Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-14 / 253. szám

12 Dunántúli napló 1985. szeptember 14., szombat Lassan-lassan szenvedéllyé válik... Elvégezni a kiadott munkát becsülettel — még nem elég. Több kell. Töprengeni az új megoldásokon, hozzátenni ma­gunkból, ötleteinkből. Nincsen olyan munkafolyamat, amit ne lehetne megújítani, ne lehetne könnyebbé, gyorsabbá tenni. Valahogy így gondolkozik Sághy József, a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát ifjúsági bri­gádvezetője, a központi gépja­vító autószerelője. Mohácson tanulta a szakmáját, aztán me­zőgazdasági technikumban érettségizett, szerzett technikusi oklevelet. Harmincéves, nős, Bolyban épített házat. — Könnyű ma érvényesül­ni ...? — Nem, de nem is nehéz — mondja határozottan. — Meg kell dolgozni érte. Persze a leg­fontosabb, hogy szeresse az ember a szakmáját, ne legyen kínlódás a munkahelyen töltött idő. Én néha észre sem veszem, hogy vége a napnak. Sághy József kiváló újító. A kombinátban 1972. óta dolgo­zik; munkájáról igen jó véle­ménnyel vannak a főnökei. Mint mondják, ő az a típus, akire mindent rá lehet bízni a mű­helyben. Amikor a gazdaságba került, akkor kapott a gazdaság növényvédő repülőgépet, s helyben ötlötték ki a tartályok töltésének módszerét. A megol­Megjegyzi: az ember itt-ott belebotlik a témába, s megpró­bálja kigondolni, hogy miként lehetne másképp, könnyebben- gyorsabban. Aztán lassan-las­san szenvedéllyé válik ez és nem lehet abbahagyni. A Lenin nevét viselő ifjúsági brigád, amelynek vezetője, többszörös aranykoszorús csa­pat. Kétszer nyerték el a vál­lalat kiváló brigádja címet, ta­valy felterjesztették őket a KISZ-díjra. Most is — beszélge­tésünk idején — Mohácson dol­goznak, a gazdaság kikötőjé­nek tárolósilóin. Nem éppen autószerelő munka, de sok fo­rintot takarítanak meg azzal, hogy nem kell máshonnan laka­tosokat szerződtetni. Tavaly Kislippón, a szárító építésén, Törökdombon pedig a takar­mánykeverő építésén szereztek érdemeket. — A bólyi lakás. . .? — Azt látni kell. Helyi vi­szonylatban is megér vagy másfél milliót. Egy év alatt elkészült: rokonok, barátok, bri­gádtársak segítettek, én is ke­ményen dolgoztam. Néhány újí­tás — ott is sikerült. . . K. F. dóson — bár nem ő találta — Sághy József is dolgozott. Azóta három díjazott újítása van: mindegyik a fizikai munkát könnyíti. — Legutóbb a 211-es Ikarus sebességváltójának kiemelésére találtam ki egy módszert. Ko­rábban négy—öt emberre volt szükség, ma jószerivel egy is el­végzi, s nem kell erőlködnie, megemelnie magát. Egy mun­katársammal kétezer forintot kaptunk jutalmul .. . Elvégezni a munkát? Tűi kell! Itt szeretnék élni... A pécsi ÉT-Hotelben talál­koztunk. Kicsit még töri a ma­gyart, de már mindent ki tud fejezni, „nem lehetne eladni”. — Már az egyetemen gon­doltam arra, hogy jó lenne Magyarországra jönni. Egy magyar diáklánnyal tanultam, s ő sokat mesélt az itteni dol­gokról, felkeltette az érdeklő­désemet. A magyar nyelvet is igen érdekesnek tartom, sze­retnék jól megtanulni magya­rul. Különben is nyelvész és irodalmár vagyok, öt évig ta­nultam a brüsszeli egvetemen angol és német irodalmat és nyelvtörténetet — kezdte a be­mutatkozást. — Ezek szerint belga vagy? — Nem. Apám angol, édes­anyám belga. Még a háború­ban ismerkedtek meg, amikor apám részt vett Belgium fel­szabadításában. Átköltöztek Angliába, de később visszatér­tek Belgiumba. Én ennek elle­nére angcl állampolgárságú vagyok, de anyanyelvem a francia is. Szüleimmel egy kisvárosban’ laktunk, ők már nyugdíjasok. — Sokáig tartott, amíg el Ha csodák nincsenek is, meglepetések vannak még állóvízszerű könnyűzenei éle­tünkben. 1983-ban esküdni mertem volna, hogy az Albert Einstein Bizottság „Kalandra fel!!” című albuma első, s egyben utolsó a zenekar mű­ködésének rövid történetében. S most kezünkben tarthatjuk második, „Jégkrémbalett” cí­mű semmivel sem kevésbé kó­cos nagylemezüket. A személy- cserék - Bán Mária és Kecs­kés Kriszta távozása, Dorozs­mai Béla belépése — nem je­lentettek lényeges változást muzsikájukban, hisz a zenekar gerince változctlan malradt. Várakozásainkkal ellentétben a siker nem tette konformistá­vá a lázadó csapatot. Sőt, a következetes koncepcióépítés az ,,underground"-ság elmé­lyült. A ,,Jégkrémbalett"-hez fogható antikultúra jellegű könnyűzenei alkotást Magyar- országon még soha nem hall­hattunk. Az avantgarde művé­szetben iskolázatlan hallgató számára élvezhetetlen ez a disszonancia, s a „könnyű"- zenénkben példa nélküli, az édeskés-dadogással szöges el­lentétben á4fó — látszólag ér­telmetlen - asszociatív szö­tudtad intézni az átköltözést? — Elég sokat kellett utána járni, de megérte. Most 31 éves vagyok, nem lesz nehéz „újra kezdeni". Jelenleg még nyelviskolában tanulok, de az országot bejárva már eldön­töttem, hogy itt Baranyában, egy Pécs környéki faluban szeretnék egy házat bérelni kerttel, ahol munka után tud­nék dolgozgatni. Nagyon sze­retem a természetet. — A környék tehát tetszik, de hogy tetszenek a magyar emberek? — Ahogy sokaktól hallottam, a magyar lányok nagyon csi­nosak, s én is csak ezt tudom mondani. De félre a tréfával, sok jó tapasztalatom van a magyarokról. Először is, Nyu­gaton ritkák az olyan össze­tartó családok, mint itt. Az emberek szeretnek dolgozni, a szükséges dolgokat többnyire meg lehet szerezni. Néhányon utánozni kívánnak valamiféle nyugati életmódot, s ezt fur­csának találom. — Vannak már barátaid? — Itt Pécsen még nincsenek, de nem hiszem, hogy gond vég ... A gag-ek a fiatal ér­telmiség érzelem- és gondo­latvilágához alkalmazkodóak. Hangütését a komoly zene szakkifejezésével kakofóniának nevezhetnénk, a „Kalandra fel!!” populárisabb volt. Az A. E. Bizottság zenéje a 80-as évek értékzavarokkal küzdő, új, magasabb színvonalú, egyensúlyt kereső társadalmá­nak lenyomata. Az értékvesz­tés persze relatív, nem hat ki az élet minden területére, in­nen a zavarodottság, a han­gok zsivalyszerű keveredése. Értékét épp a senki és semmi mással nem mérhető, hason- líthatatlan egyediség jelöli ki. (A mi új „hullámainkat" több­nyire a másutt levetett újdon­ságok inspirálják.) Nem vol- tak/nincsenek hasonló, kép­zőművészek alkotta lemezborí­tóink, sajátos az előadásmód, s a dalszövegek. Zavarban va­gyok, amikor a „könnyűzene"- terminust kell használnom; éppúgy pontatlan, mintha ko­moly zenéről szólnék esetünk­ben. Régi művészdilemmát bolygatva vallják: „A jó ízlés az drágám nevetséges”. Ami „ízléses”, az meghaladott, mú­landó, s a belső törvényszerű­ségek szerint, a művész szó­lesz megismerkedni hozzám hasonló fiatalokkal. Nagyon tetszik nekem a magyar fiatal­ság: energikusak, vidámak, kritikusak, érdeklődők, tisztá­ban vannak az őket körülvevő világgal, sokkal jobban, mint akár Angliában vagy Belgium­ban. És jó, hogy foglalkoznak a politikával. Szerintem sok múlik a fiatalokon, sokat te­hetünk a béke megőrzéséért. — Mik a terveid, ha sikerül lakást találnod Baranyában? — Tanítani szeretném az an­gol nyelvet. Budapesten a nyelvtanulás alatt magam is tanítottam. Különböző vállala­tok - Aluterv, OTH - hívtak csoportokat tanítani. Itt is sze­retnék csoportokkal foglalkoz­ni. Szabad időmben pedig o környéke; szeretném megis­merni, nem kell messze menni a szép látnivalókért. Pécs is nagyon jó város, nem olyan zsúfolt és zajos, mint Buda­pest, emberi dimenziókkal mérhető, s nagyon sok kultu­rális programot szerveznek. Ha sikerül a letelepedés, azt hi­szem, végleg itt szeretnék él­ni .. . Barna Viktor mára megmosolyogtató epi- gonizmus. A publikum kettős szorításának - megveti és el­fordul az ismétlésekbe bocsát­kozótói, s értetlenül áll a kor valódi kérdéseire választ adni igyekvővel szemben — megfe­lelni több, mint nehéz; a me­séből ismert szamaras ember sorsára juttathatja a művészt. Egyetlen — sikert hozó, vagy bukást jelentő - lehetséges válasza, az öntörvényű világ megalkotása. Kiemelkedik a többi közül a „Használt dal”. Érdekes gon­dolatot fogalmaz meg az ál­harmónia köntösében: az em­ber elhasználódó szerveit sorolja elő, lágyan suttogja; „szép dolog az elmúlás”. A „Női agyvelő" különleges, rockos megoldása a telefon­áthallást utánozva idillinek épp nem nevezhető hangha­tást kelt. A hanglemez az azonos cí­mű film zenei anyagát tartal­mazza. A Bizottság nem tud, nem tudhat a zenerajongó fia­talok sokaságához szólni, egy szűkebb rétegre azonban mély benyomást tesz. Ha nem is a legnépszerűbb, de legmeré­szebb, legművészibb zenekara napjainknak. Bay Endre Országos ifi­találkozó Baján hz Úttörőszövetség és a KISZ KB Szakközépiskolá­sok és Szakmunkástanulók Tanácsa kétévente szervezi meg az országos ifivezető találkozót. A közelmúltban Baja adott otthont a Vili. alkalommal megrende­zésre kerülő OlT-nak. A találkozó témaköre az ifimunkával kapcsolatos nehézségekkel, tennivalók­kal és feladatokkal foglal­kozott. A fogadó Bács Megyei Úttörőelnökség és a Bajai Városi KISZ Bizottság a Petőfi-szigeten levő Vágó Béla KISZ-iskolán és a környező két kollégium­ban szállásolta el a tizen­kilenc megye és a főváros tizenkét tagú delegáció­ját. Az ismerkedési esten Fris Péter, az Úttörőszö­vetség titkára köszöntötte a fiatalokat, majd az uszodi hagyományőrző együttes és a solti szövet­kezeti tánccsoport adott elő színes műsort. Az est táncházzal, diszkóval fe­jeződött be. A következő napon elő­adásokon, konzultációkon és tréfás vetélkedőkön vettek részt a küldöttek. Este ismét színes progra­mot állítottak össze szá­mukra: fellépett a Tolcs- vay-trió, filmvetítés, tánc­ház, videó-diszkó és a megyék által hozott anya­gokból módszertani kiál­lítás nyílott meg. A találkozó utolsó nap­ján fórumot rendeztek a szövetség aktuális prog­ramjaival kapcsolatban. Utána került sor a Türr István akadályversenyes emléktúrára, mely záró- tábortűzzel fejeződött be. Itt ismertették a városis­mereti vetélkedők győzte­seit, és a megyei csapatok helyezéseit is. A nógrádi, a békési és a tolnai kül­döttek érték el a legjobb három helyezést. Rovatszerkesztő: Dücsö Csilla Jégkrémbalett és playboykott Rádió A bűvész titkai Ma reggel 8 órakor kezdődik a Jó pihenést! című kétórás magazinműsor, melynek ezúttal Kovács Imre a szerkesztő-mű­sorvezetője, aki a következő té­mákat ajánlja hallgatóinak I Már megszokott, hogy az adás első perceiben elmondjuk a friss információkat, útjelentést. Nemcsak a kenyér — a pék is mosolyog. Avagy, nehéz időszak után jó utakon a Pécsi Sütő­ipari Vállalat! — A fehérhajú ember útjára indította a „Fehér hajót" — beszélgetés egy új családi butikról, a Belvárosi Áruház nyugalmazott igazgató­jával, Behek Istvánnal. — Kö­szöntjük a Határőr Község cí­met kapott Egyházasharasztit. — Hangképeket adunk az új pécsi színészek, énekesek bemu­tatkozó műsorából. — 30 éves a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége. Az ün­nepség alkalmából Pécsett ren­dezik meg az V. magyarországi német nemzetiségű fúvósfeszti­vált. Az eseményről természete­sen a magyar műsorban is szó­lunk, és lesz programjavaslat, valamint sportelőzetes. A vasárnapi magazin 9 óra­kor kezdődik hírekkel, majd szó lesz a népfrontbizottságok meg­újulásáról, a Tolna megyei csa­ládi levéltár érdekességeiről, Berták László új verseskötetéről, egy bűvész titkairól és a Pécsi Állami Gazdaság idegenforgal­mi kulturális és sporttevékeny­ségéről. Tolna megye sokszínűségét mutatja be hétfőn Szepesi Lász­ló az 55 perces összeállításában, 100 éves a pécsi szakmunkás- képzés. Régi és mostani diá­kok, tanárok emlékeznek tanu­lóéveikre, a régi iskolára. Ter­mészetesen szó lesz a jelenlegi feladatokról is, és Molnár Lász­ló, a riportmüsor készítője meg­próbál — beszélgetőtársai se­gítségével — a jövőbe is tekin­teni. Mindez a keddi adásban hangzik el. A Hétközben című szerdai magazin szerkesztője László La­jos olyan közérdekű témákkal foglalkozik, mint például a fal­vak vízellátásának, csatornázá­sának javítása-fejlesztése a HNF Tolna Megyei Bizottságá­nak programjában. — Milyen lesz a baranyai lakásszövetke­zetek jövője? — Küzdelem a szív- és érrendszeri megbetege­dések ellen. — És egy érdekes­ség: A rejtély a könyv elolvasá­sa után sem oldódik meg. A Rádiótükör, a Pécsi Stúdió gazdaságpolitikai magazinja csütörtökön jelentkezik, Balogh Zoltán szerkesztésében. A szerb-horvát nyelvű szer­kesztőség vasárnap este uta­zásra hívja hallgatóit. Franko- vics György összeállítása So­mogy megyében készült. Nyár­utó Harkányban — erről Pavlov Milica számol be. A zenei rész­ben pedig az Eszéki Rádió népi­zenekara játszik, Mirjana Pri - morac énekel. — Egy nyugdí­jas tanítónővel, Mileva Si ba lin­na I beszélgetnek hétfő este. — Kedden Bács megyei „rácok” címmel Klaics Milica dusnoki és bátyai riportját hallhatják. — Dr. Harasztia Zoltán pénteki előadása a csecsemőápolásról szól. Szombaton és vasárnap Pé­csett, a német nemzetiségek által legsűrűbben lakott megye székhelyén ünnepli fennállásá­nak 30. évfordulóját a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetsége. Ebből az alkalom­ból itt tartják az V. német nem­zetiségű fúvósfesztivált. Az ese­ményről a német szerkesztőség munkatársai vasárnap és hét­főn este fél-fél órás összeállítást adnak. — Kedden jelentkezik az Iskolarádió. — Szerdán Gráf Vilmos riportja hallható a bony­hádi ipari üzemekről. — Csü­törtökön a Mezőgazdasági Hír­adó, pénteken pedig a Kulturá­lis magazin jelentkezik. Pécsiek, baranyaiak a rádióban 18-án, szerdán a Kossuth- adón 15.30-kor kezdődő „Da­loló, muzsikáló tájak" c. nép­dalműsor ezúttal Baranyát mu­tatja be. 18-án 16.05-kor a Kossuth rádió „MR 10—14” különkiadá­sa a Pécsi Nemzeti Színház „A varázsluvola" c. előadásá­ról tudósít. 19-én, csütörtökön 13.40-kor a Kossuth-adó a pécsi körzeti stúdió riportműsorát közvetíti ,,A szénbányászat mesterei" címmel. Televízió Irénke A pécsi kulturális és közélet ismert és népszerű alakja Bó- dis Irén, a Nemzeti Színház művésznője. Most, nyugdíjba vonulása alkalmából filmet ké­szített róla a televízió pécsi körzeti stúdiója (szerkesztő­riporter Hárságyi Margit, ren­dező Radó Gyula), a műsor Irénke címmel szerdán 18.15- kor kezdődik. A körzeti adás kedden 18.30-kor a második programban úgynevezett egye­di műsorral jelentkezik: a múlt hét végén Szigetváron rende­zett muszola-játékokról — a tö­rök időkből felelevenített népi gyermekjátékok bemutatójá­ról - ad színes összefoglalót (szerkesztő-rendező Bükkös- di László). Szerdán 17.35-kor kezdődik az Unser Bildschirm, a pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. A hét egyéb érdekes műso­raiból. Kedden 18.20-kor T. Bí­róság címmel kerekasztal-be- szélgetés szól azokról az eljá­rásokról, amelyekben szülők gyermekeiket tartásdíj fizeté­séért perelik. Ezen az estén a második műsorban „ . . . mert az olyan érdekes" címmel kez­dő újságírókról láthatunk ri­portot (20.00). Szerdán (20.00, tv 2.) A sznob címmel NSZK tévéfilmet közvetít a televízió Wolfgang Staudte rendezésé­ben (operatőr Koltai Lajos), a főszerepet Klaus Maria Bran- dauer játssza. Csütörtökön 17.40-kor lesz az Iskolatelevi- zió tanévnyitója, a műsor az év újdonságaiból mutat be részleteket. Pénteken Mensáros László Pódium című műsora 21.45-kor kezdődik, a kitűnő művész a Nyugat című folyó­iratból mutat be irodalmi sze­melvényeket. Szombaton 21.55- kor kezdődik a hetvenes évek egyik érdekes politikai krimije, Francesco Rosi Kiváló holttes­tek című filmje. Az Auróra or­szágos vers- és prózamondó versenyének döntője 18.45-kor kezdődik Debrecenben, a tele­vízió a második csatornán ad helyszíni közvetítést. Vasárnap pedig „Surdát” látjuk 14.05- kor a Borivoje Surdilovic ka­landos élete című jugoszláv filmben. G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents