Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-10 / 249. szám

1985. szeptember 10., kedd Dunántúli napló 3 Pavilonsor épül a belvárosban Változó kereskedelmi hálózat Komlón Pavilonsor épül Komló belvárosában. A Kodály Zoltán Általános Iskola ke­rítése mentén, szemben a piramisházzal, tíz üzlethe­lyiséget hoznak létre. Az 500 négyzetméteres terüle­ten divatáru-, sport-, aján­déküzlet, cipő- és festék­bolt, használtcikk-kereske- dés, valamint különféle vendéglátó egységek és egy szabómühely kapott helyet. A vállalkozó kiskereske­dők néhány hete, egységes terv alapján kezdték a munkát. Az elképzelések szerint a piros palatetős építmények jól illeszked­nek majd a városképbe. A csupaüveg homlokzatot dekoratív faburkolat díszí­ti, a szendvics szerkeze­tű pavilonokat egyedi fű­téssel látják el. A leghamarabb elké­szülő üzletek még az idén megkezdik a működést. Az alig pár hónap alatt felépülő boltocskákat a vásárlók két oldalról, a buszpályaudvar és az óvo­da felől közelíthetik meg. A gyógyszertár irányában tervezik egy gyalogátkelő­hely létesítését is. A helyi tanács 10 évre kötött szerződést a vállal­kozókkal, akik a terület használatáért havi díjat fizetnek. A Komlón eddig példa nélkül álló kezde­ményezéstől azt várják, hogy az tovább javítja, színesíti a város ellátását. A város kereskedelmi hálózata egyébként meg­lepően sokat változott az utóbbi hónapokban. Több üzlet tevékenységi köre megváltozott, néhányat pedig áthelyeztek, elköl­töztettek. Néhány évi hu­zavona után a lakosság kérésére visszakerült régi helyére, a Lenin térre, a Baranyaker papírboltja. A Bem utcában megszűnt, a piactéren viszont megnyílt egy mezőgazdasági bolt. Ez utóbbit a Meruker üzemelteti, akárcsak a ré­gi cipöbolt helyén nyílott bútorüzletet, a Kossuth La­jos utcában. A vállalat ci­pőboltja a Pécsi útra köl­tözött, a Bem utcában a Baranyaker nyitott új üzle­tet, ahol főleg lakástextilt és méterárut árusítanak. F. D. Német nemzetiségi jubileum Pécsett zajlik szeptember 14-én, szombaton az a jubileu­mi ünnepség, amelyen megem­lékeznek a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövetsé­gének harminc évvel ezelőtti megalakulásáról. Hazai német képzőművészet kiállítását nyitja meg ebből az alkalomból dr. Eperjessy Ernő, a Művelő­dési Minisztérium Nemeztiségi önálló Osztályának helyettes vezetője délelőtt fél 11-kor, a Mozgalmi Házban. Itt rende­zik 11 órakor szövetség Orszá­gos Választmányának ünnepi ülését, amelyen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára mond köszöntőt, valamint Ham­buch Géza, az MNDSZ főtit­kára. Délután 3 órakor a Sport- csarnok ad otthont az V. Ma­gyarországi német fúvóstalálko­zónak tíz hazai német nemzeti­ségi zenekar, továbbá egyéni hangszerszólisták, énekesek és a mecseknádasdi tánccsoport részvételével. Jelölögyűlések nyomában Épülő házak az Ady Endre utcában, Beremenden Beremendi gondük Fokozódó építkezési kedv Beremendnek jelenleg 3300 lakója van, de volt már négy­ezer fölött is. Most újból gya­rapodik a falu, házépítési igé­nye megnőtt. A tanács 70 köz­művesített telket alakit ki. Egy részükön már állnak az új há- zck, így az Ady és a Gorkij ut­cában. A tanácselnök, Németh Lász­ló itt született. — 1982-ben megszűnt a vasúti közlekedés — mondja — Helyette az autóbuszok szá­ma nőtt, de vannak olyan idő­szakok, például délelőtt, amikor nincs egyáltalán járat. A KM- utak állapota nagyon rossz, nemcsak javítgatni kellene őket, hanem felújítani. A társ­községünkhöz, Kásádhoz veze­tő KM-út új burkolatot kapott idén, így az ottani helyzet né­mileg javult. Kenyeret a siklósi Sütőipari Vállalat szállít az Áfész-boltok- ba. Az áru bolthoz érkezése rapszodikus, részletekben szállí­tanak, van, hogy egy nap négy alkalommal. Nehéz eltalálniuk a vásárlóknak azt az időpon­tot, amikor éppen van kenyér. Beremenden ez különösen szombaton gond. Kásádon pe­dig volt, hogy hétfői napon a 2-kor záró üzlethez délután fél hatkor érkezett a kenyér. Mivel Kásádon szombaton nem szál­lítanak, ki-ki ette a pénteki maradékot, ha volt. A beremendiek úgy vélik, községük nem kapja meg a neki megjáró figyelmet: ez év végén megszűnik a vágóhíd működése, akadozik a pb-gáz- ellátás, hiába van három gáz­cseretelep, ha a szállítás és töltés üteme nem az igények­nek megfelelő. Felvásárlási gondjaik is vannak, például zöldborsóból. Az alacsony fel- vásárlási ár a termelői kedvet annyira visszavetette, hogy ta­valy már alig került borsó a főidbe. Az iparosok száma csökkent, cipész, szabó, autószerelő, ács- állványozó szakmákban van hiány. A két utóbbi művelőivel a tanács már tárgyalt, az ipar­kiváltásuk folyamatban van. A kőművesek száma is kevesebb lett, annak ellenére, hogy az építkezési kedv pont most fo­kozódik. Ami megvalósult Beremen­den, ahhoz nagy összefogás kellett: tanács—lakosság—he­lyi üzemek (BCM, Tsz, Áfész, Bólyi Kombinát). Ilyen volt ta­pasztalható az óvodarekonstruk­ciónál, s egy évtizedes álom vált valóra. Az összefogás nemcsak pénzt jelentett, hanem aktív munkát. így például a termelőszövetkezet az óvoda teljes hideg-melegburkolási munkáit társadalmi munkában végezte. Kásádon nem volt egészsé­ges ivóvíz. Idén egy közkút fú­rásával minőségi vízhez jutott a lakosság. A fúrt kút hozama elégséges ahhoz, hogy a jövő­ben egy törpevízmű építése is szóba jöhessen. A kultúrhóz felújítását még ez évben elkez­dik. A legnagyobb gond, hogy Beremend összevont rendezési terve nem készülhet el mind­addig, míg a bányaművelés utáni helyreállításról és az új lakossági szeméttelep kialakí­tási helyéről nem születik vég­leges döntés. A szakhatósági állásfoglalások hiányában azonban erre még nincs mód. L. Cs. K. Elemi károk a mező- gazdaságban fi. mezőgazdasági nagy­üzemek eddigi káralakulá­sát figyelembe véve, nehéz félévet zárt az Állami Biz­tosító. A június 30-ig a nagyüzemek összesen 715 194 hektár vetésterü­letre jelentettek elemi kárt, ami 191 344 hektárral több mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A veszélynemek közül a jégverés okozta a legna­gyobb károkat, amely ön­magában 409 266 ha-t érintett. Az országban ed­dig 44 jégveréses napot tartanak számon, s ezek közül is az egész ország területén végigvonuló jú­nius 8-i jégverés okozta a legsúlyosabb és legna­gyobb kiterjedésű pusztí­tást. A legtöbb vesztesé­get Szolnok (66 587 ha), Baranya (58 159 ha), Fe­jér (38 577 ha). Pest (34 158 ha) és Békés (31 402 ha) megyékből je­lentették. A második helyen a vízkár bejelentések adatai szerepelnek, amely 232 743 ha-ra érkezett. Ez az adat négyszer több területet je­lent, mint amennyit az el­múlt év hasonló időszaká­ban regisztráltak. A kemény tél ellenére kedvező csökkenés tapasz­talható a szántóföldi nö­vények téli károsodásában. Az ültetvények tavaszi fagy okozta kárai területi­leg is mérsékeltebbek. Az elemi károkhoz tarto­zik még a vihar és a tűz is, de az ezek által káro­sított területek együttes adata sem éri el a 3000 ha-t. .v.viv Tanulmányúton Hollandiában Nem újdonság, hogy a hol­landok 3 zöldség- és virágne­mesítésben, termesztésben ve­zetnek a piacon, s az sem, hogy hazánknak évtizedes kap­csolata van ezen a területen ezzel az országgal. Egy szak­embercsoport tagjaként járt a közelmúltban Hollandiában Piszter Valéria, a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat parkfenntartási üzemének ve­zetője. — A Sluis and Groot cég vendégeként a parkokba kiül­tethető új egynyári virágokkal, s a nemesítés alatt álló újabb fajtákkal ismerkedtünk. A Sluis and Groot a világ egyik leg­nagyobb virágnemesítő cége, az általuk nemesített virágma­gok 95 százalékát exportálják. Sok fajtájuk a pécsi parkokban is fellelhetők. — Milyen tapasztalatokkal tért haza? Enkhuizenben, a cég köz­pontjában alkalmunk volt be­pillantani a munkájukba. A virágnemesítés az energiataka­rékosság jegyében folyik, azaz egyre inkább olyan fajtákat ál­lítanak elő, melyek rövid te- nyészidejűek, szárazságtűrők. Például már ott tartanak, hogy a virágmagot az üvegházban elvetik februárban, s májusban már kiültetik a palántát. Emel­lett azonban nagyon ügyelnek arra, hogy a magok száz szá­zalékos csíraképességűek és fajtiszták legyenek. Hetente 38 órát dolgoznak az emberek, ami meglepett, a feladatokat ilyen rövid idő alatt is mara­déktalanul elvégzik. Nem lát­tunk az üvegházakban ácsor­gó asszonyokat. . . Jártak egy palántagyárban, ahol az üvegházterület 92 000 négyzetméter. A Jongeros Hou- ten- cég palántanevelőjében a legmodernebb technikával, em­beri kéz beavatkozása nélkül végzik a különböző technoló­giai folyamatokat. Az egész rendszert mindössze egy ember irányítja, aki kompjúter segít­ségével a vásárlóknak minden információt képes megadni. — A szervezettség, a tiszta­ság minden képzeletemet felül­múlta. Nijmegenben ellátogattak egy többszáz hektáros parkba, ahol a virágok megszámlálha­tatlan fajtáját tekinthették meg. Ami megdöbbentette, sok ágyásban vandál pusztítás nyomait látta, a vendéglátók elnézést kérve közölték, két napja rendezvény volt a szom­szédos sportpályákon, s ennek a nyomait viseli még a park. Ügy látszik a virágtisztelő hol­landok közül sem szereti min­denki a virágokat. . . R. N. A mai kapitalizmus — spanyolfal nélkül (2.) A jóléti állam bukása Az egyenlőtlen, függőségi viszonyok tartós jellemzői ko­runk kapitalista fejlődésé­nek. Az eladósodott fejlődő országok egyre nagyobb ré­sze került abba a kényszer- helyzetbe, hogy a tőkés munkamegosztás keretein be­lül keresse az előnyszerzés lehetőségeit. A fejlett tőkés országokkal folytatott vitáik­ban alkupozíciójukat több té. nyező befolyásolja, köztük a szocialista országok befolyá­sa, illetve a fejlődő országok egymásrautaltságának erő­södése. » Ami az első tényezőt illeti, a létező szocializmus hatá­sa, erkölcsi támogatása alapvető fontosságú, mert a fejlődő országok számára kedvezően befolyásolhatja a tőkés rendszeren belüli mun­kamegosztás mikéntjét. r Útkereső fejlődők A szocialista országok a fejlődő országokkal olyan hosszú távú kereskedelmi és fizetési szerződéseket köt­nek, amelyek stabil piacot nyújtanak, tervezhetővé teszik a fejlődő országok számára a kapcsolatokat, és a nem­zetgazdasági érdekeknek megfelelő fejlesztést helye­zik eiőtórbe. E kapcsolatok puszta léte is kedvezően hat a fejlődő országok küzdőimé­re, mégha e hatás ereje az utóbbi évtizedben gyengült is. Közrejátszott ebben az hogy a szocialista világ or­szágainak gazdasági nehéz­ségei is fokozódtak a hetve­nes évek második felétől kezdve, egyes országokban súlyos gazdasági feszültségek keletkeztek, tévedések történ­tek a mezőgazdasági, vagy az iparfejlesztés útjának, módszereinek megválasztá­sakor — így az új gazdaság- fejlesztési szakaszban korlá­tozódtak a fejlődő világ köz­vetlen és áttételes támoga­tásához a gazdasági erőfor­rások. Nemcsak a szocializ­mus visszaszorítására irányu­ló törekvések erősödtek meg mindennek következtében a fejlett tőkés országokban, hanem legalábbis egyelőre — vesztet; erejéből az a hatás is, amelyet a szocialis­ta országok a tőkés munka- megosztás pozitív irányú be­folyásolásában fejthetnek ki. A centrum törekvései Kedvezően hatott a fejlő­dő országok törekvéseire, hogy megerősödött a harma­dik világ gazdasági ,,egy­ségfrontja", az úgynevezett 77-ek csoportja. Előnyösebb pozíciókat értek e' együttes fellépésüknek köszönhetően az elmúlt évtizedben, amikor a multinacionális konszer­nekkel tárgyaltak a vállalati beruházások feltételeiről, a helyi foglalkoztatás: körül­ményekről, vagy a fejleszté­sek irányairól. Számos afri­kai, latin-amerikai és ázsiai fejlődő ország ma már ered­ménnyel valósítja meg fej­lesztési elképzeléseit, az or­szág beruházási prioritásai­nak megfelelően ad elsőbb­séget egy-egy kulcsfontossá­gú szektorban a beruházá­soknak, köti ki, hány helyi alkalmazottat kell a külföldi vállalatnak foglalkoztatnia. Olyan kompromisszumos gyakorlat bontakozott ki a tőkés munkamegosztásban, amely ötvözi a piaci irányítás és a kapcsolatok államközi szabályozásának eszközeit. A kompromisszum lehetőségé­ről van itt szó, mert önszán­tukból a tőkés vállalkozá­sok aligha mondanak le ki­váltságaikról, befektetéseket csak akkor eszközölnek, ha profit reményeiket igazolva látják. A fejlődő országok tárgyalási pozícióját gyengíti ugyanakkor erőteljes ráutalt­ságuk a külföldi működőtö­ké behozatalára. Hasonló konfliktusok állan­dó jelenléte mellett fejlődik a tőkés gazdasági rendszer a „centrumban", a legfejlet­tebb ipari országokban. A magánérdek „sérthetetlensé­ge" változatlanul alapelvea tőkés gazdálkodásnak, ugyanakkor az új fejlődési szakaszban az össztőkés ér­dekek megkövetelik, hogy mind jobban előrehaladjon a tőke tórsadalmasítási fo­lyamata. A tőkés állam rend­szeresen beavatkozik a gaz­daságszerkezeti folyamatok­ba, sietteti a kifutó ágazatok megszűnését, ösztönzi az úiak születését. Környezetvé­delmi célokból, esetenként foglalkoztatás; megfontolá­sokból, vagy a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése céljából is sé­relmet szenved a vállalati a magánérdek természe­tesen ennek folyamatát érdek­összeütközések kísérik. Olyan esetekben szorítják háttérbe a szűk profitérdeket, amikor szélesebb gazdasági szük­ségleteket akarnak kielégíte­ni. Jelentős erőtartalékokkal rendelkezik a kapitalizmus a tórsadalmasítási folyamat c'őrcvitelében. A magántőke támogatása Az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben 30 száza­lékkal nőtt a szegényeknek minősülök száma, 20 millió fölötti a legfejlettebb tőkés országokban a munkanélkü­liek száma — az ilyen szo­ciális gondok orvoslásában elvben a magántulajdon alapvető sérelme nélkül is előbbre lehet jutni. Elvben, mert napjaink tőkés gazda­ságaiban éppen ezzel ellen­tétes folyamatok érvényesül­nek, e szakaszt a „jóléti tár­sadalom” egyes vívmányai­nak tudatos felszámolása jellemzi. A legtöbb tőkés or­szágban a tartós gazdasági növekedés feltételeinek biz­tosítását a szabadpiaci moz­gások erőteljesebb érvényre- juttatásától, o magánérdek fokozottabb kibontakoztatá­sától — következésképpen az állam szociális feladatának újraértelmezésétől remélik. Üj konzervativizmusnak neve­zik azt a hetvenes évek óta egyre nyilvánvalóbb fordula­tot, amelynek lényege a ma­gántőke adó- és egyéb pénz­ügyi kedvezményekkel támo­gatott fejlesztése, és a túl­tengő, feleslegesnek tartott állami szabályozás visszaszo­rítása. Marton János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents