Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-30 / 269. szám
1985. szeptember 30., hétfő Dunántúli napló 5 A Retina Stúdió dijazottai: Hanczik János és Sasvári László Országos képzőművészeti filmszemle Szolnokon Baranyai siker Három napon át peregtek a filmek szeptember 24 -26 között a szolnoki Tisza filmszínház vetítőtermeiben az országos képzőművészeti filmszemlén. Neves kritikusok, közművelődési szakemberek, képzőművészeti és persze filmrendezők ültek ezúttal a nézőtéren, hogy a bemutatók után megvitassák a vizuális kultúra terjesztésében és népszerűsítésében igen jelentős szerepet vállaló műfaj számtalan problémáját. A város, amely maga is gazdag képzőművészeti hagyományokkal rendelkezik, ismételten jó házigazdának bizonyult. A három kategóriában — mozi - televíziós és amatőrfilm — nevezett 72 versenyfilm vetítése mellett többek között Kollányi Ágoston, B. Farkas Tamás, György István, Czigány Tamás képzőművészeti filmjeiből is rendeztek bemutatót. A szemlére nevezett versenyfilmek többsége vállalta az alázatos feladatot, hogy a művészettörténeti értékeket, az élő művészetet dokumentálja a film eszközeivel. Ám ahogy azt Kollányi Ágoston zárszavában nehezményezte is, egyetlen alkotás sem foglalkozott a környezeti esztétika kérdéseivel. Tamás Ervin festőművész az új, korszerű felfogásokat hiányolta. Megállapította: a kockázatvállalás veszélye hiányzott a bemutatott filmekből, csak az amatőr kategóriában láthattunk olyan filmeket, amelyek önmagukban is képzőművészeti alkotásoknak készültek, amelyek — ahogy azt Keserű Katalin művészettörténész kiemelte — nemcsak a meglévő vizuális kultúra terjesztésére vállalkoznak, hanem a világ mai, modern felfogású képét tárják elénk. Ezért oly örvendetes számunkra, hogy ezt az irányzatot képviselte a szigetvári Retina Amatőrfilm Stúdió két rendezője — Hanczik lános és Sasvári László — a szemlén (képünkön az oklevéllel). A Vizuál, az Amortizáció és a Gráf című experimentális filmjeiket a zsűri ötezer forintos második díjjal jutalmazta. Keveset tudunk a „retiná- sokról". Évtizede dolgoznak Szigetváron állhatatos kitartással, önerőből. Korszerű szemléletükkel vállalták a kockázatot is, a meg nem értés kockázatát. Kísérletező kedvüket bizonyítja, hogy a JPTE Szentlőrinci Kísérleti Iskola művészeti önképzőkörével is felvették a kapcsolatot, együtt dolgoztak: a Tér — kép című közös alkotással a szemlére is neveztek. Útkereső munkájukat az MTA „Soros" Alapítvány Bizottsága támogatja. Ézsiás című alkotásukkal érték el az első sikert Hirosimában, a nemzetközi amatőrfilm- és videoszemlén: 28 ország 400 nevezett filmje között ezüstérmet nyertek. (Rendező: Hanczik János és Sasvári László.) Aztán egy osnabrucki bemutatón szerepeltek — éppen a II. díjas - Amortizáció című filmjükkel, és végre ezen a szemlén, Szolnokon a hazai elismerés is megszületett. A vonal című filmjüket a tévé is bevólogatta abba a 30 perces összeállításba, amelyet a szemléről vetítenek. Varga Ferenc A 2001. Élet és Tudomány Szenzációk a világ' körüli útról is * k ke Szent-Oyörgyi Albert megnyitó írásával került ki az utcára az Élet és Tudomány című folyóirat első példánya 1946. december 1-én. A lap ötlete a Fáklya nevet viselő értelmiségi klubban született az új világot ckarók, igenlők bábáskodása és a „Munkások a tudományért, tudósok a munkásokért" jelszó jegyében. Mindezt azért mondottuk el, mert a napokban került az utcára a népszerű folyóirat 2001. száma, s az eltelt közel 39 év azért valahol jubileumot is jelent. Az első főszerkesztő dr. Csűrös Zoltán akadémikus volt, s az első számban többek kö zött az új atomkísérletekről, a kőolajkutatás helyzetéről — Fo- ékony arany címmel — írtak a Tzerzők. Mind-mind a mai naphoz is szóló — igen találó címek és cikkek — sora jelezte a tudományos ismeretterjesztés megindulását. De írtak az :- kor épülő budapesti déli-össze kötő vasúti hídról, a pennicilin felfedezéséről és alkalmazásáról, a mezőgazdaság gépesítésének szükségességéről. Ma a lap 80 000 példányban jelenik meg — fénykorában 180 000 példányos is volt —, s, ars poétikája nem változott. Ludas M. László, a lop jelenlegi főszerkesztője Így fogalmazott:- A Szent-Györgyi féle hagyományok folytatóinak érezzük magunkat, természetesen meg változott társadalmi-tudományos vi zonyok közepette. Fe1- adatunk mindenkihez szólni, az általános művelség, a közműveltség, a világkép és világ- szemlélet formálásában részt venni. Szeretnénk a tudomány és az élet minden újdonságáról szólni, úgy, hogy az beépüljön az emberek cselekedeteibe, gondolkodásába. A következő lapszámok is sok-sok érdekességet hoznak. Rövidesen cikk jelenik meg a térhatású televíziózásról, mozitól. Az is a lap érdeme, hogy megnyerte a vitorlás hajóval világkörüli útra indult két magyar sportembert külső tudósítónak: közel két-két és féléves étjükről időnként helyszíni beszámolókat küldenek majd . . . K. F. Negyedmilliós társadalmi munka Pécsi főiskolások a földrengéssújtotta Litéren és Fűzfőn Ot nap alatt negyedmilliós társadalmi munkát végzett a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola 9 dolgozója és 24 hallgatója, a földrengéssújtotta Balatonfűzfőn és Litéren. A társadalmi munkások a hét végén tértek vissza Pécsre. A két településen több mint ötszáz lakóépületet és üdülőtelki házat vizsgáltak meg. Statikai, építési szakvéleménnyel, felújítási, kivitelezési tanáccsal szolgáltak írásban is. Étetveszélyessé-nyilvónításra 12, azonnali megerősítésre csaknem 60 épületet javasoltak. Elkészítették öt átmeneti lakás komplett kiviteli tervét. Pénzügyi kérdésekben is je>- lezték a véleményüket, így például azt, hogy körülbelül mennyibe kerül a felújítás, »■szükséges-e állami segítséget igénybevenni. Komplex feladatot látott el a főiskolás közösség Szilágyi Sándor adjunktus irányításával. Mindezért a munkáért a lakc-sti'lajdonos 4—5000 forintot fizetett volna. 60—70 magányos, nagyon idős tulajdonos csak most tudta meg, hogy otthona milyen mértékben rongálódott meg. Mások viszont a tanácsi, az AB-s, valamint a főiskolai helyszínelés végeztével is túlbecsülték a kárukat. A pécsi kórpontosítás után végleg megszűnt a bajbajutottak sorbanállása a balatonfűzfői tanácson. — A helytelen építés problémái most megmutatkoznak - mondja Major Béláné adjunktus. — A legfőbb bajforrás, hogy nem használtak vasbeton koszorút, vagy szakszerűtlenül helyezték el. Nem véletlen, hogy 8—10 éves házak megnyílva, mint a tubarózsa. A nyolc helyszínelő szakcsoportot a már említett két tanáron kívül Benedek Dezső, Cséb- lalvi Györgyné, Cserni Ivette, Kész Mária, Mersits 'Ildikó és Orosz Árpád vezette. A másod- és harmadéves hallgatók korábbi társadalmi akciókban is jeleskedtek, többségük a főiskola előtt építőipari szakközépiskolába járt. A PMMF-rő: még idén újabb csoport indul segítenek a felújításban. Cs. J. Esténként 200—300 forint is összejön A dél-amerikai utcazenészek Fotó: Kurucz Pál Koncert aVörösmarty téren Uruguay és Chile a hazájuk Dél-amerikai dallamok Táncra perdült- egy hölgy Nyüzsög a tér. Bár itt, a belváros közepén a sietés is kicsit ráérősebb, meg-megállnak az emberek, vonzza a szemet a kirakatok sora, vagy éppen a példásan helyreállított tér egy- egy szép részlete. A Vörösmarty tér 1. előtt félkörives csoportosulás. Lüktető ritmusok, dallamok szálldogálnak a fejek fölött és lassan betöltik a teret. Három dél-amerikai fiatalember énekel, zenél a kör közepén. — Nem tudom, hol van a negyedik társuk, jegyzi meg a nézdegélök között egy középkorú hölgy, barátnőjéhez fordulva, — tegnap még négyen játszottak — magyarázza tovább, önök már ilyen jól ismerik őket? —• érdeklődöm. Persze, munka után mindennap megállunk itt és hallgatjuk őket tíz percig, negyedóráig, mikor, mennyi időnk van — mondják nevetve. A fiatalemberek előtt nyitott gitártok. Időnként valaki odamegy, beledob egy-két pénzdarabot. Tízest, húszast, néha ötvenest vagy százast. Most egy kisgyerek fut be éppen a kör közepébe, leguggol, komótosan beteszi a gitártokba a tizest, és visszanéz az apukájára, minden rendben? A félkör egyik szélén idősebb nő, láthatóan nagyon tetszik neki ez a zene, talán önkéntelenül perdül táncra. A zenészek rögtön előtte teremnek és pár percig csak a hölgynek szól a muzsika. Az egyik lámpaoszlop mellett két fiatalember gitárjára támaszkodik. Fellépésre vártok? — kérdezem. Mint kiderül, mindketten játszanak itt a téren a nyár óta. Csépai András rendszeresen a szökőkútnál énekel és gitár,,zik egyedül, este fél nyolctól-nyolctól úgy féltizenegyig. Plakátragasztó és tizenhat éves kora óta zenél. Már akkoriban is játszott az utcákon, tereken, amikor még nem volt engedélyezett az utcazenészek léte, többször elzavarták a rendőrök. Most már Budapesten nagyon sok helyen vannak utcazenészek. A világ nagyvárosaiban pedig már régóta ismertek. Meggyőződésem, hogy kellenek utcazenészek, ha színvonalasan játszanak. Először lelkiismereti problémát okozott nekem, koldulásnak számít ez, vagy sem? De már az a véleményem, hogy ha nyújtunk zenei élményt, kontaktust teremtünk az emberekkel, akkor már nem kéregetés, hanem „szabályos" koncert, csak éppen nem teremben, kötelező belépőjegyek mellett szórakoztatjuk a közönséget — mondja Csépai András. Esténként 2—300 forint jön össze, a csúcs egyszer egy ezres volt. Country-számo- kat, Simon és Garfunkel dalokat, Beatles slágereket játszik. Visszajelzést is kapunk az emberektől, tényleg jól játszunk-s szólal meg a másik fiatalember, Gább Attila. Villanyszerelő, valamikor egy zenekarban játszott Csépaival. Ő is szokott játszani, a Kálvin téren vagy itt a Vörösmartyn. Mint mesélik, már kialakult egyfajta „menetrend" a zenészek között, ha valaki már zenél, újabbak nem kezdenek rá egy másik szögletben. Sőt, voltak, akik a Vörösmarty téren kezdtek játszani, de nem volt sikerük, elmentek aluljárókba vagy másfele. Az utcazenészek számára, úgy tűnik, jelenleg a Vörösmarty tér a legszínvonalasabb fellépési lehetőség. Közben szünetet tartanak a dél-amerikai fiatalemberek. Antonio Tamayo, Juon Luis Rotas és Mauricio Miranda. Uruguay és Chile a hazájuk. Dolgoz" nak, tanulnak Magyarországon. - Főként azért csináljuk, mert magunk is jól elszórakozunk — mondja Mauricio Miranda, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola harmadéves hallgatója. A hétvégék kivételével 2 6-ig zenélnek a téren. Csak dél-amerikai zenét. Sokan kérnek tőlük egy-egy dalt. Volt már olyan esetük, is, hogy ismeretlenek meghívták őket születésnapi összejövetelre játszani. Nyáron Ausztriában és Olaszországban is jártak. Ausztriában volt a legnagyobb sikerük. Pécsre is hívták őket, szeretnének is eljönni, csakúgy, mint Csépai András. Barlahidai A. Az Új magyar zene hónapja a rádióban Október 22. és november 17. között rendezik meg a rádióban az új magyar zene hónapját. Az elmúlt öt esztendő legszínvonalasabb magyar zenei alkotásaiból és felvételeiből válogatott ciklusban a hallga-. tők nemcsak az elmúlt fél évtized zenei termé- I sével ismerkedhetnek j meg, hanem áttekinthetik | a kortárs zeneirodalom sokrétűségét, a stílusok széles skáláját is. A műsorsorozat minden j napján sugároznak majd olyan zenei összeállításokat. amelyek egy-egy jeles magyar zeneszerző al- I kotásaiból, kiemelkedő i zenekarok és együttesek produkcióiból, valamint szólisták felvételeiből ad- ! nak ízelítőt. Balassa Sán- I dór, Kurtág György, Láng István, Petrovics Emil és Ránki György művei mel- ! lett lehetőséget ad a so- ] rozat a legfiatalabb al- kotok bemutatkozására is. A ciklus válogatóst nyújt az elmúlt öt év versenyműveiből, kamara- j zenei darabjaiból.
