanácskozás zárszavában hasonló gondola­tot fogalmazott meg, fejlesztett talán tovább, mint amivel ez az írás kezdődött: a bányá­szat termelési kultúráját, a bá­nyászok társadalmi szerepét érdemes kutatni, a ma élő nemzedék történelemtudatá­ba ennek helyet szorítani, a hitünk szerint hosszú jövő előtt álló bányászat számára csak úgy tudunk utánpótlást terem­teni, ha érzékeltetjük ennek a szakmának óriási múltját, em­ber- és társadalomformáló erejét. Lombosi Jenő pék kihasználtsági foká­ról, pontossá válhat az üzemanyag nyilvántartás és el­számolás — mondotta Horváth Ferenc. A teljesítményarányos üzemóra mérés lehetővé teszi, hogy csak akkor cseréljenek gázolajat, mikor arra szükség van, a munkagépeket fölösle­gesen nem szükséges kivonni a termelésből. Ennek köszönhe­tően jelentősen csökkenthető a karbantartási költség is. A közelmúltban elkészültek a műszer prototípusai; melyekből az elsőt a Pécsi Közúti Igaz­gatóság egyik gréderén tesztel­ték. A szakemberek szerint leg­alább 10—15 százalékos meg­takarítás érhető el. A Pannónia Innováció révén ismét egy újabb szellemi alko­tás indul útjára, melyhez gyár­tó kerestetik. S. Gy. A közélet Mi hírei Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik — megyénkhez közeli — alakulatához látogatott tegnap Baranya párt- és állami vezetői­nek egy csoportja Lukács Já­nosnak, az MSZMP KB tagjá­nak, a megyei pártbizottság el­ső titkárának vezetésével. A küldöttség ismerkedett az ala­kulat személyi állományának kiképzési, harckészültségi hely­zetével, majd az alakulat pa­rancsnokságát tájékoztatták a megye gazdasági, politikai és társadalmi életéről. A látogatás elősegítette a két nép barátsá­gának elmélyítését. * A Baranya Megyei Tanács Tervező Vállalata igazgatóját — Kovács Antalt, saját kérésére 1— a Baranya megyei Tanács vb építési és vízügyi osztálya 1985. évi október hó 1. napjá­tól az igazgatói teendők ellá­tása alól felmentette. Egyidejű­leg 1985. évi december hó 31. napjáig Szentirmai György a vállalat műszaki igazgató-he­lyettese kapott megbízást az igazgatói teendők ellátására. * Az Egyesült Államokból 10 fős, agrárszakemberekből ólló küldöttség érkezett tegnap me­gyénkbe. A professzorok, keres­kedők, farmerek három napot töltenek Baranyában, és ellá­togatnak több mezőgazdasági üzembe. * Paul Ohms, a Német Szocia­lista Egységpárt Schwerin me­gyei Bizottsága csoportvezető­je, aki előadói körúton Bara­nyában tartózkodik, tegnap délelőtt Siklósra látogatott. A városi pártbizottságon Ledvi- náné Kosztán Erzsébet, az MSZMP Siklós Városi Bizottsá­gának titkára fogadta és tájé­koztatta a terület politikai, gazdasáqi helyzetéről. Ezt kö­vetően látoqatást tett a siklósi várban, majd megnézte a villá­nyi szoborparkot. * Az NDK-beli testvérterület pártmunkása délután a Bara­nya Megyei Tanácson találko­zott Gyenes Imrével, a tanács pártbizottságának titkárával, aki ismertette az apparátus munkáját. A beszélgetésen részt vett dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános el­nökhelyettese. Ezt követően a megyei és a pécsi építési, ter­vezési tanácsi vezetőknek elő­adást tartott a Schwerin me­gyei lakásépítési program meg­valósításának tapasztalatairól. * Kalamár József, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja csepeli szervezete egyik alapí­tója születésének 90. évfordu­lója alkalmából koszorúzási ün. népségét rendeztek szerdán a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában levő sírkertben. * Kalamár József nyughelyét a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nevé­ben Ernszt Antal, a XXI. kerületi Pártbizottság első titkára és Suhajda József, a KEB tagjai koszorúzták meg. Az ÉDOSZ Központi Vezető­sége szerdám ülést tartott. A testület az ÉDOSZ 46. kong­resszusát előkészítő írásos anyagot és a dokumentumokat vitatta meq. Az ülésen részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak taaja, a SZOT elnöke is. Ott volt továbbá Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöke és Kovács Imre, a KB osztályveze­tője. Az ülésen Gáspár Sándor javaslatot tett az ÉDOSZ mea- üresedett elnöki tisztének betöl­tésére. A SZOT, illetve az ÉDOSZ elnöksége nevében Gyenes Andrást, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnökét javasolta, aki tagja a szakszervezet központi veze­tőségének. A testület a javas­latot egyhangúlag elfogadta. Gyártót keres a Pannónia Innováció T el jesítmenyarőnyoi ilzemőraszámlölö A szakmai bemutató résztvevői a Pécsi Közúti Igazgatóság köz­ponti géptelepén. Horváth Dezső felvétele Tudományos szimpózium Pécsett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents