Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-16 / 255. szám

198S. szeptember 16., hétfő Dunántúli napló 5 Kékes ’85 munkásőr harcgyakorlat Országos parancsnoki'szemle Heves megyében Amint felszólít a tejfehér őszi köd a Mátra völgyeiből, fegyverropogás verte fel a di- dergető reggel csendjét az ódon siroki vár romjainak szom­szédságában. Szombaton reg­gel és délelőtt itt zajlott a Mátravidéki Fémművek keríté­sénél és környékén a Kékes '85 országos munkásőr parancsno­ki szemle és harcgyakorlat egyik fontos epizódja. A harc­feladat szerint a siroki ipari objektumot diverzánsok táma­dása éri. Ezt a támadást kel­lett elhárítania és a diverzán­sok csoportját felszámolnia az objektumot védő munkásőr századnak. Az éves kiképzési tervbe il­leszkedő gyakorlat tervezői jó­néhány meglepetéssel is szol­gáltak az objektum védőinek. A feltételezett ellenség — ezt a szerepet egy Pest megyei mun­kásőr alegység * játszotta — először „mérgezett" teával pró­bálta harcképtelenné tenni az őrséget, de a gyanús gépkocsit és a szállítókat lefülelték az objektum kapujában. Második meglepetésként ejtőernyős di­verzánsok szálltak le a gyárte­lep szomszédságában. Ezt a nehéz szerepet a Néphadsereg deszantosai alakították valóban profik módján. Az őrség figyel­mének megosztására az ejtőer­nyősök érkezésével egy időben heves géppuska és géppisztoly tűzzel- ellentétes irányból is megindult a diverzánsok táma­dása. Az objektum védőinek végül is sikerült szétverniük és elfogniuk a diverzánsokat. A támadók szerepét játszók ko­molyan vették a feladatukat, bizonyítja ezt az is, hogy há­rom deszantost mór a gyár te­rületén kaptak el siroki mun­kásörök, akik persze szintén nagyon igyekeztek. Sikeres ak­ciójukat megtekintette többek között Borbély Sándor, a mun­kásőrség országos parancsnoka, A szemle utolsó epizódja a felsőtórkányi lőtéren megrende­zett lövészeti bemutató volt, amelyen többek között a kumu­latív puskagránátok alkalmazá­sának formáit és hatásfokát mutatták be sikeresen a He­ves megyei munkásörök. A felsőtórkányi lőtéren a bemutató után találkozott a sajtó képviselőivel Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancs­noka. Elmondotta, hogy a He­ves megyei szemlével nagyjá­ból egy időben országszerte zajlanak a kiképzési évet záró harcgyakorlatok. A munkásőrök példásan hajtották végre az 1985-ös kiképzési év felada­tait, s álltak helyt a hagyomá­nyoknak megfelelően a termelő munkában, közéleti tisztségek­ben. Legfontosabb eredmény­ként hangsúlyozta az országos parancsnok, hogy tovább erő­södött a munkásőrök elvtársi közössége. A Kékes '85 szemlegyakorlat szombaton délben Egerben, a Lenin téren tartott értékelő dísszemlével zárult. Dunai I. Sikerült elfogni a diverzánsokat. (A szerző felvétele) Magyar dzsemek a pécsi 10-es ABC polcain Drága és korszerűtlen... Miért édesek a magyar dzsemek?... A magyar társadalom több, mint egyharmada túlsúlyos. Legalább ennyien közelítenek hozzá ... Az okok szerteágazó­ak, de alapvető bennük a túl­zott kalóriafölvétel. Főleg zsí­ros és szénhidrátdús ételeink okán. Utóbbiakban jórészt a „cukros ételek" a ludasok, cmelyekről, mint tudjuk, a tár­sadalom nagyobb része há­rom-négy évtizede még csupán álmodott... Azután lett, ami­vel máig sem győzünk betel­ni. Ám, ha akarnánk is, csők a kemény fogyókúra segít. Sok a csábító választék, vagy pe­dig „eszi - nem eszi" alapon: ez van. Mint például a dzse­mek, ízek esetében. Látszólag apróság. De a cseppben itt is benne a ten­ger . . . Erre jutottam, amikor a minap körülnéztem lekvár­ügyben a régió két konzerv­gyárában, arra keresvén a vá­laszt, miért édesek a magyar dzsemek? Mitől? . . . Természetesen cukortól. A cukor olcsóbb, mint a gyü­mölcs. Az ízek, dzsemek így is drágák. Fél kg-os üvegje 25- 26 Ft, a nem vegyesgyümölcs­ízeknek. Korábban államilag dotált áru volt, ma annyit fi­zetünk érte, amenyibe kerül — amíg a boltba kerül, üvegek­ben, a leszedett gyümölcs. Ha rákérdezünk, miért eny- nyire édesek (cukorízűek) a magyar gyümölcsízek, dzsemek, a válasz mind a kereskedő, mind a gyártó cég részéről: ké­rem, a magyar Ízlés ezt kíván­ja meg I . . . Amiben kétségte­lenül van igazság-. Ám az ízlést lehet formálni, a gyártmányt fejleszteni, a szabványt módo­sítani, stb. , Igaz, mondta a nagyatádi konzervgyár igazgatója, de ak­kor esetleg a vevő leszokik a megszokott termékeimről . . . Azonfelül rendkívül magasak a gyümölcsárak, a korszerűbb (alacsony cukortartalmú) ter­mékhez fejlettebb technológia kellene; a darabos dzsemek­hez (kajszi, őszibarack) viszont a modern gyárban ma is kézzel magozzák a gyümölcsöt (!).“A cukor pedig olcsóbb ... Ez van. Hasonló válaszokat kaptam a Szigetvári Konzervgyárban is. A korszerűbb, savanykásabb termékekre kereslet (állítólag) nincs; általában drágák; rene­szánszát éli a házi befőzés, a hobbikertészet. . . Nem érné meg kísérletezni. Különben is össz-termékeik (zöldségféle, főzelékek stb.) csupán egyne­gyede a gyümölcskonzerv, s 5 százalék csupán a dzsem- és izgyártás. A többi befőtt. Háziasszonyok- körében vég­zett közvéleménykutatásaim szerint a városi értelmiségi la­kosság többsége az alacso­nyabb cukortartalmú lekvgrfé- léket keresné, ha volna hol . . . Azaz: elvétve itt-ott (pl. Pécs- váradon, Barcson) láttam, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár „ Nagymama lekvárja — Meggyből” címkéjű, csökken­tett cukor- és megemelt gyü­mölcstartalommal készített fél kg-os (darabos) dzsemje már kapható á. 24,20 Ft-ért. Kós­toltam, nagyon finom, zamatos. Kalóriaértéke: 163 cal/100 gr. (összevetésül: a szigetváriak meggy dzsemje — hasonló üveg á. 24,60 Ft — 275 cal/100 gr. Micsoda különbség!...) Az alapprobléma mégsem itt van. Hanem abban, amit Nagyatádon fogalmazott meg a gyár igazgatója, Jámbor László: — A korszerűbb gyártmány­fejlesztéshez mindenekelőtt több gyümölcs kellene. Egyelő­re azonban ott tartunk, hogy mezőgazdasági üzemeink sor­ra húzogatják ki a gyümölcsö­süket. . . „Nem éri meg" jel­szóval. Négy-öt éven belül na­gyon komoly gondjaink lesz­nek, ami a befőttek, lekvárok jelenlegi árait is „módosít­ja" ... Wallinger Endre Verseny után, koncert előtt A tehetség: feladat és munka Beszélgetés Király Csabával, egy világjáró csendhallgató húszévessel Húszéves, félig komlói, félig pesti fiatalember. Otthonosan mozog a világban; csak az utóbbi fél évben többfelé járt Európában, mint én negyven év alatt együttvéve. Júniusban három hét Rómában az otta­ni magyar kulturális intézet vendégeként — aztán egy hó­nap a Perugia melletti Assisi­ben, a zenei fesztiválon — néhány hét Bayreuthban — s mire ezek a sorok megjelennek, már Münchenben készül a va­sárnap esti koncertre . . . Nem tartasz az utóktól, az ismeret­lentől? — kérdem tőle. Nem, azt mondja, mindenütt embe­rek vannak, megértik a gondo­mat, s hogy mit akarok. Azt már szinte röstellkedve kérdem: hogyan engedték el otthonról, Komlóról, egy kétmilliós met­ropolisba, Pestre, tízegyné­hány évesen . . . „Apám tudja, hogy mindig megtalálom az utat a megoldást. . . Napi hat-nyolc órát gyakoroltam itthon is.” Nos, talán már kitalálták: Király Csaba, zongora és orgo- ra-tanszakos zeneakadémista, a Rádió idei nemzetközi zon­goraversenyének győztese ül velem szemben . . . Sok minden történt vele azóta, s bár — mint mondja „most még mindent a versenynek köszön­hetek", szavaiból kitetszik: az azóta nvert távlat most, utó­lag értette meg vele: élete ta­lán legjelentősebb fordulatát élte át. — ‘Mindenki hajlandó a lus­taságra — én is ... Egy ideig úgy volt, hogy visszalépek, mert kaptam egy másik felada­tot. Ám úgy láttam; ha már lehetőséget kaptam, élnem kell vele. Négy hónapig csak erre készültem, napi tíz-tizenkét órai munkával. A verseny nagyon feldob, ez szüli a megszállott­ságot. Ha nem lenne cél, most is kisebb intenzitással dolgoz­nék . .. Persze, közben sok minden elmarad: egyszerre csak egy urat lehet megszál­lottként szolgálni. Elmarad mindaz, ami a többi húszéves­nek megadatik, megjár, s föl kellett tennem a kérdést: vagy ezt választom, vagy a nehe­zebbet ... Ha az utóbbit, ak­kor olyan tudáshoz, élmények­hez juthatok, amilyenekben kü­lönben esetleg csak negyven­évesen lenne részem ... A gyakorlás kimerítő, de minden nap felfedezek egy pici újdon­ságot, amiért megérte . . . Tanárja: Kocsis Zoltán . . . Ha tanácsot kér tőle, egy szavá­val egy évre le tudja kötelezni: olyasmire ad választ, amire Csaba nem találja esetleg hó­napokig sem a feleletet. Per­sze keresnie, kísérleteznie el­sősorban önállóan, önmagáért kell. Csaknem felnőtt: önmagáról és a világról okosan felelő­sen gondolkodó, „kész férfi" már. Mindenünnen elhoz ma­gával valami jellemző, ember­formáló benyomást, impresz- sziót: Rómából a különös, me­diterrán város hangulatát, As­sisiből Sándor György és Paul Badurd-Skoda tanítását, Né­metországból az orgonákét — köztük a bambergiét, aminek regisztereit mini-számítógéppel lehet programozni... Pihenésképp kerékpározik — „olyan, mintha szaladna alat­tam a föld" — vagy el-eljár a keleti Mecsekbe, csendet hall­gatni . . . „Csak ott van csend — mondja —, különben még egy zajtalan városban se . . ." Ilyenkor kikapcsolja a munkát, a zenét..,, „Bár — mondja — néha észreveszem, hogy még az erdőben is gyakorolok...” Varga J. Alapkőletétel Tatán Szombaton Tatán, a Komá­rom Megyei Gyógyszertári Központban elhelyezték az ott felépítendő új székház alapkö­vét. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első tit­kára és dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A tervek szerint 1987 elején készül el a háromszintes, 3200 négyzetméter alapterületű székház, amelynek felépítésére csaknem 50 millió forintot köl­tenek. A tatabányai szénbá­nyák kivitelezésében létesülő épületben középüzemi gyógy- szerkészitő laboratórium, gyógyszervizsgáló laboratórium, oktatóterem, tartalékraktár és több szociális helyiség kap he­lyet. Az együttesen csaknem 100 millió forintba kerülő beruhá­zás eredményeként jelentősen javul Komárom megye lakosai­nak egészségügyi ellátása. Az új épületben kialakítandó la­boratóriumban a megye 40 hálózati és 18 kézigyógyszertá­ra számára központilag állít­ják majd elő az úgynevezett galenusi készítményeket, szem- cseppeket, kúpokat, oldatokat és egyes tablettákat. Csökken a hiánycikkek száma, mert azo­kat az orvosságokat is elkészí­tik, amelyeknek gyártására, kis mennyiségük miatt, a gyógy­szergyárak nem vállalkoznak. A gyógyszertári központ új la­boratóriumait a legkorszerűbb műszerekkel szerelik fel. A la­kosság minél jobb ellátása ér­dekében felkészültek a számí­tógépes gyógyszernyilvántartás bevezetésére. Lakásügyi EGB-szakértők látogatása Magyar-ukrán gazdasági tárgyalások Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának lakásügyi, építé­si és városrendezési bizottsága a napokban tartotta ülését Genfben, s ennek befejezését követően a testület tagjai szombaton magyarországi ta­nulmányútra Budapestre érkez­tek. A 20 európai országból, illetve az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett több mint ötven szakember, többsé­ge magas rangú kormány- tisztviselő, kutatóintézeti vezető és szakágazati szakértő. A vendégek tájékozódnak a jellegzetes alföldi és dunántúli Tanyavásárt rendeznek Bács- Kiskun megyében. A cél: az el­hagyott pusztai épületek fenn­tartása, hasznosítása. A taná­csok felmérései szerint jelenleg 23 villamosított, jó állagú tanya települések fejlődéséről, törté­nelmi hagyományairól és a fejlesztési tervekről. Felkeresik Budapest belső városrészeit és tanulmányozzák azok fejlesztési terveit. Programba .iktatták az Árpád-híd budai hídfőjénél feltárt római-kori emlékek meg­mentésével és megőrzésével összhangban kialakított új for­galmi csomópont megtekinté­sét is. A nyolcnapos tanul­mányút befejeztével - az ÉVM szervezésében tartott konferen­cián — összegezik tapasztala­taikat. vár új gazdára Kunszentmiklós, Tázlár környékén. Az elhagyott építmények — amelyek gondo­zását a tanács vállalta — meg­vásárolhatók, de bérbe is ve­hetők. Bartha Ferenc miniszterhe­lyettes, a Minisztertanács Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok titkársága vezetőjének és Vitold Fokonnak, az Ukrán SZSZK Tervhivatala elnökhe­lyettesének vezetésével szep­tember 10. és 13. között Kijev- ben magyar és ukrán delegáció tárgyalt a hazai és az ukrán vállalatok, intézmények közötti kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. A találkozón - amelyre a ki­jevi magyar gazdasági és mű­szaki napokat megelőzően ke­rült sor, — a résztvevők megál­lapították, hogy a hazánk és az Ukrán SZSZK közötti bővülő gazdasági kapcsolatok előse­gítik a magyar—szovjet együtt­működés fejlődését. A kapcso­latok eredményeként a magyar szakemberek egyebek közt részt vesznek több ukrán sajtgyár re­konstrukciójában; a Szatmár Bútorgyár együttműködik a Zakarpatlesz Termelési Egye­süléssel modern bútorok kifejlesztésében; a Lenin Kohászati Művek és több szovjet kohászati üzem termék­csere-megállapodásokat kötött. A magyar és az ukrán kutató- intézetek szakemberei számos témát közösen dolgoznak ki, ezen kívül Magyarország az Ukrán Tudományos Akadémia Paton Intézetétől vásárolta a modern elektronsugaras he­gesztési technológiát. Sok kö­zös eredmény született a me­zőgazdaság területén is, egye­bek közt a szarvasmarha-te­nyésztésben. A találkozó során a magyar és az ukrán közlekedési mi­niszterhelyettesek egyezményt írtak alá olyan új módszerek közös kifejlesztéséről, amelyek­kel az útburkolatok élettarta­ma növelhető. A kapcsolatok további fej lesztésére vonatkozó elképzelé­seket a találkozó résztvevői jegyzőkönyvben rögzítették. Tanyavásár Bács-Kiskunban

Next

/
Thumbnails
Contents