Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-12 / 251. szám

2 Dunántúli napló 1985. szeptember 12., csütörtök Etiópia ünnepén Csapadékosabb jövőre várva Esőleső Etiópiában 11 évvel ezelőtt Hailé Szelasszié császár negyven­éves uralmát döntötte meg az az antifeudális, demokratikus nép­mozgalom, amely a II. világháborút követően bontakozott ki. Nemzeti ünnepén köszöntjük a szocialista átalakulás útjára lé­pett fekete afrikai államot! írásunk az ország életébe, eredmé­nyeibe, gondjaiba, céljaiba nyújt rövid betekintést. Gondterhelten kémlelték az eget a szárazság sújtotta Etió­piában. Megnyílnak-e az ég csatornái? Lesz-e esős évszak? Nem hét — tíz szűk esztendő után hullik-e elegendő csapa­dék a szomjas földekre? Az is lehet, hogy az égi áldás bő­sége most új csapást mér az országra. Huszonegy afrikai or­szágot, százötvenmillió embert érintett a szárazság, közülük Etiópiát sújtotta a legkemé­nyebben az aszály. Nemrégiben biztató hírek ér­keztek Addis-Abebából; Kurt Jansson, a világszervezet etió- piai segélyakcióit irányító fő­titkárhelyettese két kritikus tar­tományban járva megállapítot­ta: Tigrében a rászorulók 80, Eritreában 75 százalékához idő­ben eljut a Nemzetközi Vörös- kereszt és más szervek élelmi­szer segélye. Meddig kényszerülnek mene­külttáborokban tengődni az em­berek? Az esős évszak bekö- szöntével az etióp Segély- és Rehabilitációs Bizottság biztat­ja az embereket, az önként vál- íalkozókat, térjenek vissza el­hagyott földjeikre, ne hagyják azokat parlagon heverni, ves­senek. Éhhez segítséget, vető­magot, mezőgazdasági szerszá­mokat adnak, természetesen élelemmel is ellátják őket. Mekellében, az egyik legna­gyobb menekült táborban 16 ezer család vállalkozott a haza- településre. Nyolcmillió ember szorul Eti­ópiában segítségre. A massza- vai kikötőben naponta kétezer tonna élelmet raknak ki. Az élel­miszer-adományok az éhha­láltól mentették meg az em­bereket. Hosszú távon a me­nekült táborban való tartóz­kodás káros következmények­kel járhat, az átmeneti kény­szerhelyen élők számára magá­tól értetődővé válik, hogy jól, rosszul, de ellátják őket, hogy ez ingyen van, orvosi kezelésre is számíthatnak. A tétlenség, az ingyenélés demoralizál, a gyereküket, családtagjaikat el­vesztők gyakran apátiába es­nek. Kiúttalannak, reménytelen­nek, látják a helyzetet. Etiópiának 42 millió lakosa van. Az ország területének — kétszer akkora, mint Francia- ország — egyharmada művel­hető, de a termékeny, 84 mil­lió hektárból csak 14-et művel­nek meg. A mérhetetlenül el­maradt agrárgazdaság, az erdők elhasználása, a talajeró­zió, az ökológiai egyensúly megbomlása, az egyre sűrűb­ben jelentkező aszályok, éhín­ségek, arra késztetik Etiópia ve­zetőit, hogy új alapokra he­lyezzék a mezőgazdaságot. Ahol a föld újra termővétételé- re egyelőre nincs remény, on­nan olyan területekre telepítik át a családokat, ahol földmű­velésre, megélhetésük biztosítá­sára nagyobb lehetőség kínál­kozik. Mengisztu Hailé Mariam, Etiópia államfője, az év elején gazdasági szükség-programot hirdetett meg. Minden eszközt az éhség felszámolására kell fordítani. A takarékossági intéz­kedések között például megtil­tották a gépkocsik behozatalát. A felszabaduló devizát az élel­miszertermelés növelésére,- az önellátás biztosítására használ­ják fel. Száznegyven dollár az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Negyvennégy év gz átlag élet­kor. Ezer gyerekből 236 ötéves kora előtt elpusztul. A lakosság alig tíz százaléka jut tiszta ivó­vízhez . . . Ezek az adatok érzé­keltetik az élet minőségét ab­ban a országban, amelyet a vi­lág tíz legszegényebb állama közé sorolnak. Az etióp forradalom óta el­telt több mint egy évtized alatt évszázadok elmaradottságát — a szegénységet, a betegsége­ket, a tudatlanságot, a múlt át- kos örökségét — nem lehetett felszámolni. A szörnyű száraz­ság okozta afrikai krízis még nehezebbé teszi az előrelépést. Mégis: tiszteletreméltó erőfe­szítéssel igyekeznek emberibb, jobb életet teremteni. Szilágyi Éva Burgonvaakció ismét várja vásárlóit □ SZENTLÖRINCI ALLAMI GAZDASÁG, a 6-os út, bicsérdi elágazásánál lévő boltjában. Kiváló minőségű vető- és étkezési burgonya kapható! NAGYVILÁGBAN Husák-Strougal- Várkonyi találkozó Prágában Gustáv Husák fogadta Várkonyi Pétert (Telefoto—MTI KS-DN) Várkonyi Péter külügyminisz­tert csehszlovákiai hivatalos baráti látogatásának második napján, szerdán fogadta Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára és Lubomir Strougal miniszter- elnök. Szívélyes légkörű megbeszé­lésükön Gustáv Husák és Vár­konyi Péter megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok magas szintet értek el, és a tc- valy novemberben Budapesten tartott felső szintű találkozón elhatározottakkal összhangban fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy a kölcsönös együttműködés to­vábbi elmélyítése és gazdagí­tása hasznos mindkét ország népei számára, s egyúttal hoz­zájárul a szocialista országok egységének és együttműködé­sének erősítéséhez. A nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseit áttekintve nagyra értékelték az új szovjet béke­kezdeményezéseket, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi helyzet javításához, a fegyverkezési verseny fokozó­dásának, s a világűrre történő kiterejsztésének megakadályo­zásához. Lubomir Struogal méltatta a magyar—csehszlovák politikai, gazdasági és kulturális együtt­működés fejlődésében elért eredményeket, és tájékoztatta a magyar külügyminisztert a CSKP XVII. kongresszusának, valamint Csehszlovákia 1986— 1990-es Vili. ötéves tervének előkészítésével összefüggő leg­fontosabb politikai és gazdasá­gi feladatokról. Részletesen foglalkoztak a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok fejleszését szolgáló feltételek kialakításá­val. A megbeszéléseken jelen volt Bohuslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter és Kovács Béla, hazánk prágai nagyköve­te. Várkonyi Péter látogatásáról közlemény jelent meg. Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek hasznosnak és ered­ményesnek értékelte tárgyalá­sait, amelyek szívélyes elvtár­si légkörben, a teljes nézet- azonosság jegyében folytak le. Várkonyi Péter hivatalos lá­togatásra hívta meg Bohuslav Chnoupeket, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Szingapúrba menekültek a thaiföldi puccsisták Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke Etiópia nemzeti ünnepe, a forradalom 11. évfordulója alkalmából táv­iratban fejezték ki jókívánsá­gaikat Mengisztu Haile Ma­riamnak, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkárának, a? Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnökének. ULÁNBÁTOR: Czine-ge La­jos miniszterelnök-helyettest, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság magyar tagozatának elnö­két szerdán Ulánbátorban fo­gadta Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság minisz­terelnöke, a Mongol Népi For­radalmi Párt KB PB tagja. A Czinege Lajos vezette magyar küldöttség a kormányközi bi­zottság XVIII. tanácskozására érkezett a mongol fővárosba. • Magyar parlamenti küldöttség Romániában Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével szerdán magyar par­lamenti küldöttség érkezett hi­vatalos baráti látogatásra Ro­mániába, Nicolas Giosannak, a nagy nemzetgyűlés elnökének meghívására. A parlamenti delegációt Bu­karest otopeni repülőterén Ni- colae Giosan fogadta. Jelen volt Barity Miklós, hazánk bu­karesti nagykövete. Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt főtitkára, ál­lamfő, szerda délután fogadta a Sarlós István az MSZMP PB tagja, az országyűlés elnöke ál­tal vezetett magyar parlamenti küldöttséget, amely hivatalos baráti látogatásra érkezett Bu­karestbe. Nicolae Ceausescu és Sarlós István tájékoztatták egymást országaik szocialista építőmun­kájáról, a választott és a kor­mányzati szervek szerepéről és feladatairól, különös tekintettel a parlamentek működésére. Kölcsönösen kifejezésre juttat­ták a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésére irányuló szándékukat. Áttekintve a nemzetközi helyze­tet, hangsúlyozták a fegyverke­zési verseny megfékezésének fontosságát, a KGST-n és a Varsói Szerződésen belüli együttműködés jelentőségét. A magyar parlamenti küldött­ség csütörtökön országjáró kör­útra indul. A magyar—japán viszony alakulásában fontos állomás lesz Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének szep­temberi hivatalos látogatása Japánban. A kormányfői tár­gyalásokon Lázár György és vendéglátója, Nakaszone Ja- szuhiro japán miniszterelnök tájékoztatják egymást orszá­gaik helyzetéről, áttekintik a kétoldalú kapcsolatok állását, kicserélik véleményüket a nem­zetközi élet időszerű kérdései­ről. Ez lesz a legmagasabb szintű magyar—japán -politikai találkozó — nemcsak azóta, hogy a II. világháború után 14 évvel, 1959-ben helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok, ha­nem a két ország hosszú múlt­ra visszatekintő kapcsolatainak egész történetében is. A magyar kormányfő tárgyal Abe Sintaro külügy-, Murata Keidzsiro külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel, valamint a politikai és gazdasági élet, a Japán—Magyar Baráti Tár­saság és a Japán—Magyar Parlamenti Baráti Csoport kép­A hétfői thaiföldi puccskísér­let három vezetője Szingapúr­ba menekült és politikai me­nedékjogot kért az Egyesült Államoktól. A hírt a washing­toni külügyminisztérium szóvi­vője közölte. Bemard Kalb nem nevezte meg a puccsistákat, ki­jelentette: egyelőre nem tud­ja, hogy a Reagan-kormány- zat milyen elbírálásban része­síti kérelmüket. Washingtonban egyébként örömmel nyugtázták az amerikabarát thai kormány viselőivel is. Látogatása szerve­sen illeszkedik a szocialista or­szágoknak a kelet—nyugati párbeszéd, a nemzetközi eny­hülés előmozdítására irányuló általános politikájában. Japán növekvő érdeklődést tanúsít az európai szocialista országok iránt, amelyekkel — utóbbiak kezdeményezésére is — szélesednek kölcsönös kap­csolatai. A magyar—japán államközi kapcsolatok egyenletesen fej­lődnek, politikailag rendezet­tek, a viszonyt jelentős vitás kérdés nem terheli. 1984-ben a fejlett tőkés országokból szár­mazó magyar importnak 3,1, az ezekbe az országokba irányuló kivitelnek 1,2 százaléka jutott Japánra. A magyar import ér­téke 87, az exporté 37,5 millió dollár volt. A kivitel bővítését ellen fellázadt puccsisták vere­ségét. Eközben Panceng Kantarap thaiföldi hadügyminiszter-he­lyettes újságírókkal azt közöl­te Bangkokban, hogy a láza­dók vezetői közül ketten Szin­gapúrba menekültek. Névsze- rint Manun Rubkacsorn ezre­des, volt zászlóaljparancsnok, aki részt vett az előző, 1981- es, meghiúsított államcsíny-kí­sérletben is, illetve fivére, aki a thai légierő biztonsági szol­gálatának a főnöke. a szűk versenyképes hazai áru­alap, a japán piac magas igé­nyei és bizonyos, nem diszkri­minatív jellegű adminisztratív és vámszabályok nehezítik. A magyar kivitel döntő há­nyadát, több mint kétharma­dát anyag és félkész termák, valamint 14 százalékban fo­gyasztási iparcikk, 16 száza­lékban élelmiszeripari termék alkotja. A gépek és berende­zések aránya a fél százalékot sem éri el. Legfontosabb ex­portcikkeink: gyógyszer-ható­anyag, tömbalumínium, izzó­lámpa, szesz, toll, méz és pap­rika. A nagy japán kereske­dőházak közvetítésével jelen­tős magyar export bonyolódik harmadik piacokon; ennek ér­téke 1984-ben 54,8 millió dol­lár volt. Az importban 1984- ben az anyagok és félkész ter­mékek a teljes volumennek Vegyi fegyverektől mentes övezetet közép-Európában II Fehér Ház elutasította a szovjet javaslatot A Fehér Ház még kedden sietősen elutasította a legújabb szovjet javaslatot, az't, hogy Közép-Európában hozzanak lét­re vegyi fegyverektől mentes övezetet. Az elnök irodájának szóvivője „tendenciózusnak és hamisnak" minősítette a Mihail Gorbacsov által felvetett javas­latot és ismét a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni azért, hogy eddig nem született meg­állapodás a vegyi fegyverek teljes eltiltásáról, Az elutasítást azzal indokolták, hogy adott esetben a Szovjetunió „kány- nyebben tudón visszavinni a térségbe vegyi fegyvereit, mint az Egyesült Államok". Mint is­meretes, idén évek óta először kapott a Pentagon lehetőséget orra, hogy megkezdje új típusú vegyi fegyverek előállítását. Az elutasítás annak ellenére történt, hogy Reaegan elnök kedden több alkalmat is fel­használt annak bizonygatásá- ra: az Egyesült Államok a no­vemberi csúcstalálkozón ered­ményeket akar elérni a szov­jet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett feszültség csök­kentése terén. Az elnök azon­ban változatlanul úgy értékelte a Szovjetunió kezdeményezé­seit,, hogy azok „propagandu- jellegűek", s elsősorban ..konk­rét javaslatokra" van szükség ahhoz, hogy a fontos kérdése­ket meg lehessen oldani. Rea­gan továbbra is abban jelölte meg a csúcstalálkozó célját, hogy az „kijelölje az irányt és meghatározza a problémák megoldásának folyamatát". „Nem azt várjuk a genfi talál­kozótól, hogy az a Kelet és a Nyugat viszonyában meglévő minden rossznak véget vet, ha­nem azt, hogy kiindulópontja lesz a jobb kapcsolatoknak, a haladásnak" — mondotta. Az elnök Poul Schülter dán miniszterelnök látogatását, il­letve egy diák-riportereknek adott rádiónyilatkozatát hasz­nálta fel ennek a nézetének ki­fejtésére. A Fehér Ház egy képviselője azonban mindjárt hozzátette, hogy a csúcstalálko­zótól „nem lehet elvárni a le­szerelés, a kétoldalú kapcso­latok, vagy a regionális kérdé­sek régen húzódó problémái­nak megoldását". több mint felét adták, a gépek aránya mintegy 27, a fogyasz­tási iparcikkeké 19 százaié* volt. Eredményesen működik a Hungarian Honey japáni szék­helyű japán—magyar értékesí­tési közös vállalat, amely a mézkivitel előmozdítására ala­kult. A közelmúltban alapítot­ták a Polifoam magyarországi telephelyű magyar-japán ter­melő vegyes vállalatot, amely a Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat, az Állami Fejlesz­tési Bank, a Külkereskedelmi Bank Rt., a japán Furukawa Electric és a C. Itoh közös tu­lajdona. Törzstőkéje 2,5 millió dollár.' A vállalat japán eljá­rás alapján a szigetországból szállított gépekkel polietilén­habot és belőle más műanya­gokat állít elő széles körű fel- használásra. Magyar-japán kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents