Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-22 / 261. szám

Alig ismertem meg. Hosz- szú, szalmaszőke haja, fes­tésnélküli arca furcsának ha­tott az üvegtörökben látott, maszkszerű, antiszexes „sze­relés" után. Sminkelés köz­ben beszélgettünk, csütörtöki koncertje előtt. Rövid fekete ruhát viselt. — Mit jelentenek ezek a kí­nai írásjelek a ruháján? — Nem tudom, lehet, hogy semmit. Egy olcsó boltban vettem Angliában. Majd át­öltözöm, — hajol vissza a tízféle színből álló arc- és szemszépítő dobozához. — Hamarosan kezdődik a koncert. Ideges? — Izgatott vagyok, mert örülök, hogy újra Magyaror­szágon léphetek fel. Hálás a közönség, ismerik a dalai­mat, sikerem van. Igaz, Pes­ten zavart, hogy egy csomó punk tinédzser is eljött a koncertemre. Ők nem tartoz­nak hozzám. Én csak egy énekesnő vagyok, aki törté­netesen játszott egy punk- filmben. — Mit gondol, mit tudnak önről Magyarországon? — Ismerik az üvegtörőket, és ez a legfontosabb. (A kon­cert hangulatos volt. Telt ház tapsolt Hazelnek, aki igazán jól mozgott a színpadon, a KFT együttes ideális partner­nek bizonyult. Aki azt várta, hogy az üvegtörők dalait élőben is hallja a 30 éves lelkes, robbanékony hölgytől igen jól szórakozhatott. Claire Hurst a népszerű szaxofonos, David Bowie kí­sérője érzelmeket is meg tu­dott szólaltatni hangszerén. Hazel pedig fekete szem­üvegben, fekete nadrágban és rövidújjú blúzban énekel­te a jól ismert dalokat: „Kik vagytok ti, hogy paD'rból él­tek? ..„Csak egy csésze tea", „Én a fekete ember vagyok" — hallhattunk töb­bek közt temperamentumo­sán, igazán profi módon. A koncert jól, időnként túl jól szervezettnek tűnt. Gondol­junk csak arra a két hölgy­re, aki a színpad jobb szé­lén vonaglott nyilván erősí­tendő a színpadképet. Egy­szer Hazel közéjük állt tán­colni, feleslegességük ekkor vált nyilvánvalóvá.) — Hazánkban igen nép­szerű énekesként is, Nagy- Britanniában is így van ez? •— Nem. Régen volt a film, azóta inkább színészként is­mernek. Most mutatják be a tévében egy ötrészes filme­met. — Hallottam, hogy ön vege­táriánus . . . Húst, halat és to­jást nem eszik ... — Igen, több mint tíz éve így van ez. Akkori barátaim tanácsára határoztam így, azóta is tartom, bár sokat változtam ... — Hazel O'Connor szerint vannak nemzedékek? — Igen. És sokszor meg­határozzák az adott ember viselkedését. Hogy mit hal­lott otthon, és mivel találko­zik hasonló korú társai kö­zött. — Körülbelül egyidősek vagyunk. Mivel jellemezné korosztályát? — Hm. Szóval nekem min­dig azt mondták otthon, hogy kompromisszumokra kell tö­rekedni, kislányom. Egy idő után meguntam. Az igazsá­gosságról szólnak a dalaim, ezt tartom a legfontosabb­nak. — 20 év múlva hol talál­kozhatunk? — Énekelni akarok. Igen, énekelni és szórakoztatni, amíg ezt csinálhatom, nem félek az öregségtől. Bozsik László Meteorológiai előrejelzés a következő fél évre Milyen őszre és télre számíthatunk? „A jövőt tudni tilos" — írta kétezer éve Horatius. S azóta is az emberiséget leginkább érdeklő kérdés: mi lesz hol­nap, holnapután, hogyan ala­kul a világ és méginkább az egyének sorsa. A jövő iránti kíváncsiság körébe tartozik az is, hogy milyen lesz az időjá­rás. Az évezredek során sokféle tapasztalati megfigyelés és hiedelem alapján próbáltak időjárási távprognózist adni. A meteorológia is foglalkozik hosszú távú előrejelzésekkel, amelyek a sokévi átlagadatok és az időjárási elemek folya­matos változásainak elemzésén alapul. Ez a távprognózis nem jóslat: a várható időjárás 60, 70, 80 százalékos valószínűsé­gét jelzi előre. A meteorológiai előrejelzés 6 hónapra vonat­kozik, s az újabb és újabb adatok alapján hónapról hó­napra folyamatosan módosul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének hosszú távú előre­jelző csoportjától megkaptuk a szeptembertől február vé­géig terjedő hat hónapra a jelenleg érvényes előrejelzést, ezen belül is valamivel részle­tesebben az őszi időszakra vo­natkozó prognózist. Ezek szerint szeptember utolsó dekád jóban átmeneti­leg néhány napra megszakad az eddigi kellemes, napsüté­ses vénasszonyok nyara. Az idő hűvösebbre fordul, a napi középhőmérsékletek 14 Celsius fok körül várhatóak. A csapa­dék valószínűsége megnövek­szik. Az egy hétig, tíz napig tartó időromlást októberben ismét nyugodt, csendes idő­szak követi. A szokásosnál kis­sé melegebb időre és az év­szaknak megfelelő csapadék­összegre számíthatunk; csak a hónap közepe tóján várható kisebb, de nem tartós lehűlés. Novemberben a havi közép­hőmérséklet valamivel a sok évi átlag fölött, a csapadék­összeg annak megfelelően alakul. A hónap második felé­ben, utolsó harmadában azon­ban várhatóan megkezdődik egy komolyabb lehűlési folya­mat, amely előreláthatólag decemberre is áthúzódva már ízelítőt ad a téli fagyokból s meghozza az első havazást is. Decemberben a megszokott­nál valamivel magasabb havi középhőmérsékletre és átlagos csapadékösszegre számítha­tunk. Megintcsak januárban ígér­kezik leghidegebbnek a tél. Az átlagosnál kissé alacso­nyabb hávi középhőmérséklet és a szokásosnál valamivel kevesebb csapadék valószínű. Februárban a havi középhő­mérséklet az átlag körül, a ha­vi csapadékösszeg valamivel az átlag alatt várható. Hetven százalékos a való­színűsége annak, hogy októ­berben a havi középhőmérsék­let 9,1 és 13,2 fok között lesz és 35 milliméter körüli csapa­dék esik. Novemberben a havi középhőmérséklet 4,1 és 7 fok között lesz és 65 milliméter körüli csapadék várható. A december havi hőmérséklet 0 és 3 fok között lesz 47 milli­méter körüli csapadékkal. Ja­nuári hőmérséklet mínusz 4,9 és 0,4 fok között várható 25 milliméternyi csapadékkal. Februárban mínusz 2 és 3,1 fok közötti hőmérsékletet ígér a prognózis 37 mm körüli csa­padékkal. A sokévi átlagot meghaladó csapadékmennyi­ség várható október 15. és no­vember 10. között, november 20. és 25. között, december 10. és 31. között, január 31. és február 10., valamint február 20. és 28. között. A fenti adatok az egész or­szág területére szólnak. Októ­berre és novemberre azonban rendelkezésünkre áll Pécs tér­ségére vonatkozó hőmérsékle­ti adat is. Ezek szerint az ok­tóberi középhőmérséklet 9,8 és 14,3, a novemberi 4,6 és 8,1 fok között várható. Más váro­sokra vonatkozó adatokkal összehasonlítva az előbbieket, ismét igazolva láthatjuk, hogy Pécs térsége az ország legme­legebb vidéke. Az lesz az idei őszön is. D. I. Hazel O'Connor nyilatkozótól a VDN-nek Fotó: Tóth László „Kik vagytok ti, hogy papírból éltek?" Az igazságos­ságról szólnak a dalaim Nyolcvanéves a Pécsi Ideg-Elmeklinika Nyolcvan év óta áll Pécsett az idegklinika épülete — amelynek felújítását három éve fejezték be. Az 1905-ben léte­sült intézményben jó ideig fő­képp elmegyógyászati munka folyt. Az intézet első vezetője dr. Sipőcz Géza volt, őt vál­totta dr. Jáky Kálmán, majd dr. Reuter Camilló. Amikor a pozsonyi egyetem Pécsre költö­zött, az elmegyógyászat is egyetemi klinikai intézet lett. A háború után 1947-től dr. Környey István professzorsága alatt fejlődött ki itt az ideg- sebészeti és neurológiai ága­zat. Azóta a szakmai fejlődés töretlenül ívelt felfelé, és az itt teremtett magas színvonalú iskola adta az ország vezető ideggyógyászait (hat profesz- szor és 15 főorvos indult a pé­csi klinikáról) és szerzett a pé­csi egyetemnek nemzetközi körökben is hírnevet. Jubileumi emlékülés tudományos ülést. Elmondta, különösen nagy örömmel kö­szönti Környey István profesz- szort, hiszen a pécsi intézmény az ő vezetése alatt vált a be­tegellátás és az orvosképzés jelentős hazai centrumává. A Környey-iskola kisugárzása ma is érzékelhető, és a mai fia­tal orvosok számára tanulságul szolgáljon, hogy rossz feltéte­lek, rossz anyagi ellátottság mellett is lehet magas szín­vonalú orvosi és kutatómun­kát végezni. Ezt követően került sor a tu­dományos előadásokra. Első előadóként Környey István pro­fesszor beszélt a neuropatoló- gia feladatairól és eredmé­nyeiről. Ezt követően dr. Mé- rei F. Tibor egyetemi tanár, az idegsebészeti klinika igaz­gatója beszélt a pécsi ideg­sebészet, majd dr. Pálffy György egyetemi tanár a pé­csi ideggyógyászat eredmé­nyeiről. A jubileumi ülés a délutáni órákban folytatódott. S. Zs. Tegnap délelőtt a 80. évfor­duló alkalmából jubileumi tu­dományos ülésre került sor a PAB Székházban. Az ünnepi ülésre eljöttek az ország min­den részéből — még külföldről is — azok a szakemberek, volt tanítványok, akiknek a pólyá­ja a pécsi egyetem ideg-elme- klinikáján indult el. Az ülés színvonalát emelte, hogy részt vett a nagyhírű pécsi iskola megteremtője, Környey István professzor és akadémikus, aki 25 évig, 1947-től 72-ig volt az intézet vezetője. Az ünnepségen először dr. Pálffy György egyetemi tanár, az ideg-elmeklinika igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően dr. Varga Ferenc rek­torhelyettes emelkedett szólás­ra, aki az egyetem vezetői ne­vében üdvözölte a jubileumi Dr. Környey István professzor jubileumi köszöntője A termés egynegyedét elvitte a fagy 20-25 százalékos szoloar­emelés? A próbaszüreten mártúl­jutottak a Pannonvin Bor- gazdasági Kombinátban. Az eredmény: a mennyi­ség messze elmarad az el­múlt évek hozamaihoz ké­pest, cukorfok 16—16,5, ami jó közepesnek mond­ható, a tavalyinál 1,5—2 fokkal magasabb. A Pannonvin több mint ezerhektáros saját termő- területét hatezer hektáros szőlőfelvásárlási körzet egészíti ki. Mindkét terüle­ten igen nagyok a veszte­ségek. Saját ültetvényeiből 25 százalékot selejtezni kényszerül, a várható ter­més pedig a tavalyi tízezer tonnával szemben az idén csak négyezer tonna körül lesz. A felvásárlási körze­tet jelentő megyékben — Baranyában, Somogybán, Zalában és Tolna megyé­ben - pedig csak felét, kétharmadát szüretelik a tavalyinak. A kombinát jelenleg a szőlő és a bor felvásárlási árának 20—25 százalékos növelését tervezi. Míg az elmúlt öt évben a négy körzetből átlagosan 20 000 tonna szőlőt és 70 000 hek­toliter bort vásároltak fel, addig az idén csak 18 000 tonna szőlőre és 30 000 hektoliter borra van kilá­tás. A Pannonvin kisterme­lőktől és nagyüzemektől egyaránt vásárol: Egyik legnagyobb szállítójuk a Szekszárdi Borgazdasági Társaság, amely szeptem­ber 1-től közös vállalat­ként működik. Körülbelül négyezer kistermelővel van szerződéses kapcsolatuk, s az ő szerződött összterüle­tük évente átlagosan 1500 hektár. A mostoha időjárás okozta gondok országo­sak. Hazánk szőlőültetvé­nyeinek egyharmadát sú­lyos fagysérülés érte, kö­rülbelül 10 ézer hektárt ki •kell selejtezni. A károk utóhatásait még o kilenc­venes évek elején is érezni fogja hazánk borgazdasá­ga. Ott Miklós, a Pannonvin felvásárlási osztályának vezetője az idei szüretre való felkészülésről elmond­ta, hogy a tárolókapacitást húsz százalékkal növelték. A termeléskiesés miatt a beruházások mérséklődni fognak ugyan, de a ki­esett ültetvényeket min­denképp pótolni kívánják. Balog Nándor vasárnapi 3 — Hűvösre fordul a szeptember vége — Meleg október — December elején már hull a hó

Next

/
Thumbnails
Contents