Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-06 / 245. szám
1985. szeptember 6-, péntek Dunántúlt napló 3 Palkonya Proksza László felvétele A kisközségek élni akarnak A Villányi Nagyközségi Párt- bizottság irányítása alá két tanácsi körzet, a villányi és a magyarbólyi tartozik. Tíz településen 7800 lakos él, s mintegy 40 százalékuk a nyolc kisközségben: Palkonyán, Villány- kövesden, Ivónbattyánban, Kis- jakabfalván, llocskán, Lapón- csán és Kislippón. — Pártbizottság területén tiz pártalapszervezet működik. Ebből kettő, a villányi és a magyarbólyi lakóterületi alapszervezet, a többi az üzemekben, intézményekben működik: a Mezőgép villányi üzemében, a MÁV körzeti üzemfőnökségénél, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát szőlészeti és borászati üzemében, három a villányi termelőszövetkezetnél -— ezeket pártvezetőség fogja ösz- sze — és külön alapszervezetük van a villányi pedagógusoknak. A 25 fős pártbizottságunk irányítása olatt a tíz alaoszerve- zetben 230 pórttaq tevékenykedik, ebből 63-an lakóterületen. — sorolja az adatokat Weimert Mihály, a Villányi Nagyközségi Pártbizottság titkára. Jövőre tölti be az ötvenedik évét és 1960 óta él ezen a területen. Eredeti hivatása szerint vasutas; s ízig-vériq annak vallja magát most is. 1960-ban került a magyarbólyi állomásra forgalmi szolgálattevőnek, 1981-ben ól- lomásfőnök-helyettes lett. 1970- től 1984-ig a vasutas alapszervezet titkára volt. Két éve került a nagyközségi pártbizottság élére. Csak 17 éve számít villányi lakosnak. Korábban olyan aprófalvaknak minősülő településeken lakott, mint La- páncsa és llocska. Nemcsak hivatalból ismeri tehát jól az aprófalvak gondjait, hanem saját tapasztalatból is. Az aprófalvas településjelleg gondjai a párt szervezeti életében is jelentkeznek. Mór az alapszervezetek felsorolásából is kitűnt, hogy az apró társközségekben nincsenek alapszervezetek. — Általában elmondható, hogy az üzemi, intézményi alapszervezetekben hatékonyabb a szervezeti élet, mint a lakóterületi alapszervezetekben. A közös munka összefogja az embereket. A lakóterületi alapszervezetek párttagjainak közel fele nyugdíjas, s ezeknek is nagy hányada felmentett a pártmunka alól egészségi állapota, vagy kora miatt. A foglalkozás szerinti megoszlás is nagyon differenciált a lakóterületi pártalapszervezetekben. Az apró településeinken falvan ké nt alig két—három párttag él, mégcsak pártcsoport alakítására sincs mód. Három községben, Palkonyán, Iván- battyánban és Villánykövesden a villányi termelőszövetkezet 3. alapszervezete fogja össze a párttagokat. Ök egyébként is a termelőszövetkezet nyugdíjasai. Beszélgetés Weimert Mihállyal, a Villányi Nagyközségi Pártbizottság titkárával „A falu és a város közötti különbség csökken, de a falusi lakosok életkörülményeinek javítása továbbra is fontos feladat. A kistelepülések ellátására nagyobb gondot kell fordítani” — állapította meg az MSZMP XIII. kongresszusának határozata. Ezekkel a követelményekkel és felaoatokkal — különösen olyan aprófalvas jellegű megyében, mint Baranya — nap mint nap szembe kell nézniük a nagyközségi pártbizottságoknak. A kisközségekben nincsenek önálló pártrendezvények. Helyi politikai tényezőt ezekben az aprófalvakban a KISZ a Hazafias Népfront képvisel és nemrégtől a községi elöljáróság. — Milyen szerepet töltenek be a párttagok abban a feladatban, hogy az aprólalvak gondjai megoldódjanak, enyhüljenek, megtarthassák lakosságukat? — Pártbizottságunk minden olyan elképzelést, fejlesztést támogat, sőt politikai eszközökkel kezdeményez, ami a kisközségek lakosságmegtartó képességét erősítheti, növelheti. Ezekben a községekben nincs helyben munkalehetőség, a kereskedelmi ellátás elmarad a jogos igényektől és kivétel nélkül valamennyi apróközségünk-' ben egészséges ivóvízre lenne szükség. A társközségekben élő párttagjaink pártfeladatot teljesítve tevékenykednek a népfrontmozgalomban, képviselik településük érdekeit tanácstagként. Akár a pórt, akár a tanácsi, akár a népfront fórumait tekintjük, mindenütt a párttagok képviselik leghangosabban, legmarkánsabban a kisközségek érdekeit, szorgalmazzák az alapvető gondok megoldását. Az elmúlt tanácstagi választások jelölőgyűlésein szinte valamennyi társközségben élesen vetették fel, hogy az emberek saját falujukban akarnak élni, sőt jobban élni, s ennek érdekében követelik az önállóságot is maguknak. Saját maguk közül akarnak választani tanácstagot, s nem székhelyközségben élőt. így történt például llocskán, ahol kifejtették a jelölőgyűlésen; az emberek nem akarnak a falujukból elköltözni és a fiataljaikat is maradásra ösztönzik, de engedjék meg nekik, hogy saját fiataljaik közül választhassanak maguknak tanácstagot, elöljáróságot. S meg is választották a jelöltjüket tanácstagnak. Mindinkább általános tapasztalat, hogy a társközségekben élők saját fiataljaikban látják a település jövőjének biztosítékát, nekik és velük együtt akarják előteremteni a jobb életfeltételeket. — Lehet-e sorrendet állítani a megoldásra váró feladatok között és milyen változás várható a következő öt évben? örvendetes, hogy a jövőben kétszer annyi jut majd a kisközségeknek, mint eddig. Tartok attól, hogy most már ez a kétszeres összeg is kevés lesz. Ha a gondokat és a feladatokat rangsoroljuk, első helyen mindenképpen az egészséges ivóvíz szerepel. A Villányi Nagyközségi Tanács a következő öt évben meg akarja valósítani az egészséges vízellátást valamennyi társközségben. Ezt a célkitűzést a párttagok társadalmi munkafelajánlások és pénzbeni hozzájárulás kezdeményezésével és szervezésével támogatják. Palkonyán például már igen közel van a vízműtársulás megalakulása. Családonként 40 000 forinttal járulnak hozzá a palkonyaiak. A másik fontos feladat a kereskedelmi ellátás javítása. Ebben háromnegyed év óta lényegesen jobbak a lehetőségek mint korábban voltak. A fejlesztésekre képtelen alaphiányossá vált Villányi ÁFÉSZ január 1- vel egyesült a tőkeerős Siklósi ÁFÉSZ-szal. Ezt az egyesülést a lakossági ellátás javítása érdekében pártbizottságunk is erőteljesen szorgalmazta. Már az első néhány hónap is jelentős eredményeket hozott a székhelyközségek kereskedelmi ellátásában. A székhelyközségek gondjai elsősorban a kereskedelmi ellátásnál találkoznak az aprófalvak problémáival, mert még olyan nagy községben is, mint Villány, az ellátás színvonala, választéka elmarad a lakosság igényeitől. A többi feladat más jellegű. Villányban például a gyermekintézmények fejlesztése, s ezen belül az általános iskola 4 tanteremmel való bővítése, valamint környezetvédő szempontból a szennyvízvezeték és a tisztító kapacitás bővítése a sürgető feladat. Tanácsi felmérés szerint ezekre a célokra hajlandók leginkább pénzt és társadalmi munkát áldozni a villányiak. A székhelyközségi és iársközségi érdekek tehát sok mindenben eltérnek egymástól a fejlesztési célok meghatározásánál. Az értékes, mindenkinek hasznos kompromisszumért egyeztetni kell az érdekeket, hogy az összefogás megvalósulhasson. Az emberek közéleti aktivizálása a legsúlypontosabb feladatunk mondja erről Weimert Mihály, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Az emberek érdeklődnek a politika, a községpolitika iránt, az ha tartalmas, az egész közösséget, vagy személy szerint őket érintő témák kerülnek vitára. Meg- nverhetőek a közös feladatok vállalására, ha véleményeiket, javaslataikat érvényesülni látják a tervekben, intézkedésekben. Dunai Imre A fiatalok és a közélet Korán kezdeni Cselekvőbb részvételre lenne szükség Gyakori panasz: az emberek nem tudnak igazán közéletet élni, gyakran nem képesek mihez kezdeni még a meglévő lehetőségekkel sem. Sajnos, e jelenség gyökerei a fiatalabb korba nyúlnak vissza. Sokan nem tanulják meg már ifjúságukban a helyes nyilvános viselkedést. Még ha nem is adunk teljesen igazat a régi szólásmondásnak, ami szerint: ,,Amit nem tanult meg Jancsi, nem tudja azt János”, elfogadhatjuk, hogy a közéleti szereplést már a gyermek-, a serdülőkorban meg kell ismerni. Á közélet fórumai A fiatalok politikai szervezete a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Természetes tehát, hogy a közéletre való nevelést ennek kell magára vállalnia. Ennek a szervezetnek kell kialakítania azt az ifjúsági közéletet, amely közösségi emberré formálja a fiatalokat. S mi legyen azokkal, akik nem tagjai a szövetségnek? Különösen a vállalati, szövetkezeti szervezettség marad el az oktatási intézményektől. A KISZ érdekképviseleti feladatából is következik, hogy a KISZ-en kívüliek ilyen irányú nevelését vállalnia kell. De hol élnek manapság a fiatalok közéletet? Elsősorban munkahelyeiken, iskoláikban. Ma már összehasonlíthatatlanul több lehetőség van erre, mint tíz—tizenöt évvel ezelőtt. A KISZ-nek ugyanis olyan úgynevezett jogosítványai vannak, amelyek korábban nem is voltak. Viszont hamarabb jöttek létre a közéleti formák, mint azok a KISZ-tagság belső igényéből következtek volna. Sok helyen sokáig nem is tudtak kellőképpen élni olyan Jehetőségekkel, mint az ifjúsági parlament, vagy mint a képviselet a különböző vállalati szervekben, stb. így aztán előfordult, hogy a fiatalok afféle fejbólintó já- nosokként mentek a felnőttek testületéinek az üléseire. Mások nem az őket küldő testületek, hanem legföljebb a saját véleményük alapján szóltak a megvitatott témákhoz. Legtöbbször azért, mert nem adtak elég időt a fiatal, tapasztalatlan küldötteknek arra, hogy. az ügyeket — amelyekben a KISZ-eseknek is állást kellett foglalniuk saját testületeikben is véleményezzék. Igaz az is; sokszor a fiatalokon múlott, hogy megbukott a KlSZ-kép- viselet, saját bátortalanságuk miatt. Mindezek az ifjúsági közélet gyermekbetegségei voltak, amelyek közül jó néhányat már ki is nőttek, főleg ott, ahol a felnőttek is segítettek. Ma már a KlSZ-tag- ságot véleményezési, egyetértési jog illeti meg, sőt képviselőinek bizonyos kérdésekben vétójoga is van. Mondani sem kell, milyen fontos eme jogok gyakorlása éppen akkor, amikor a politikai, gazdasági, társadalmi fórumoknak is megnőtt a jelentőségük az intézmények, vállalatok életében. Részvétel a döntések előkészítésében, beleszólás saját sorsuk intézésébe, ez fontos szerepe ma az ifjúsági közéletnek. A vitathatatlan fejlődés ellenére még ma is gyakran hallani: a fiatalok nem élnek igazán közéletet. Mi a tartózkodás oka? Kétségtelen, hogy az ifjúsági szövetség nem szakítható el a társadalomtól. Az ifjúság is a társadalom jellemző jegyeit viseli magán. Például nehéz a fiatalok pályakezdése. Éppen abban az időszakban kell szakmai tudásukat bizonyítaniuk, amikor a családalapítással járó gondok kötik le őket: a beilleszkedés, a lakásszerzés. . . Bizony jócskán van, ami lekösse erejüket, s egyhamar kiderülhet; a közéleti tevékenységre nem marad sem idő, sem energia, elviszi azt a túlórázás, a különmunka vállalás. Érdemi beleszólást Hogyan lehet e kivédhetetlennek látszó érveket ellensúlyozni? Csakis egyféleképpen. Ha olyan közéleti körülményeket teremtünk, amelyek között a fiatal úgy érzi, érdemes részt venni a mindennapos politizálásban. Ha azt tapasztalja, hogy szavának súlya van, hogy véleményét figyelembe veszik a döntések meghozatala előtt, ha nemcsak fejbólintóst várnak tőle, hanem érdemi beleszólást is, akkor bizonyára megtalálja módját, hogy jobban, cselekvőbben részt vehessen az ifjúsági és a felnőtt közéletben egyaránt. Gőz József Számítástechnikai verseny középiskelásoknak A Dunántúli Napló szerkesztősége — a Baranya, a Somogy, a Tolna és a Zala Megyei Tanács művelődési osztálya és a megyei KISZ-bizottságok egyetértésével és támogatásával — számítástechnikai versenyt hirdet a négy megye valamennyi középfokú tanintézetének diákjai részére. A versenyen részt vehet Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye gimnáziumainak, szak- középiskoláinak és szakmunkásképző intézeteinek mindazon diákja, aki az 1985—86-os tanévben is az intézet hallgatója. A versenyre programok készítésével lehet nevezni: a programokat zsűri bírálja el, s a zsűri javaslata alapján hívja meg szerkesztőségünk Pécsre a legjobb szoftvereket készítő versenyzőket a döntőre. A verseny célja a középiskolai számítástechnika-oktatás segítése, ezért a nevezési programok elbírálásának elsődleges szempontja, hoqy azok mennyire használhatók az iskolai oktatómunka szakterületein. KATEGÓRIÁK: SZÁMÍTÁSTECHNIKAI PROGRAMOK- Megkülönböztetett érdeklődéssel várunk olyan programokat, melyek a számítástechnika oktatásában segédkeznek: a BASIC-nyelvet, vagy annak egy részét feldolgozó oktató programokat, a számítógép működését bemutató programokat, vagy új programozási eljáró sokat. SZAKTÁRGYI PROGRAMOK- Bármely, a tanrendben szereplő tárgy tanítását segítő; a tanórai demonstrációban felhasználható; egy-egy tantárgy önálló tanulásában segítő programok. Figyelem! A versenyzők tanulmányozzák át a Tudomány- szervezési és Informatikai Intézet programajánlatát, s kerüljék az olyan témájú programok írását, melyek abban már szerepelnek. TUDNIVALÓK A verseny első fordulója jeligés. A programokat kazettán kérjük beküldeni, melyhez mellékeljenek megfelelő programleírást, a program használatához szükséges legfontosabb tudnivalókkal. A kazettára kérjük kétszer felvenni a programot. Zárt borítékban kérjük a készítő nevét, adatait, iskolájának pontos címét, s tanárának nevét. A programokat HT 1080Z iskolaszámítógépre írják a versenyzők, BASIC-nyelven. Grafikák megjelenítésére stb. a szoftver tartalmazhat gépi kódú szubrutint. Beküldési határidő: 1985. október 1. Cím: Dunántúli Napló szerkesztősége, „Számítástechnikai verseny”, 7601 Pécs, Hunyadi út 11. Pf.: 134. A verseny döntőjére szóló meghívókat 1985. október 15-ig postázzuk, a döntőre november elején kerül sor. A verseny egyéni, de a legeredményesebben szereplő versenyzők iskoláját külön is díjazzuk. A versenyt anyagilag támogatók névsora: a KSH Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat baranyai, somogyi, tolnai és Zala Megyei Igazgatósága, a Comporgan Rendszerház, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság szervezete, a SZAMOK, a 12. sz. Volán Vállalat, a DÉDÁSZ, a Pannónia Műszaki Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat. A Dunántúli Napló szerkesztősége Legfontosabb az egesaeséges ivóvíz
