Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-30 / 269. szám

1985. szeptember 30., hétfő Dunántúli napló 3 Mértéktartó idén a konfekcióipar A Pécsi Bőrgyár nagy sikert aratott börruházati bemutatója Öltözködés a BNV tükrében Dominó ruhacsalád Sopronból HÓDIKÖT-modellek angórás gyapjúfonalból Végzetes könnyelműségek Tíz halál a tűzben A Budapesti Nemzetközi Vá­sárok konfekcióipari termékei­nek seregszemléjéből mindig következtetni lehetett, milyen divatirányzat, milyen újdonság várható a következő évre. Nos, az idei vásárlátogatónak, ha a mostani felhozatalról kellene a jövő szezonra divatkörképet adni, ugyancsak bajban lenne. Egyrészt, oz előző évekhez ké­pest jóval kevesebb számban jelentek meg a konfekciógyá­rak, szövetkezetek, másrészt mert a kiállított modellek -—• ha szépek is, elegánsak is csak kevés újdonsággal szolgálnak. Ennek vagy az az oka, hogy a gyárak óvatosabbak a ter­vezésben, vagy az, hogy maga a divat nem produkál az előző évhez képest jelentős válto­zást. Ha ez az utóbbi az igaz­ság, azt hiszem, csak örülhe­tünk, hiszen ami az idén diva­tos volt, az lesz még jövőre is, nem kell túlságosan mélyen a pénztárcába nyúlni annak, aki szereti követni a divatot. Egy valamit a látottakból azért le­szűrhettünk: továbbra is divat az emelt váll, a bő, sokszor hajtásokkal is bővített ujj. A szegényesebb felhozatalhoz mérten így az idén az A-pavi- lonban jóval kisebb területet foglalnak el a ruhák, mint az előző években. Mégis, ha aján­lani lehet szépet és divatosat, akkor a Soproni Ruhagyár Do­minó elnevezésű, pamut­anyagból készült ruhacsaládjá­ra hívnám fel a figyelmet. A fe­kete-fehér színű, variálható öl­tözék egyes darabjait úgy ter­vezték, hogy kevés ruhával, vál­tozatos ruhatárat lehessen ösz­szeállítani. A kollekció méltán nyerte el a vásár nagydíját. Érdekes még a Debreceni Ruhagyár pavilonjában látható Albion fantázianevű modell­csalód, amely vásárdíjas lett. A puha, tweed, kockás és hal- szálkás gyapjú anyagok és bőr kombinációval készült ruhák tervezőjét az angol és ír vidék ihlette. E kollekciónak is elő­nye, hogy az egyes darabok egymással felcserélve sokféle kombinációban viselhetők. Ha a fiatalabb korosztály szavazna díjat, mindenképp dobogós lenne a „nagyok" mellett szerényen meghúzódó Úttörő Ipari Szövetkezet felho­zatala. Az anyag valódi lenvá­szon, amely natúr vagy a drapp különböző árnyalataival csí­kozott, vogy kockásán szőtt, s a belőle készült szoknya, nad­rág, blúz, dzseki, blézer együt­tes ötletes tervezői fantáziáról árulkodik A kötőipar is szerényebben jelentkezik az idén, egy közös standon a Kötőipar Közös Ki­állítása felirat alatt. Sok új­donság itt sem látható. A leg­nagyobb élményt a HÓDIKÖT melegséget, puhaságot sugárzó angoratartolmú gyapjúfonal­ból készült ruhái jelentik. (A megszokott szép szabadidőru­hák mellett.) E ruhák fazonja egészen különleges, sajnos a modellek alatt olvasható tábla azt tudatja velünk: ez a 85 86. évi tőkés exportra készített kollekció. Talán még a Habse­lyem Kötöttárugyár vásárdíjat nyert Akril nevű laza, csipkeszö vésű, fehérneműcsaládját érde­mes megemlíteni. Igazán lélegzetelállítóan szép és divatos pulóvereket csak a FOKI Fonalkikészító Gyár standján lehet látni. A pulóvereket az új fonaltermé­keik a Zsálya, a Harangvi­rág, a Pipacs reklámozására készítették. Sikerült. A látogatók azonnal megvették volna az összes pulóvert és az összes fo­nalat, de nem lehetett. A ruhák kiegészítője a ha­risnya. Nagyon szépek a Bu­dapesti Harisnyagyór vásárdí­jat kapott, Liza fantázianevű, különböző színű, vékony, rugal­mas harisnyái. Érdekes még a Csilla nevű harisnyanadrág, amely különleges fényes fonál­ból készült, így különösen a szürke és sárga színűeknek olyan a hatása a lábon, mint­ha ezüst vagy arany szálból készült volna. Kifejezetten al­kalmi viselet. Ne feledkezzünk el a férfi­akról sem. A két nagy kiállító, a VOR és a Zalaegerszegi Ru­hagyár férfiöltönyei között sok kétsoros gombolású zakót látni. Újdonság, hogy mintás, csíkos, vagy kockás zakóhoz vele harmonizáló, egyszínű nadrágo­kat kínálnak. Különösen szépek és érdekesek a Zalaegerszegi Ruhagyárnak azok az öltönyei, amelyeknél az egyszínű nadrág anyagából készítették a min­tás zakó kihajtóját, a mintás zakóanyag pedig megjelenik az egyszínű nadrágon, mint öv­pánt, zseb, paszpól. Méltán nyert ez a termékcsalád vásár­díjat. Amennyivel kisebb területet vett igénybe a ruhaipar az idén, annyival nagyobbat a ci­pőipar. A Sabaria, az Alföldi, a Minőségi, a Tisza, a Duna, a Bonyhádi és nem utolsó­sorban a Szigetvári Cipőgyárak nagyon sok új és szép modellt mutatnak be. S. Zs. Fotó: Läufer László Kell egy csapat! A testvéri szeretet dicsé­retét zengik a sorok. Tör­tént, hogy a napokban végző orvosokat avatták doktorrá Pécsett. 164-en vehették át a diplomát és a hozzátartozók, ismerősök rejtett vagy előre megfon­tolt szándékú ajándékait. Bizonyára az együtt töl­tött felejthetetlen gólok, kihagyott helyzetek késztet­ték arra a képünkön lát­ható lánytestvért, hogy ru­gósfoci-tortát süssön. Ki­tartóan tartogatta a nagy esemény alatt, hogy aztán együtt fogyasszák el a bal- bekket és az oldalvonalat, a középkort. Kell egy csapat! A tor­tán kettő is formába sütte- tett, de ugyanazért a cél­ért játszanak. Bozsik L. Ez a „tulajdonképpen semmi..." megszokottnak mondható véde­kezés-magyarázat, amikor egy- egy riasztás után a tűzoltók a helyszínre érve rákérdeznek o riadtan ácsorgókra: mi történt? Mert — mutatják sok esetben a megszólítottak - csak kát- tenyérnyi helyen égett a pap­lan, izzott a dunna, füstölgött a heverő huzata. Az ilyen dolgok pedig rendszerint az ágyban dohányzás következményei, de a teljesség kedvéért érdemes oz is a megemlítésre: némi al­kohol is meghúzódik — az ese­tek nagy részében - a háttér­ben. A lakások tulajdonosai tehát azt magyarázzák: tulajdonkép­pen nem történt semmi. Min­den bizonnyal meglepi őket is a meghökkentő adat: az év ed­dig eltelt időszakában a bara­nyai füzeknek 10 halálos áldo­zata volt, közülük heten az ágy­ban dohányzás miatt haltak meg! Végigmustrálva szeptem­beri apró híradásainkat az egyes hetek tüzeiről, az okok között ismét gyakori a dohány­zás. Némileg „tűzoltósítva” az ismert figyelmeztetést: a do­hányzás kóros az egészségre, joggal mondhatjuk: az ágyban dohányzás életveszélyes. Van, aki tanul ebből, s meg­fogadja a tanácsot, mások fü­tyülnek rá, sőt, olyan is akad, aki saját kárán sem tapasztal... Ez már valóban kirívó közöm­bösség - és ennek a közöm­bösségnek nagyon könnyen le­het igen súlyos következménye. Sz. J. pécsi fiatalember is szeret ógyban cigarettázni. Még 1983-ban történt, hogy meggyulladt az ágyneműje, az Időben érkező tűzoltók sikerrel léptek közbe, a fiatalembernek sem lett különösebb baja — ha csak azt nem tartjuk annak, hogy a szabálysértési bírság — amit a tűzhasználati előírások megszegése alapján róttak ki rá - miatt felszaladt a vérnyo­mása . . . Rögvest meg is felleb­bezte a határozatot, eredménye volt, mert másodfokon nemileg csökkentették a kiszabott bírság összegét. A tűzoltók a fejüket csóválták . . . A hűvösebb éjszakák miatt fa- és köházakat keresnek a turisták. Sátrasok már alig-alig találhatók a Pécs környéki kempingekben: Orfűn és a Mandulásban NSZK-ból idelá­togatók sátrai állnak, a két kempingben összesen csupán hat. Orfűre még várnak diák­csoportokat, például Budapest­ről. S egy jó hír a jövőre itt szállást keresőknek: megérkez­tek a faházak, már csak fel kell állítani őket. A Mecseki Kempingben az említett NSZK- belieken kívül egy 40 fős makói Nekik lett igazuk. A közel­múltban járókelők riasztották a pécsi egységet: az egyik, Aj- tósi-Dürer utcai, négyemeletes ház földszintjének ablakán füst gomolyog ki! Este fél 10 körül volt, szerencse, hogy jártak még az utcákon. A lényeg az esti órákon, a többszintes lakóépü­leten van, mert ilyenkor már so­kan vannak a lakásokban, azaz egy tűz végzetes lehet. A tűzoltók a lakásban iszo­nyú füstbe keveredtek, azt lát­ták, hogy ágynemű parázslik - ám az ágyban nem volt senki... Végül ráakadtak Sz. J.-re, még­pedig a fürdőkádban, ott aludt békésen, ruhástól. Persze me­gint ivott, rágyújtott egy ciga­rettára, elaludt, a csikk kiesett a kezéből, az ágynemű izzani kezdett. Erre Sz. J. felébredt - mert melege lett. Nosza, bevo­nult a fürdőszobába, egy kád langyos vízbe, s ezzel a dolog a részéről el is lett intézve. Víz­ben, ugye, nem lehet megégni. Jóllehet - hallottuk a véle­ményt a megyei tűzoltóparancs­nokságon — oz ilyen, tehát a dohányzás kövelkeztébeni tüzek esetében jelentős károk nem keletkeznek. (Van persze né­hány komoly kivétel is!) Ezért mutatják a delikvensek: hiszen csak kéttenyérnyi folton égett... A hét halál azonban komoly fi­gyelmeztető, mert - szomorú tapasztalat ez — a füstmérge­zettek, s így menekülésre kép­telenek égnek meg, egy pa­rázsló csikk veszi el az életüket. És a könnyelműség. Sz. I. második esetének azon­ban lett következménye: a sza­bálysértési feljelentés utalt a korábbi mérsékelt bírságnak a megelőzést nem segítő szere­pére. Most a szabálysértési ha­tóság 5000 forintos bírság meg­fizetésére kötelezte a felelőtlen fiatalembert — s erre még — a tűzvédelmi előírások megszegé­séhez kötődően - nem volt példa. A szigor többszörösen megalapozott, hiszen akár köz- veszélyokozás büntette is lehe­tett volna belőle. csoport tartózkodik, szombaton még voltak itt budapestiek, sárváriak is. Abaligeten vasár­nap éjszokára kiürültek a fa­házak, szombaton teltház volt. A kempingek október 15-ig lesz­nek nyitva. A Tekeresi Turistaszállóban szombaton általános iskolások Budapestről, dolgozók Nagy­kőrösről éjszakáztak. A Dömör- kapui Szálloda a hét végén tele volt, Szolnokról és Jászberény­ből jött a 70 vendég. Vasárnap éjjelre azonban egy vendég maradt mindössze. Mészáros A. Utószezon a kempingekben Agasfai Mihály kádár Pécsett, a Magyarürögi úton készít hor­dókat Fotó: Läufer L. A jó hordó titka Szomorúan nézegetik a sző­lősgazdák a tőkéket. A nagy fagy és a hosszan tartó hideg tönkretette a szőlők egy részét. Az idős emberek közül is töb­ben állítják, hogy életükben nem emlékeznek arra, hogy a vesszőkön a szemek fagytak volna el, mert a néhány napos enyhülés után a csapadék sok­szor tíz napra is ráfagyott a szőlőre. A kísérletezőbb kedvű gazdák közül több megpróbál­ta még időben leolvasztani a jeget, s náluk nincs is gond a terméssel. A kádármesterség is a ki­haló szakmák közé tartozik. Pécs legidősebb hordókészítő­je, a 73 éves Ágasvári Mihály. A Magyarürögi úton lakik, de élete legnagyobb részét Sás- don töltötte.- 1926-ban mentem inasnak Baranyajenőre - mesélte az idős ember. - A szüleim nem tudtak a mesteremnek fizetni, ezért 3 és fél évig voltam inas. 1929-ben szabadultam és or­szágjárásra indultam, hátha akad valahol munka. Budapes­ten a munkaközvetítő segítsé­gével Budafokra kerültem, ahol hat évig boroshordókat csinál­tam. A háború alatt megjárta a frontot. Az életét Sásdon kezd­te újra. 1952-től nyolc évig a járási KIOSZ titkára volt. Majd Komlón, Béta-bányán dolgo­zott 12 évig.- Ebben az időben senki nem csináltatott hordót, de a három gyerekemet fel kellett nevelni, ezért vállaltam mun­kát a bányánál. Amikor nyug­díjba mentem, kiváltottam az iparengedélyt.- Nagyon nehéz a kádár szakma. A jó hordó elkészítése sok időbe telik. Legjobb a tölgyből készített, amit az em­ber maga választ ki az erdő­ben. Ezt négyfele hasítják és szalagfűrésszel kivágják a don­gákat. Ezt egy évig gúlába rakva szárítják. Ezután a don­gákat a megfelelő alakítás után összeillesztik, tűzön felmeleqí- tlk, úgynevezett cúggal össze­húzzák.- A kádármesterséget nem lehet egyedül csinálni, ezért a feleségem segít nekem. Addig húzzuk össze a dongákat, amíg szép öblös nem lesz, s rákerül­nek az ideiglenes vasak. Vi­gyázni kell arra, hogy se na­gyon hasas, se nagyon vékony ne legyen. Aztán elkészítem a tető- és a fenéklap helyét, majd körzővel kimérem ezeket. Az abroncsokat levéve bele­illesztem a helyükre. A fadon­gák összeéréseibe kettévágott gyékényt teszek. Amikor már minden kész van, leverem az abroncsokat, s ráteszem az újat. Ennyi az egész. Az új hordó, ha jól kezelik, 50—60 évig is alkalmas bor­tárolásra. Használat előtt eqy héttel kell tiszta vízzel feltölteni az új hordót. Két napig áztatni, aztán leengedni, ezt még egy­szer megismételni. Ezt köve­tően forró vizet kell beleönteni kétszer, amibe negyed kiló tri- só kerül. Reggeltől estiq benn kell tartani, és közben több­ször megforgatni. Az utolsó forró víznek azonban már tisz­tának kell lennie. Sz. K. A ttiigyfc* d t^glcivőlöbb

Next

/
Thumbnails
Contents