Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-04 / 243. szám

A tartalomból: Sikerfilmek mozija (5. oldal) Elítélték a metró­rongálókat (5. old.) Kihasználatlan kapacitások a köziétkeztetésben. (5. oldal) Szakszervezeti béketanácskozás Prágában kedden véget ért a közép-európai szakszerveze­tek képviselőinek kétnapos ta­nácskozása, amelyen a béke és leszerelés kérdéseit a dol­gozók jogaiért vívott küzde­lem összefüggéseiben vitatták meg. A találkozót, amelyen a csehszlovák szakszervezeti szö­vetség kezdeményezésére a magyar, a lengyel, az NDK- beli, a nyugatnémet és az osztrák szakszervezetek képvi­selői vettek részt, a szakszer­vezetek nemzetközi béke- és leszerelési akciónapja kereté­ben tartották meg. Szeptem­ber 1 -ét, a második világhá­ború kitörésének évfordulóját 1982-ben a X. Szakszervezeti Világkongresszus nyilvánította nemzetközi szakszervezeti béke- akciónappá. Tudományos Akadémia regio­nális kutatások központjának a rendezésében magyar-ame­rikai tudományos tanácsko­zás, amely tegnap Pécsett a Dunántúli Tudományos Intézet székházában folytatódott. A tanácskozáson több amerikai egyetem . gazdaságföldrajzos, közgazdász és településfej­lesztéssel foglalkozó professzo­ra vesz részt, s hasonló a ha­zai részvétel is, kiegészítve több országos főhatóság kép­viselőjével. A két országban ugyan igen eltérők a terület- és telepü­lésfejlesztés adottságai és le­hetőségei, a tudósok mégis megkísérlik ezen az első ta­lálkozásukon kölcsönösen hasznosítható tapasztalataikról tájékoztatni egymást. Az alap- gondolat, hogy mindkét or­szágban olyan területfejlesz­tési politikát kell folytatni, amely a gazdaság szerkezeti­minőségi átalakításán, az in­novációk elterjesztésén, nem pedig a munkahelyek gyara­pításán, a termelés mennyisé­gi növelésén alapul. Az ame­rikai tudósok előadásainak egy része a technológiai vál­tás, az új iparágak terület- és városfejlesztési következmé­nyeivel foglalkozik. Hazánk­ban e váltás még a jövő fel­adata, ezért a magyar tudó­sok előadásainak a többsége a terület- és településfejlesz­tési politika kialakítását, terv­szerű irányítását, a magyar településhálózat átalakítási folyamatát mutatja be. A iövőbeni együttműködés keretében közös kutatási programot dolgoznak ki, a programba fokozatosan be­vonnak fiatal kutatókat is. Szovjet küldöttség Washingtonba Georgij Arbatov akadé­mikusnak, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Egye­sült Államok és Kanada Intézete igazgatójának vezeté­sével szovjet közéleti személyi­ségekből álló küldöttség érke­zett kedden Washingtonba. A delegáció az amerikai Po­litikai Tanulmányok Intézete meghívásának tesz eleget. A szovjet vendégek Washington­ban az amerikai politikai és társadalmi élet képviselőivel folytatnak eszmecseréket. A szovjet küldöttség egyúttal részt vesz a két ország közéleti személyiségeinek részvételével San Franciscóban immár ne­gyedszer megrendezendő, a szovjet—amerikai kapcsolatok­ról és nemzetközi problémákról folytatandó tanácskozáson. A mostani értekezletet az ENSZ megalakulásának 40. évfordu­lóján tartják. A terület- és településfej­lesztés problémáiról kezdődött hétfőn Budapesten a Magyar Hunor-kisüzemek Somogybán Gépi varrodák dolgoznak Marcaliban és Nagyatádon település­fejlesztési tanácskozás Magyar— amerikai Az ütközőpontban: a magányos hegy Az alapkérdés: milyen mér­tékben, milyen módon, mekko­ra mennyiségű kő fejthető ki a Pannonlit szársomlyói kő­bányájából a természeti érté­kek veszélyeztetése nélkül. S hogy nem felesleges kutatni a választ: mgr azt sem volt egy­szerű tisztázni a megbeszélé­sen, hogy mekkora a bányate­lek, hol a határa. Tudni kell, hogy itt, és egyedül itt él a magyar kikerics — hogy a töb­bi növény- és állattani tájké­pi, de földtani értékre is most ne hivatkozzunk —, nem meg­lepő tehát, hogy erős érveket sorakoztatott fel az „egyik fél", ám ugyanilyen nyomatékkai ér­velhettek azok, akik a hegy egyedülállóan jó minőségű — itt 96—99 százalékban kálci­umkarbonátot ■ tartalmazó mészkövet is bányásznak, gya­korlatilag tehát vegytiszta anyagot — kövére hivatkoz­Az új gépi varroda Marcaliban Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLII. évfolyam, 243. szám 1985. szeptember 4., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyéi Bizottságának lapja A Szórsomlyó hazánk egyik legértékesebb természeti ritkasága Szársom lyó jelene, jövője Tompuló érdekellentétek V alójában biztató a tegnap délelőtti megbeszélésen részt ve­vő szakemberek száma, jóllehet, sok cég és intézmény képviselője sok érdek alapján nyilatkozott, de minthogy a tárgyalás témája a Szórsomlyó, egyik legszebb, országos értékű természetvédelmi területünk volt, végül is megnyugtatónak tűnt, ahogy tágítottak szűkebb érdekeik határán és igyekeztek a kompromisszum felé vezető utat megkeresni. Műhelyek és butikok a tízemeletes lakóépületek földszintjén Mert Szórsomlyó esetében —- a magányos 442 méter magas, Nagyharsány melletti, számos botanikai és biológiai ritkasá­got őrző hegyünk — kompro­misszumra van szükség: össze kell egyeztetni — és a hang­súly a kell szócskán van — a gazdasági, illetve a természet- és környezetvédelem érdekeit. Ez volt a célja annak a meg­beszélésnek — és részben helyszíni, a szélfútta, kopár hegy gerincét érintő bejárás­nak —, amelyet az OKTH szer­vezett, a tárgyalóasztal mellé szólítva minden érintettet, az MSZMP KB képviselőjétől az EVM szakemberén keresztül a Baranya Megyei Tanácsig, a KISZ KB-tól ai ELTE Termé- szetvédelmi Klubján át a Föld­tani Hivatalig. nak, s arra, hogy ezt a nép­gazdaság nem nélkülözheti. (Nem a BCM-ről van szó, ha­nem a dunaújvárosi kohókról, a cukoriparról.) A vélemények meghallgatása után fogalma­zott úgy Abrahám Kálmán ál­lamtitkár, az OKTH elnöke: két utat — amennyiben a Szór­somlyó jövőjéről van szó — ki kell zárni: azt is hogy ne le­gyen itt bányaművelés, de azt is, hogy ne legyenek tekintet­tel a természet- és környezet­védelem szempontjaira. Az ésszerű érdekegyeztetés szükségességét hangsúlyozta dr. Földvári János is, részint a megyei tanács, másrészt a kör­nyezetvédelmi bizottság véle­ményét tolmácsolva. Szó sincsen arról, hogy a tegnapi megbeszélés máris konkrét eredményeket hozott volna. Nem véletlenül hangsú­lyozta Ábrahám Kálmán: nem szabad szem elől téveszteni, hogy az érdekek szemben áll­nak egymással. Ám éppen ez adja azt a feladatot, hogy — például további területek megkutatása révén — a szár­somlyói hegy kövének pótol­ható részét ne a hegybői sza­kítsák ki. Készül egyébként — és várhatóan októberben az illetékesek asztalára is kerül — egy átfogó tanulmány a tér­ség gondjairól, s ez jó alapul szolgál majd a további, a többféle érdek összehangolása alapján megteendő lépésekre. A kora délutáni órákban az OKTH Dél-dunántúli Felügye­lőségén Horváth Lajos, a megyei tanács elnökének tá­jékoztatása alapján a megye vezetőivel — Lukács Jánossal, az MSZMP KB tagjával, a me­gyei pártbizottság első titkárá­val, dr. Földvári Jánossal, a megyei tanács általános elnök- helyettesével — aktuális ter­mészet- és környezetvédelmi témákról tanácskozott Ábra- hóm Kálmán. Mészáros A. Jó húsz évvel ezelőtt hozta létre Marcaliban és Nagyatá­don bedolgozó hálózatát és telepeit a Hunor Pécsi Kesz­tyű- és Bőrruházati Vállalat — akkori nevén Pécsi Kesztyű­gyár —, kesztyűvarrásra tanít­va, otthoni munkát adva a katonafeleségeknek. Mára — a bedolgozói hálózatot meg­tartva — Nagyatádon és újab­ban Marcaliban is korszerű kisüzemeket rendeztek be, ahol is kis közösségekben dolgoz­hatnak a termelékenyebb lasch varrógépekkel az asszonyok és lányok. Tegnap Marcali és Nagyatád kesztyűvarrodáiban jártunk, mindkét kisüzem egy- egy tízemeletes lakóépület földszintjén, az épület üzletso­rában dolgozik. A marcali kesztyűsöknek 150 négyzetméternyi alapterületű helyiséget adott bérleménybe a városi tanács. Megfelelő vá­laszfalak húzásával alakították ki a műhelyeket, a két gépi varrodát, az átvevőt — ahol a környékbeli községek bedol­gozói varrnivalóit adják ki és veszik át készen —, továbbá a kesztyűbélelők, a befejezők műhelyét. A varrodákba 14 lasch gépet állítottak be. Ti­zenegy mellett már dolgoznak a korábban otthon varrók, aki­ket átképeztek. Szeptember végéig valamennyi gépnek lesz gazdája. Az igazság, előzete­sen több jelentkezőre számítot­tak, ám ez idő szerint Marcali­ban a nőknek számos más cég !s kínál munkalehetőséget. A kisüzemet a kesztyűsök gyor­san otthonossá tették, a mun­kabeosztás egyműszakos, a nőknek megfelelő, a szociális ellátás jó, a közeli Baglas ét­teremben ebédelhetnek. A ter­vek szerint októberben bőrru­házati boltot is nyitnak, ahol a Hunor termékeit árusítják, és a bőrtermékek javítását is vállalják. Nogyatódon, hasonlóan Marcalihoz, a kesztyűsök egy tízemeletes lakóépület föld­szinti helyiségében találtak otthonra. Itt eredetileg üzlet- helyiségek lettek volna, de vé­gül is a városi tanács jóvoltá­ból a Hunor kapta meg bér­leménybe. A műhelyekbe 21 stepp gépet állítottak be, s betanították a korábban ott­hon varrókat és az új jelent­kezőket. Az üzem teljesítmé­nye felfutóban van, Nagyatád a korábbi évi 110-115 ezer párás bedolgozói termelést a gépi varrás bevezetésével 40—50 ezer párral szeretnék emelni. A tízemeletes földszintjén itt is üzletsor van, köztük o Hu­nor butikja, ahol kiváló minő­ségű bőrruhákat, kesztyűket és bőrdíszműárut árusítanak, és a bőrtermékek javításával is foglalkoznak. M. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents