Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-17 / 256. szám
1985. szeptember 17., kedd Dunántúlt napló 3 Szeszélyes a piac: van is, nincs is megrendelés, helyenként lefelé mutatnak az árak összességében a tavalyi évhez hasonlóan alakult a baranyai iparvállalatok eddigi kivitele, ezen belül a szocialista export több, a tőkés export viszont kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A vállalatoknak és szövetkezeteknek az év hátralevő részében nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az idei évre tervezett tőkés árbevételeiket hozni tudják, összeállításunkban néhány nagyobb exportőr vállalatunk teljesítményéről és reményeiről adunk számot. Kell a kesztyű Az idén megélénkült a kesztyű világpiaca, soha ilyen jó időben és ennyi tőkés megrendelése nem volt a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnak, mint az idén. Egymillió 250 ezer pár kesztyű exportját tervezték nyugati országokba és a tengerentúlra, ezzel szemben máris 1 millió 327 ezer párra szóló megrendelésük van — köztük jelentős amerikai bérmunkára szóló megbízás —, sőt a tél közeledtével még újabb megrendelések várhatók, kérdéses, meg tudnak-e birkózni velük. Most ugyanis, amikor a piac biztos, a termelés lépett elő első számú gonddá, az első félévről különböző okokból elmaradásaik vannak, az év hátralevő részében igencsak feszített tempót kell diktálni, hogy jöjjön a teljesítmény. Mindenképpen szeretnék hozni a vállalt 530 millió forint értékű tőkés exportot, hiszen a különféle központi kedvezményekhez csak ez esetben juthatnak. A rendes munkaidőn kívül szükség lesz túlmunkára is, hétvégi termelésre, amit természetesen megfizetnek. Eleget tesznek legnagyobb vevőjük, a Szovjetunió rendeléseinek is, sőt felkészülnek a növekvő igények teljesítésére is. A Hunor államközi szerződés alapján ez idő szerint évente 700 ezer pár kesztyűt szállít a szovjet vevőknek, akik jelezték, a hetedik ötéves tervidőszakban évente egymillió páron felül is átvennének. Folyik az erre való felkészülés, a termék- szerkezet ezen igényekhez való hozzáigazítása. Másik nagy exportőrünk, a Pécsi Bőrgyár - azon kívül, hogy a bőreikből készült cipők és ruhák is külföldön találnak gazdára - az idei évre közvetlenül 320 millió forint értékű tőkés exportot irányzott elő. Már látszik, tervüket messze nem fogják teljesíteni. Mindez elsősorban a gyenge első félévnek a következménye, nehezen indult be a piac, lanyha volt a külpiaci kereslet. A kieséseket új bőrök piacra hozásával próbálták ellensúlyozni és pótolni, a második félévben már több volt a megrendelés, a közelmúltban lezajlott párizsi bőrhétről is üzletekkel tértek haza. Elsősorban a sertésbőrből készült ruházati velúrok kereslet- csökkenése okozta és okozza a legnagyobb gondot, helyette ugyancsak sertésbőrből készült cipő-felsőbőrőket és nappa termékeket értékesítenek. Több új marhabőrféleséggel is kijöttek, ezek kereslete erősödik a külpiacokon. Újabban kész cipőtalpakat is gyártanak, kivitelük most vett nagyobb lendületet. Gyorsítják gyártmányfejlesztésüket, mintabőreiket igyekeznek gyorsan, jó minőségben elkészíteni és kiküldeni, amivel már a jövő évi exportjukat is alapozzák. Élénk piackutatás A Zsolnay Porcelángyár nagy erőfeszítést tesz, hogy az ÉVM által előírt 38 millió forintos exporttervét időben megvalósítsa. Ez 4 millióval több a tavalyinál, döntően tőkés országokba irányul. Siker esetén 760 000 dollárhoz jut a magyar népgazdaság. Szocialista országokba, így az NDK-ba és Albániába szigetelő készül, mintegy 8 millió forint értékben. A nyáron jelentős piacfelmérésre került sor. Háztartási edények, kézzel festett új készletek, így reggelizők, bögrék mintakollekcióit kínálták Ausztriában, Finnországban és NSZK-ban. Izraelben a háztartási edények mellett porcelán szigetelőket is bemutattak. Az említett négy országból azóta 10-féle megrendelés érkezett be, 6-8 millió forint értékben. Jelentős az osztrák és a nyugatnémet tétel, különösen háztartási edényekből. A gyár üzletkötői ily módon igyekeznek a szigetelőpiac gondjait mérsékelni. A Zsolnay Porcelángyár arra törekszik, hogy az új szigetelő típusok gyors kifejlesztésében minél több eredményt érjen el. Szép teljesítmény, hogy a holland, izraeli, nyugatnémet, olasz és svéd piacon kelendő a pécsi szigetelő. A már említett 6—8 millió forintos edény- és készletrendelés ennek bővülési lehetősége reménnyel tölti el a piackutatókat. Az éves exporttervét várhatóan hozza a gyár. Sokat számít, hogy ez évtől bevezették az exportérdekeltségi rendszert. A Cserkúti Mezőgép Vállalat ez évi exportterve: 35 millió forint. Megegyezik a tavalyival. Az önállósult vállalat tőkés országokban kínálja a gyártmányait. Eddig mintegy 19 millió forint értékű termék talált gazdára. Gyümölcsözőnek ígérkezik a nyugatnémet KRUP-Polysius és AIP, valamint az ISV japán konszernnel létrejött kapcsolat. Az ISV, cmely a Tiszai Vegyi Kombinát új üzemének a berendezéseit szállítja, a Cserkúti Mezőgéptől, mint alvállalkozójától csaknem 40 ötvözött alumínium tartályt rendelt 15 millió forint értékben. A KRUP- Polysius egy kalcinátort (mészkőátalakító) vásárol. A 140 tonnás, 6 milliós forint értékű cementgyártó berendezést a külföldi cég terve szerint alakítják ki. Olaszországba kerül. Az AlP-nek 50 vetőmagtároló készül speciális kivitelben, melyeket a cég Francia- országba ad tovább. A Mezőgépnek ez az első olyan exportterméke, amelyet teljesen önállóan fejlesztettek ki. A mágocsi gyáregység állítja elő. Három éve közismert, de csak belföldön. Most továbbfejlesztették, így nyerték meg a külföldiek tetszését. Az újdonságból a próboszéria után bővülő piaccal számolnak. Az NSZK-beli Spitzer céggel korábban kialakított kooperáció kezd kibontakozni, és idén év végéig már 25-31 tartályt szállítanak a részére. A Mezőgépnek az a célja, hogy minél gyümölcsözőbb legyen ez a több évre szóló együttműködés. Nagy erőfeszítésre van szükség, hogy megnyugtatóan alakuljon az idei exportterv teljesítése. Jelenleg 7—8 millió forint értékű terméket kínálnak, így a KRUP-Polysius cégnek cementgyári csővezetéket, a Maurer cégnek épület-acél szerkezetet és darupályát, a Volkswagen Autógyárnak üzemi szállító konténert. így is 2 millió forintos rendelésállomány még hiányzik. Vetőmag sok országba A külföldi vetőmag-értékesítés terén úgy tűnik, jó üzletnek néz elébe a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát. Határidőben adják fel a szállítmányokat, a külföldi áltermeltetők elégedettek. Borsóból, hibrid- kukoricából és szójából a tavalyihoz hasonló mennyiséget adnak el, a múlt esztendeinél valamivel jobb áron. Tény, hogy most nehéz igazán jól, gazdaságosan kereskedni a világpiacon, ugyanis alacsonyak az árak. Az értékes fehérjetakarmánynak számító lu- cernapelletet például kénytelenek alacsony áron kínálni. A mennyiség ebben az esetben is majdnem megegyezik az 1984. évivel. 3000 tonna jut ki NSZK-ba, a felét már uszállyal kiküldték. Még ezen az őszön a megrendelőnél lesz a többi pellet is. 3000 tonna körüli fajtaborsó- vetőmagot szállítanak ki év végéig egyebek között Angliába, Hollandiába, NSZK-ba, Japán 175 tonna Botond borsót igényelt, kevesebbet, mint tavaly. A jugoszláv partnerrel történő szójabab-feldolgozás idén lép a 2. esztendejébe. Szeptember végétől tart a szezon. Boly biztosítja az alapanyagot. Ezért cserébe a kombinát szójadarához, szójaolajhoz, textúráit szójaprotein- hez jut. Az olajat a Tiszai Vegyi Kombinát, a Biogál Gyógyszergyár, míg a szója- proteint a húsipari vállalatok veszik meg. Szeptember elejétől már végzik a hibridkukorica-betakarítást, a tavalyinál nagyobb területen, csaknem 5600 hektáron. Többet is exportálnak. Idén 3000 tonnát értékesítenek például NSZK- ban, Hollandiában. Várhatóan ugyanennyivel kereskednek tavasszal s akkor elégítik ki az ausztriai és az olaszországi igényeket is. Az utóbbi ország új partnernek számít. Szójave- tőmagból ősszel nincs kiszállítás. Tavasszal 4150 tonna kínálatát tervezik. Legnagyobb vevő a Szovjetunió. Üj céltermesztők Franciország és Olaszország. , Csuti János—Miklósvári Zoltán Havonta öt „Spitzer" siló készül nyugatnémet megrendelésre a Mezőgép cserkúti gyáregységében Fotó: Cseri László Pillantás az évközi veszteségekre A veszélyérzet remélhetően nagyobb erőkifejtésre sarkallja a vállalatokat a vállalatok és szövetkezetek mérleg szerinti nyeresége az év első felében az előző év hasonló időszakához képest, ugyanakkor több a veszteségesen gazdálkodók száma és magasabb a veszteség összege is — kaptuk a tájékoztatást a Baranya Megyei Ellenőrzési Igazgatóságtól, mely a megye 110 gazdálkodójának (ebben nincsenek benne a mezőgazdasági termelőszövetkezetek) mérlegbeszámolója alapján készített összesítést az első félévi gazdálkodási eredményekről. A 110 vállalatnál és szövetkezetnél összesen 1 milliárd 222 millió forint nyereség képződött, ez 12,3 százalékkal több a múlt év hasonló időszakához képeit. Ezen belül azonban meglehetősen felemás a kép. A gazdálkodók többségének tevékenysége és pénzügyi helyzete a múlt évinél kedvezőtlenebbül alakult. A nagy tél, az exportlehetőségek mérséklődése és egyéb, a múlt évről áthúzódó gazdálkodási gondok miatt nem megfelelő ütemben folyt be az árbevétel, romlott a jövedelmezőség, egyes ágazatokban nagy az évközi veszteség. Emelkedtek a gazdálkodás költségei, a szabályozó módosítások szűkítették a saját forrásokat, ezek ugyancsak feszültebb pénzügyi helyzetet idéztek elő. Tavaly félévkor tizenegy gazdálkodó 391 millió forint veszteséget mutatott ki, az idén évközben tizenhárom vállalat és szövetkezet kerül- fel a listára, veszteségük ösz- szesen 471 millió forint. Háromszázmillió forintot meghaladó a Mecseki Szénbányák vesztesége, aminek oka a termelésben való lemaradás, ez pedig a létszám és a termelékenység csökkenésének következménye. Félévkor veszteséget mutatott a mérleg a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, a Baranya— Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, az Állami Építőipari Vállalatnál, a Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Vállalatnál, a pécsi Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalatnál, melyet év végéig fel is számolnak, továbbá több kommunális vállalatunknál. A veszteségek mögött rejlő gondok és nehézségek sokfélék. A húsiparnak a romló külpiaci helyzettel kell szembenéznie, magasak a készletek. Nehéz a helyzete Állami Építőipari Vállalatunknak, mely a líbiai munkák felszámolása miatt már a múlt évet is veszteséggel zárta, s a pénzügyi hiány rendezése elhúzódott. Jött a kemény tél, ami jelentős kieséseket okozott a termelésben, többletköltségek merültek fel, kísért továbbá a súlyos létszámhiány, a fizikai állomány o tavaly ilyenkorinak egyötöde. r Ev végéig még három és fél hónap visszavan. Ilyentájt szoktuk mondani, még semmi sem lefutott, december 31-ig még sok minden történhet. Ez így igaz, ismerve gazdaságunk „természetrajzát", a második félév mindig erősebb szokott lenni, az évközi mínuszok eltűnnek, év végén nyereséget mutatnak a könyvek. Számolnunk kell viszont azzal is, az időjárás okozta kieséseket, a kényszerűen elvesztegetett időt nem lehet maradéktalanul behozni és pótolni, munkaerő híján egyes helyeken a termelést felfuttatni, az eddiginél jobban fizető piacokat felkutatni. Mindazonáltal az évközi veszteségek egyfajta vészjelzésnek foghatók föl, a veszély- érzet remélhetően nagyobb erőkifejtésre készteti vállalatainkat és szövetkezeteinket. M. Z. Korszerű festőüzem épül a székesfehérvári Ikarusban Európa egyik legkorszerűbb festőüzemét hozzák létre az Ikarus székesfehérvári gyárában. A mór megkezdett munka beruházási költsége meghaladja a 2 milliárd forintot. A magas színvonalú technológiát egy tizenhét világcéggel folytatott versenytárgyalás nyertese, az NSZK-beli Dürr cég szállítja. Több hazai vállalat is közreműködik a kivitelezésben. Az építészeti munkákra — ugyancsak versenytárgyalás alapján — a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat kapott megbízást. Az energiatakarékos, környezetkímélő technológiájú új festőüzemben minden egészségre ártalmas munkaműveletet ipari robotok és festő automaták végeznek. Az üzem korszerű berendezései az egyidőben történő többszínű festést is lehetővé teszik, s ami még ennél is fontosabb, megoldják a járművek korrózió elleni védelmét. Ez lesz az Ikarus székesfehérvári gyárának eddigi legnagyobb beruházása. A tervek szerint 1988 július végére fejeződik be. Beruházás saját erőből, sok társadalmi munkával Húsz százalékkal nő a gyermekbútorok termelése Új helyre települ a Szentlőrinci Áfész faipari üzeme. A gyermekbútorok készítésével foglalkozó üzem kinőtte kereteit, a termelés bővítése már jobb szervezéssel sem lehetséges. De más okból is kényszer- helyzetbe kerültek, a Köjál ugyanis egészségre ártalmasnak találta a régi fényezőműhelyt. A falu szélén létesülő új telepen az építkezés már előrehaladott állapotban van. A múl év őszén kezdték az alapozást, s jelenleg már folyik a termelés a fényezőműhelyben. Használatba vették már a nagy raktárépületet, s szeptember végéig átadják a gépműhelyt, az élragasztót és a csiszolóműhelyt. Ekkor már csak a végszerelő marad a régi helyén. A végső áttelepülés várható időpontja a következő év derekára esik. A saját vállalkozásban végzett beruházás mintegy négymillió forintjába kerül az áfésznek. A bekerülési érték viszonylag azért alacsony, mert a szövetkezet dolgozói jelentős óraszámban végeztek (s még fognak végezni) társadalmi munkát. Nagy a nyüzsgés a telepen. Míg az építők a következő egységek befejezésén munkálkodnak, fényezetlen elemekkel megrakott autók érkeznek az új üzemhez. A fényezés után ismét rakodás és szállítás következik - ekkor a régi helyen levő végszerelő-műhely a cél. Bár az áttelepülés során nem állnak le a termeléssel, a költségeket növeli az ide-oda szól- lítgatás, s az ebből eredő ütő- dések, karcolások kijavítása a termékeken. Az üzemben kilencvenen dolgoznak, s az áfész átlagosan 15—16 milliós nyereségéhez általában két és fél, hárommillióval járulnak hozzá. Termelési értékük 30—33 millió forint között váltakozik. Nem rossz eredmény ez, bár az egy főre jutó termelési érték viszonylag alacsony volta a gépesítettség hiányosságairól árulkodik. Lakatos Ferenc üzemvezető szerint az új üzemben a tágasabb hely adta jobb szervezési lehetőségekkel és kisebb bővítéssel körülbelül húsz százalékkal tudják majd növelni a termelést. A régi épületeket kezdetben raktárként fogják hasznosítani, a későbbiek során azonban központi fekvése miatt a helyi tanács tart igényt erre a területre. , Balog N. Már dolgoznak az új fényező műhelyben Nehéz napok a baranyai exportőröknél Költözik a Szentlőrinci Ófész faipari üzeme
