Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-27 / 266. szám
1985. szeptember 27., péntek Dunántúlt napló 3 Hívó mindenki dolgok sűrűjében Élvezhetjük a nyelvjárások ízeit R itkán fordul elő, hogy egy mesegyűjtemény kiadása alkalmából méltató, ajánló sorok jelennek meg. Több oka van ennek az írásnak is. Mindenekelőtt a cim- adó két sxó, ami nem kevés izgalmat ígér. Izgalmat a szónak abban az értelmében, hogy mesét mindannyian olvastunk bőven, de „cigány" mesét aligha. Ott lenni a Napjainkban a népfrontmoz. galom az állampolgárok tömegei számára is egyre érzékelhetőbben a közélet fontos tényezője lett. Társadalmi viták, szakmai fórumok szervezője országos témákban éppúgy, mint a helyben legfontosabbnak Ítélt Ilyen természetű ügyekben. A népfront vezető testületéi részt vettek a leglényegesebb társadalompolitikai, gazdasági elképzelések formálásában, a döntések véglegesítésében. A mozgalom elvárja, hogy valamennyi népfrontaktivista ott legyen a dolgok sűrűjében, nem szemlélőként, hanem kezdeményezőként, cselekvőként, ha kell, akkor szokatlan, ismeretlen formákat, eszközöket is használva. A VII. kongresszus óta jelentősen tágult a mozgalmi munka köre. A településfejlesztés, a környezetvédelem, a honismeret és sok más, hagyományos feladatkörben is gazdagodott a helyi és területi bizottságok eszköztára. Melléjük olyan, a társadalmi ítélet nyomán előtérbe kerülő feladatok sorakoztak fel, mint a fogyasztói érdekvédelem, a család helyzete, szerepe, az egye- sületalapitósi törekvések erőteljes támogatása s így tovább. Csupán emlékeztetőül az előbbiekhez! Az Országos Családvédelmi Tanács, a Vállalat- vezetők Fóruma megszervezése mellett jelentős társadalmi visszhangot keltett a Fogyasztók Országos Tanácsai és helyi tanácsi megalakítása. Népfrontkezdeményezésre három esztendeje teremtődtek meg ezek a nagyon szükséges képviseleti formák. Napjainkban már lassan eléri a kétszázat a fogyasztók helyi — kerületi, nagyközségi, városi, megyei — tanácsainak a száma. E tanácsok szervezésében egyre rendszeresebbé válik a kisebb településeken is a fogyasztók fórumának a megrendezése. A fogyasztók tanácsai többek között elemezték a bútorok előállításának, értékesítésének, javításának, minőségének helyzetét, s tapasztalataik összegezése nyomán a két érintett tárca — az ipari és a belkereskedelmi — közös intézkedési tervet fogadott el a kedvezőtlen állapot megváltoztatására. Általánosságban igaz; a népfrontmozgalom a helyi közélet szervezésében rendkívül fontos szerepet játszhat, ha — akar! Ennek az akarásnak a különbözőségét jól bizonyítják a tanácstagi beszámolók, a megyei tanácstagi, az országP écsiek és külföldiek hosszú sora áll a bécsi múzeum, a Historisches Museum der Stadt Wien előtt, amióta megnyílt a Traum und Wirklichkeit, azaz az „Álom és valóság" cimű, „1870-1930 Bécs” alcímű kiállítás. Nem is csoda, hogy eny- nyien kíváncsiak rá, hiszen olyan hihetetlenül gazdag anyagot gyűjtöttek össze és mutatnak, amire a közelmúltban nemigen volt példa. A kiállítást szecessziós kiállításnak is szokták emlegetni, bár ez nem egészen fedi azt, amit ott láthatunk. Már az évszámok is önmagukért beszélnek; az 1870 és 1930 közötti időszak olyan érdekes, olyan összetett volt, mondhatnánk a régi és az új világ különleges együttélése, találkozása és egymást váltása, hogy ez mindenképpen nagy érdeklődésre számot tartó reprezentatív kiállítást feltételez. Persze, ehhez valóban sok és eredeti anyag szükséges, s mindezt elő tudták teremteni az osztrákok. Éppen nemrégiben olvastam Niederhauser Emil könyvét, a „Merénylet Erzsébet királynő ellen"-!, s különleges, érdekes ' élmény volt, hogy a könyv címlapján gyűlési képviselői fogadóórák — ezek előkészítője, szervezője és ugyanakkor számonkérője a htelyi népfrontbizottság —, amint jelentős akarás-, rátermettségbeli különbségekről tanúskodnak egy-egy népfronttestületnél a falugyűlések, a vonzáskörzeti tanácskozások is. Sokrétű jelenlét, részvétel gyakorlatára vetnek fényt az említettek, holott mennyi mindent még szóba sem hoztunk. Hiszen például a népfront a mindenkori bábája a lakó- és utcabizottságok megválasztásának, serkentésének. Fontos terepe a népfront-mozgalmi munkájának a nemzetiségi sző. vétségekkel való együttműködés. A népfront kebelén belül tevékenykedő szövetségek fontosságára, súlyára ad támpontot, ha leírjuk: a nemzetiségi lakosság léiekszóma napjainkban 380 ezer az országban. Kádár János, a párt főtitkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőben így fogalmazott: a népfrontbizottságok „számos fontos társadalmi kérdéssel foglalkoznak olyan területeken is, ahol a párt nem tud közvetlenül és hatásosan dolgozni". E nemes, nem titkolt politikai küldetés az alapja annak a népfronttörekvésnek, hogy a társadalom minden osztályában és rétegében bővüljön a közéletben résztvevők száma. Főként ott, olyan rétegekben, amelyekhez mások szinte egyáltalán nem férnek hozzá, elég Itt utalni a cigánylakosságra, o kertbarátok, kistenyésztők egyesületeire. Növelte, növeli a népfront- mozgalom súlyát, hogy a hetedik ötéves terv előkészítésében minden korábbinál nagyobb szerepet vállalt és kapott. A népfronttestületek alkotó részesei voltak a településfejlesztés hetedik ötéves tervidőszakra szóló megyei koncepciói kidolgozásának. Ez a mérleg egyik serpenyőjébe kerülhet. A másikba ugyanakkor olyan tények helyezhetők —, mint azok, például, hogy kevés a fiatal a testületi tagok, az aktivisták között, hogy évente 27—29 ezer házasság szűnik meg válás miatt és így tovább. Ezek a tények kellő választ várnak a mozgalomtól. Amitől óvakodni kell: az előbb említett kellő reagálás nehoay leszűküljön a rendezvényekre. Hiszen a mozgalomban már tapasztalható a rendezvényközpontú gondolkodás lévő festmény életnagyságban rámköszönt az egyik teremben. S ahogy az ember járkált a kiállításon, egyik teremből a másikba, minden, ami eddig megfogha- tatlannak, történelmi ismeret- anyagnak, s régmúltnak tűnt, most egyszerre kézzel tapinthatóvá, valósággá vált. Ilyen volt például Ferenc Fer- dinándnak az a ruhája, amelyet akkor viselt, amikor merényletet követtek el ellene Ez eddig mindannyiunk számára csak egy vagy két mondat volt a történelem- könyvben, kinek-kinek képzeletére bízva. S most egyszerre csak ott állunk egy üvegkoporsóra ■ emlékeztető valami előtt, s benne az a bizonyos, Szarajevóban viselt ruha, rajta a megfakult, ám még ma is jól látható vérfoltokkal — íme, megfogható közelségben az első világháború kezdete . . . A lépcsőfeljáró oldalán korabeli — udvari és polgári — ruhák, s azután a legkülönbözőbb eszméket, világokat tükröző termek: Otto veszélye. A lényeges az ügyek politikai tartalma, a közvetlen lakossági politikai munka. Mert a család intézményének erősítése is politikai feladat: sürgető társadalompolitikai teendő. A közvetlen lakossági munka említésével lényegében azt is kimondtuk: a népfrontmozgalom tekintélyét, súlyát a soksok helyi népfrontbizottság teremti meg, erősíti, vagy éppen gyengíti... Mészáros Ottó Következik: Szilárd elvek, kemény forintok. Fiatalok a mikroelektronikai kultúra terjesztéséért Számítógépe t lehet kölcsönözni is A mikroelektronikai kultúro területén jelenleg úgy 9—10 éves hátrányban vagyunk más országokhoz képest, $ éppen ezért egyre sürgetőbb a mikroelektronikai kultúra széles körű elterjesztése, a megfelelő szemléletmód kialakítása, most már azzal a céllal, hogy 5—10 éven belül ne kerüljünk még komolyabb hátrányba. A KISZ Pécs Városi Bizottsága tavaly már naiprendre tűzte ezt a témát, a városi FMKT-val (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Társasága) közösen, s elhatározták, hogy részt vállalnak a mikroelektronikai műveltség elterjesztésében. A városi KISZ ebből a munkából a szervezést, koordinálást vállalta, az FMKT pedig fiatal szakemberek segítségét ajánlja föl. Idén augusztusban Wagner építész emlékének és munkásságának szentelt szoba, majd Schönbergé, azután a királyi családé, a második világháborúban készült zsidóüldöző plakátok, azután egy neves, a városért sokat tevő polgármester szobája, majd egyszercsak valami szinte szemet bántó kékségre leszünk figyelmesek. Igen, álom és valóság, a következő terem neve „Álomfejtés”, s persze ahogy belépünk, természetes, magától értetődő: hogyan is feledkezhettek volna el ebben a furcsa, keverék-időszakban Freudról? S azután a korabeli könyvkiadás, a város makettje, s még sok-sok érdekes, felbecsülhetetlen értékű dokumentum, köztük például azok az eredeti f:lm- felvételek, amelyeket folyamatosan játszanak a monitorokon. Egy különlegességet mégis külön megemlítenék, melynek magyar vonatkozása is van. Az egyik terem falán, üveglap alatt - féltett kincsként - ott látható Frau SaA „cigány” „jelző azonban némi magyarázatot kíván. Ebben a válogatásban ugyanis nem cigány nyelvjárási (azaz cigány nyelvű, vagy éppen cigányból fordított) meséket közlünk, hanem olyan szövegeket, amelyeknek egy része csak magyarul tudó cigány adatközlőtől származik, más része pedig egyébként a KISZ megszervezte középiskolások számára az első számítástechnikai tábort, aminek rendkívüli sikere volt. A számítástechnikai kultúra terjesztésével kapcsolatban eddig az a tanulság szűrhető le, hogy a vállalatoknál, különböző munkahelyeken működő KISZ-szervezetek nem jól fogták föl a dolgot: úgy vélték, ahol már van számítóközpont, ott ezzel mór eleget is tettek a követelményeknek, holott erről szó sincs. A Pécs Városi KISZ-bizottság, s annak gazdasági titkára, Cselik László, és Bobula András, a városi FMKT vezetője éppen ezeket a látszatmegoldásokat szeretnék elkerülni. Társadalmi szinten szeretnék elérni, hogy korunkban most már tényleg természetes legyen ez a fajta goncher híres selyem asztalterítője, amelyre minden nevesebb vendég, aki náluk megfordult, odaírta nevét. Ezeket az aláírásokat azután kihímezték, híven követve a kézírás lendületét, s most páratlan műkincsnek számít. Ferenc József és sok bécsi arisztokrata mellett számos magyar nevet olvashatunk, például Andrássyét, Szapáry- ét, s így tovább. Ez a nagyszabású kiállítás, amit minden Bécsben járónak csak ajánlani tudok, márciusban nyílt, s ottjár- tunkkor mindenütt a városban kint függött a plakát, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel október 6-ig meghosszabbították. S még egy megjegyezni való: erről a kiállításról mi még Magyarországon szereztünk tudomást, s mint kiderült, jó is volt, hogy tudtuk előre, mert idegenvezetőnknek fogalma sem volt az egészről, következésképpen nem is hívta föl senki figyelmét reá, pedig a szabad időben mindenki megtekinthette volna ezt a páratlan gyűjteményt, amit bátran ajánlhatunk mindazoknak, akik az ősz folyamán még Bécsbe utaznak. Dücsö Csilla paraszti elbeszélők cigány vonatkozású meséiből, anekdotáiból, trufáiból való” — olvashatjuk a bevezetésben. A 21 mese így sajátos élményt kínál. A szerkesztők tudatosan törekedtek az eredetiség megtartására: meghagyták a fonetikus lejegyzés gyűjtő szerinti mellékjeleit, ragaszkodtak az dolkodásmód. Azok számára, akik más módon nem juthatnak számítógéphez s másként nem sajátíthatják el a szükséges ismeretanyagot, BASIC hétvégeket fognak szervezni. Tapasztalataik egyértelműen azt mutatják, hogy mindenkit, különösen pedig a fiatalokat érdeket a dolog; van, akiben ez az érdeklődés egyelőre lappang csupán, de mindenesetre már megvan. Érdekes az is, hogy az idősebbek között gyakori az a nézet, hogy „ne játsszanak", pedig a számítógépes játékok egy közbülső, s igen hasznos lépésnek számítanak. A játék során megismerkedhetünk a billentyűzettel, megszerezhetjük az alapismereteket. A .mikroelektronika nem kisszámú kiváltságosok számára van, hanem egyszerűen nélkülözhetetlen: a hatékony energia- és anyagfelhasználás terén csak ezzel lehet előbbre lépni; a világpiacon az elektronika nélküli termékek egyre nehezebben lesznek eladhatók. Az elektronika kis anyagigényű, de nagy szellemi lehetőségeket rejtő terület, A most ősszel induló Kutató Diákok Körében is tervezik a mikroelektronikai ismeretek terjesztését. Egyébként az iskolákban ez a munka tervszerűen folyik, de a középiskolákból kikerülő diákok ebből a szempontból légüres térbe kerülnek, s nemigen van módjuk a továbbiakban számítógépes ismereteik bővítésére, elmélyítésére. Ezen is szeretne segíteni a KISZ, s kezdeményező, közvetítő szerepe itt lesz fontos. Ugyanis a KISZ KB birtokában száz darab Primo számítógép van, s ezeket három, hat, illetve nyolc hónapra ki lehet kölcsönözni. Kölcsönzésre KISZ-szervezetek nyújthatnak be pályázatot, akár közvetlenül a KISZ KB-hoz, akár a városi KISZ-brzottságon keresztül. A jövőben pedig a KISZ- szervezetek megítélése, a kitüntetések adomáhyozása során döntő, szelektáló szempont lesz, hogy hol mennyit tettek a fiatalok a mikroelektronikai kultúra elterjesztéséért. S hogy mit sikerül elérni, az egy év múlva kiderül, okker tűzik ismét napirendre ezt a témát D. Cs. első kiadások eredeti szövegéhez és az írások betűhív alakjához. Olvasás közben így szinte „hallásközelben" van a mesélő, szinte gyűjtőként „halljuk", élvezzük a palóc és a déli nyelvjárás ízeit a mesékben. Lehet, hogy meglepő e két, egymástól távoli nyelvjárás említése, de összeköti őket — sok egyéb közös vonás mellett — a gyűjtő dr. Berze Nagy János személye. Élete szoros kapcsolatban van e két tájjal: a Heves megyei Besenyőtelek községben született 1879-ben és Pécsett halt meg 1946-ban. „A néphagyományok gyűjtését már középiskolás korában, szülőföldjén megkezdte, majd később főként a mególlapodot- tabb Baranya megyei környezetben folytatta". A tanügyigazgatás területén dolgozott és egyben népköltészeti gyűjtő és feldolgozó tevékenységet is folytatott. „Tudományos eredményei kiemelkedő értékűek a magyar folklorisztika történetében". Baranya megyében 1933 és 1939 között vég'ezte a gyűjtést az itt dolgozó tanítók bevonásával. 69 községben folyt a kutatás, amelyek közül 40-ben 274 mesét jegyeztek le. Ez az anyag jelentette a magvát jó néhány kiadványnak és belőlük ebben a kötetben is találhatunk. Baranya büszkén bizonyította már nemegyszer, hogy éberen őrködik a tudós néprajzkutató emlékén. Bár életében is jelentek meg korszakos jelentőségű művei, halála után — megyei összefogással - több jelentős alkotása látott napvilágot. A „Cigány mesék" kiadása is közös erőfeszítés eredménye. A kiadvány gondozását a Baranya Megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottsága végezte, a tudományos szerkesztő dr. Fülöp Lajos egyetemi adjunktus. Ebben nagy segítséget jelentett számukra a tudós Pécsett élő fia, ifj. dr. Berze Nagy János. Megyénkben 22 ezer cigány származású ember él. Noha településenkénti megoszlásuk eltérő, majdnem mindenütt megtalálhatók. Folyamatos társadalmi beilleszkedésük élő jelenség, még ha nem is zökkenőmentes. Kétségtelenül meghatározóan fontos életmód és lakásviszonyok, iskola és foglalkoztatottság stb. kérdésein túl most egy mesegyűjtemény az eredménye a jószándékú tenniakarásnak. Ráadásul úgy, hogy a megjelenés szerversen kötődik a Komlón szeptember 25—26—27-én megrendezésre kerülő Baranya megyei cigánynapok rendezvény- sorozatához. Igazi célját azonban ez a 800 példányszámú, kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyv csak úgy érheti el, ha azoknak a kezébe kerül, akiknek szánták: pedagógusok, közművelődési szakemberek, olvasni tudó cigánygyermekek — szülők kezébe. De tudományos kutatók és könyvtárak polcain is megvan a helye a gondos és igényes szerkesztésnek köszönhetően. Erdős István Tanácskozás a nem hivatásos könyvkiadásról A nem hivatásos könyvkiadásról háromnapos tanácskozást tartottak Kaposváron, a megyei könyvtárban. A háromnapos megbeszélésen az előadók a három nap során elsősorban az orszáq intézményeiben kiadott különböző tartalmú füzetek, könyvek, tájékoztató anyagok szerkesztésével, előállításával kapcsolatos kérdésekről fejtették ki véleményüket. Mint elmondták: fontos törekedni arra, hogy ez ilyen könyvkiadás is összhangban legyen az olvasói szükségletekkel, és a könyvek színvonala megfelelő légyért. Álom és valóság Egyedülálló kiállítás Bécsben Játékkal kezdődik Komputer vezérelte eszterga oktatógép a Zipernovszky Károly Gépipari Szakközépiskolában Cigány mesék