Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-20 / 259. szám
IMS. szeptember 20., péntek Dunántúli napló 3 A közös akarat gyümölcse Egyértelmű kiindulópont. A Hazafias Népfront VII. kongresszusán — 1981. március 14— 15-én — az Országos Tanács beszámolója III. fejezetének első bekezdése így hangzott: ,,A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség és a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogására és együttes tevékenységének a megszervezésére". A község-körzeti, a város- körzeti, a községi, városi, megyei testületeket figyelembe véve ötezer felett van az országban a népfrontbizottságok száma, a választott tagoké pedig kilencvenhétezer. Csupán ez a két szám is elegendő lenne annak kifejezésére, milyen lehetőségek rejlenek a mozgalomban, mind a lakosság különböző rétegeihez való eljutást, mind a lakosságnak a közéleti tevékenységbe történő bevonását tekintve. A mozgalom érdeke és a demokrácia érvényesítése azt kívánja: ezeket a lehetőségeket a társadalom egészének — a bizottságokon belüli tükröződésével is — érzékelhetővé kell tenni. A népfrontbizottságok tagjainak harmincöt százaléka munkás, tizenegy százaléka paraszt, minden száz testületi tag közül harminchét a nő, huszonnégy a fiatal, azaz harminc éven aluli. A párttagok aránya 35,5 százalék. (Az arányokon lehet, s most a választások alkalmával kell is változtatni.) Mintha tükör lenne . . .? Folytonosan változó, a szervezeti korlátokat nem ismerő tömeg- mozgalomról van szó, amely — élve a tagszervezetei, közülük is a legfontosabb, az alapítótag a Magyar Szocialista Munkáspárt teremtette politikai környezet serkentő hatásával — hívó szóval fordulhat mindenkihez, hiszen céljait minden józan gondolkodású állampolgár vállalhatja, s mivel e célok között minden jó ügy ott van, teendő is jut mindenkinek. A népfront valójában minden állampolgár mozgalma kíván lenni, hiszen az ember élete folyamán sokféle helyzetet, szerepkört foglal el — tanuló, kereső, nyugdíjas, házas, szülő, stb. —, de mindenkor és alapvetően elsősorban állampolgár. Ez persze kézenfekvővé teszi, hogy a mozgalom serkentője, szervezője legyen az országos jelentőségű- és a helyi közérdekű témák nyílt megvitatásának a lakossági vélemények gyűjtésének és tolmácsolásának. Ennek akkor tehet eleget, ha minél több állampolgárt késztet véleménynyilvánításra, s az így formált közös akarat gyümölcse a korábbinál célszerűbb, ésszerűbb tett lesz. Ezt a munkát így értékelte a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója: „A Hazafias Népfront eredményesen segíti a pórt szövetségi politikájának az érvényesítését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője". Közjogi feladatok... Az 1985-ös választások lényeges tapasztalatokkal jártak, amelyek a jövőben is hasznosíthatók, útmutatók. Az azonban mind a választások előkészítésének időszakában, mind a választások napján igazolódott, hogy a célszerűbb választási rendszer jelentősen megnöveli a társadalmi aktivitást új lakossági rétegekét von be a közéleti tevékenységbe. Az ötéves ciklus alatt az országgyűlés tizennyolc törvényt alkotott. Olyan, hosszú távra érvényes elveket fogadott el, — tükrözve azokban sok-sok népfrontfórum véleményét —, mint a közlekedés, a vízgazdálkodás' a köz- és felsőoktatás fejlesztéséről szólókat. Nehéz, ellentmondásos fejlődési szakasza ez társadalmunknak, gazdaságunknak. A népfrontmozgalomnak mégis sikerült a hetedik és a nyolcadik kongresszust összekötő időszakban befolyását növelnie, szerepkörét tágítania. Amit éppúgy bizonyít a béke- és barátsági hónapok rendezvénysorozatain való aktív részvétel, mint az, hogy az Országos Tanácsnak a külföldi szervezetekkel fenntartott munkakapcsolatai ma már megközelítik a hetvenet. A szerepkör természetesen tovább tágítható és kell is, hogy tágasabbá váljék. Egyetlen példát erre: a nők népességen belüli aránya az év elején 51,4 százalék volt. Amihez a népfrontmozgalomnak is az eddigieknél hatásosabbon, jobban kell igazodnia. A VII. kongresszus mint már említettük, 1981, március 13— 14—15-e. Nemcsak felirat volt az 1981-es kongresszusnak otthont adó teremben — az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában —, hanem vezérlő elv is lett: „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvés!" Az eltelt négy és fél esztendőben a közös gondolkodás, együttes cselekvés gyakorlata újabb tízezreket győzött meg arról, lehet, érdemes, kell is szólni, javasolni, nem belenyugodni, többre törekedni. Mészáros Ottó Következik: Ott lenni a dolgok sűrűjében. A KISZ tárgyalta Á mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzete A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét a közelmúltban tárgyalta meg O KISZ Baranya Megyei Bizottsága. Az kétségbevonhatatlan tény, hogy Baranya mezőgazdasága kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak, s természetszerűleg ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárultak és hozzájárulnak az e területen dolgozó fiatalok. Megyénkben hatvan mező- gazdasági termelőszövetkezet, négy állami gazdaság, egy mezőgazdasági és egy borgazdasági kombinát található. A megye mezőgazdasági adottságai jók; különösen a gabonaprogram megvalósításában Mw« -mm . Felújításra kerül Újmecsekalján az északnyugati részen a gázvezetékek rendszere. A tavasszal sorra kerülő munkákra most végzik a felméréseket. Három évtizede a népfront aktivistája Gere Jánosné, az újpetrei mgtsz főpénztárosa, a megyei népfrontbizottság alelnöke A különféle tanácsi, népfront testületi üléseken gyakran megpróbálom kitalálni a beszédstílusból, a témák megközelítési módjából, hogy mi lehet az általam ismeretlen, vagy csak felületesen ismert felszólalók foglalkozása. Az évek során elég nagy gyakorlatra tettem szert ebben a „ki kicsoda” játékban, tippjeim általában találnak. Gere Jánosné esetében tévedtem. Energikus határozottsága, érveléseinek logikai felépítése, meggyőző fegyelmezett szenvedélyessége alapján arra gondoltam, hogy ez a szimpatikus asszony, aki sokszor beszél, példálózik gyermekeiről, unokáiról, csak falusi pedagógus lehet. Tévedésem miatti csalódottságomat némiképpen enyhíti, hogy a ráérzésem mégsem voll teljesen alaptalan. Amikor munkahelyén, az újpetrei mgtsz föpénztárosi irodájában beszélgetünk - igen forgalmas hely négy-öt percenként ránk nyitják az ajtót különféle számlákkal — Gere Jánosné két mondat erejéig a gyermekkoráról is mesél: Bereitenden született, ahol édesapja tanító volt. Tőle örökölhette a sajátos stílusjegyeket. Gere Jánosné már túl van a nyugdíjkorhatáron, de tovább dolgozik. 1970-ben került a szövetkezethez a bérelszámolásra, majd rövid idő múlva pénztáros lett.. Három évtizede népfrontaktivista, szinte a mozgalom megalakulása óta. Az első küldött volt a környékről, aki bekerült a Hazafias Népfront Pécsi Járási Bizottságába, s néhány év múlva az elnökségének is tagja lett. A pécsi járás megszűnése óta a HNF Baranya Megyei Bizottságának alelnöke. A most júniusi volt a negyedik országgyűlési képviselő Társadalompolitikánkról A PÁRTÉLET összevont augusztusi-szeptemberi számában több olyan írás található, mely fontos társadalom- politikai kérdéssel foglalkozik. Ezek közül kívánjuk néhányra felhívni a figyelmet. Varga László, á Központi Bizottság tagja, az Üttörőszö- vetség főtitkára a család helyzetével foglalkozik írásában. Többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az MSZMP valamennyi kongresszusán foglalkozott a család kérdéskörével, keresve a nő- és család- védelem, a gyermeknevelés és népesedés aktuális támogatásának lehetőségeit. írásában a család életének új vonósairól, a gyermekek magatartása formálásának kérdéseiről, az idős generációkról való gondoskodásról szól. Több vonatkozásban hangsúlyozza a párttagok felelősségét saját családjuk sorsa, élete alakulásában. Hangsúlyozza, hogy a közösségeknek nem csak akkor kell a családok problémáival foglalkozni, amikor már baj van, azok felbomlóban vannak, hanem állandó törődést, segítséget adni a harmonikus élet megteremtéséhez. Mintegy egy esztendeje a szerkesztőség kerekasztal-be- szélgetést szervezett szociálpolitikánk gyakorlatáról. Azóta felelős politikai és kormányzati fórumok már jóváhagyták a szociálpolitika fejlesztésének távlati koncepcióját, s ez alapján formálódnak a VII. ötéves terv szociálpolitikai teendői. A szerkesztőség ezért időszerűnek tartotta, hogy ismételten eszmecserét rendezzen a szociálpolitika terén előttünk álló gyakorlati teendőkről, az ezeket meghatározó törekvésekről. A kerekasztal-beszélgetésen, melyet a folyóirat főszerkesztője vezetett, a kérdés kiváló szakértői vettek részt megvitatva oly kérdéseket, mint a fejlesztés keretei, a differenciált megközelítés fontossága, c lehetőségek és források feltárása, a további tervek és elgondolások. Jendrolovics Pál, a KISZ KB osztályvezetője a fiatalok lakáshelyzetével foglalkozik. Feltárja, hogy a fiatalok mire számíthatnak, hogyan javíthatóak a lakáshoz jutás esélyei, milyen kezdeményezések könnyítik a fiatalok saját lakásépítő tevékenységét, milyen új intézkedésekre, könnyítésekre lenne szükség. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közösségi életéről szervezett beszélgetést a szerkesztőség, melynek keretében a Bócs-Kiskun megyei tapasztalatokat összegezték. A megye mezőgazdasági üzemeinek pártszervezetei fokozott figyelmet fordítanak arra, hogyan alakul politikai befolyásuk a fiatalok körében, miként sikerül közelíteni őket a párthoz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a tevékenység több tekintetben nem kielégítő, újabb módszerekre, figyelemre, összefogásra van szükség. Közéletiség és magánélet, túlmunka és közügy. Sokan vélekednek úgy, hogy baj van az emberek közügyek iránti érdeklődésével, figyelmük és energiájuk növekvő része napi gondjaik megoldására irányul, az anyagias szemlélet kezd úrrá lenni. Batta László, a szé- csényi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára megyei pártértekezleten arról szólt, hogy lehet a közösségi és egyéni érdekeket egyeztetni. Ennek tapasztalatairól kértek tájékoztatást a folyóiratban. M. E. és tanácstagi választás, amelynek előkészítésében, szervezésében részt vett. Ezen a legutóbbin tagja volt a megyei választási elnökségnek is. — Élmények? — kérdez vissza eltöprengve. - A legtöbb, legmarkánsabb még az indulás, a pécsi járás idejéből való. Valahogy jobban kézzel fogható volt, amit akkor csináltunk. Az akkori eredmények is látványosabbak. Ebben a körzetben a szociális ellátás javításáért küzdöttünk. Elértük a családi pótlék kiegészítését a termelő- szövetkezet dolgozóinál, tagjainál. Akkoriban ez még csak helyi kezdeményezés volt. Aztán felkutattuk az összes alacsony járadékú idős embert, hogy segélyezni lehessen őket. Mostanában csak egyedi ilyen jellegű ügyekkel fordulnak hozzám, hogy próbáljak meg segíteni. Többnyire sikerül, de előfordul, hogy évekig nem tudunk előrébb jutni egy-egy ügyben, mert egyszerűen nem akad olyan jogszabály, ami lehetővé tenné bármennyire is indokolt. A legutóbbi választások is sok élményt tapasztalatot hoztak Gere Jánosné számára. A többes jelölés miatt minden eddiginél nagyobb munka hárult a népfrontaktivistákra.- Jól sikerült, jól szervezett választás volt. Ezt tapasztaltam abban a hét választási körzetben, amelyet végigjártam, s ez derült ki a megyei választási elnökséghez érkezett információkból. A választás újdonsága miatt sok problémára számítottunk, de elenyésző számú jelentéktelen panaszok kerültek hozzánk. A jövőre nézve azonban nagy tanulság, hogy túlságosan szoros tempójú volt a választási előkészületek szervezése. A többes jelölésnél erre több idő kell. Korábban kell kiválasztani a jelölteket, több időt kell hagyni a pótválasztások előkészítésére, s akkor még jobban sikerül majd a következő választás. D. I. értünk el komoly eredményeket. A baranyai mező- és erdőgazdaságban dolgozók száma 1970 és 1980 között csökkent, ám az utóbbi egy-két évben bizonyos visszaáramlás figyelhető meg. Tavaly több mint harmincegyezren dolgoztak ezen a területen. ÚJ és kedvező jelenség, hogy elsősorban a fiatalok térnek visz- sza. Ami az itt dolgozó fiatalok jövedelmét illeti, arról elmondható, hogy az elmúlt években növekedett: ehhez jelentősen hozzájárult, hogy lehetőségük van a háztáji és ki- segitő gazdaságokban végezhető többletmunkához. A háztáji tevékenységben való részvétel növeli az életszínvonalat, ugyanakkor azonban nehezíti, esetenként gátolja a közösségi. ifjúságmozgalmi munkát. Természetesen nem feledkezhetünk el az aprófalvakról, ahol a népesség fogyását nem sikerült megállítani. E rosszul ellátott községek munkalehetőséget sem kínálnak, s Így természetesnek tűnik, hogy ezekről o helyekről a fiatalok elvándorlása folyamatos. A KISZ Baranya Megyei Bizottsága nem most tárgyalta először a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit, sőt két évvel ezelőtt jelentést is készítettek az agrárértelmiség helyzetéről. Tavaly pedig a megyei testület meghatározta a KISZ feladatait ezen a területen is. A KISZ-szervezeteknek például évek óta egyik legkiemelkedőbb gazdasági tevékenysége a mezőgazdasági csúcsmun- kókban való részvétel, illetve ennek a szervezése. Emellett nem szabad elfeledkezni a mezőgazdasági üzemekben szervezett munkaversenyekről, brigádvállalásokról, s a társadalmi munkákról sem, melyeknek megszervezésében úgyszintén nagy szerepe volt az ifjúsági mozgalomnak. Megállapítható az is, hogy a fiatalokat egyre nehezebb megnyerni a központi indítású társadalmi munkáknak, ezzel szemben nagyon szívesen hajlandók áldozatokat vállalni közvetlen környezetükért, elérhető célokért. Nagy lehetőség rejlik az újító fiatalok felkarolásában, ösztönzésében. Vannak olyan termelőszövetkezetek — például Lippó, Véménd, Szajk, Bólyi Mezőgazdasági Kombinat —, ahol az újítások anyagi elismerésére külön pénzösszeget terveznek. Ez azonban nincs mindenütt így, sok helyen az újítások, ötletek elkallódnak. A megyei KISZ többek között ezen a problémán is segíteni kívánt három éven keresztül meghirdetett újítási és ötlet- pályázatával. Az ifjúsági mozgalom elsősorban ilyen területeken tud hatékonyan, kezde- ményezően segíteni a fiatalokon. Ezenkívül különösen népszerűek és már hagyományosak lettek a KISZ által szervezett szakmai vetélkedők is, hogy csak egyet említsünk, például a szántóverseny. Ezeknek a szervezésében elsősorban a FAT vállal nagy szerepet. Ezek a versenyek a magasabb szintű szakmai képzettség megszerzésére ösztönzik a fiatalokat, jelentőségük főként ebben rejlik. A pályakezdő fiatalokkal észrevehetően többet foglalkoznak, mind a szakmunkásokkal, mind a diplomásokkal. A fiatalok letelepedését, megtartását különböző kedvezményekkel segítik a mezőgazda- sági üzemek: telekbiztosítás, kedvezményes fuvar, bontott anyag, munkáltatói kölcsön stb. Egy számadat: 1974 és 1984 között például a Pécsi Állami Gazdaságban 55 fiatal kapott összesen 3 millió 700 ezer forint támogatást. A művelődési és szórakozási lehetőségekkel már komolyabb gondok vannak, s e területen kellene még többet tennie az ifjúsági szervezeteknek. D. Cs. N yolcadik kongresszusára készül a népfrontmozgalom. A helyi bizottságok rövidesen megkezdődő újjáválasz* tása városban, községben jó alkalom az összegezésre. Ma kezdődő cikksorozatunk az országos tevékenység néhány fő jellemzőjét ismerteti meg az olvasóval.
