Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-03 / 242. szám
1985. szeptember 3., kedd Dunántúlt napló 3 A FAO adatai alapján a világ étolaj termelése 66 millió tonna. Ebből hazánk jelentős részt vállal. Az ország összes olajosmag feldolgozása olajszerzés céljából mintegy 640 000 tonnák. Ebből a napraforgómag 82%-ot, az őszi káposztarepce 12%-ot (72 000 tonna) és a szójabab 6%-ot képvisel. A feldolgozott olajos magból közel 247 000 tonna olajat készítenek. Miért a repce? Jugoszláv fajták 500 hektáron — 40-46 mázsás átlagtermés — A legjövedelmezőbb növények között Élelmiszer, takarmány A piacra kerülő olaj mennyisége népgazdaságilag nem közömbös. A növényi olajok az emberi táplálkozás szempontjából perspektivikusak lehetnek, ugyanis ezek az olajsavak a szervezetbe nem épülnek be közvetlenül, mint az állati zsírok. Az olajnövények növényi olajtartalma változó, a napraforgó 30—40% könnyen avasodó és gyorsan száradó olajat tartalmaz, még a káposztarepce olajtartalma a 44—46% sűrűsödő, de nem beszáradó, az eurukasav tartalomtól függően. Ma az olajokat a lakosság főleg palackos étolaj, vagy margarin formájában ismeri. Pedig a felhasználási terület ennél lényegesen bővebb. A növényi olajok a festékek, kencék, hígítók nélkülözhetetlen alapanyagai, de világító, kenő és fúró olajként, szappangyórtásra is használják. Lényeges takarmányforrás az olajütés után visszamaradó repcepogácsa. A sajtolással, vagy zsíróidé vegyszerrel kivont (extrahálás) olaj után visszamaradó pogácsa 7— 10% olaja mellett jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmazó kitűnő abrak, vagy azt kiegészítő takarmány. több, de még így sem éri el a repce lehetséges termésátlagát. A repce termésátlaga a szakosodott üzemekben (pl. Nemesvámos) 3—3,6 to/ha, a nálunk honos fajtákkal: SAVARIA, IR-1, Gjfertődi stb. Az általunk ismert jugoszláv fajták viszont 4—4,6 to/ha termésre képesek. Ezzel a középeurópai fajtamezőnyt verik termésátlagban, jövedelmezőségben és olajkinyerésben. Lényegében ez adta a gondolatot, hogy teremtsük meg a talajt viszonylag jó erőállapotban hagyja vissza, és így üzemszervezési szempontból nem közömbös. Letakarítása után megfelelő idő áll rendelkezésre az őszi gabonanövények talajelőkészítéséhez. A repce termelési költségével, a legjövedelmezőbb növények közé tartozik. Szinte minden munkafolyamata gépesítve végezhető. Termelése kapcsán kiemelt figyelmet csak a növényigazolja a repcetermelés meg felelő szinten való szorgalmazó sót. Á vetés ideje Az őszi káposztarepce vetésének ideje szeptember elejével elérkezett, A behozott jugoszláv fajtákhoz az üzemek ré összes feldolgozás Olajos magvak feldolgozásának □ I Olajos aag összesen Napraforgó 0 Káposztarepce Q Szójabab Index: előző év ■ 100% Verik a mezőnyt A megyének az olajos növények közül a napraforgó termelésben hagyományai vannak, annak ellenére, hogy a növénytermelés szerkezetén belül csak 5% alatti szántóföldi arányt képvisel. A napraforgó termelés azonban az utóbbi években az intenzív túltenyésztett fajták alkalmazásának egyik következményeként több problémát, elsősorban biológiai gondot vetett fel. Szakembereink tapasztalata, hogy 3—4 éven belül a napraforgó önmaga után nem termelhető a fokozott betegség- és kártevőmegjelenés miatt. Átlagtermése országosan 2 tonna/hektár alatt van. Baranyában ez 20%-kal a lehetőséget a jugoszláv fajták kishatármenti forgalomba való behozatalának és Baranya megyei kipróbálásának. A BARANAYTERMÉK vállalta az importot és a termés felvásárlását is. Sajnos, csak mintegy 500 hektárra való vetőmagot sikerült ez év őszére behozni, ez az igények egynegyede —, de ha beválnak számításaink, ezekkel forradalmasítható lenne a növényolajtemelés. Exportlehetőség A repce kiváló gabona elő- vetemény lehet. Korán, június végén érő és lekerülő növény, védelemben kell biztosítani. A repce felvásárlási ára a minőségtől függően 850 forint is lehet mázsánként. A termelési költségek az önköltségen belül mintegy 40% arányt képviselnek. A belföldi termelői árak 1984-ben közel 5%-kal emelkedtek, ennél jóval nagyobb — mintegy 25%-os — volt azonban az árbevétel növekedés az exportban. Lényegében az ország öt olajfeldolgozó gyárának, de az alapanyagot termelő mezőgazdasági üzemeknek is meghatározója az export jövedelmezőség. Meghatározó az is, hogy az eredményjavulás az exportámogatás jelentős csökkenésével következett be. Mindez egyértelműen szére termelési technológiát adtunk ki, amiből néhány dologra fel kell hívni a figyelmet. A tápanyagellátást és talajerő biztosítást illetően igényes a repce. Mintegy 600 kg műtrágya hatóanyagot szükséges biztosítani hektáronként, aminek 50%-a N-tartalmú, s ennek egyharmadát ősszel, alapba adjuk — a vetést jó szerkezetű talajba, jól beállított géppel végezzük úgy, hogy szeptember 20-a körül a repce már soroljon. Ezek a közeljövő legfontosabb feladatai, amelyeket ha rendszeresen betartunk, a remélt termelési siker nem marad el. Dr. Álló Miklós, a Baranya Megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály vezetője 18 év nagyon rövid idő. Az ember életében is. Aki 1967- ben született, az most érettségizett, s teszi első botladozó lépéseit az Életben. Vannak azonban dolgok, amiknek ez a 18 év matuzsálemi kort jelent. A „Technikai érdekességek" c. folyóirat 1967-ben megjelent első száma került a kezembe: akkori technikai újdonságokat ismertet. Amint teszi közel két évtizede. Eme újdonságok között találtam matuzsálemi ko- rúakat. Most nem arra a cikkre gondolok, aminek ez a címe: „1967 az UNIVÁZ győzelmi éve". Emlékszünk: ez az építési szerkezet akkoriban jött divatba, Pécsett is sok középület épült ebből - pl. a Szalai András úti irodaházak. Baranyából azóta jószerivel kiszorult ez a technológia, felváltotta a BÉV IMS-e. Másutt az országban viszont él és virul. Az „Épitőszekrény-rend- szerben készült autóbusz" c. cikkre sem gondolok, melynek az illusztrációja a csehszlovák gyártmányú SM-11 típusú - nálunk közismert nevén: Skoda autóbuszt ábrázolja. A 70- es évek egy részében Pécsett a tömegközlekedésnek szinte az alapjárműve volt a tetszetős megjelenésű, kényelmes jármű, ami 5-6 éve már el is tűnt a Volán vállalatok járműparkjából. Az Ikarusz visszaszerezte az egyeduralmát. A matuzsálemek mások. Itt van pl. két kép, melyeknek az egyike szovjet újdonságot, a telefonkészüléknél alig nagyobb Kometa-206 típusjelű orsós törpemagnóí mutatja be, a másik pedig egy testes méretű Telefunken- magnót, melynek az akkori újdonsága volt, hogy üzenet- rögzítésre is felhasználható. Milyen nagy dolog volt akkor, a 60-as évek végén — és még néhány éve is — az orsós magnetofon! A napokban hallom viszont a rádióban, hogy a japán AKAI-gyár — egyike az ilyen magnókat gyártó legnagyobbaknak - leállt az orsós magnetofonok gyártásával, mert az utóbbi években rohamosan zuhant irántuk a kereslet világszerte. De már akkor ott kopogtatott — igaz, meglehetősen diszkréten - az utód. A Grun- dig-cég újdonságát bemutató fotó és rövid cikk címe: „Hangverseny a kazettában". íme az ismertető: „A hangszalag-technikában teret hóditó ún. kazettás rendszer mentesiti a magnók tulajdonosait a szalagok folytonos fel- és lecsévélésétől. A hangszalagtekercsek egy zárt kazettán belül helyezkednek el. . ." Azóta a világ legtermészetesebb dolga a kazettás magnó, maga a kazetta különböző időtartamú és minőségű fajtája, no meg a kész műsorkazetta. És most már itt a másik kazetta, a nálunk is egyre erőteljesebben teret követelő video ... Aztán egy képen a nyújtózó fürdőruhás hölgy lábánál a közepes méretű hordozható rádió, az „Óceán-boy", amely- így szól az ismertetés - „a tranzisztoros készülékek szempontjából csak újabban meghódított URH- és rövidhullámú sávban nagy szelektivitással kitűnő vételt biztosit." Ma már eladhatatlan az olyan rádió — akár a tenyérben megbúvó kicsínységű is —, amelyik nem tudja ezeket. (S ha még a rádiót reklámozó hölgyet is szemügyre vesszük, láthatjuk, mennyit zsugorodott 18 év alatt a fürdőruha.) Természetesen van számítógép is, pl. a Telefunken bőröndben hordozható újdonsága, ami talán a mai személyi számítógépek elődje lehet. De míg ez a Telefunken bizony egy meglehetősen nagyméretű bőröndben van, a maiak - pl. egy Commodore — számára a közepes nagyságú aktatáska is túlzás. íme a technikai robbanás- hétköznapi közelségben. H. I. Kis ország mammutvállalata Húszéves a Hungarocamion A hazai és a külföldi utakon gyakran találkozhatunk zöldsárga kamionokkal. A húszesztendős Hungarocamiont Európában is a nagyfuvarozók között jegyzik. Ma már nem az egyetlen magyar cég, amely külföldre fuvarozza a hazai termékeket, s onnan importárut hoz. Ám ma is a legnagyobb, s állja a versenyt a konkurenciával. Amikor 1966-ban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megalapította, már eleve a nemzetközi fuvarozásra szerződtek. Azóta viszont sokat változott a világ, s hol van már az a 300, jórészt korszerűtlen teherautó, amit a Tefu- tól örököltek. 1600 teherautóval — Rég bezúzták — mondja Pető Ernő, a Hungarocamion üzletpolitikai osztályának helyettes vezetője. — Ma már 1600 járművünk járja a világot, s mindet saját erőből vásároltuk. Persze olyan tőkeerősek nem vagyunk, hogy ne szorultunk volna hitelre, de mindig pontosan törlesztettünk, A kocsiállományunk több mint húsz százaléka hűtő berendezésű. A többi jármű se mind hagyományos, ponyvás kamion. Egyre több a speciális, konténer, konfekció és élőállat-szállító kamion, valamint vegyi és élelmiszerszállító tartálykocsi. A járműpark fele Rába, míg a többi Mercedes, Volvo és Renault. A hűtőszerelvényeink java Mercedes, nagyon kedvező az üzemeltetése. Sajnos a kamionjaink öregebbek az ideális kornál, márpedig ez nemcsak a költségek miatt hátrányos. A nemzetközi fuvarozásnak ugyanis nagyon szigorúak a szabályai, így például hétévesnél idősebb hűtő járművek nem is kapnak szállítási engedélyt. Egy kívülállónak talán úgy tűnhet, hogy a Hungarocamion kényelmes helyzetben van, hiszen a megalakulásától máig főleg a magyar külkereskedelem szolgálatára áll. Tehát nem maradhat munka nélkül. Ámbár a tavalyi adatok azt mutatják, hogy a megbízások negyven százalékát külföldi cégektől kapták. — A magyar cégek is válogathatnak a fuvarozók között, s még az sem számít, hogy valutában kell fizetniük —• mondja Pető Ernő. Amikor egy magyar vállalat importál, tucatnyi engedélyt kell beszereznie, ám amikor külföldi fuvarozót bíz meg, akkor még a 100 ezer márkás megbízáshoz sem kell engedély. Az európai fuvarozók többsége pedig kisvállalat, néhány járművel, s így fölöttébb rugalmasak. Természetesen sem a kapacitásuk, sem 3 szolgáltatásaik nem hasonlíthatók a magunkfajta mammut fuvarozókhoz. Helytállnak a versenyben Egyébként 3 Hungarocamion meglehetősen speciális helyzetben van a magyar vállalatok között. Az országhatárokon túl kell boldogulnunk, hiszen például egy 4,5 ezer kilométeres közel-keleti útból mindössze 200 kilométer fut hazai tájakon. Szocialista nagyvállalatként kapitalista környezetben kell helytállnunk. Még a magyar termékeket is gyakran tőkés speditőrök, vállalatok megbízásából fuvarozzuk. És természetesen sok külföldi fuvart is vállalunk, így rendszeresen szállítunk Nyu- gat-Európából a Közel-Keletre. Az ottani magas fuvardíj lehetővé tette, hogy itthon évekig nem emeltük az árainkat. Ma már sajnos kevesebb a megbízás a háborúk miatt, új fuvarozók léptek be. Egyre több török, lengyel és bolgár kamionnal találkozunk. — Az utóbbi esztendőkben olyan híreket is hallani, hogy a Hungarocamion több piacról kiszorult a konkurrencia miatt, s ezért kényszerült idén 300 sofőrt kölcsönadni a BKV- nak... — Nem szorultunk ki egyetlen piacról sem, de az igaz, hogy kevesebb a fuvar, s több a vállalkozó. Húsz külföldi ki- rendeltségünk gondoskodik arról, hogy ne maradjunk munka nélkül. Viszont meg kell gondolnunk hogy mit vállalunk el. Áron alul nem fuvarozhatunk. Kirendeltségeink érdeme, hogy kamionjaink ritkán járnak üresen. A hazafelé tartó járatok 80 százaléka árut hoz. Lehetőségeink persze olykor korlátozottak, hiszen kétoldalú államközi egyezmények szabályozzák, s ezek nem mindig liberálisak. Triesztben közös vállalatot működtetünk a Terimpex- szel Eurocar néven, míg bécsi székhellyel leányvállalatot alapítottunk Peklar Transport néven. Egyetlen lehetőséget sem hagyunk ki, hogy még jobban megvessük lábunkat a szinte naponta változó piacon. Idén a kereskedelmi szervezetünket is átszerveztük, így például külön osztály foglalkozik a hűtő- és speciális járatokkal, hogy gyorsabban intéződjenek az ügyek. Körzeti irodák — A magyar külkereskedelmi vállalatok ma már nem egyeduralkodók az export-import lebonyolításban, hiszen egyre több vállalat kap önálló külkereskedelmi jogot és ez bizonyára az önök piaci munkáját is megváltoztatja. — Beláttuk, hogy a régi módon már lehetetlen boldogulni. A külkereskedelmi cégek ugyanis a fővárosban vannak, s keveset tudnak a megyékben tevékenykedő termelő vállalatokról, akik feladják és fogadják az árut. Számunkra is előnyösebbnek látszott, ha közvetlen kapcsolatot építünk ki. Ugyanakkor az önálló külkereskedelmi jog révén a vállalatok maguk is kénytelenek foglalkozni a nemzetközi fuvarozással, de tapasztalat híján nincs könnyű dolguk. A fontosabb közúti átkelőknél már régóta vannak kirendeltségeink, amelynek a forgalomszervezésben és a vámkezeléskor segítik a sofőrjeinket. 1984-ben viszont azt is elhatároztuk, hogy kiépítjük körzeti fuvarvállaló irodák hálózatát. Idén tavasszal nyitottuk meg Győrben az első irodát. Tapasztalataink kedvezőek. További 3—4 iroda felállítását tervezzük a fontosabb ipari centrumokban, előreláthatólag Szegeden, Miskolcon és Pécsen. — A győri iroda csak fuvarszervezéssel foglalkozik? — Nem. A tájékoztatás legalább olyan fontos feladata. A megyékből is gyakran felhívtak bennünket, érdeklődnek, hogyan kell szabályosan szállítani. Tudják, hogy mi ismerjük a külföldi előírásokat, s ez a csomagolásra is vonatkozik. Ha a körzeti irodáink tanácsot adnak, akkor egyúttal ajánlják a saját szolgáltatásainkat, s ha nem is mindig, de gyakran fuvar is lehet a tájékoztatásból. Többnyire úgy ajánljuk magunkat, hogy próbálják meg. Háztól házig fuvarozzuk az árut és gyorsan. Nálunk nincs átrakás, mint a vasúton és arra is képesek vagyunk, hogy az árut terítsük, kívánság szerint több helyen lerakjuk. Bevezettük az expressz áru- szállítást is, amely gyorsaságban csaknem felveszi a versenyt a légi szállítással. Dalia László Technikai matuzsálemek 1967-ből
