Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)
1985-10-15 / 284. szám
e Dunántúli napló 1985. október 15., kedd Mit mond a jogszabály? A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről 1986. április hó 1-től a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek a bérbeadók részére a 34/1985. számú (VII. 1.) MT sz. rendelei és ennek végrehajtására kiadott 12/1985. (VII. 1.) ÉVM számú rendelet alapján kell bérleti dijukat megfizetni. A már közzétett szabályozásokból a leglényegesebb tudnivalókat szeretném ismertetni. Ezzel is elősegíteni azt, hogy a bérleti dijak megállapításával kapcsolatos viták a minimálisra csökkenjenek. Elsődlegesen azt emelném ki, hogy a fizetendő bérleti díjat alapvetően a bérlemény alapterülete (m), településkategóriája és a bérleménycsoportba való tartozása alapján állapítják meg. A jelenleg még érvényes rendelet 5 bérleménycsoportot tartalmaz. Viszont 1986. április 1- től már csak 3 lesz. így, ,,A” bérleménycsoport: Ide tartoznak többek között a következő helyiségtípusok: bárok, mulatók, divatszalonok, ,,B" bérleménycsoport: (pl. műhelyek, kereskedelmi és vendéglátóipari helyiségek, magtárak, irodaépületek kisipari műhelyek és lakossági javító szolgáltató helyiségek), „C” bérleménycsoport: (személygépkocsi vagy egyéb járműtároló helyiség, műterem, gazdasági helyiség: istálló, szín, pince stb.). A bérek mértéke: (Ft/m2/év) Településkategória Bérleménycsoportok ABC 1. Pécs 2400 1200 360 II. Városok és országos jelentőségű üdülőterületekkel rendelkező kiemelt községek (Baranyában jelenleq ilyen: Aba- liget, Harkány, Orfű) 1800 960 300 III. Egyéb községek 1200 720 180 A központi jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy az alapbér mértéke a helyiségeknek a településen belüli fekvése alapján — bérleménycsoportok, illetőleg ezen belül he- iyiségtípusok szerint — legfeljebb 30 százalékkal növelhető, vagy csökkenthető. A módosítás a tanácsok végrehajtó bizottsága hatáskörébe tartozik és ezt a település egy-eqy összefüggő azonos jellemzőjű területére (városközpont, peremterület stb.) alkalmazhatják. Pécs városában a testület élt is ezen lehetőséggel. így Vasas I. Vasas II., Hird, István-akna, Pécsszabolcs, Hősök tere és környéke területén. Itt ,,B” bér- leménycsoDortba tartozó kereskedelmi létesítmények, áru- és üzletházak, üzlethelyiségek, vásárcsarnok, fedett piacok és pavilonok, továbbá a „C” bér- leménycsooortba tartozó összes helyiséq (műterem, vagy így használt helyiséqet kivéve) bérét 30 százalékkal csökkentett mértékben állapította meg. Viszont egy szűk körben a „B” bérleménycsooortba tartozók közül a vendéqlátóipari épületeknél és helyiségeknél az ún. történelmi belváros területén 30 százalékos bérnövelést írt elő. Példaként említhetem még Komló városát is, itt a végrehajtó bizottság I—III. bérövezetet hozott létre. Az I. bérövezetben a vendéqlátóioari épületek és helyiségek bérét 30 százalékra kell növelni, A II—III. bérövezetbe a bér mértékét 30 százalékkal kell csökkenteni, a „B" bérleménycsoportba tartozó helyiségek egy részénél (pl. üzlethelyiséaek, boltok, kulturális helyiségek, oktatási intézmények, kisipari műhelyek), a ,,C” bérleménycsooortba tartozóknál a II. és III. bérövezetbe viszont az összes bérleménytípus heh'iséqét 30 százalékkal kell csökkenteni. A miniszteri rendelet bizonyos esetekben lehetőséget ad a bérleti díi csökkentésére is. A végrehajtási rendelet felsorolja azon körülményeket, melynek alaoián a lakbér mértékét csökkenteni kell (qy a csökkentés mértéke legfeliebb 30 százalék lehet, ha a helyiség: a) rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek hiányoznak, b) műemlékvédelem alatt álló épületben van és a bérlőt a védettséggel kapcsalatban , külön kötelezettségek terhelik. c) műszaki állapota kedvezőtlen. 50 százalékos lehet a bér csökkentése, ha a helyiség: a) műszaki állapota különösen kedvezőtlen, b) ideiglenes jellegű épületben van. c) pincében és alagsorban van és emiatt rendeltetésszerű használhatósága korlátozott. Kiemelendő, hogy a csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 60 százalékos lehet. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a kiadott országos iránymutatás alapján a PIK kidolgozta azon irányelveket, melyben a csökkentés mértékét konkrétan határozta meg. így például: — ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges helyiség hiányzik, a csökkentés mértéke: „A" bérleménycsoportba tartozó helviségeknél 20 százalékos, „B" bérleménycsoportba tartozó helyiségeknél 10 százalékos, ,,C" bérleménycsoporton belül a műterem 5 százalékos, — ha a műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. nedves, aládúcolt, gombafertőzött), mindhárom bérleménycsoportnál 50 százalékos, — ha pincében és alagsorban van és emiatt rendeltetés- szerű használata korlátozott, mindhárom bérleménycsoportnál 30 százalékos. Az új szabályozás foglalkozik a bérleményhez tartozó területek bérével is. Díjtételt itt nem állapít meg, hanem a bérleti szerződésben foglaltakat (meglévő bérleti jogviszony esetében) illetve a bérbeadó és a bérlő megállapodásának figyelembevételét írja elő. Pécsett az állami tulajdonú bérleményeknél a területek bére a következőképpen alakul: a) gépkocsitárolásért 100 Ft/m2/év b) ideiglenes építmény (pl. garázs által elfoglalt területért) 150 Ft/m2/év. c) Be nem épített telekért 80 Ft/m2/év. A helyiségek új bérét és az évenként fizetendő bér mértékét — 1985. július hó 1-én fennálló bérleti jogviszony esetében — a bérbeadónak október 31- ig kell írásban közölni. A bér emelése fokozatosan lép életbe, így 1986. április 1-től a korábbi és az új bér közötti különbözet összegének 1/3-ával, 1987. január 1-től 2/3-ával és 1988. január 1-től pedig a különbözet teljes összegével növelt bért kell fizetni. Ha a bérleti jogviszony 1985. július 1. után jött létre, akkor a bérlő: — az 1985. július 1. napja és az 1986. március 31. napja közötti időszakban a korábbi jogszabály alapján, — 1986. április 1. napját követően pedig az új rendelet szerint megállapítható bért kell fizetni. Kiemelendő, hogy az állami tulajdonban álló helyiségeknél, amelyeknél az alapbér a korábbi jogszabályok alapján megállapított bérleménycsoport, illetőleg településkategória összevonása miatt megváltozott, csak a korábbi bér kétszeresének megfelelő összegű bért kell fizetni. Amennyiben bérbeadó október 31-ig nem közli az új bért, akkor arra csak a közlést követő hónap 1. napjától, de legkorábban azonban 1986. április 1-től tarthat igényt, dr. Buzánszky Béla, osztályvezető-helyettes főtanácsos Nemzetközi magazin II Greenpeace keresztes háborúi A Greenpeace egyik hajójáról a távolból őket szemmeltartó fran- Ember-pingvinek a pingvinek védelmében tüntetnek Brüsszelben cia fregattot figyelik {Fotó: Reuter — MTI — KS) Bálnák és atomhajók Hetek, hónapok óta előkelő helyen szerepel a világsajtó hasábjain, a hírügynökségek jelentéseiben a Rainbow Warrior név. S ez nem is csodálható: az ügy, amely eredetileg úgy indult, mint egy kis környezetvédelmi csoport incidense a távoli Üj-Zélandon, az idők folyamán csakugyan világpolitikai fajsúlyú esetté vált. A Greenpeace hajója ellen Auckland kikötőjében elkövetett merényletről bebizonyosodott, hogy kétségkívül a francia titkosszolgálat emberei álltak a háttérben. Az egyre erősödő botrány hatására Franciaországban távozásra kényszerült Hernu hadügyminiszter, személycsere történt a titkosszolgálat élén is, s az ügy kapcsán a jobboldal nem szünetelteti támadásait Fabius kormányfő, de még Mitterrand elnök ellen sem. „Zöld béke” A vádak, leleplezések, gyanúsítások és beismerések e kúsza szövevényében, a Rainbow Warriorhoz kötődő fejlemények özöne mellett jóval kevesebb szó esett arról a szervezetről, amely az egész ügyet kirobbantotta. Pedig a Greenpeace története, tevékenysége tartogat jónéhány olyan érdekességet, amely érdemessé teszi, hogy közelebbről is megismerkedjünk vele. Első pillantásra nem más, mint egy a számtalan környezetvédelmi csoport közül, amelynek lépéseit a Föld számos részén egyre nyomasztóbban jelentkező ökológiai gondok diktálják, a vízszennyeződéstől egész a savas esőkig és az erdők gyorsuló pusztulásáig. Fellépésének másik területe inkább a hagyományos békecsoportokéra emlékeztet, hisz céljaik közt a nukleáris robbantások, illetve általában az atomfegyverek és a fegyverkezés elleni küzdelem kap kiemelt hangsúlyt. Nos, a Greenpeace-nél a két szféra aligha választható külön. A magyar fordításban „Zöld békét” jelentő szervezet tagjai széles körű harcot folytatnak az emberi környezet mindenféle nukleáris és kémiai szennyezése ellen, csakúgy, mint a ritka, nemegyszer kihalófélben levő állat- és növényfajták megmentéséért. Jelmondatuk önmagában is sokatmondó: „Szavak helyett tetteket!”. Az a meggyőződés áll mögötte, hogy haszontalan felhívások, aggódó figyelmeztetések a jelenlegi helyzetben már nem sokat segítenek, a szaporodó veszélyek elhárításához aktív fellépésre, önzetlen cselekvésre van szükség. Milliónyi szimpatizáns A mozgalom épp másfél évtizede, 1970-ben jött létre, Kanada csendes-óceáni partvidékén, British Columbiában, ahol egyszerűbb környezetvédelmi problémák néhány tucat önkéntest egy csatasorba tömörítettek. Alig hét év múlva a létszám mintegy 80 ezerre, hatókörük hat országra terjed, manapság pedig 15 országban körülbelül 1,2 millió tagjuk, illetve támogatójuk van. A szimpatizánsok számát becsülni sem igen lehet, az mindenesetre tény, hogy a 14 millió dollár körül járó költségvetésük szinte teljes egészében apró, alig 10—15 dollár körüli egyéni adományokból gyűlik össze. Akárhogy is nézzük tehát, a Greenpeace valóságos nemzetközi hálózattá szerveződött: 30 irodáját, 150 fős személyzetét, film- és fotórészlegét, hajóit és kiterjedt hírszolgálatát a sussexi (Nagy-Britannia) Lewesben levő központból irányítják. Persze, nem a szó „katonai” értelmében, hisz a mozgalom két alapelve változatlanul az önkéntesség és a tudatos erőszakmentesség. Ez minden akció lebonyolítását, minden kampány hangvételét megszabja, sőt már a tagfelvételnél meggyőződnek arról, hogy a jelentkezők megfelelnek-e a nemes célkitűzéseknek. S hogy mire terjed ki konkrét tevékenységük? Még felsorolni is hosszadalmas lenne. Tiltakoznak - hangsúlyozottan politikai állásfoglalás és részrehajlás nélkül - az atomkísérletek ellen. Nehéz eldönteni, hogy akcióik, a közvéleményre gyakorolt hatásuk mennyiben járult hozzá a légköri robbantások betiltásához, de tény, hogy azóta is igyekeznek ezen a téren továbblépni. Párizzsal szembeni kritikájuk is ehhez a problémához, a Mururoa-ko- rallzátony körzetében végrehajtott ismételt francia nukleáris kísérletekhez kötődik. (Köz- bevetőleg, egyelőre nem sok sikerrel: az új hadügyminiszter, Paul Quiles október eleji figyelmeztetése értelmében a mozgalom valamennyi hajóját, amely túl közel hatolva megzavarja a francia atomrobbantásokat, el kell fogni, s a felségvizek megsértőit a francia törvények szerint felelősségre kell vonni. Fókabébik és gyárkémények A Greenpeace napirenden tartja a déli sarkvidék fegyvermentes státusának fenntartását, és az óceánok „nukleáris szeméttel”, vagy más vegyianyagokkal való rombolásának kérdését. Egy szellemes megfogalmazás szerint valóságos keresztes hadjáratot viselnek minden kémiai szennyezés ellen. Nyilvántartást vezetnek a sugárveszélyes szállítmányt hordozó tengeri járművekről. Fellépnek az ipari létesítmények megfelelő környezetvédelmi felszereléséért. Látványos akciók sorát hajtották végre, messzemenően kihasználva az így szerezhető publicitást. Behatoltak a névadói kísérleti atomlétesítménybe, hogy érzékeltessék: milyen könnyen terrorakciók helyszíne lehet egy-egy nukleáris reaktor, raktártelep vagy laboratórium. Felmásztak a legmagasabb európai gyárkéményre, tüntetést szerveztek a hírhedt dioxin-mérgezésért felelős Hoffman-Laroche zürichi központjánál. Óriási visszhangot keltett a bálnák és a fókák védelméért indított kampányuk is. Új-Fundland partjainál például úgy próbálták megakadályozni a védtelen fókabébik könyörtelen lemészárlását, hogy lemoshatatlan zöld festékkel csúfították el a fiatal állatok fehér prémjét. A szer ártalmatlan, óm használhatatlanná tette a keresett gereznákat gyűjtő vadászok erőfeszítéseit. Aligha túlzás kijelenteni: a „Zöld armada" a világtengerek számos pontján tiszteletre méltó energiával, következetességgel törekszik feladatai valóra váltására, vállalva akár a konfliktusokat, a rosszallást és az ellenlépéseket is - bár a Rainbow Warriorhoz hasonló súlyosságú eset eddig szerencsére még nem fordult elő. Más kérdés, hogy az erőviszonyok nyilvánvalóan nem a „Zöld béke” híveinek kedveznek. A londoni Financial Times találó megfogalmazása szerint a Greenpeace Dávidként küzd a nemzetközi multinacionális társaságok és az egyes kormányok Góliátjai ellen. A mozgalom vezetői így maguk is tisztában vannak azzal, hogy ebben az egyenlőtlen küzdelemben csak a nemzetközi közvélemény széles körű mozgósításával, az emberek lelkiismeretének felrázásával remélhetnek némileg jobb pozíciót. Szegő Gábor Folytatjuk beszélgetésünket Tám László fotóművésszel, akitől ezúttal a diafilmek tárolásához és vetítéséhez kapunk tanácsokat. — Az exponált filmeket igyekezzünk minél hamarabb előhívni, illetve előhívatni. Ha erre nincs mód, legjobb az anyagot hűtőben tárolni az előhívásig. Filmjeinket sokszor összetekerve kapjuk vissza a laborokból. Ahhoz, hogy köny- nyen kezelhetővé váljanak, tekerjük fel a másik oldalukra és hagyjuk úgy egy napig, addigra szépen kiegyenesednek. Egyéni tapasztalatom, hogy ha módunkban áll 1—2 hónapot várni és csak akkor bekeretezni a diákat, úgy igazán sima, az üveghez tökéletesen tapadó filmekkel dolgozhatunk, mivel addigra már teljesen „megnyugszik" az emulzió. A keretek közül a műanyag betétes típusok használatát tartom optimálisnak. Ezekkel gyorsan lehet dolgozni és igen könnyűek. — Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a diák tárolásának. .. — Valóban, pedig ez is nagyon fontos, hiszen a világosban vagy párás helyen tartott filmek hamar kifakulnak, el- színeződnek, míg a helyesem sötét, száraz helyen és állandó hőmérsékleten való tárolással szinte korlátlan ideig tökéletesek maradhatnak. — A diázó egész eddigi munkájának célja a kivetített képben való gyönyörködés. — A csodálatos színű képek, képsorok hangulatához illő zenével aláfestett diavetítés Tám László: Távol-keleti táj élménye valóban minden fáradozásért kárpótolja a fotóst. Ha nézőinknek is maradandó élményt akarunk nyújtani, arra kell ügyelnünk, hogy 80- 100 darab képnél többet ne vetítsünk le egyszerre (képenként 10—15 másodperc az ideális vetítési idő), és hogy mindig igyekezzünk valamilyen koncepció szerint egybetartozó diaanyagot összeállítani. Maletics L.
