Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)

1985-09-14 / 253. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanio XUI. évfolyam, 253. szám 1985. szeptember 14., sxombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mi az antiinflációs politika? (3. oldat) Az üzleti bankoké a jövő (5. oldal) Nemzetközi összefogás a trombózis ellen (7. oldal) Intenzív pályán tartani az agrártermelést Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtótájé kozta tója Új szabályozók serkentik a beruházásokat (Kiküldött munkatársunk tudósítása) Csütörtöki ülésén fogadta el a Minisztertanács az új mező­gazdasági szabályozó rendszert. Pénteken a Parlamentben meg­tartott sajtótájékoztatóján, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter már a kormány által jóváhagyott gazdasági szabályozók változásait és azok várható hatásait ismertette „az újságírókkal Bevezetésképp a miniszter áttekintést adott az ágazat el­múlt öt évi teljesítményéről, s megállapította, hogy az élelmi­szergazdaság a vártnál is ke­ményebb feltételek ellenére lé­nyegében négy év alatt telje­sítette a Hatodik ötéves tervét. Az ágazatokon belül kelet­keztek bizonyos új feszültségek is. A szabályozók célja e fe­szültségeket feloldani, de leg­alább enyhíteni. A hetedig öt­éves tervben az ágazat to­vábbra is megtartja stratégiai szerepét. A termelés fejleszté­sének hármas feladata van, a hazai ellátás és a piachoz iga­zodó export követelményeinek megfelelni és az eddiginél is nagyobb mértékben hozzájárul­ni a nemzeti jövedelem előállí­tásához. 1986 a minőségi át­állás éve lesz. A termelők és feldolgozók egy évi időt kap­nak a felkészülésre. Vágóserté­seknél 1987-ben hirdetik meg az új minőségi árakat a kis­termelők felé is. Tenyészanyag- kihelyezésekkel és felárakkal el kell érni öt év alatt a vágóser­tés minőségében a mai hol­land, dán színvonalat, ha el akarunk adni. Kevesebb tehén­nel több tejet kell produkálni, az intenzív gabonaprogram folytatásával pedig elérni 1990-re az évi 17—18 millió tonnát. Intenzív pályán csakis továb­bi fejlesztésekkel tartható az agrártermelés. Ehhez az üze­mi saját erőn, az ágazaton be­lüli átcsoportosításokon a köz­ponti támogatáson kívül továb­bi világbanki hiteleket vehe­tünk fel. A kormány elfogadta az új beruházási programot. Ez a program már 1986-ban je­lentős élénkülést hoz a mező­gazdasági beruházásokban. A lehetőség 5—10 százalékkal nagyobb volt, mint az idén. Jövő évtől a mezőgazdasági termelői árak átlag 1 százalék­kal nőnek. A tej ára 90 fillér­rel lesz több, baromfinál belép a téli és a nyári ár, plusz—mí­nusz 2 forinttal. A tejtermelést célzó beruházások állami tá­mogatósa 30-ról 50 százalékra nő, a sertésnél marad a 30 százalék, de a beruházási adót mindkét esetben eltörlik. A ba­romfi beruházásoknál marad az adó, de belép a 30 százalé­kos támogatás. A gépberuhá­zások támogatása 20—40, az öntözésé 40—60, a meliorációé 30—60, az ültetvény telepí­téseké 40 százalékos lesz, A felhalmozási adót a vállalati készletezésnél és a melioráció­nál is eltörlik. A 14 aranykoro­na alatti földterületeken gaz­dálkodó üzemek az eddiginél lényegesen jobb pozicióba ke­rülnek. Az intézkedések élénkí- tőleg hatnak majd a fejleszté­sekre, és jól szolgálják a fe­szültségek feloldását, a kitű­zött célok teljesítését. A következő napokban az ország hat tájegységén adnak a tárca vezetői részletes tájé­koztatást a szabályozókról a termelőknek. Szeptember 19- én Pécsett, az Ifjúsági Házban, dr. Villányi Miklós, a MÉM ál­lamtitkára, a dél-dunántúli me­gyék érdekelt vezetőit tájékoz­tatja az új lehetőségekről. — Rné — Dr. Medve László és dr. Hutás Imre látogatása Baranyában Csütörtökön este Pécs­re érkezett dr. Medve Lász­ló egészségügyi miniszter, dr. Hutás Imre egészség- ügyi minisztériumi államtit­kár kíséretében. A vendé­geket a megyei pártbizott­ság székházában fogadta Rajnai Józsel, az MSZMP Baranya megyei Bizottsá­gának titkára, Szentirányi Józsel, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának első tit­kára, valamint Takács Gyu­la, a Megyei Tanács el­nökhelyettese és dr. Kóbor Józsel, megyei főorvos. Tegnap délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyete­men tett látogatást a mi­niszter, ahol dr. Bauer Mik­lós, a POTE rektora fogad­ta a vendégeket. Ezután dr. Medve László, és dr. Hutás Imre, a megyei párt székházában találkozott Lukács Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjával, az MSZMP Baranya megyek Bizottság első titkárával. Részt vett a találkozón Rajnai József és Szentirányi József is, majd szűkkörű tanácsko­zásra került sor. Délután a miniszter és az államtitkár megtekin­tette a Megyei Kórház építését, valamint a szűrő autóbuszt. Ezt követően a miniszter a megyei tanács székházában találkozott a megye egészségügyi veze­tőivel, ahol tájékoztatót és konzultációt tartott aktuá­lis egészségpolitikai kérdé­sekről. (Az eseményről szó­ló tudósításunk a 11. ol­dalon). Ezután a vendé­gek látogatást tettek a pé­csi nyugdíjasházban, a Lánc utcai Rendelőintézet­ben, majd Szigetváron megtekintették, hol tart az új kórház kettes szárnyá­nak építése. Az ország első gondozóháza épül Mecsekjánosiban. (Cikkünk a 3. oldalon) Százéves az 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Az ünnepség az intézet tanulóinak látványos tói nagyakorlatával zárult A centenárium alkalmával Horváth Lajos köszöntötte az 500. számú Zrínyi Miklós Szak­munkásképző Intézetet. Emlé­keztetett arra, hogy tavaly ün­nepelte az ország a honi szak­képzés megindulásának 100. évfordulóját, és az idén itt Pé­csett is száz évvel ezelőtti is­kolaalapításra emlékezhetünk. Az 1870-80-as években törlik el a céheket, alakulnak meg az ipartársulások, és születik törvény a „tanoncok" oktatá­sára. Dinamikus időszak ez Pécs életében is: vasútvonalak épülnek, távolabbi vidékekre is eljut a pécsi szén, gyarapod­nak az üzemek, amelyekben egyre több munkáskézre van szükség. A tanoncoktatásról szóló törvény után egy évvel, 1885. szeptember elsején meg­indul Pécsett a város „iparos­tanonc-iskolája" - továbbá Zsolnay Vilmos költségén egy üzemi iskola.- A szakmunkásság kiapad­hatatlan forrása lett ez az in­tézmény - mondta Horváth La­jos történeti összegzésében, - amely 1929-ben költözött mai épületébe, és az eltelt év­tizedek alatt sok kitűnő tanárt és diákot tudhatott falai között. Az elmúlt két évtized alatt a közoktatás egyenrangú részé­vé vált a szakmunkásképzés. Tartalmi, módszertani korsze­rűsítés hozta közelebb az élet­hez a tanítóitokat, és a het­venes években megindult a szakközépiskolai oktatás is.- Nemzetgazdaságunk kicsit tükre mindannak, — folytatta Horváth Lajos —, amit a szak­képzés nyújthat. Az iskola csak az alapok nyújtásában játsz­hat szerepet, — igazi szakem­berré a fiatal már az üzemi termelésben válik. Annak ide­jén hiányt pótolt a pécsi ta­nonciskola -, mára nélkülöz­hetetlenné vált. Fennállása óta félszázezer szakmunkás lépett ki kapuin, itt kapott szakmun­kás-bizonyítványt a megye mun­kásainak negyede, a megye iparában dolgozók egyharma- da. Magam is azok közé tarto­zom, akik egy ideig ezen is­kola padjait koptatták, és ép­pen ezért magaménak érzem ezt az intézményt. Köszöntőjét befejezve, Bara­nya megye Tanácsának elnöke átnyújtotta Blesz József igaz­gatónak a Minisztertanács ju­bileumi oklevelét. Az iskola és az üzemek közti kapcsolatot jelképezve, az idén 120 éves Sopiana Gépgyár — munkásainak többsége az 500. számú szakmunkásképző tanu­lója volt — zászlót adományo­zott a centenáriumát ünneplő intézménynek. A jubileum alkalmával arany- koszorús jelvényt alapítottak, amit a tanulók közül Metzing Ferencnek, Gintner Tamásnak, Deák Lászlónak, Császár Tibor­nak Vajda Józsefnek, Duna- völgyi Jánosnak és Jorcsák Jó­zsefnek ítéltek oda. Az iskola emlékplakettjeit adták át a legjobb tanulmányi eredményt elért BangeI András, Vörös Kálmán, Pelle János, Kovács Attila és Császár Tibor tanulók­nak. Ezután Bagics Lajos, a Mű­velődési Minisztérium osztály- vezetője tolmácsolta a főható­ság köszöntését a százéves fennállását ünneplő iskolának, amely három generációt bo­csátott ki: a magánkisipar, és a századforduló iparosodásá­nak véghezvivőit, a két háború közti válságokkal terhes idő­szak munkásait, ma pedig azo­kat, akik a tudományos-techni­kai forradalom eredményeit fogják valóra váltani. (Folytatás a 2. oldalon) „A tegnaptői tanul a ma** Baranyában minden harma­dik, negyedik munkás a pécsi 500. számú Zrínyi Miklós Szak­munkásképző Intézetben tanul­ta szakmáját. Abban az iskolá­ban, amely tegnap ünnepelte fennállásának 100. évforduló­ját. A városi. Sportcsarnokot megtöltötték az iskola diákjai — e pillanatban 1720 szakmun­kástanulót és 2000 szakközép- iskolást oktatnak — továbbá az ünnepség vendégei: köztük Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, Bara­nya megye Tanácsának elnöke és a Művelődési Minisztérium, valamint a gyakorlati képzést biztosító üzemek és a társinté­zetek képviselői, az iskola mai és régi tanárai, diákjai. Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents