Dunántúli Napló, 1985. szeptember (42. évfolyam, 240-269. szám)
1985-09-02 / 241. szám
1985. szeptember 2., hétfő Dunántúli napló 3 Mi történt? Ugyanaz, ugyanott, ugyanolyan okból Csütörtökön, 29-én pór perccel háromnegyed 11 előtt szólalt meg a telefon a pécsi tűzoltóknál: tűz van a Sopiana Gépgyárban! Nem kis erőket kellett mozgósítani: három, úgynevezett gépjárműfecskendő mellett különleges berendezést is használtak, s indultak a tűzoltók Komlóról is, ha kell segítsenek, de miután beavatkozásukra nem volt szükség, már útközben visszafordulhattak. Égett a gyárban a dara- boló-forgácsoló üzemrész tetőszigetelése. Az ok: szabálytalan lángvágás. Itt vissza kell nyúlnunk több mint két évvel előbbre, mint ahogy megtették ezt a csütörtöki tüzet vizsgáló szakemberek is. 1983. július 20- ón ugyancsak tűz volt a Sopiana Gépgyárban, a lángvágó helyiség tetőszerkezete égett este 7 óra előtt. Az ok: szabálytalan munkavégzés. Akkor a tűzoltóság szabálysértési feljelentést kezdeményezett a vétkes hegesztő ellen (1000 forint pénzbüntetéssel zárult), levélben pedig — szignalizációnak nevezi ezt a szaknyelv — tájékoztatta a gyár vezetőjét: mi történt, milyen hiányosságok miatt, mit kell tenni a tűz megelőzése érdekében. Hamarosan megkapták a választ, amely megnyugtatónak tűnt: a szükséges intézkedéseket megtették, a vétkeseket felelősségre vonták „a jövőbeni hasonló mulasztások - olvasható a válaszlevélben — elkerülése érdekében”. Akkor a tűz 8000 forintos kárt okozott. Csütörökön reggel azzal kezdték a munkát a Sopiana mondott üzemében, hogy a két műhely közötti deformálódott ajtót meg kell javítani. A súlyos alkotmány megmozdításához azonban helyre volt szükség. ennek érdekében az ajtó feletti lemezből ki kellett volna vágni egy darabot. Erre kapott utasítást művezetőjétől — akinek egyébként tűzvédelmi szakvizsgája van — az egyik hegesztő. Már majdnem végzett a munkájával, amikor észrevette: a falból füst tör elő. Elkérte a tűzoltókészüléket, a füst megszűnt a lángvágás helyén, ám pár perc múlva a tető hullámpalái alól kezdett szivárogni. Próbálták — újabb készülék bevetésével — eloltani a tüzet, de mór nem bírtak vele. Ezért telt el 11 perc a tűz keletkezése és a tűzoltóknak való bejelentése között. A segítség pár perc alatt a helyszínen volt, 11 óra után 12 perckor el is oltották. Az ilyen, nyílt láng használatával járó, úgynevezett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez írásos engedély kell. Nem volt, mint ahogy hiányzott két évvel korábban is. Akkor is, most is a rendkívül gyúlékony, a lángot nagyon gyorsan vezető poránhab — műanyagféleség — fogott tüzet, ismert volt hát, hogy közelében ilyen munkát csak rendkívül körültekintően lehet végezni. Túl a szabálytalanságon súlyos tanulópénzt fizet a Sopiana: a múlt heti tűz okozta becsült kór mintegy 80 000 forint, éppen tízszerese a két évvel ezelőttinek, s ezt még sem tompítja, hogy a megmentett érték egymillió forint körül van. Ez a tűzoltóknak köszönhető, az pedig, hogy egyszeri esetből, saját kárán nem tanult a gyár, csak saját magának. M. A. Diákétkezés A jövedelem az alapja az étkezési díjnak — Uj csoportok, új konyha a tervjavaslatban Van néhány ellentmondás az iskolai étkeztetés gyakorlatában: például, hogy az általános iskolai napközi és menzadíj egyáltalán nem függ a tanulmányi előmeneteltől, hanem csak a családban egy főre jutó jövedelemtől — mondván, hogy az általános iskola kötelező. A középiskolai menzadíjak viszont jobban függnek a tanulmányi átlagtól mint a szülők anyagi helyzetétől - így aztán előáll az a furcsa helyzet, hogy átlagban a középiskolai menza olcsóbb mint az általános iskolai. Illetve olcsóbb lenne, ha teljesíteni lehetne valamennyi napközis, menzás igényt. De hát nem lehet: a 21 500 pécsi általános iskolás közül 9100-an napközisek (ezek közül 7600- an alsósok), és további háromezren menzásak, azaz, ahol van konyhai kapacitás, ott igénybe vehetik önköltségi áron az ebéd lehetőségét. További szervezett iskolai étkezés, hogy ahol van az iskola közelében étterem, oda a tanárok átkísérik az iskolai menzára be nem jutottakat - hatszáz pécsi kisdiákot. A legnagyobb gond Kertvárosban van — máshol többnyire kielégítik a jogos igényeket — legrosszabb helyzetben a felső tagozatosok vannak — pedig hát gyermekkorban különösen fontos a rendszeres étkezés, különösképpen az a 10—14 éves korban. Pécs Város Tanácsa művelődési osztályának csoportvezetője, Tavasz Lajosné tájékoztatása: a negyven pécsi általános iskola közül 23 helyütt van saját iskolai konyha — o tapasztalatok szerint ez a legjobb forma, mindegyikben szakképzett szakácsnő és élelmezésvezető van, de az iskolát terheli a rezsi és bér, a többi iskolában a vendéglátó vállalat ad kosztot a diákoknak, igaz 31 százalékos rezsivel dolgozik. Azokban az iskolákban, ahol a vendéglátó helyben főz, elfogadható az étel minősége, azokba viszont, abova a központi konyháról szállítják az ételt, s kilencbe úgy viszik, már sokkal több a panasz: a szállítás során az étel törődik, még a legnagyobb figyelem mellett is veszít minőségéből. A közelmúltban beszámoltunk arról az országos vizsgálatról, mely a diákétkeztetés helyeztét tárta fel. Megdöbbentő tényeket tudtunk meg, hiszen gyerektől lopni a legszégyentelenebb dolog a világon, s erre az sem mentség, hogy nincsenek megfizetve az iskolai konyhákon dolgozók, kiknek többsége mégsem a gyerekek adagjából egészíti ki jövedelmét. Tavaly Pécsett egyetlen konyhai dolgozót sem függesztettek fel állásából ilyen vétség miatt - ez sajnos nem jelenti azt, hogy a pécsi konyhákból ne kerülne haza az alkalmazottak asztalára olyan étel, „amit nem ettek meg a gyerekek". A művelődési osztály mindenesetre szigorítja az ellenőrzést, s annak az igazgatónak a pártján van, aki egy pohár tejfölért is tudott felmondani a konyhai dolgozónak. A kereken 6400 középiskolás közül 1590-en kollégisták, azaz teljes ellátást kapnak, 2000- en menzásak, pedig majd mindegyik középiskolás igénybe venné a menzát — ugyancsak szükség lenne egy új konyhára tehát. Az ötéves terv- javaslat tartalmaz egy ezer adagos új közponi konyhát, az általános iskolák számára pedig évente 20-20 új napközis csoportot. Még kevesen veszik tudomásul, hogy a gyerekek étkezési befizetései a család jövedelmétől és nem alapkeresetétől függnek. Az iskolák ugyan most elfogadják a szülők jövedelembevallását, de ha az az alapján megállapított térítési díj évközben némelyeknél emelkedik, ne csodálkozzon: csak az történt, hogy a művelődési osztály az adóhivatalnál is érdeklődött a család tényleges jövedelmi helyzetéről. B. L. Központi menza Pécsett, a Szabadság úton Fotó: Proksza László Mennyibe kerül az iskolakezdés? Ember volt a talpán, aki a múlt héten be tudott furakodni a papír-írószer boltok pultjai elé, aki rövid idő alatt tudott megfelelő tornacipőt, tréningruhát, köpenyt vásárolni. A múlt héten volt az utolsó nagy roham iskolakezdés előtt. Mi is sok helyen körbenéztünk, hallgatóztunk, mert nemcsak arra voltunk kiváncsiak, hogy mit lehet kapni, hanem arra is, hogy mennyiért. Vagyis, mennyibe kerül a gyerekek iskolába indítása? Az egyszerűség kedvéért, a legkisebbekkel, az első osztályosokkal, illetve a nyolcadik osztályosokkal számolunk. Az utóbbiakkal is azért, mert náluk még kevésbé jelentkeznek a különleges igények, kérések, amelyek teljesítése nem olcsó... Munkásfiatalok országos találkozója Vasárnap befejeződött Győrött a munkásfiatalok országos találkozója. A négynapos rendezvényen megyéjéből és a fővárosból kétezer ifjú vett részt. A találkozó valamennyi napján változatos, érdekes, események zajlottak le. A megnyitóra egy rábai vízi színpadon és környékén került sor, mintegy 15 ezres közönség jelenlétében. A győriek tízezrei élvezték ezt követően a tűzijátékot. Ilyenre 1971 óta, amikor a város fennállásának 700. évfordulóját ünnepelte, nem került sor. A munkásfiatalok nagy tömegei ágazati találkozókon vitatták meg munka- területük gondjait. Minisztériumok, főhatóságok vezetőitől tájékoztatókat kaptak a hetedik ötéves terv céljairól, az egyes ágazatokban várható fejlesztésekről. A fiatalok helyzetével kapcsolatos párt- és állami határozatok megvalósításával kapcsolatos teendőket szintén megtárgyalták a vitákon, a szakmai programokon. A találkozó során békegyűlést tartottak Győrött a Széchenyi téren, több ezer résztvevő jelenlétében. A vasárnapi program a bányászokról való megemlékezéssel kezdődött a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola előtt. Ezen Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a bányászok, köztük fiatalok munkáját. Bementünk a Konzum Áruházba és alulról fölfelé, vagyis a cipőknél kezdtük a felöltöztetést. Tornacipő mindenképp kell, s mivel a tavalyi félcipőjét már kinőtte a gyerek, de nyakunkon a hűvösebb idő, nem árt azt is venni neki. A kicsiknek, vagyis az elsősöknek fehéret és kéket láttunk, 68 forintért. A nekik való edzőcipők 125—150 forintba kerülnek. Félcipőket 212 forinttól 320 forintig lehet vásárolni. A nagyoknak 83 forintért lehet sima tornacipőt venni, a valamivel mutatósabb ára 125 forint. Negyvenegyestől, azaz férfimérettől fölfelé 109 forint a tornacipő, a drágább változata pedig 216. Félcipőt negyvenes méretűt 500 forint körül, ezen felüli méretben már 900—1000 forintért, vagy ennél is drágábban kaphatunk. A tornacipőhöz legalább két pár új fehér zokni is dukál. Ha kicsiknek, akkor 11—30 forintos áron, ha nagyobbaknak, akkor 26—50 forintos áron kaphatjuk meg. A teniszzoknik 65—70 forintba kerülnek. A tornadresszek ára — mérettől és minőségtől függően 130— 330 forint között változik. A fiús szülők valamivel olcsóbban is. megúszhatják, a színes nadrágokkal, illetve az atlétákkal. Akkor van gond, ha az atlétákból is férfiméret kell, mert egy darab ára 90—100 forint. Tréningruhákból a lengyel import melegítő 370 forintért kapható, a váci Senior már 680-ért. A nagyobbaknak az olcsóbb változat 250-be kerül, de van Speedó is 1250 Ft-ért. Számítva az évnyitóra és más ünnepekre, kell a sötétkék alj, nadrág, fehér ing, blúz, illetve öltöny. A kisebbeknek szoknyát 165 forintért, blúzt 180- ért, inget 90—170 forintért, pantallót 320-ért, köpenyt 160- ért, öltönyt 1200 forintért láttunk. A nagyobbaknak 360 forintért lehet szoknyát kapni, a matrózblúz 263 forintba kerül, a köpeny 205 forintba, az ing ára 180—230 Ft. Az öltöny pedig 2000—2500 forint. S most jöhetnek a tanszerek. Egy első osztályos gyermeknek a táskával, a füzetekkel, a kiegészítő csomaggal — amelyben gyurma, zsírkréta, szóképtartó, vonalzó, pálcika, festék stb. van — hozzávetőlegesen 800 forintért lehet mindent megvenni. A nagyobbaknál a táska nyomhatja meg alaposabban a kiadásokat, mivel ők már többnyire diplomatatáskát szeretnének. Ez pedig 350 forintnál kezdődik, de van 1200, sőt 2500 forintos diplomatatáska is. Ha most egy gyors, minimum-szintű költségvetést készítünk, akkor kiderül, hogy egy elsőosztályos gyermek iskolába indítása is 2200—2600 forintba kerül, a nagyobbaké pedig — öltönyt nem számolva — 2600 —3000 forint kiadást jelent gyermekenként. De akkor még nem számoltunk az iskolakezdés első hetében jelentkező plusz kérésekkel — csak ilyen füzet a jó, csak fehér tornacipőt fogadunk el stb. — s a tankönyvekkel. T. É. Emberközelből - József Attila Szárszói hét-köznapjaira, tragikus halálára emlékezik az egyeHen szeml-anú A zt hihetnénk, a magyar múlt egy-egy meghatározó, jellegzetes alakjával kapcsolatban mindent felderített már a tudomány; hihetnénk: József Attilával kapcsolatban is mindent „kinyomozott" már az életrajzírás, irdalomtörténet . . . Ám mindig akadnak apró, felderítetlen adalékok, tények; egy-egy ismerős, közvetlen szemtanú más, élesebb megvilágítást kölcsönözhet annak is, akiről - úgy véljük — mindent jól tudunk. Balatonfüreden, a „felső”- füredi Vörös-templom szomszédságában él Nagy László nyugdíjas: gyerekkorában - a harmincas években - József Attila személyes, közeli ismerőse volt. Nagy költőnkre — a mai „középnemzedék” talán legkedvesebbjére — így emlékezik : — Gyerekkoromban Balatonszárszón éltem, apám csónakos, kölcsönző volt a strandon. Korai halála után, legidősebb fiúként folytattam a mesterségét. A szárszói strandnak, csónakkikötőnek, parknak, ritkábban az ottani kis vendéglőnek, gyakori vendége volt József Attila; sógorának: Jolán nővére férjének panziója volt a közelben. Szívesen jött hozzánk vagy a kabinosfiúkhoz, néha hosszasan elbeszélgetett velünk, ha éppen beszédes kedvében volt. A szegényemberek társaságát kereste, köztük érezte jól magát; el-eljárt Szárszó Cinege-utcai akkori szegény-negyedébe is. Jött, beszélgetett vagy kártyázott; néha egy-egy vers-töredékét is megmutatta, s véleményt kért róla. Arra külön is figyelt s rákérdezett: ezt vagy azt megírhatja-e már, nem tiltja-e be a cenzúra . . . Érzékeny ember volt, néha megsértődött; sokszor minden sértődés nélkül is kapta magát s elment. Nagy László jól emlékszik rá: perben-haragban leginkább azért állt a világgal a költő, mert — ahogy ő mondta — kegyelemkenyéren élt, másokhoz kellett igazodnia. Ez annak ellenére is „nagyon fájt” neki, hogy a testvérei támogatták és ezt szeretettel tették. „Mit törődsz vele?!" — mondták neki a szárszóiak, de ő erre volt a legérzékenyebb, mert többre tartotta magát. E konfliktus tragikus végkifejletéről mindannyian tudunk - a csónakos fiúnak azt tartogatta a sors, hogy ő legyen a költő halálának egyetlen szemtanúja. — Gyorsvonat sosem állt meg Szárszón - mondja -, tehervonat is ritkán. Azon az emlékezetes napon mégis megállt egy, késő délután. Közvetlenül a sorompó mellett laktunk, a nálunk lakó tanítónő várta a bútorait, figyeltem tehát. A vonat már vagy húsz perce állt, s már épp indulóban volt, amikor fentről, a falu felől futva jött egy sovány, fekete, feltűrt gallérú felöltös férfi, átbújt a sorompó alatt, s az előtte másodikként elhaladó vagon kerekei elé vetette magát. Azonnal kiáltottam, hogy ember .van a vonat alatt, a fékező azonnal besatult, így csak tolta maga előtt a kerék vagy 15 méteren át... Testét így is összenyomta a hatalmas súly és erő .. . Tizenöt éves voltam, először láttam, tőlem mindössze néhány méternyire, egy ember elmúlását. . . Koronatanúi vallomásának jegyzőkönyvét előbb a szombathelyi MÁV-igazgatóságon őrizték, ma az irodalmi múzeumban található. Életművét, kezenyomát pedig a balatoni hajók őrzik: 45 évig dolgozott a füredi gyárban mint hajóépítő asztalos. Varga J.
