Dunántúli Napló, 1985. október (42. évfolyam, 270-299. szám)

1985-10-14 / 283. szám

1985. október 14., hétfő Dunántúli napló 5 Hétvégi szeminárium az önismeretről Segítenünk kell! Ércbányász a megértőbb kollektíváért Hogy mennyire nélkülözhe­tetlen az önismeret az őszinte kapcsolatteremtésben — friss élményként viszik haza azok, akik részt vettek a pécsi Apá­czai Nevelési Központban szer­vezett hétvégi szemináriumon, amelyet dr. Telkes József pszi­chiáter és Simon Angyalka pszi­chológus vezetett. Tizenketten vettek részt a tegnap zárult háromnapos sze­mináriumon. Foglalkozásukat tekintve pedagógusok, és volt köztük vájár, esztergályos, ma­tematikus, felszolgáló, műszaki rajzoló, pszichológus, gyógytor­nász. S az ország minden tájá­ról jöttek: Budapestről, Heves­ből, Csurgóról . .. Készséggel válaszoltak a kérdésre: — Miért jelentkeztek az ön­ismereti szemináriumra? Mivel gyarapodtak a három nap so­rán? Milfait Márta: — Egy éve működik az információs és ta­nácsadó irodánk a Flórián téri aluljárónál. Vállalnunk kellett, hogy bárki, bármilyen kérdés­sel bejöhet hozzánk, esetleg csak ürüggyel, beszélgetni. Ma már tudatosabban akarunk az emberekkel foglalkozni, ezért is jöttem Pécsre. Érdemes volt, felkészültebb vagyok. Várhelyi János, hat éve vájár a MÉV-nél: — Úgy éreztem, ügyetlen vagyok a kapcsolatok­ban, itt sok olyat tanultam, hal­lottam, amire magam nem tu­dok rájönni, megoldani. Persze ugyanolyan emberként megyek vissza a csapatba hétfőn, de biztosan jobban megértem a többieket. Kőműves György esztergá­lyos, szintén a MÉV-nél: — A célom önmagam megismerése, amelyhez ez a szeminárium az) első állomás. Gondjaim voltak a magánéletemben, szükségem van arra, hogy megtanuljam a kapcsolatteremtést. Molnár Istvánná tanítónő, Csurgóról: — Magam jelent­keztem, de az 1-es számú Ál­talános Iskolában, ahol taní­tok, messzemenően támogattak, sőt, várják, hogy hazavigyem az itt tapasztaltakat, hiszen körzeti munkaközösség-vezető is vagyok. Sok a sérült gyerek, meg kell tanulnunk segíteni nekik. És rengeteg élményt vi­szek haza arról is, hogyan alakulnak-alakíthatók a gye­rekközösségek. G. M. Az Úttörőház új, vonzó programja Alice Csodaországban Az aktokat már megszoktuk Október 15-én indul a távfűtés Naptárkörkép A legsikeresebb a Munkácsy — 3,5 millió aszi-ali Szekszárdról nem később további darabok­nak is. Lewis Carroll: Alice Csodaor­szágban című regényének szín­padi adaptációját láttuk, amit Kosztolányi Dezső nyelvi lele­ményekkel, nyelvi csodákkal te­li fordításának felhasználásá­val Jeney István készített. (Az előadás értékesítésére rövidesen visszatérünk). Titokzatos, rejtel­mes regény az Alice álmait megidéző klasszikus mű, és persze nem is pusztán gyerek­regény, mint ahogyan például a Micimackó és A kis herceg sem csak az. Érezhetően ennek volt tudatában a rendező és a társulat is, amely abszurditá­sokkal, csodákkal és rettentő dolgokkal teli álomvilágot va­rázsolt a tegnap délelőtt kö­zönsége elé. Dévényi Ildikó játssza Alice-t, mellette azon­ban a többiek Bánky Gábor, Krasznói Klára, Krizsik Alfonz, Latabár Árpád, Mester István, Németh János, Pállai Péter és Sípos László is igen jelentős súllyal vesznek részt a produk­cióban. Elsősorban a szöveg, a színészi játék, a megzenésí­tett dalok (Papp Zoltán) és a fontos szerepet játszó kellékek segítségével. Nem cukros mesejátékot lát­hattunk, a mai gyerekek azon­ban szemmel láthatóan vevők erre a fajta színházra. Modern színházat láttak, amelynek úgy látszik, a tíz év körüli korosz­tály körében (mert az előadás nekik szól) igenis megvan a közönsége. Gállos Orsolya Dévényi Ildikó és Pálfai Péter, valamint Mester István és Sipos László az „Alice Csodaországban" című darab jeleneteiben. Fotó: Tóth László Újabb helyszínt választott magának a Pécsi Nemzeti Színház: tegnap délelőtt az új Útörőházban zajlott le az Ali­ce Csodaországban premierje. Többféle szándék vágott egy­be, amikor az előadás helyszí­nét kiválasztották. Jeney István »rendező eleve nem hagyomá­nyos játéktérben gondolkodott, s olyan helyiséget keresett, ahol az egész térség bejátsz­ható: adva volt egy ilyen célra még ki nem próbált hely, és­pedig a nemrég felépült Szabó István Úttörőház egyik terme. Mint ennek gazdái elmond­ták szeretnék többféle módon ideszoktatni a pécsi gyerekeket. Többek között azzal is, hogy otthont adnak a Pécsi Nemzeti Színház gvermekelőadásainak. Nemcsak ennek az egynek, ha­Felújított hőközpontok — korszerűbb hálózat A meteorológiai előrejelzés ezúttal egyezik a hivatalos fű­tési szezonkezdettel: a napi középhőmérsékletek ugyanis azt mutatják, hogy október 15- én indulhat a PÉTÁV a fűtés­sel. Ma már harmincötezer baranyai - Pécsen kívül Sikló­son, Mohácson, Szigetváron, Komlón és Szentlőrincen - la­kást kapcsolna be a távfűtés­be. S ebben az évben száztíz millió forintot költött a PÉTÁV a rendszer karbantartására és Az ötéves tervidőszak elején megkezdett programot folytat­va a hőközpontokban hőmeny- nyiség-mérőket szereltek fel, ezidáig hatvanöt, s az év vé­géig még kilencvenet. Jövőre pedig újabb kétszázat építenek be a mérőkből, amelyek az épületek minél pontosabb sza­bályozását teszik lehetővé, s egyben az egyik műszaki bázi­sát képezik annak a fogyasz­tásmérésnek, amely a felhasz­nált energia arányában szám­lázza a díjat. A szép meztelen lányokat bemutató naptárak már ko­rántsem keltenek akkora fel­tűnést, mint néhány éve — hoz­zászoktunk: így hát nem vé­letlen, hogy a legsikeresebb naiptár már nem aktnaptár. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata a legnagyobb fali és asztali naptárkiadó, s Mun­kácsy Mihály festményeivel megjelent falinaptára már a nyáron elfogyott — Seres Lász­ló igazgató arra kért bennün­ket: minden Információt szí­vesen megad, csak Munkácsy­naptárt ne kérjünk, mert már neki sincs. Ők 14 féle/ több­lapos művészeti falinaptárt — köztük Vasarely-naptárt is -, hatféle asztali naptáirt és számtalan poszternaptárt ad­nak ki, a megszámlálhatatla­nul sokféle kártyanaptárral egyetemben. Az asztali naptárak között is van baranyai vonatkozású: a törököknek az országból va­ló kiűzésének évfordulójára a magyarországi török emléke­ket is bemutatják az egyik asztali naptáron. Noha az képzőművészeti ki­adó a legnagyobb naptármeg­jelentető, korántsem uralja a piacot: ma naptárat kiadni jó üzlet — több száz cég, in­tézmény ad már ki saját ma­ga is naptárt. A pécsi Iránytű G. M. pél­dául kártya naptárakat a Kon- zum Áruház megbízásából és annak reklámozására, a Pan­nónia Műszaki Fejlesztő Ag­rárinnovációs Közös Vállalat pedig a Képzőművészeti Kiadó Vállalattal közösen jelentette meg az Árpádházi királyok cí­mű hétlapos falinaptárát. Az ízléses grafikákat Nászay Csil­la rajzolta. A naptárgyűjtők sokszor ne­héz feladat előtt állnak: a naptárak többsége — mint az Árpádházi királyok is — rek­lámnaptár, azaz nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, így nehéz megszerezni őket. A jó naptárgyűjtő tehát először is­merősöket gyűjt és cseretársa­kat, s csak azután láthat hoz­zá magának a naptárnak a beszerzéséhez. Jelenthetjük: ma Magyaror­szágon annyi naptár készül, hogy nemcsak a gyűjtőknek jut belőle, hanem azoknak is, akik szeretnék tudni előre, hogy jú­nius 30-a milyen napra esik — azaz azoknak is, akik nemcsak gyönyörködni akarnak a nap­tárak képes felében, hanem használni azok naptároldalát is. A Szekszárdi Nyomda szinte szakosodott a naptárak előál­lításra: eddig 90 félét szállítot­tak ki a nyomdából a PIÉRT- nek, a következő hetekben to­vábbi 60 féle készül még el — összesen 3 és fél millió asz­tali naptár kerül ki Tolna szék­helyéről. B. L. Keddtől három napig Pécsett: világszínvonalú számítástechnika Törpe óriások Vasárnapi műszak a szénbányában A Mecseki Szénbányáknál tegnap reggel a pécsbányai, bétái, zobáki és a szászvári üzemekben majd hatszázan szálltak le. A délelőtti szakon 1462 tonna szenet küldtek a felszínre. Délután szenet ter­meltek Zobákon — ahol reggel­től 12 órázott egy vgmk — szászváron 64-en kezdték a műszakot ugyancsak vgmk-ban. Éjszaka Szászváron szenet ter­meltek vgmk-ban, dolgozott a nagymányoki brikettüzem és éj­szakai műszakot tartott a kom­lói szénelőkészítő üzem is. Va­sárnap 3 műszakban dolgozott a szénbányák gépkocsiüzeme. Háromnapos számítástechni­kai bemutatót készítettek elő a hét végén három pécsi vál­lalat szakemberei: a rendez­vény kedd délelőtt kezdődik a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban. A szervezők: a Budasolt Szövetkezet, a Pécsi Tanács­szervek Szervezési és Számítás- technikai K. V. a Pécsi Agro- kerrel karöltve csúcstechnikát mutatnak be: az IBM, a VIC­TOR — mindkettő USA —, illet­ve a japán SORD komputereit, illetve géprendszereit, amelyek közül a legokosabb — a leg­nagyobb teljesítményű — töb­bet tud, mint eddig bármely működő gép Pécsett és Bara­nyában. A berendezések természete­sen — típustól és kiépítettség­től függően - igen széles ka­pacitás- és árskálát képvisel­nek. Legfőbb érdekességük azonban - mint az utóbb em­lített cég munkatársai tegnap kérésünkre elmondották - az, hogy a három partner bármely gazdálkodó szervezet számára néhány héten (!) belül szállít­ja a szükséges géprendszert akár vásárlás, akár bérlet for­májában. Komplex szolgáltatásokat is nyújt mindehhez: garanciát, szervizt, üzembe helyezést, rendszerfejlesztést, sőt: okta­tást, betanítást, továbbá a már működő feldolgozások követé­sét, „karbantartását”, illetve továbbfejlesztését. Nem kö­zömbös az sem, hogy a gépek- többek közt a képünkön lát­ható SIRIUS VI - mérete jóval kisebb a legtöbb közismert nagyszámítógépnél. A rendezvények első napján elsősorban — de nem kizárólag — a vezetőknek szóló informá­ciók hangzanak el, a második, „szakmai" napra inkább ma­gukat a számítástechnikai szakembereket várják, de a ki­állított rendszerek mindhárom napon megtekinthetők. Mindig lesz mód vitára, konzultációra, illetve, a gépek működés köz­beni megtekintésére is. Varga J. beruházósra-fejlesztésre. örvendetes, hogy már szep­tember 15-től készen álltak a fűtés indítására, szerencsére a kellemes időjárás nem tette szükségessé a pótfűtést. Mind­össze hatszáz lakás bekapcso­lása kétséges még Szigetváron, a Lenin-lakótelepen. Azonban a kivitelezők, a CSŐSZER és a BÁÉV ígéri, úgy haladnak a hőközpont átépítésével, hogy kedden ne maradjanak meleg nélkül ezek az otthonok sem. A felkészülés során jelentő­sen gyarapodott a távfűtő-há­lózat. Pécsett befejezték a két és fél kilométer hosszú, hét­száz milliméteres gerincvezeték építését a Hőerőmű és a Lég- szeszgyár úti csomópont között. A nagyobb átmérőjű vezeték két ötszáz milliméterest vált fel, növelve a hálózat kapaci­tását és biztonságos üzemelte­tését. Az idén üzembe helye­zett vezeték negyvenhét millió forintba került. Szintén fontos program: hat­vankét szakaszoló szerelvényt építettek be a rendszerbe Pé­csett és Mohácson. Azért je­lentős, mert üzemzavar esetén kis területet kell csak kizárni a szolgáltatásból, és a javítás idejére rövidebb szakaszon kell a rendszerben keringő vi­zet leengedni, ami egyébként hosszabb időt venne igénybe. Folytatják a hőközpontok re­konstrukcióját is: ez évben harminc teljes felújítását vé­gezték, az utolsó hat a na­pokban készül el. A díjbeszedésről csak annyit, hogy nem vállalati elhatáro­zás, hanem jogszabályban rög­zített elvárás: a fűtési szezon idejére — október 15. és ápri­lis 15. — átalányt fizet a fo­gyasztó, és a díjat a szolgálta­tás igénybevételének hónapjá­ban, egy összegben, előre kell szedni. G. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents