Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-15 / 254. szám
Az idei tél ismét próbára tette Mohácsot: a befagyott Duna hetekre elszakította a várostól a szigetet, melynek az ellátása kerülő úton, Baján át, vagy éppen Bajáról történt. Szünetelt a gyalogos kapcsolat is: a munkába járók vagy az egyik, vagy a másik parton maradtak, vagy ők is kerülöúton közlekedtek. Mindez tetemes költségtöbblettel járt. Ismét felmerült a Duna-hid A mohácsi híd helyett... Kötélpálya a Duna felett? iránti igény. Csakhogy időközben az is tudottá vált (amit mi néhány hete adtunk hírül a VDN-ben), hogy a Duna alsó szakaszán nagy valószínűséggel Szekszárdtól északra, Bogyiszlónál építenék meg a régóta tervezett új hidat. Mohács tehát híd nélkül marad? Így született á gondolat: mi lenne, ha kötélpályával kötnék össze a két partot? Ilyen ugyan nincs még Magyarországon — igazi személyszállító kötélpálya sincs a Széchenyi hegyi libegőn kivül —, dehát egyszer el kell kezdeni. A Baranya Megyei Tanács megbízást adott az UVATERV- nek tanulmányterv elkészítésére. A terv nemrégiben készült el, a VDN munkatársa meg is tekintette a tanács közlekedési osztályán, ahol megkapta a szükséges információkat is. A tanulmánytervet két változatra — kis- és nagykabinosra — dolgozták ki. Az előbbi 4, az utóbbi 15 személy szállítására alkalmas, s ez óránként 90 utast szállíthat egyik irányban. A költségbecslés szerint a nagykabinos lenne az olcsóbb megoldás: 48 millióba kerülne. A kötélpálya a komp járatvonalától délebbre szelné át a Dunát. Városi indítóállomása a Ságvári és a Kígyó utca sarkán, szigeti fogadóállomása pedig a védőtöltésen túl, a sárosi bekötőútnál lenne. A pálya teljes hossza emiatt 1090 méter, s a három tartóoszlop közül a két partinak 38 méter magasnak kellene lennie, hogy a legnagyobb hajózási vízmagasságnál is 15 méternyi legyen a távolság a kötél belógása és a víz szintje között. Ma még persze sok a kérdőjel az elgondolás körül. Ilyenek: megépültével nem odázódna-e el esetleg végérvényesen a mohácsi Duna- hid? Beilleszthető-e a város most elkészült általános rendezési tervébe? Kifizetődik-e a fenntartása (hiszen az utasszám változatlan lenne, csak megoszlana a komp és a kötélpálya között)?. S végül: egyáltalán előteremthető-e rá pénz? A kötélpályának mindenekelőtt a téli hónapokban lenne meg a jelentősége: zavartalan kapcsolatot biztosítana a város és a sziget között, s még bizonyos áru- szállítási feladatokat is elláthatna. Egyébként pedig folyamatosabbá tenné a két part közötti személyforgalmat. H. I. Az utószezon Oktober 15-ig tart Eléri-e az árvíz a pécsi magasházat? Csalafinta biztosítás Elektromos kezelés a harkányi fürdökórházbon Fotó: Proksza László Őszi üdülés Dél-Dunántúlon Az Élet és Irodalom szerint alig egy órával az augusztusi Balaton-felvidéki földrengés legerősebb lökéshulláma után motorbiciklis küldönc járta be a legtöbb kárt szenvedett települést és kihirdette, hogy a biztosító nem téríti meg a károkat, mivel a földrengés csak 3,5 fokozatú volt. Utólag kiderült: a küldöncöt nem az Állami Biztosító küldte ki, hanem egy túlbuzgó tanácsi tisztviselő. Egyébként is tévedett: a földrengés 5,5 fokozatú volt, s ez mór olyan biztosítási esemény, amiért az épület- és lakásbiztosítási feltételek szerint fizet a Biztosító, hiszen az 5-ös fokozat szerepel minimumként a szerződésekben. A földrengés erősségének minimum 5-ös fokozata csak egyike az épület- és_ lakásbiztosítási kötvényen két sűrű apróbetűs oldalon összesen 39 pontban és ennél is jóval több kivétellel felsorolt biztosítási feltételeknek. Ezek egyenként meglehetősen szabatosak, ösz- szességükben azonban olyan dzsungelt képeznek, amelyben nemcsak a laikus, de olykor a jogászok, vagy a biztosítási szakemberek is utat téveszthetnek. Baranyában 520 000 magán- személlyel kötött szerződési tart nyilván az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága. A lakások több mint 85 százaléka biztosított. Ha csak ezt az egy biztosítási fajtát nézzük, akkor is jónéhóny, a gyakorlatban vitára okot provokáló értelmezési buktatót találunk. Az egyik ilyen, hogy az elektromos készülékben keletkezett tűzkárt csak akkor téríti meg a biztosító, ha a tűz a kigyulladt készülékből tovaterjed más vagyontárgyakra is. A készülék helyreállítása, pótlása nem téríthető. A lakóépületbe beömlő csapadékvíz okozta kárt is csak akkor fizeti a biztosító, ha a csapadék a szélvihar által megbontott tetőn át ömlött a lakásba. Az épületkárok helyreállítási költségét — amennyiben számlával nem igazolja a károsult - a házilagos kivitelezésre megállapított egységáron számolja el a biztosító. Ez pedig alacsonyabb a kisipari egységárnál. A kiragadott példákkal egyszerűbbnek tűnik a biztosítások ügye, egy-egy szerződésben azonban az erdőtől gyakran nem látszanak a fák. Egynéhány éve dolgoznak már az Állami Biztosító szakemberei egyszerűbb, áttekinthetőbb szerződésfeltételeken: az eredmény egyelőre nemigen látszik. Érdemes lenne finomítani is a szerződéseken: az alap- biztosítást kiegészítő speciális kockázatvállalásokon. Mindenki olyan elemi kár ellen biztosíthassa magát, amelyet valóban valószínűnek tart. Ha például nem folyóparton lakik, hát nem köt árvíz ellen biztosítást. Jelenleg a 25 emeletes pécsi magashóz lakásai is biztosítottak árvíz ellen, amely bekövetkezésének valószínűsége gyakorlatilag egyenlő a nullával. D. I. A vénasszonyok nyara kellemes kirándulóidövel köszöntött be. A meteorológusok is hosszú, derűs napokat ígérnek. Ez pedig kedvez a hétvégi családi kirándulásoknak, országjárásoknak, és a nyugdíjasoknak a huzamosabb időre szóló nyaralására. Hiszen az utószezonban az utazási irodák szinte mindenütt kedvezményes szállásárakkal várják a vendégeket. Körülnéztünk Dél- Dunántúlon, hogy az október 15-ig tartó utószezonban hol érdemes néhány napot, vagy akár hetet is eltölteni. Baranya megye A Mecsek Tourist abaligeti sátorozó kempingje szeptember elsejével bezárt. A faházakban és a fogadóban a szobák a hét végén foglaltak, csak a hét elején van szabad hely. A pécsi Mandulás kempingben a fogadó építése miatt csökkent a sátorozó helyek és a faházak száma. Viszont a jövő szezonban már üzemel a hatvan férőhelyes, új fogadó, melyet a szentlőrinci Költségvetési üzem épít. A faházakban most foglaltak a helyek: idelátogató külföldi csoportok és diákok érkezését várják. A harkányi és a sikondai kempingben a hétvégeken minden hely elkelt. A szeptember 1-től október 15- ig tartó utószezonban kedvezményes áron adják a sátorhelyeket és a szobákat is. Somogy megye A SIÓTOUR kaposvári, Dorottya fogadója rövid időn belül elkészül. Itt hatvankét vendég szállását biztosítják. Bezárnak lassan a Balaton-parti kempingek. Szeptember 23-án fogadják az utolsó vendégeket a balatonszemesi Lidó, és a siófok-sóstói Ifjúság kempingben. Most, az utolsó napokban 25 százalék kedvezményt adnak a területhasználati és szállásdíjból. Klubkedvezményt biztosítanak a FICC- és az MCCC- tagoknak. A balatonszemesi Vadvirág, és a fonyód-béla- telepi Napsugár nyaralótelepen szeptember 30-ig tartanak nyitva, és a kedvezmény mértéke meghaladja a hatvan százalékot. Október végére készül el a siófoki Siótour sportközpont. Szauna, solárium, teniszpályák, automata bowlingpá- lyák, kondicionálóterem és merülőmedence várja a vendégeket. Elő- és utószezonban a siófoki Bányász üdülő gyógyüdülőként működik. Tolna megye Az Idegenforgalmi Hivatal jövőre Mórágyon és a Tamási termálfürdő mellett sátorozóhelyet alakít ki. Nyergeserdőn és Jágónakon most építenek családi panziót, melyek jövőre már fogadnak vendégeket. Váralján és Mórágyon falusi üdültetést is vállalnak. Az utóbbi annyiból érdekes, hogy télen szánkópálya és a tavon korcsolyapálya is működik. A gunarasi kempingben téliesít- hető üdülőházak vannak, melyeket a gyógyüdülésre érkezők igénybe vehetnek. Október 15- től április 15-ig holtszezoni árak szerint bérelhetők, míg most, a főszezoni árak érvényesek. Október közepén zár be a Fadd-Dombori üdülőtelep és a szekszárdi Sió kemping is. Zala megye Az Idegenforgalmi Hivatal is olcsóbban adja a szálláshelyeit az utószezonban. A Balaton- parti kempingek lassan bezárnak, mert kevés a vendég. Ahol faházak vannak, ott igénytől függően tovább is nyitva tartanak. A zalakarosi Thermál Szállodában október 1-től 31- ig tart az utószezon. Ebben az időszakban kedvezményes árakat biztosítanak a gyógyüdülésre érkezetteknek. Ugyancsak olcsóbban lehet megszállni a zalakarosi kempingben, október 15-ig, valamint a keszthelyi, a zalaegerszegi, és a kanizsai turistaházakban. Adóm Erika Két szocialista brigád tartott kommunista műszakot tegnap délelőtt a BVM hirdi telepén. A szabadnapi termelésben részt vevők munkájuk ellenértékét a berhidai földrengéskárosultak javára ajántották fel. Fotó: Tóth László Mégis mozgott a föld... Utórengés Siófokon Vasárnap nem, de kedden hajnalban ismét mozgott a föld Siófokon. Két nappal korábban, a múlt vasárnapi számunkban írtuk meg, hogy a Balaton fővárosában elterjedt a hír: vasárnap ismét földrengés lesz a városban. Bár akikkel beszéltünk, kivétel nélkül megalapozatlannak minősítették ezt a jóslatot, de voltak akik hozzátették, hogy az augusztus 15-i nagy földrengés után bizony kellemetlen dolog ilyesmit hallani. Épp ezért felhívtuk az MTA Geodéziai és Geofizikai Intézet földrengésvizsgáló osztályát, ahol dr. Kiss Zoltán tudományos főmunkatárs megerősítette, hogy a földrengést napjainkban még nem lehet előrejelezni, épp ezért alaptalan ez a jóslat. A kisördög azonban nem hagyott szabadulni a gondolattól: mi lesz, ha valami fatális véletlen folytán mégis megmozdul a föld e napon Siófokon? A vasárnap, sőt még a hétfő is nyugodtan telt el, ám kedden reggel már tudta az ország, hogy Berhidán a Richter-skála szerint 3,9 erősségű utórezgést mértek, amit Siófokon is éreztek. Még aznap délelőtt telexeztünk a már említett osztályra dr. Kiss Zoltánnak, és megkértük, hogy egészítse ki az előzőleg adott tájékoztatást. — Egy nagyobb földrengés után csaknem mindig keletkeznek utórezgések is. Ezek száma, nagysága és megszűnésük időpontja a földrengés méretével növekszik. A lakosságot nyugtalanítja a folytatódó rengéssorozat, és abban egy pusztító erejű földrengés bekövetkezésének biztos jelét látja. Ez alaptalan következtetés, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az utórengések nagysága és gyakorisága inkább csökkenő tendenciát mutat. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a földrengés előrejelzés jelenleg a szeizmológiai vizsgálatok megoldatlan feladatai közé tartozik. Éppen ezért minden közlemény vagy híresztelés, amely megadott időpontban és helyen egy nagyobb rengés kipattanását jósolja, megalapozatlan — válaszolta. Mindezek után kissé félve írom le, amit az Esti Hírlap szerdai számában Borsi László A félelem hajnala című — Siófokról és Berhidáról szóló riportjának utolsó bekezdésében olvastam: Terjednek a rémhírek. Faluszerte azt beszélik, hogy szeptember 15-én 9-es, 10-es erősségű rengés lesz, mert másutt is így volt már: a 7-est egy hónap múlva ilyen követte. T. É. vasárnapi 3
