Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-25 / 264. szám
1985. szeptember 25., szerda Dunántúli napló 3 Eljárok és bejárok A Carbon Vállalat varrodája több mint kétszáz nőnek ad munkaalkalmat Fotó: Läufer László Munkaerőhelyzet Sásden és környékén S ásdon és társközségeiben több mint ötezer ember él. Az utóbbi években Sásd összlélekszáma nőtt, Felső- egerszeg, Oroszló, Meződ, Falé, Varga és Vázsnok községeké minimálisan változott, tulajdonképpen stagnál. A falvak lakosságának korösszetétele már nem mutat ilyen kedvező képet: egyöntetűen jellemző az elöregedés. Csupán Sásd „fiatalodik" az odaköltözések eredményeként, s mindez növekvő munkaerőforrást is jelent. Barátság és rokonszenv a magyar nép iránt Bővítsük a kapcsolatokat! Meg kellene hosszabbítani az idegenforgalmi útvonalakat Kölcsönös részvétel a nemzetközi vásárokon Egészséget szolgáló szakköri munkák Mozgáskorlátozottak koltúrközpontja Három évvel ezelőtt még nem volt lehetőségük a pécsi mozgáskorlátozottaknak arra, hogy rendszeresen találkozzanak, klubéletet folytassanak. A Tüzér utca 1—3-ban létesített Rehabilitációs Kultúr- központ néhány helyisége adta meg ehhez a feltételt. Azóta szakkörök működnek litt és különböző összejövetelekre kerül sor. Hétfőn, szerdán, pénteken klubnap van. A hétfői vetítéseken közkívánatra 'kölcsönzött sikeres filmeket nézhetnek meg az idelátogatók. Főleg a tolókocsival közlekedőknek előnyös ez a fajta „mozi". A kondicionáló teremben gyógytornász irányításával gyerekeknek (4—5 éveseknek) és felnőtteknek tartanak testedzést. A masszírozó teremben az elfáradt, beteg izmok szakképzett masszőr segítségével frissülnek fel. Kedd és csütörtök a szakkörök napja. Kézi és gépi hímzést végeznek a klubteremben, délután 4- től, aztán 6-tól a népdalkor próbál. A kézimunka egészségi szempontból is igen jelentős, mert még Tachtler József és Gál Im- réné béna karját is „megmozgatja". S munkáik igen szépek. Bizonyítja ezt az áprilisi helybeli kiállításukról készült sok fénykép. A fotók is saját munkák. Négy-öt fő rendszeresen és eredményesen vesz részt a mozgáskorlátozottak pályázatain, s a felvételeiket nézve az a benyomásom, hogy egyéb pályázatokon is megállnák helyüket. A 15 tagú népdalkörnek az egyéves működése alatt már több fellépése volt a pécsi szociális otthonokban. Vállalnának vidéki szereplést is, de ehhez jármű kellene. S szívesen fogadnák, ha hangszeres kíséretükre is vállalkoznának néhányon. Müller Erzsébet harmadik éve vezet német nyelvtanfolyamot. Idén fokozódott az érdeklődés. Vonzereje az, hogy a tanulás tulajdonképpen társalgást jelent német nyelven. L. Cs. K. Az aktív keresők egynegyede mozgásban van. Azaz hatszáznál többen a közigazgatási területen kívül vállalnak munkát. Ugyanakkor közel ötszáz „bejáró" van. Az eljárókat leginkább Komló, Dombóvár és Pécs vonzza. Munkalehetőséget a bányák, a MÁV, a Volán biztosít a negyven százalékuknak és még százhúsz egyéb cég a fennmaradó hatvannak. A más városban, községben kenyeret keresőknek csak kis része végez segédmunkát. Sásd területén kívülről főleg a termelőszövetkezet, az Építőipari Szövetkezet, a Carbon üzeme, a Vízgazdálkodási Társulat és a Költségvetési üzem alkalmaz dolgozókat. A bejárók száma rohamosan csökken, de még mindig jelentős. A csökkenést a Sásdra betelepülés, az utazási költség emelkedése, a keresztingázások kiváltása eredményezte. A nők foglalkoztatósát kiemelt feladatként tekintette és tekinti a nagyközség. A helyben dolgozók több mint fele nő, ezt a Carbon, a Hunor Kesztyűgyár és a Búzakalász Tsz közreműködésével érték el. A háztartásbeli és a más helységbe eljáró dolgozó nőket megkérdezve kiderült, hogy sokan közülük szívesen vállalnának Sásdon munkát. Igen nagy gondot jelent a szakképzetlen nők elhelyezése. A pályakezdőknek sincs köny- nyű helyzetük. A nyolc általánost követően az utóbbi években csökkent a szakmát tanulók*, s nőtt a gimnáziumba jelentkezők száma. Az élet viszont mást követel. Irodai munkát helyben nem talál egy frissen érettségizett, szakmája viszont nincs. S ha van is, például mondjuk az egészségügyi szakközépiskolában ' végzett, akkor sem tud Sásdon elhelyezkedni. Sásd fejlődésének alapja, hogy hosszú távon milyen lehetősége lesz iparfejlesztésre. Szabad munkaerő a térségben von. Sásd közigazgatási területén tizenkilenc gazdálkodó szerv működik. Ebből helyi központú csupán öt. Fejlődésképességüket gazdasági eredményeik bizonyítják. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat sásdi üzeme közel 200 nőnek ad munkát. Nagyrészük betanított munkás. Részvétel a gyorsított felnőtt szakÉrdekes új látványossággal gazdagodik az idén az őszi BNV: a 46-os pavilonban holográfia bemutatót rendeznek a Nyugat-Berlinből érkezett kiállítók. Keddi sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a közönség 32 hologrammot láthat majd, amelyek a technika és a művészet különleges ötvözésémunkásképzésben munka és gyerek mellett nem könnyű. Mégis az itt dolgozók közül többen kitanulják a női szabó szakmát. A sásdi Búzakalász Termelőszövetkezetben nincs munkaerőhiány. Szakmunkások elsősorban az állattenyésztésben kellenének. Az utánpótlást tanulmányi szerződéssel kívánják biztosítani, évente legalább 2—3 szakképzett újfelvételisre volna szükség, s akkor öt év elteltével nem lenne szpkem- bergond. A felnőttképzés nehézkes: a bentlakásos iskola vagy nem vonzó, vagy nincs kit küldeni. Szükség volna mezőgazdasági gépszerelőkre és autószerelőkre, valamint gumijavítóra is. Sásdon az elmúlt öt évben öt százalékkal nőtt a lakosság száma. A tizennégy éven aluliak például százzal többen vannak, mint 1980-ban. Pár év múlva több közülük továbbtanulás, állás után néz. Nem mindegy sem nekik, sem a nagyközségnek, hogy milyen pályára lépnek, kell-e például a hőn áhított szakma itt helyben, vagy kénytelenek ők is ingázni, mint a jelenlegi aktív keresők közül az a hatszáz. vei készültek, 3 dimenzióban, szinte térben láttatják a képeket. A három dimenziós holo- gramm-képek látványa zenei aláfestéssel nyújt igazán különös és egyedi élményt. A bemutatott alkotásokhoz illő hangeffektusok teszik teljesebbé a szórakozást. „Egy Mohácsnak és egy Szigetvárnak is szerepe van népeink mai kapcsolatában" — kezdte a Dunántúli Napló munkatársaival folytatott beszélgetést a szerkesztőségben Ibrahim Sahin, Kütahya tartomány kormányzója aki küldöttség élén tartózkodik Baranyában. E gondolatot egészítette ki később Ihsan Tuncoglu, a kütahyai sajtószövetség elnöke ily módon: „Az, hogy a két nép a történelme folyamán harcban állt egymással, hisz- szűk, nem lehet akadálya a mai baráti kapcsolatoknak." A szerkesztőségben tett látogatás célja a két megye sajtókapcsolatai lehetőségének a vizsgálata volt, hogy a tömegtájékoztatás segítségével többet lehessen tenni egymás megismeréséért. A kormányzó ezt így fogalmazta meg: „A török népben barátság és rokonszenv él a magyar nép iránt; szeretnénk, ha ezt a baráti érzést közvetitené a sajté is. Közös célunk az együttműködés sokirányú fejlesztése és erősítése annak a tudatában, hogy mostani látogatásunk hozzájárulhat egy nagyobb, általánosabb együttműködéshez." Baranya megye és Kütahya tartomány kapcsolata 1972 a baranyai küldöttség első ottani hivatalos látogatása óta él — igazán látványos eredmények nélkül. A török vendégek mostani baranyai látogatása — mint arról a hétfői hivatalos tárgyalásokról szóló tudósítás- sunkban is beszámoltunk — a kapcsolatok szélesebb alapokra helyezését szolgálja. A két nép mai kapcsolatában — magyar részről és az idézettek ellenére is — nehéz figyelmen kívül hagyni a másfél évszázados török hódoltságot. Fel is tettük a kérdést: a mai Törökország hogyan ítéli meg az akkori Oszmán Birodalmat? A válasz , a mából fogant. A modern török állam megalapítóját, Kemál Atatürköt idézte Sahin kormányzó: ,.Békét a világnak, békét a hazának", ami a terjeszkedő politikával való leszámolást jelentette, s azt, hogy a nemzeti állam a nemzeti határok közt létezzék. A szerkesztőségi beszélgetés keretében természetesen a kapcsolatokról, azok további bővítéséről esett a legtöbb szó. Kütahyai vendégeink kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a két megye porcelán- és kerámiaiparának az egymásra ható kapcsolaterősítésének. Ezt szolgálja a meghívás a náluk jövőre rendezendő nemzetközi kerómiaszimpóziumra, a kütahyai részvétel a siklósi kerámia-alkotóműhelyben, s a Memi-fürdőben létesítendő állandó kütahyai kerómiakiállí- tás, melynek az első darabját a küldöttség hozta Pécsre. (Persze a kapcsolatok — véleményünk szerint — kiterjeszthetők lennének pl. a szénbányászatra is, amint javaslat hangzott el a termálvizek hasznosításában szerzett tapasztalatok folyamatos cseréjére is.) Fontosnak tartják a népművészeti kapcsolatok kibontakoztatását is, amire jó alkalom lehet a jövő év szeptemberében Pécsett megrendezendő nemzetközi oszmanisztikai kongresszus. Itt is elhangzott: szívesen látnak baranyai gyermekcsoportot a Törökországban nemzetközi szinten megrendezett gyermeknapra. Feltétlenül számítanak pécsi- -baranyai részvételre a Kütahyá- ban évente sorra kerülő nemzetközi vásáron, s ehhez pavilont is biztosítanak. Ezt lehetne viszonozni a PIV-eken a kütahyai részvétellel. Hangsúlyosan esett szó az idegenforgalmi kapcsolatok bővítéséről. Jelenleg a magyar úticél Isztambul, esetleg Rodostó, török részről pedig Budapest és a Balaton. Szükség lenne az útvonalak meghosszabbítására Kütahya ill. Pécs felé, s ebben mindkét félnek vannak teendői. A kétoldalú kapcsolatokban nélkülözhetetlen ugyanis, hogy minél többet látogassanak el egymáshoz — egymást megismerni. Szó volt a sportkapcsolatokról is. Megkérdeztük Ibrahim Sahint, hogyan lesz valaki kormányzó, s ő elmondta: akiket az állam erre alkalmasnak ítél. kinevezi e posztra. Ö maga 27 év alatt bejárta a közigazgatási hierrchia létrájának minden fokát, míg kajmakámi — járási vezetői — beosztásából Kütahya tartomány kormányzójává nevezték ki. Egy-egy kormányzó nem lehet sokáig egy helyen, de ~a címet viselheti akkor is, ha már nem kormányzó. Azt is elmondta, hogy a polgármesterek közvetlen választással kerülnek egy-egy város élére. Arai Kipert tavaly választották meg Kütahya polgármesterévé, s megvan a lehetősége, hogy 1989-ben is felvetesse magát polgármesterjelöltként a választási listára. H. I. L. Csépányi Katalin Holográfia-bemutató a BNV-n Kényszerkörök- Átalánydíjas szerződést szerettünk volna kötni a színes televíziónkra — mesélte Surisescu Györgyné komlói lakásán. — El is mentünk a komlói Gép és Elektromos Berendezéseket Javító Kisvállalathoz, ahol közölték velünk, hogy ők nem kötnek. A férjem erre bement a tanácsra, hogy hogyan is van ez? Hiszen a televízióban is hirdetik, hogy van ilyen lehetőség. Ezután a kisvállalat vezetőjét behívták a tanácsra, s akkor ki is jött a szerelő. Háromszor vagy négyszer mondtak időpontot, mire nagy nehezen ideértek. A tv-n be kellett állítani a színeket, de emiatt először nem akartak szerződést kötni. Még szerencse, hogy a férjem ért hozzá, így negyedóra alatt jó lett a televízió. Végül csaknem három hét alatt megkötöttük a szerződést. Nem ez az egyetlen panasz, amely az utóbbi időben a komlói Városi Tanácsra érkezett. Az egykori Gelkóból alakult Gép és Elektromos Berendezéseket Javító Kisvállalatnál több mint negyvenen dolgoznak, nemcsak Komlón, hanem Pécsváradon, Sásdon, Mágo- cson, Mázaszászváron. Mindannyian érettségizett szakmunkások. Mint mondják — nehéz az alkatrészt beszerezni. Nem márkaszervizként dolgoznak, ezért a Gelkára és a Ramo- villra kell támaszkodniuk. Sokszor előfordul, hogy az eredeti alkatrész helyett csak valami más helyettesítőanyagot küldenek. Próbálnak talpon maradni, újabb és újabb szolgáltatásokat bevezetni. Például a Ramovill- től megvásárolnak különböző lecserélt híradástechnikai berendezéseket, azokat megjavítják és eladják. A raktáruk kicsi, ezért csak megrendelésre tudnak árut adni. Ez így mind igaz, de miért van, hogy elterjedt a városban: a szerelők nem tudják megcsinálni a hibás készülékeket. Kivesznek belőle olyan alkatrészeket, amelyekre feltétlenül szükség van, hogy a televízió, a rádió biztonságosan működjön. — Az olkatrész kiszerelését én elképzelhetetlennek tartom - mondta Gallusz Gábor, a kisvállalat igazgatója. — Ezt már többször hallottam. Csak azt tudom erre mondani, ha bizalmatlanok velünk szemben, akkor vegyék igénybe a gyorsszolgálatot és akkor a szerelő mellett állhatnak. Olyankor is panaszkodnak ránk a tanácson, amikor a bejelentést követő napon megcsináltuk a berendezést. Sajnos, a hőtárolós kályhákhoz nem kapunk alkatrészt, csak ha sze- mélyreszólóan megrendeljük. Sokszor két-három hét. mire megérkezik a szükséges darab. Nagy hidegben persze ez nagyon kellemetlen. S mi a magyarázata annak a két éve húzódó ügynek, aminek a szenvedő alanya Takácsné Tóth Zsuzsa?- 1982 augusztusában vettünk egy japán rádiós magnót - mesélte komlói otthonában Takácsné. — A garanciális idő alatt egyszer javította a VILLGÉP és kétszer a komlói kisvállalat. A hiba mindig azonos volt: nem lehetett a magnót átkapcsolni rádióra. A garanciális idő lejárta előtt két-három héttel ismét elromlott. Visszavittük, megjavították és adtak háromhavi munkagaranciát. Ezt követően hoztuk, vittük a készüléket, hallgatni egyáltalán nem tudtuk. A rádiómagnó visszakerült a vásárlás színhelyére a Zengő Áruházba, majd a KERMI-hez. Közölték velük, hogy a készülék javítható, csináltassák meg! Visszavitték a kisvállalathoz, aztán innen Bonyhádra. Ott sem tudtak vele mit kezdeni, ám közölték, hogy hibás a konstrukció, több ilyen készüléket már vissza is cseréltek. — Ekkor azt mondták nekünk a szerelők, hogy pró báljuk meg szavatossági időn belül kicseréltetni. - Ám Komlón közölték, hogy a garanciával egyszerre lejárt a szavatossági idő is. Még a tanácson is ezt mondták. A kisvállalattól is kellene szereznünk egy igazolást arról, hogy a készülék nem javítható. Ezt megtagadták. Hát akkor csinálják meg, de úgy, hogy három év után használni is tudjuk végre. Az ügyet szeptember 25-én tárgyalja a bíróság. St.K.
