Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-04 / 243. szám
1985. szeptember 4., szerda Dunántúlt napló 3 Prognózis a világűrből A pontosabb meteorológiai előrejelzésért kb. 70 millió forintos költséget igényel, amelyre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyújtott fedezetet.- Megéri ez nekünk?- Alaposan elemeztük, hogyan térülnek meg az egyes gazdasági ágazatok számára nyújtott meteorológiai szolgáltatások. Meg kell jegyezni, hogy ez a haszon nem nálunk, a szolgálatnál, hanem országos szinten jelentkezik elsősorban. Végül is úgy ítéltük meg, hogy az új vevőállomás — Az űrkutatást - negyed- százados múltja ellenére még ma is sokan valamiféle földi dolgoktól elrugaszkodott magasztos tudománynak tartják. Különösen a kozmosz kutatásának kezdeti szakaszábar plképzelni is nehéz volt, hog) mindezek az eredmények o hétköznapi embernek is hasznára lehetnek. A felhasználói! sorában elsőként jelentkeztél« a meteorológusok — mondjc Kozák Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese. — A közelmúltban egy olyan hazai vevőállomás megépítéséről született döntés, amelynek segítségével a korábbiaknál iával több inlormációt kaphatnak a világűrből a meteorológusok, s rajtuk keresztül az egész népgazdaság. Kérem, vázolja röviden azt az utat, amely idáig vezetett. — Már az űrkutatás kezdete előtt is jól kiépített megfigyelőhálózat állt a világ időjáráskutatóinak rendelkezésére, ám ezen hálózaton nagy lyukak is voltak. A tengereken például nem lehetett rendszeres megfigyeléseket, méréseket végezni, pedig köztudott, hogy a kontinensek időjárása szempontjából legfontosabb légköri események zöme az óceánok térségében játszódik le. 1960-ban állították pályára az első olyan mesterséges holdat, amely meteorológiai adatokat szolgáltatott, akkor még főleg a felhőborítottságról. Kétségtelenül nagy technikai bravúr volt, de az így nyert adatok kissé idegenek voltak a hagyományos földi eszközökkel nyert adatok között. Gyakorlatilag csak a két űrkutatási nagyhatalom vette érdemi hasznát. Kutatási célokra természetesen bármely ország hozzájuthatott a felvételekhez, de ezek csak esettanulmányok voltak egy olyan gyorsan változó rendszer szempontjából, mint az időjárás. Igazi változást az hozott, amikor a hatvanas évek derekán működni kezdtek az automatikus kép- továbbító rendszerek, amelyeknek az adásához - nyílt adásról lévén szó - bármely ország hozzáférhetett. Nálunk 1967 novemberében készült el az a vevőállomás, amelynek segítségével ezeket a képeket venni lehetett. Időközben kiderült, hogy a műholdról nyerhető információk tartalmát lényegesen ki lehet szélesíteni. Bármilyen csodálatos műszer az emberi szem, a meteorológia szempontjából nem mindig a leglényegesebbet látja. Megjelentek a közeli, majd a távoli infravörös tartományban felvételeket készítő kamerák. Az is kiderült, hogy a meteorológusok által használt 137 MHz-es hullámhosszon nagy felbontású felvételeket nem lehet továbbítani. A hagyományos felvétel nyolcszáz sorból áll, soronként nyolcszáz képelemet tartalmaz. Az információtovábbítás növelésének igénye hívta életre a hetvenes évek közepén azt a berendezést, amely- lyel négyezer képelemet lehet soronként továbbítani. Ilyen adattömeg azonban vizuálisan már feldolgozhatatlan, fogadásukhoz számítógép szükséges. A két technika közötti különbséget talán a hagyományos és a digitális hanglemezek közötti különbséghez tudnám hasonlítani. A műholdról továbbított adatok az új eljárás szerint nem analóg mádon, hanem számszerű értékek formájában, digitális úton érkeznek a Földre. Ehhez szükséges a szóban forgó vevőállomás. — Mennyibe kerül az országnak az, hogy hozzájussunk ezekhez az adatokhoz? — Egyelőre semmibe. Az űrkutatási nagyhatalmak, amelyek a műholdakat felbocsátják, nem fizettetik meg a felhasználókkal a ráfordítások tetemes részét kitevő hordozó- rakéták, fedélzeti berendezések árát. Nekünk csupán a vevőállomást kell felépítenünk. Ez az új berendezés esetében 2-4 éven belül megtermeli az árát. — Mekkora a népgazdasági igény az önök szolgáltatásairaí — Megvizsgáltuk az egyes gazdasági ágazatok időjárástól való függőségét. A legjobban a mezőgazdaság, a légi- és a közúti közlekedés van ráutalva a szolgáltatásainkra. — Mikor és hol épül meg az állomás? — A Központi Előrejelző Intézetbe telepítjük, az év végére fog elkészülni. Ez a berendezés egy jó évtizedig biztosítja a helyünket a fejlett meteorológiai szolgáltatásokat nyújtó országok sorában. Németh Géza Egész napos program szombaton Á szigetvári Muszola Kihasználatlan kapacitás a közétkeztetésben Csúcsforgalom az Eszék Étteremben Napi egy tál meleg étel Bont kapnak az egyetemisták, főiskolások Panaszkodnak az orvosok, hogy egyre több betegség oka a helytelen táplálkozás. Véleményük szerint különösen a meleg ételek fogyasztásának csökkentése, vagy hiánya befolyásolja károsan a gyomor működését, a szervezet állóképességét. Úgy tűnik, sokan mégse törődnek ezzel, hiszen az iskolai és a munkahelyi rosszullétek hátterében legtöbbször nem más, mint az étkezés elmulasztása áll fenn. Szomorú pécsi példa, hogy az általános iskolások javarésze reggeli nélkül ül be az órára, az egyetemisták, főiskolások elbliccelik a menzát, a felnőttek evés nélkül húznak le 8—10 órás műszakokat. — Válságban a közétkeztetés? — Tulajdonképpen igen —, mondja a kérdésre Weimper József, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója. Ennek egyik oka, hogy olyan konyháink is vannak, amelyek működtetése nem gazdaságos. A másik, hogy az üzemi és iskolai étkeztetést olcsón kell megoldani. Erre törekszünk egyébként a többi üzletünkben is. Az Eszék például Pécs legolcsóbb másodosztályú étterme. — Mit ajánlhatunk a kispén- zűeknek? — Vállalatunk rendelkezik szabad kapacitással. Akár több ezer adag ételt is tudnánk még főzni naponta. A több műszakos üzemekben például az esti Nem javult a fagylalt minősége A legnépszerűbb nyár! csemegének, a fagylaltnak csak az ára növekszik, a minősége nem javul — ezt tapasztalhatták ezen a nyáron is a vásárlók, de ugyanezt állapították meg a hivatásos ellenőrök is. Igazán jó fagylalt csak nagyon kevés helyen kapható, annak ellenére, hogy amikor — két esztendeje — úgynevezett szabadáras kategóriába sorolták, az áremelés alapfeltételeként a fagylalt minőségének javítását jelölték meg az illetékes szervek. A Belkereskedelmi Minisztérium a vendéglátó vállalatok és szövetkezetek szakembereinek figyelmét több ízben félhívta a minőség javítására. A felügyeleti és irányító szervek kezdeményezései nem vezettek kellő eredményre: a legutóbbi vizsgálatok is azt mutatták, hogy — az A minőség legyen arányban az árakkal Egy vizsgálat tapasztalatai esetek többségében, főként a szakmai ismeretek hiánya és a technológiai fegyelem be nem tartása miatt —nem kielégítő a minőség, s emiatt tisztességtelennek tekinthető a kikalkulált ár. A választék is sok helyütt hiányos, az ellenőrök elsősorban a cukrász-kisiparosoknál tapasztalták, hogy tejes-, illetve gyümölcsfagylaltot nem 50—50 százalékos arányban készítenek, főként az olcsóbban előállítható fagylaltokat kínálják. A minisztérium felhívta a vendéglátó vállalatok, szövetkezetek és a fagylaltkészíA „muszola v. muszula” A régi bosnyákok azt a lát- név eredetét sokan próbálták ványt nevezték ,,szulat"-nak, megkeresni. Egyesek török sze- amikor a láng feltör, felcsap, mélynevet, mások egy régi Ennek a történést jelentő igé- táncnak a nevét sejtik benne, nek a melléknévi igeneve a Haraszti Sándor szigetvári „szula". Az előtte álló „mu" helytörténeti kutató szerint a szócska -ra, -re jelentésű muszola szó bosnyák eredetű. praepozició. így a „muszula ezt jelenti: feltörő, felcsapó, fellobbanó (lángra). Haraszti Sándor szerint a muszola elnevezés a hajdani Szent Iván napi „tűzugrással" van kapcsolatban. Ő még beszélt olyan idős szigetváriakkal, akik részt vettek ezekben a tűz- ugrásokban. Tőlük tudja, hogy a „Ledinának" a mai Turbéki utca 38. számú háza előtti részén rakták meg Szent Iván napján (június 24-én) a nagy tüzet, és annak felcsapó lángjain a legények rikoltozva átugráltak, majd körültáncoltók. A tűzugrálás befejezése után „ördöghintát” állítottak. Megforgatták a hintát, és ha valaki leesett róla, nagyot nevettek rajta. Utoljára 1909- ben lobogott a Ledinán Szent Ivón tüze. Akkor egy legény beleesett a tűzbe, nagyon megégett. Azóta nem raktak tüzet, hanem a hajdani tűz- ugrálós színhelyén a húsvéti ünnepeken szórakozott, játszott a szigetvári fiatalság. Ezt a szórakozást, a szórakozás helyét továbbra is muszolának nevezték. Milyen volt a „Szigetvári muszola"? A nagyhét utolsó napjaiban már megérkeztek és sátort vertek a város közlegelőjén, a „muszolán” a bábosok, mézeskalácsosok, körhintások, a pecsenyesütők, a márcital („mézízű serbet”), továbbá a turbéki borok kimérői. Nem hiányoztak a nagyhangú mutatványosok sem. Maguk a szigetváriak csak húsvétvasár- nap ebéd után vették birtokukba a területet. A kisgyerekeknek a réten egy elkerített, körülsáncolt játszórésze volt, az úgynevezett „Körös”, ahova csak ők és az édesanyák léphettek be. A „Körös” sáncán kíyül az iskoláskorú lányok és a fiúk játszottak, rendszerint a lakóutcáik szerint, jól összeszokott „bandákban”. A bandák egymás között látványosan és hangosan vetélkedtek. Itt a lányok „haj-szénóztak”, „csordás-hajtást kiáltottak", körtáncokat (kólót) lejtettek, fo- gócskáztak, labdáztak, kiszámolás játékokkal, tréfás mon- dókókkal szórakoztak. A fiúk katonásdit, rabló-pandúrt, „kapitány, kapitány, adj egy katonát!”, lovaslabdát, nemze- tesdit játszottak, kötélhúzásban is összemérték erejüket, golyózásban, cérnázásban, tojásütésben tették próbára ügyességüket. Az eladósorban levő leányok kart-karba öltve, énekelve keresztül-kasul sétáltak a Muszola egész területén, rá- rákacsintgatva a legényekre. A vőlegény-sorban levő legények és a fiatal házas férfiak elmaradhatatlan játéka volt a „méta”. Ezt külön az erre a célra kijelölt helyen játszották. A cél az volt, hogy a labdát minél magasabbra, illetve messzebbre üssék az ütőfával és közben a kifutó úgy érje el a céloszlopot, hogy a labdával ne tudják megdobni. A labdatalálatok kicselezése, a cél elérése nagy ügyességet és gyorsaságot kívánt. A csapat a győztesi rangot a következő muszoláig viselte, ennek nagy tekintélye volt a lányok és a munkáltatók szemében. Természetes, a legények és a leányok tánca sem maradhatott el. Muzsikus cigányok, tamburázó és dudát fújó vagy I harmonikázó férfiak mindig akadtak. étkeztetést is meg lehetne oldani, igények esetén. De szívesen segítünk a nyugdíjasokon is, például az Anikó utcai iskolában a nyári szünet alatt több mint száz idős embernek főztünk. — Az üzemiek közül a Volán éttermében lehet legkevesebbért ebédelni. Egy étkezés nem kerül többe, mint tíz deka szalámi, hozzá a kenyér, a paprika és a só. Valamennyi étterem étlapján szerepel olcsó egytálétel. Csupán a lehetőségekkel kellene jobban élni. Az egyetemista és főiskolás diákoknak az új tanévben olyan bánt adunk, amelyekkel tetszésük szerint ebédelhetnek a Liget, az Eszék vagy a Medikus étteremben. Valamennyi helyen öt-hatféle választék, és ami a legfontosabb, meleg étel várja a vendégeinket. F. D. figyelmét, az egész tő kisiparosok hogy a jövőben szezon alatt az előírt arányban kínáljanak gyümölcs-, illetve tejesfagylaltokat: igyekezzenek beszerezni mind több korszerű fagyasztógépet, illetve fagylaltgé- pet, mindezzel javítsák a minőséget, hogy az árakkal is arányban legyen. A vásárlók védelmében a jövőben az ellenőrök azt is fokozottan figyelik, hogy a ma már nem túl olcsó édességből a jó minőség mellett az előírt adagot kapják a vevők, mert e területen is akad még javítanivaló. A felnőttek a borkimérésekben és a lacikonyhákban csoportosultak, rendszerint külön asztaloknál az 1867-ben alapított Olvasóegyleg iparosai, a Gazdakör parasztjai és a Polgári Kaszinó értelmiségi tagjai. Vallási alapon is megfigyelhető volt némi elkülönülés: a muszola-játékokon elsősorban a katolikusok, a szeptemberi domolosi „leányvásáron” inkább a reformátusok vettek részt. Délután a ferences barátok hintáján megjelentek a papok, cifra huszáros fogatán a főszolgabíró és családja. A város notabilitásai és tehetős polgárai egymással versenyezve ugyancsak hintával érkeztek tarka-napernyős hölgyeik társaságában. A muszofa előkelő vendégei az önfeledten mulató játékosok közé vegyülve narancsot, cukorkát osztogattak, rézpénzeket szórtak. Szólt a duda, nagyokat sikol- tott a síp, puffogott a körhinták mellett a dob, nyekergett a verkli. Húsvétvasárnap csak késő este néptelenedett el a Muszola-rét, de másnap délelőtt az első mise után már újra benépesült. Kétségtelen, hogy a szabad mezőben lezajló közös játékoknak, a „muszolának" óriási közösségformáló és kohéziós ereje volt. Mindenképpen dicséret és elismerés illeti a szigetvári Tinódi Művelődési Központot azért, hogy ezt a régi népszokást felújította. Igaz, hogy a játékok színhelyét áttette a vár mögötti ligetbe, az időpontját pedig áthelyezte a szeptemberi Zrínyi-ünnepségekre, de ez a lényegen nem változtat: kiváló alkalmat nyújt ifjúságunknak a közös szórakozásra. Az idei felújított szigetvári muszolán sok egészséges, szabadban folyó, mozgást-ügyességet kívánó, jókedvet, vidámságot termő, hangulatot teremtő népi játékot, folklórbemutatókat láthatnak azok, akik szeptember 7-én eljönnek Szigetvárra, akik kisétálnak a vár mögötti ligetbe. Az egész napos program a közel 350 aktív hazai és jugoszláv szereplő színpompás felvonulásával kezdődik. A muszola-játékok színhelyén a szabadtéri színpad mellett a külön erre az alkalomra komponált szignál hangjai közben felhúzzák a szigetvári muszola-játékok zászlóját, majd Bokor Béla, a Baranya Megyei Művelődési Központ igazgatója megnyitja a folklórbemutatókkal színesített játékokat. Lesz kötélhúzás, ostor- pattogtatás, versenyfutás gólyalábakon, kerékhajtás, kőhajítás, grundbirkózás, oszlopmászás, kakas-ütés és még számos más közös játék. A szigetvári muszolán bemutatkozik a Magyarlukafai Néprajzi Műhely alkotásaival, fellép a Pécsi Nevelési Központ táncegyüttese, a Kaposvári BM táncegyüttese, a Pörbölyi Hagyományőrző Csoport és a túrái általános iskolások játszócsoportja. Maradandó élményt ígérnek a jugoszláv vendégek, akik a Brodanciban megrendezett XIII. Népi Sportjátékok Olimpiáján díjat nyert játékaikat, folklórműsoraikat mutatják be. Fellépnek a műsorban még: a nagynyárádi, a bicsér- di, a dobszai, a kémesi népi táncegyüttesek is. Sor kerül a métabajnokság selejtezőire és döntőjére is. A rendezőség ezúton is meghívja kirakodóvásárra a népművészeket és az ajándéktárgy-készítőket. Az egész napos program délután öt óra körül ünnepélyes díjkiosztással zárul. Molnár Imre, a Várbaróti Kör tiszteletbeli elnöke S zigetváron a város keleti peremén a Turbé- ki utca és a kaposvári müút által határolt területet a „tüke-szigetváriak" még ma is Muszolának, mégpedig Kis és Nagy Muszolá- nak nevezik, de vannak, akik Ledina néven emlegetik, ami a régi bosnyák nyelvben gyöpöt, illetve legelőt jelentett. Ez a városszéli terület sokáig beépítetlen maradt. A pécsi műúthoz legközelebb eső részét napjainkban kezdik beépíteni modern, villaszerű családi házakkal. Csak dicsérni lehet a Városi Tanácsnak azt a döntését, hogy ezt az újonnan épülő városrészt Muszoláról fogják majd elnevezni.
