Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-16 / 255. szám
198S. szeptember 16., hétfő Dunántúli napló 5 Kékes ’85 munkásőr harcgyakorlat Országos parancsnoki'szemle Heves megyében Amint felszólít a tejfehér őszi köd a Mátra völgyeiből, fegyverropogás verte fel a di- dergető reggel csendjét az ódon siroki vár romjainak szomszédságában. Szombaton reggel és délelőtt itt zajlott a Mátravidéki Fémművek kerítésénél és környékén a Kékes '85 országos munkásőr parancsnoki szemle és harcgyakorlat egyik fontos epizódja. A harcfeladat szerint a siroki ipari objektumot diverzánsok támadása éri. Ezt a támadást kellett elhárítania és a diverzánsok csoportját felszámolnia az objektumot védő munkásőr századnak. Az éves kiképzési tervbe illeszkedő gyakorlat tervezői jónéhány meglepetéssel is szolgáltak az objektum védőinek. A feltételezett ellenség — ezt a szerepet egy Pest megyei munkásőr alegység * játszotta — először „mérgezett" teával próbálta harcképtelenné tenni az őrséget, de a gyanús gépkocsit és a szállítókat lefülelték az objektum kapujában. Második meglepetésként ejtőernyős diverzánsok szálltak le a gyártelep szomszédságában. Ezt a nehéz szerepet a Néphadsereg deszantosai alakították valóban profik módján. Az őrség figyelmének megosztására az ejtőernyősök érkezésével egy időben heves géppuska és géppisztoly tűzzel- ellentétes irányból is megindult a diverzánsok támadása. Az objektum védőinek végül is sikerült szétverniük és elfogniuk a diverzánsokat. A támadók szerepét játszók komolyan vették a feladatukat, bizonyítja ezt az is, hogy három deszantost mór a gyár területén kaptak el siroki munkásörök, akik persze szintén nagyon igyekeztek. Sikeres akciójukat megtekintette többek között Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka, A szemle utolsó epizódja a felsőtórkányi lőtéren megrendezett lövészeti bemutató volt, amelyen többek között a kumulatív puskagránátok alkalmazásának formáit és hatásfokát mutatták be sikeresen a Heves megyei munkásörök. A felsőtórkányi lőtéren a bemutató után találkozott a sajtó képviselőivel Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. Elmondotta, hogy a Heves megyei szemlével nagyjából egy időben országszerte zajlanak a kiképzési évet záró harcgyakorlatok. A munkásőrök példásan hajtották végre az 1985-ös kiképzési év feladatait, s álltak helyt a hagyományoknak megfelelően a termelő munkában, közéleti tisztségekben. Legfontosabb eredményként hangsúlyozta az országos parancsnok, hogy tovább erősödött a munkásőrök elvtársi közössége. A Kékes '85 szemlegyakorlat szombaton délben Egerben, a Lenin téren tartott értékelő dísszemlével zárult. Dunai I. Sikerült elfogni a diverzánsokat. (A szerző felvétele) Magyar dzsemek a pécsi 10-es ABC polcain Drága és korszerűtlen... Miért édesek a magyar dzsemek?... A magyar társadalom több, mint egyharmada túlsúlyos. Legalább ennyien közelítenek hozzá ... Az okok szerteágazóak, de alapvető bennük a túlzott kalóriafölvétel. Főleg zsíros és szénhidrátdús ételeink okán. Utóbbiakban jórészt a „cukros ételek" a ludasok, cmelyekről, mint tudjuk, a társadalom nagyobb része három-négy évtizede még csupán álmodott... Azután lett, amivel máig sem győzünk betelni. Ám, ha akarnánk is, csők a kemény fogyókúra segít. Sok a csábító választék, vagy pedig „eszi - nem eszi" alapon: ez van. Mint például a dzsemek, ízek esetében. Látszólag apróság. De a cseppben itt is benne a tenger . . . Erre jutottam, amikor a minap körülnéztem lekvárügyben a régió két konzervgyárában, arra keresvén a választ, miért édesek a magyar dzsemek? Mitől? . . . Természetesen cukortól. A cukor olcsóbb, mint a gyümölcs. Az ízek, dzsemek így is drágák. Fél kg-os üvegje 25- 26 Ft, a nem vegyesgyümölcsízeknek. Korábban államilag dotált áru volt, ma annyit fizetünk érte, amenyibe kerül — amíg a boltba kerül, üvegekben, a leszedett gyümölcs. Ha rákérdezünk, miért eny- nyire édesek (cukorízűek) a magyar gyümölcsízek, dzsemek, a válasz mind a kereskedő, mind a gyártó cég részéről: kérem, a magyar Ízlés ezt kívánja meg I . . . Amiben kétségtelenül van igazság-. Ám az ízlést lehet formálni, a gyártmányt fejleszteni, a szabványt módosítani, stb. , Igaz, mondta a nagyatádi konzervgyár igazgatója, de akkor esetleg a vevő leszokik a megszokott termékeimről . . . Azonfelül rendkívül magasak a gyümölcsárak, a korszerűbb (alacsony cukortartalmú) termékhez fejlettebb technológia kellene; a darabos dzsemekhez (kajszi, őszibarack) viszont a modern gyárban ma is kézzel magozzák a gyümölcsöt (!).“A cukor pedig olcsóbb ... Ez van. Hasonló válaszokat kaptam a Szigetvári Konzervgyárban is. A korszerűbb, savanykásabb termékekre kereslet (állítólag) nincs; általában drágák; reneszánszát éli a házi befőzés, a hobbikertészet. . . Nem érné meg kísérletezni. Különben is össz-termékeik (zöldségféle, főzelékek stb.) csupán egynegyede a gyümölcskonzerv, s 5 százalék csupán a dzsem- és izgyártás. A többi befőtt. Háziasszonyok- körében végzett közvéleménykutatásaim szerint a városi értelmiségi lakosság többsége az alacsonyabb cukortartalmú lekvgrfé- léket keresné, ha volna hol . . . Azaz: elvétve itt-ott (pl. Pécs- váradon, Barcson) láttam, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár „ Nagymama lekvárja — Meggyből” címkéjű, csökkentett cukor- és megemelt gyümölcstartalommal készített fél kg-os (darabos) dzsemje már kapható á. 24,20 Ft-ért. Kóstoltam, nagyon finom, zamatos. Kalóriaértéke: 163 cal/100 gr. (összevetésül: a szigetváriak meggy dzsemje — hasonló üveg á. 24,60 Ft — 275 cal/100 gr. Micsoda különbség!...) Az alapprobléma mégsem itt van. Hanem abban, amit Nagyatádon fogalmazott meg a gyár igazgatója, Jámbor László: — A korszerűbb gyártmányfejlesztéshez mindenekelőtt több gyümölcs kellene. Egyelőre azonban ott tartunk, hogy mezőgazdasági üzemeink sorra húzogatják ki a gyümölcsösüket. . . „Nem éri meg" jelszóval. Négy-öt éven belül nagyon komoly gondjaink lesznek, ami a befőttek, lekvárok jelenlegi árait is „módosítja" ... Wallinger Endre Verseny után, koncert előtt A tehetség: feladat és munka Beszélgetés Király Csabával, egy világjáró csendhallgató húszévessel Húszéves, félig komlói, félig pesti fiatalember. Otthonosan mozog a világban; csak az utóbbi fél évben többfelé járt Európában, mint én negyven év alatt együttvéve. Júniusban három hét Rómában az ottani magyar kulturális intézet vendégeként — aztán egy hónap a Perugia melletti Assisiben, a zenei fesztiválon — néhány hét Bayreuthban — s mire ezek a sorok megjelennek, már Münchenben készül a vasárnap esti koncertre . . . Nem tartasz az utóktól, az ismeretlentől? — kérdem tőle. Nem, azt mondja, mindenütt emberek vannak, megértik a gondomat, s hogy mit akarok. Azt már szinte röstellkedve kérdem: hogyan engedték el otthonról, Komlóról, egy kétmilliós metropolisba, Pestre, tízegynéhány évesen . . . „Apám tudja, hogy mindig megtalálom az utat a megoldást. . . Napi hat-nyolc órát gyakoroltam itthon is.” Nos, talán már kitalálták: Király Csaba, zongora és orgo- ra-tanszakos zeneakadémista, a Rádió idei nemzetközi zongoraversenyének győztese ül velem szemben . . . Sok minden történt vele azóta, s bár — mint mondja „most még mindent a versenynek köszönhetek", szavaiból kitetszik: az azóta nvert távlat most, utólag értette meg vele: élete talán legjelentősebb fordulatát élte át. — ‘Mindenki hajlandó a lustaságra — én is ... Egy ideig úgy volt, hogy visszalépek, mert kaptam egy másik feladatot. Ám úgy láttam; ha már lehetőséget kaptam, élnem kell vele. Négy hónapig csak erre készültem, napi tíz-tizenkét órai munkával. A verseny nagyon feldob, ez szüli a megszállottságot. Ha nem lenne cél, most is kisebb intenzitással dolgoznék . .. Persze, közben sok minden elmarad: egyszerre csak egy urat lehet megszállottként szolgálni. Elmarad mindaz, ami a többi húszévesnek megadatik, megjár, s föl kellett tennem a kérdést: vagy ezt választom, vagy a nehezebbet ... Ha az utóbbit, akkor olyan tudáshoz, élményekhez juthatok, amilyenekben különben esetleg csak negyvenévesen lenne részem ... A gyakorlás kimerítő, de minden nap felfedezek egy pici újdonságot, amiért megérte . . . Tanárja: Kocsis Zoltán . . . Ha tanácsot kér tőle, egy szavával egy évre le tudja kötelezni: olyasmire ad választ, amire Csaba nem találja esetleg hónapokig sem a feleletet. Persze keresnie, kísérleteznie elsősorban önállóan, önmagáért kell. Csaknem felnőtt: önmagáról és a világról okosan felelősen gondolkodó, „kész férfi" már. Mindenünnen elhoz magával valami jellemző, emberformáló benyomást, impresz- sziót: Rómából a különös, mediterrán város hangulatát, Assisiből Sándor György és Paul Badurd-Skoda tanítását, Németországból az orgonákét — köztük a bambergiét, aminek regisztereit mini-számítógéppel lehet programozni... Pihenésképp kerékpározik — „olyan, mintha szaladna alattam a föld" — vagy el-eljár a keleti Mecsekbe, csendet hallgatni . . . „Csak ott van csend — mondja —, különben még egy zajtalan városban se . . ." Ilyenkor kikapcsolja a munkát, a zenét..,, „Bár — mondja — néha észreveszem, hogy még az erdőben is gyakorolok...” Varga J. Alapkőletétel Tatán Szombaton Tatán, a Komárom Megyei Gyógyszertári Központban elhelyezték az ott felépítendő új székház alapkövét. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes, Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára és dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A tervek szerint 1987 elején készül el a háromszintes, 3200 négyzetméter alapterületű székház, amelynek felépítésére csaknem 50 millió forintot költenek. A tatabányai szénbányák kivitelezésében létesülő épületben középüzemi gyógy- szerkészitő laboratórium, gyógyszervizsgáló laboratórium, oktatóterem, tartalékraktár és több szociális helyiség kap helyet. Az együttesen csaknem 100 millió forintba kerülő beruházás eredményeként jelentősen javul Komárom megye lakosainak egészségügyi ellátása. Az új épületben kialakítandó laboratóriumban a megye 40 hálózati és 18 kézigyógyszertára számára központilag állítják majd elő az úgynevezett galenusi készítményeket, szem- cseppeket, kúpokat, oldatokat és egyes tablettákat. Csökken a hiánycikkek száma, mert azokat az orvosságokat is elkészítik, amelyeknek gyártására, kis mennyiségük miatt, a gyógyszergyárak nem vállalkoznak. A gyógyszertári központ új laboratóriumait a legkorszerűbb műszerekkel szerelik fel. A lakosság minél jobb ellátása érdekében felkészültek a számítógépes gyógyszernyilvántartás bevezetésére. Lakásügyi EGB-szakértők látogatása Magyar-ukrán gazdasági tárgyalások Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának lakásügyi, építési és városrendezési bizottsága a napokban tartotta ülését Genfben, s ennek befejezését követően a testület tagjai szombaton magyarországi tanulmányútra Budapestre érkeztek. A 20 európai országból, illetve az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett több mint ötven szakember, többsége magas rangú kormány- tisztviselő, kutatóintézeti vezető és szakágazati szakértő. A vendégek tájékozódnak a jellegzetes alföldi és dunántúli Tanyavásárt rendeznek Bács- Kiskun megyében. A cél: az elhagyott pusztai épületek fenntartása, hasznosítása. A tanácsok felmérései szerint jelenleg 23 villamosított, jó állagú tanya települések fejlődéséről, történelmi hagyományairól és a fejlesztési tervekről. Felkeresik Budapest belső városrészeit és tanulmányozzák azok fejlesztési terveit. Programba .iktatták az Árpád-híd budai hídfőjénél feltárt római-kori emlékek megmentésével és megőrzésével összhangban kialakított új forgalmi csomópont megtekintését is. A nyolcnapos tanulmányút befejeztével - az ÉVM szervezésében tartott konferencián — összegezik tapasztalataikat. vár új gazdára Kunszentmiklós, Tázlár környékén. Az elhagyott építmények — amelyek gondozását a tanács vállalta — megvásárolhatók, de bérbe is vehetők. Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkársága vezetőjének és Vitold Fokonnak, az Ukrán SZSZK Tervhivatala elnökhelyettesének vezetésével szeptember 10. és 13. között Kijev- ben magyar és ukrán delegáció tárgyalt a hazai és az ukrán vállalatok, intézmények közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A találkozón - amelyre a kijevi magyar gazdasági és műszaki napokat megelőzően került sor, — a résztvevők megállapították, hogy a hazánk és az Ukrán SZSZK közötti bővülő gazdasági kapcsolatok elősegítik a magyar—szovjet együttműködés fejlődését. A kapcsolatok eredményeként a magyar szakemberek egyebek közt részt vesznek több ukrán sajtgyár rekonstrukciójában; a Szatmár Bútorgyár együttműködik a Zakarpatlesz Termelési Egyesüléssel modern bútorok kifejlesztésében; a Lenin Kohászati Művek és több szovjet kohászati üzem termékcsere-megállapodásokat kötött. A magyar és az ukrán kutató- intézetek szakemberei számos témát közösen dolgoznak ki, ezen kívül Magyarország az Ukrán Tudományos Akadémia Paton Intézetétől vásárolta a modern elektronsugaras hegesztési technológiát. Sok közös eredmény született a mezőgazdaság területén is, egyebek közt a szarvasmarha-tenyésztésben. A találkozó során a magyar és az ukrán közlekedési miniszterhelyettesek egyezményt írtak alá olyan új módszerek közös kifejlesztéséről, amelyekkel az útburkolatok élettartama növelhető. A kapcsolatok további fej lesztésére vonatkozó elképzeléseket a találkozó résztvevői jegyzőkönyvben rögzítették. Tanyavásár Bács-Kiskunban
